Gondolat kísérletek az Új Ptk. és Ptké. után. Mindenkinek itt és most, csak egy élete van. A fogyatékos ember életvezetését támogatni kell, de az is csak egy élet és ez a támogatás csak életének kiteljesítését és nem a korlátozását (esetleg a védelmét) szolgálhatja. Meddig terjedhet a (szükséges) védelem? Hol van (legyen) a manipulálhatóság határa? Képesek leszünk-e rá? Mármint a szabályokat megalkotni, elfogadtatni, betarta(t)ni? Mottó: „A papírmunka önmagában soha nem vezet az emberi jogok megvalósulásához, ám az emberi jogokat biztosító törvények erős fegyverül szolgálhatnak azoknak a kezében, fejében és lábában, akik hajlandók az elnyomás és diszkrimináció ellen harcolni.” /Theresia Degener/

Négy kis történet! Egy árva fiú: kolbászt lop nincs címe, a tél elől menekülés a fogdába Egy beteg szülő: egy elmebeteg asszony aki gondnok, pénzért férjhez adja a lányát Egy halmozottan sérült: 20 év amíg megszűnik a cselekvőképtelensége és már dolgozhat Egy tolvaj gondnok: 1,5 milliót lop 2 év míg elitélik, de se pénz se felelős

A 149/1997 korm. Rend. A gondnok jelölés tilalma. Az intézetben élők és az ott dolgozókra vonatkozóan nyilvánvalóan diszkriminatív tilalom. Külön szabályozás kellene minden érintett népesség csoportnak. A visszaélések elkerülését a többes gondnok/ támogató kijelöléssel és az ügycsoportok differenciált meghatározásával lehet megoldani. A támogató nem lehet távol a támogatottól olyan ügycsoportok esetén mint pl. az eü kérdésekben teendő bizonyos jognyilatkozat vagy a munkavállalás, stb. A lehetséges megoldás pl. a gyámhatóság által foglalkoztatott de az ellátott életterébe vezényelt gondnok, támogató… Ptké évi XV. tör vény A Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról évi XVII. tör vény A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nem peres eljárásokról évi XVIII. tör vény A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról

Aspektusok és kompetenciák Nemzetközi: ENSZ, EU, Jogi: törvények, rendeletek, állásfoglalások, fenntartói szabályok, helyi szabályzók, civil elvárások……… Szociális ellátási: az életminőség normái; gazdag, szegény Szociális igazgatási: ellátási típusok és a szabályozás Gyógypedagógiai: a minősítés és segítői módszerek Civil: ÉFOÉSZ; MDAC; TASZ; Kézenfogva;…….. A gondnok és a támogató közötti különbség?????

Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság  EASPD (A Fogyatékosok Számára Szolgáltatást Nyújtó Szervezetek Európai Szövetsége): Luk Zelderloo  EDF (Fogyatékosok Európai Fóruma): Carlotta Besozzi (felváltva Ask Andersennel) V. Az intézeti gondozásról a közösségi alapon végzett gondozásra történő átállás közös alapelvei

A Közös Alapelveket e terület élenjáró gyakorlatának elemzése, valamint a fent említett legfőbb kihívások értékelése nyomán szűrtük le. Általánosságban elmondható, hogy az átállásnak tiszteletben kell tartania a gondozottak jogait, és a gondozottakat be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba. Pl: térítési díj megállapítása. A gyakorlatban a közösség tagjaként való élet joga olyan közösségi alapú szolgáltatások biztosítását kívánja, amelyek az emberek igényeinek megfelelő támogatást biztosítanak, és lehetővé teszik számukra, hogy a mindennapi élet aktív részesei legyenek. Ezzel szöges ellentétben áll a gondozottak bentlakásos intézetekben való tartós elhelyezése, ami akár a közösség tagjaként megélt élethez való jog korlátozásának is tekinthető. A szolgáltatásokat igénybe vevők A jogszabályi keretek és az akadémiai kutatások általában eltérő megközelítést alkalmaznak a szolgáltatásokat igénybe vevők négy kategóriájával, azaz a fogyatékos személyekkel, az idősekkel, a gyermekekkel és a mentális egészségi problémákkal küzdőkkel kapcsolatban. Jelentésünk célja, hogy olyan átfogó megközelítést dolgozzon ki, amelyik megkísérli a közös jellemzőket és megközelítési módokat előtérbe helyezni. Az intézet meghatározása Egyes tagállamokban például még a nem bentlakásos, közösségi alapú szolgáltatások végzőit is „intézetként” tartják számon a vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt. Mindazonáltal Jelentésünkben az „intézeti gondozás” kifejezés alatt a szegregáló jellegű, bentlakásos intézetben végzett gondozást értjük.

