Az elektronikus média szerepe a helyi ifjúsági közösségek életében

MÉDIA: Médiának nevezzük a kommunikáció bármely eszközét, amely biztosítja egy üzenet eljuttatását egy közlőtől a fogadóig, függetlenül attól, hogy a kommunikációban résztvevők egyének vagy csoportok. Ilyen értelemben bármilyen eszköz, amely egy információt téren és időn átjuttat egy forrástól a befogadóhoz, a kommunikáció médiumának tekinthető.

Médiumok meghatározása technológia szerint: - NYOMTATOTT média: könyv, újság, magazin - ELEKTRONIKUS média: rádió és TV műsorszórás (földfelszínes, műholdas, kábel) film, hanglemez, kazetta, videokazetta,CD, DVD, teletext - ÚJ ELEKTRONIKUS média: digitális műsorszórás és kábel, számítógép, internet, mobiltelefon, tablet

Függőséget okoz – az audiovizuális robbanás részben meg is béníthatja az életünket, ha nem tanulunk meg szelektálni. Könnyen „kábítószerré” válhatnak a csatornák üzenetei számunkra. Manipulál – a médiaszövegek erősen befolyásolják a közönséget. Egyrészt mert máshogy jelenítik meg a valóságot, másrészt a kibocsátók gyakran tudatosan is manipulálják a közönség érzelmeit, gondolatait. (politikai kampányok, fogyasztásra ösztönző reklámok) Uniformizál – a tv műsorai közösséget hoznak létre. „Globális falu”. DE,aki kimarad, lemarad – aki nem tanulja meg az audiovizuális írást, olvasást, mozgóképi analfabéta marad. Hátrányos helyzetbe kerülhet a társadalomban.

Különösen veszélyeztetett korosztály 3-12 éves korosztály Új vizuális generáció: 14. éve betöltéséig órát tölt a képernyő előtt órát az iskolapadban A gyerekek jelentős része egyedül nézi a televíziós tartalmakat.

Közszolgálati-kereskedelmi televízió, rádió értékes - igénytelen minőségi – időnként minősíthetetlen /elfogult vélemény/ példamutatás- profit orientált

Közszolgálati sajátosságok: - hatalomtisztelő, a hatalommal lojális - politikai és gazdasági eseményekről, emberekről ad tájékoztatást - az objektivitást tartja szem előtt - oktatni, művelni, nevelni akar - stílusát a választékosság, a hivatalos hangnem és a távolságtartás jellemzi

Kereskedelmi sajátosságok: Szórakozást szolgáló gyors, különleges, látványcentrikus képek Elveti a hagyományos műsorstruktúrát, a műsorok láncszerűen kapcsolódnak egymásba, látványos, pergő műsorfolyamot hoznak létre Megjelenik a belső közönség / minket képviselnek reakcióikkal Láthatóvá válik a közönség és a kommunikátor kapcsolata Megjelenik a szubjektivítás Interaktivitás: belső közönség - hozzászólhat külső közönség – telefon, sms, Nem különül el a tájékoztatás és a szórakoztatás (vegyes műfajok jönnek létre, pl.: talk-show)

1956 – a nép számára is elérhetővé válik a televízió - Első műsorújság: szeptember

RENDSZERES MŰSORSZÓRÁS: május 9-től - Kezdetben heti 4-5 órában decemberre heti 10 órában Központi feladattá vált a a műsorszórás megszervezése. A legnagyobb kihívást a híradás és a tájékoztatás rendszerének kialakítása jelentette. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a gyermek- és ifjúsági műsorok tartalmi és technikai előkészítése.

