10. tétel

Ön mint egy vállalat logisztikai vezetője ismertesse elképzeléseit a hatékony információ áramlás megvalósításának lehetőségéről. Információtartalom vázlata A technológia és az ellátási lánc fejlesztésének informatikai igényei Az információ megosztás és ennek során – A láncbeli versenyelőny megteremtése – POS terminálok alkalmazása – VMI alkalmazása – Az ostorcsapás-effektus helyzete – A költségek alakulása

A technológia és az ellátási lánc fejlesztésének informatikai igényei A jelenlegi „ipari" megközelítés szerint, ha egy cég növelni akarja hatékonyságát és meg akar felelni a növekvő versenynek, fejlesztenie kell alaptevékenységeit. Igen ám, de folyamatosan újabb és újabb megközelítési módok formálódnak. Ezek kapcsolódhatnak a technológiához (pl. automatizálás), a szervezéshez (pl. szervezeti egységek, profitcenterek), a különböző módszerekhez (pl. JIT, ECR, VMI, késleltetés, Cross- Docking stb.) vagy a termékekhez (pl. értékelemzés). Néhány megközelítés a társadalmi változások függvénye, mások a gazdasági feltételektől függenek, ugyanakkor a technológiai fejlesztések (pl. az információs rendszerek) más megközelítési módot igényelnek.

Míg az 1980-as években a főhangsúly a tevékenységek koordinálásán volt, ma a magasabb szintű ellátási láncok inkább a vállalatok közötti együttműkö­désen alapulnak. Ez az együttműködés a specializációra ösztönöz. A koordinációs megközelítés elsősorban a cégen belüli átszervezést érintet­te, melynek megvalósítása viszonylag könnyű volt. A kooperációs megközelí­tés azonban gyökeresebb változtatást követel.

A szervezetek közötti kooperáció minden szinten közös tervezést ad a információcserét igényel. Ez a különböző kultúrájú, filozófiám vezetési elv,i cégek együttműködésében gyakran okoz problémát. A folyamatorientált megközelítés az ellátási láncban - ahol a kooperáció -, siker előfeltétele - mégis csak akkor sikeres, hogy ha hosszú távon minden szereplőnek nyereséget hoz.

Az információ megosztás és ennek során Az ellátási lánc tagjai leginkább a birtokukban lévő információ megosztásával lehetnek sikeresek. A lánc tagjai közvetlenül nem kapcsolódó partner számára is kell, hogy információt juttassanak, sőt gyakran konkurens vállalatokkal is kapcsolatban állnak. Fel kell ismerniük, és el kell fogadniuk azt a tényt, hogy integrált ellátási lánc tagjaként „láncbeli" versenyelőnyre tesznek szert, és ez több eredményt hoz számukra, mint az általuk ismert információ megtartása.

Az információ megosztás legsikeresebben elektronikus úton történhet. A POS-terminálok alkalmazása a kiskereskedők által szerzett primer információk áramlását gyorsítja meg. Amikor a vevő a kasszához lép és fizet, az eladó leolvassa a vonalkódot, és ezzel az eladott áru adatait a számítógépes nyilvántartórendszer automatikusan leolvassa, és „visszaküldi" azt a nagykereskedőnek, dől a gyártónak. A gyártó ezáltal minden pillanatban tudja, mit adtak el, pontosan on-line módon értékeli a kereslet változásait., s ennek megfelelően a gyártásütemezést.

Az információ gyorsabb áramlása lehetővé teszi új logisztikai módszerek alkalmazását. Ezek közül kiemeljük a vevő/beszállító menedzselte készletezést (VMI). A módszer jellegzetessége, hogy az ellátó vállalatot is bevonják a rendeléstervezésbe. Az ellátó figyeli a készletszintet, és szükség esetén maga tölti fel a felhasználó raktárát. A vevő/beszállító határozza meg a készletek nagyságát, és ezáltal nem csupán pontosabban lehet tervezni, hanem a készletek nagyságát is jelentős mértékben lehet csökkenteni. Ezt szemlélteti ADS példája is.

Az ellátási lánc egyes tagjai által kezdeményezett karcsúsítást célzó programok egy-egy lánctag kiiktatására irányultak. Ott a kialakított tag nyereségének a megszerzése volt a cél. A kiiktatás révén elért információ megosztás azonban költségcsökkentést is eredményez. Ha a gyártó közvetlenül, vagy kevesebb közvetítőn át jut el a fogyasztóhoz, akkor lecsökkenti a készleteket (megszűnnek a kiiktatott csatornatagok készletei), sőt pontosabban érzékeli a végső keresletet (hiszen „közelebb” kerül a fogyasztóhoz). Mérséklődik az ostorcsapás-effektus. Az ostorcsapás effektus lényege, az input és output oldalak kezelése, ill. az azok közötti kapcsolat, egymásra gyakorolt hatásuk. Hogy mely csatornákon (beszállítók), milyen költséggel és feltételekkel érkezik a szükséges input, ill. mi történik a vállalaton kívüli outputtal, a termékek mely közvetítőkön keresztül jutnak el a végső fogyasztóhoz.

A karcsú keresleti lánc más előnyökkel is jár. Az így elért szinergiahatás nem csupán a tranzakciós költségeket csökkenti, de a vevőkiszolgálás színvonalát is növelheti. A hagyományos rendszerekben a megrendelések periodikusak, egyszerre nagyobb tételeket rendelnek. Ennek oka a magas rendelési költség. Az információ megosztás révén sokat lehet javítani a kereslet folyamatossá tételén. Az elektronikus adatcsere alkalmazásával, a megrendelési folyamatok egyszerűsítésével és automatizálásával ezeket a költségeket is jelentősen lecsökkenthetjük.