Tervek (a korábbi 9. cikkely) 2. Résztvevő Államoknak fel kell ismerniük, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek bármely más személlyel azonos a jogi cselekvőképességük és egyenlő esélyekkel és jogokkal kell őket felruházni, hogy gyakorolhassák is a cselekvőképességüket polgári, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális vagy bármely más területen. 4. Résztvevő Államoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek segítőt használhatnak jogi cselekvőképességük gyakorlásához, beleértve a segítséget az információk megértéséhez, a saját döntésük, választásuk, kívánságuk kinyilvánításához; és hogy ez a segítség pontosan igazodik a személy szükségleteihez, tiszteletben tartja a személy jogi cselekvőképességét, szabadságát és jogait. 5. Résztvevő Államoknak megfelelő forrásokat és információkat kell biztosítaniuk a fogyatékossággal élő személyeknek, hogy hálózatot építhessenek ki a támogatott döntéshozatalhoz.

A gondnokság intézményének reformja…….? Melyik szabályozás kikre legyen érvényes? Kiskorúak Fogyatékossággal élők Mentálisan sérültek Idősek Szükséges-e külön- külön szabályokat alkotni Tővényes képviselet fogalmának tisztázása Ptk.2:19. § [A támogatott döntéshozatal fogalma] (1) A bíróság a külön tör vény ben meghatározott vagy a gondnokság alá helyezési eljárás során hozott határozatával a jognyilatkozatának megtételekor értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt segítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára meghatározott ügycsoportokban támogató személy vagy személyek (a továbbiakban együtt: támogató) kinevezéséről határozhat……..

A támogatott döntéshozatal, mint új jogintézmény bevezetésével egyéni szükségleteken alapuló, döntési segítség biztosítására kerül sor anélkül, hogy ez az érintett személy cselekvőképességének korlátozásával járna. A támogatott döntéshozatal során egy vagy több – a támogatottal bizalmi viszonyban álló – személy segítséggel látja el az ítélőképességében korlátozott személyt döntései meghozatalában. Támogató lehet bármely családtag vagy barát, aki ezt vállalja. Azok számára, akik nem családban élnek, a „hivatásos támogató” néven bevezetendő jogintézmény nyújt a támogatott döntéshozatalhoz hasonló tartalmú segítséget. ……szenvedélybetegsége miatt segítségre szoruló cselekvõképes nagykorú személy számára meghatározott ügycsoportokban támogató személy vagy személyek (a továbbiakban együtt: támogató) kinevezésérõl határozhat.

A támogatott döntéshozatal szinterei? Lesznek…….. Jogilag szabályozott: Bíróság Minisztérium Gyámhatóság Emberileg szükséges: Család Intézet Munkahely Egyéb (sport, kultúra,civil szerv….)

2:20. § [A támogató és a támogatott személy eljárása] (1) A támogató kinevezése nem eredményezi a támogatott személy cselekvőképességének korlátozását. (2) A támogató jogosult a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen lenni, tanácsaival, a támogatott személy számára szükséges tájékoztatás megadásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegíteni. A támogató aláírásával látja el azt a jognyilatkozatot, amelynek megtételénél jelen volt és a támogatott személyt segítette. 2:27. § [A gyámhatóság jóváhagyásához kötött jognyilatkozatok] (1) A gondnokolt és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez – ha a bíróság a cselekvőképességet a gondnokolt vagyonával való rendelkezésében korlátozta – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a) a gondnokolt tartására, b) a gondnokoltat öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre, c) a gondnokolt idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélküli felelősség vállalására, d) a gondnokolt gondnok által kezelt vagyonára, e) a gondnokolt törvény ben vagy a gondnokot rendelő határozatban meghatározott összeget meghaladó értékű egyéb vagyonára, f) a gondnokolt ingatlantulajdonának átruházására vagy megterhelésére vonatkozik.

Gyógypedagógia …..részképességek!??? A sérülés súlyossági állapota miatt szükség lehet jognyilatkozatra vagy/és támogatóra Észlelés képessége Érzékelés Időzítés Érdekfelismerés Választás Belátás Döntés Cselekvés Megőrzés Orvosi-szociális kompetencia BNO-FNO minősítés

DÖNTÉS LISTA A jogok gyakorlásában döntési képességet igénylő területek: 1.Alkotmányban szabályozott jogokkal kapcsolatos döntések. 2.Államigazgatási eljárásokban való részvétel joga 3.Családi, örökösödési ügyekben döntéseket igénylő jogok 4.Vagyoni, gazdasági, biztosítási, napi pénzfelhasználás jogok 5.Egészségügyi állapottal kapcsolatos döntések; jogilag meghatározott gyakorlata 6.Munkavállalással, munkavégzéssel kapcsolatos döntési jogok 7.Életvitelt közvetlenül érintő döntések és napi döntéseket igénylő területei, 8.Civil/közösségi- társadalmi életben való részvételhez döntéseket igénylő jogok 9.Intézményi életben való részvételhez kapcsolódó speciális döntéseket igénylő jogok 10.Bűncselekményekkel kapcsolatos veszélyeztetettség elkerüléséhez szükséges döntések (segítők és támogatók) 11.Képzés, fejlesztés igénybevételének döntéseiben való részvétel joga, ( kötelezettsége) 12.Családi és egyéni interperszonális kapcsolatokban hozott személyes döntések és jogok.

Döntést igénylő területek Sérülési specifikum/ Mérték Önálló döntés Kép. Döntés gyakor iságán ak szüksé gesség e Fejleszté si prognózi s Jogi szabályozo ttság Veszélyeztetettség, kiszolgáltatottság Önkiszolg képesség mértéke Önévr k. Halm. hátrán yok családban Közösségekben és interperszonális kapcsolatokban Támogatói felelősség Saját érdek felismeré se Alkotmányos Jogok ritkánkevéssévan Egyetemes. Mégis teljes mértékben és körűen szabályozhatatlan. A különbőző területek kompetencia elosztása nehezen megoldható Gyógyszerelés: Házirend Felelősség: tűzoltó, Állam. Ig. Eljárásban való részvétel ritkán esetenké nt van Család Jog döntések ritkán esetenké nt van Vagyoni, gazdasági, pénzfelhasználá si többsz őr részleges en van Egészségügyi állapot gyakr an diferenc iáltan részleges Munkavállalás, munkavégzés alkalo mszer üen korlátozo ttan van Életvitelt közvetlenül érintő döntések Gyakra n, napont a állapotfü ggően nincs Civil/közösségi- társadalmi életben való részvételhez gyakra n korlátozo ttan nincs Intézményi életben való részvételhez Gyakra n napont a befolyás oltan Kritikus kérdés Bűncselekmény ekkel kapcsolatos veszélyeztetetts ég alkalo mszer üen korlátozo ttan Van de Zavaros Képzés, fejlesztés igénybevételén ek döntéseiben alkalo mszer ü Motiváci ó szerint Nincs? Van? Családi és interperszonális kapcsolatokban napigy akorlat Szinte korlátlan nincs

Hány gondnokra, segítőre és támogatóra van szükség és hol? Családban Intézetben Munkahelyen Jogi felhatalmazással Jogi felhatalmazás nélkül Nem új, de soha nem tárgyalt probléma a közösségi ellátásban, az együttélés a különböző státuszban lévők közösségi életrendjének kialakítása

Képzések: ki, kiket és hol? Bírókat Gyámügyeseket Köz(-)jegyzőket Ellátott jogi képviselőket Gondnokokat Szociális…….? Szoc. menedzser, munkás, asszisztens, gondozó, segítő….. pedagógus…..? szociális, fejlesztő, nevelő, asszisztens, Intézményvezetőket

Személyre és közösségre szóló, vonatkozó, kockázat elemzés kockázat elemzés, kezelés és/vagyis minőség ellenőrzés! Az intézménytelenítés és az életminőség ellentmondásai A civilszervezetek és a felelősség meg a manipulálhatóság. Egy különleges csoport a volt állami gondozott de már felnőtt korúak képviselete. (Spidla bizottság jelentése) „A gondozottak életminőségével összefüggő kötelező minőségellenőrzés rendszereinek kiépítése és nem inputmutatók kidolgozása. E rendszereknek a gondozottaknak, családtagjaiknak és képviseleti szervezeteiknek a minőségellenőrzésbe történő bevonásán kell alapulniuk. A hivatásos gondozók jobb munkafeltételeinek biztosítása, hogy az ágazat vonzó munkalehetőségeket kínálhasson. Annak előírása, hogy az idős emberekkel, gyermekekkel, mentális egészségi problémákkal küzdő személyekkel és fogyatékosokkal foglalkozó állományt képviselő, oktató és szakmai gyakorlatát akkreditáló testületek munkájuk során kötelezettséget vállaljanak a szolgáltatásokat igénybe vevő gondozottak emberi méltóságának, befogadásának és önrendelkezésének támogatására. Biztosítani kell, hogy az állomány képzésében és akkreditálásában a gondozottak is részt vesznek, továbbá biztosítani kell, hogy a képzés és az akkreditáció a befogadás elvén alapuljon.”

A három legfontosabb dolog: A képzés A minősítés hitelesége A valódi esélyegyenlőség