A magyar közszolgálati műsorsugárzásnak a kezdetektől részét képezték a gyerekeknek szóló programok. MAGYAR RÁDIÓ – gyermekkultúra terjesztése 1930-as évek –hetente kétszer sugároztak gyermekműsort MAGYAR TELEVÍZIÓ – fontosnak tartotta a gyermekek értelmi, érzelmi nevelését október – Művészi műsorok 51,6% - Politikai, agitációs műsorok 22,4% - Gyermek-és ifjúsági műsorok 17,6% - Sportműsorok 8,4 %

A Gyermek- és ifjúsági osztály tündöklése Bálint Ágnes az MTV első gyermekműsor-szerkesztője 1958-tól 1986-ig (József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg)

Cicavíziós monoszkóp

Bábjeleneteket készített az esti mesékhez TV maci Mazsola

Futrinka utca

Mazsola – héten keresztül képernyőn

A kiskakas gyémánt félkrajcárja Kukori és Kotkoda Első saját gyártású rajzfilm: 1970.

Mézga család Kockásfülű nyúl Frakk -Érdekes, mulatságos történetek. - Fejlesztik a jellemet és a szellemet. Tanít, nevel. -Mellőzik az erőszakot -A jót jónak, a rosszat rossznak mutatják. Rajzfilmek az élvonalból Vízipók-csodapók

’70-es évek – népművészeti hagyományok gondozása - Magyar Népmesék - Mondák a magyar történelemről - Mesék Mátyás királyról

A ’70 -es években beindul a folyamatos nagyjátékfilm gyártás. Első egész estés magyar rajzfilm: János vitéz /1973/

Báb animációk Foky Ottó Misi mókus Mirr-Murr

Süsü, a sárkány (1976)

Gyermek- és Ifjúsági Főszerkesztőség A dramatikus műsorkészítés mellett: - nívós gyermek- és ifjúsági magazinok - ismeretterjesztő és szórakoztató műsorok - vetélkedők - Iskolatelevízió

Kuckó – ismeretterjesztő magazin /1968 – 1990/ - sportszeretet -természetszeretet - egészségvédelem 1990-ig 280 adás Bálint Ágnes rendezésében Elvették a rendezőtől és a Kuckó 17 adás után megszűnt. Ahogy a CIMBORA című műsor is.

Iskolatelevízió – 1963 A közoktatás aggasztó helyzete miatt hozták létre Általános iskolásoknak: - Gyárlátogatást, orosz nyelvleckét, környezetismeretet Dolgozók középiskoláinak: - Kémia és fizika előadásokat közvetítettek Képi tartalmat kapott a tananyag. Felnőtteknek: – Mindenki iskolája (távoktatási sorozat, 1976) - Szülők iskolája (1979)

1960-as, 1970-es, 1980-as évek Mintaadó és értékközvetítő karakterek, mintaadó és értékközvetítő gyermekfilmekben. Ma már merő nosztalgia.

Az MTV megalakulásától kezdve a párt és állampropaganda leghatékonyabb eszköze volt. Ezért: - kiemelt finanszírozású - megkülönböztetett helyű Ennek legnagyobb előnye a gyermekműsor készítésben volt érezhető. Az MTV mecénása és megrendelője is volt a magyar film-, mesefilm-, rajzfilm-, és bábfilmgyártásnak. Gyermek-és ifjúsági osztály + iskolatelevízió – 150 munkatárs

Gyermekműsorok hanyatlása A VÉG KEZDETE: - rendszerváltás - váltakozó tévéelnökök - a gyermekműsor-készítés programigazgatói hatáskörbe kerül - csökkenő költségvetés EREDMÉNY: megszűnt a játékfilmek és sorozatok készítése

Az első sírásók : Médiaháború 1996-os Médiatörvény Kereskedelmi televíziók megjelenése Szponzorok, reklámok csökkenése

1996. évi I. Törvény - Kimondta az MTV közszolgálatiságát - Köteles a műsorszolgáltató vételkörzetében élő nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszámokat bemutatni. 1. Nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása 2. Oktatási, képzési célú ismeretek közzététele 3. Tudományos tevékenység és eredmények ismertetése 4. Egyházi és a hitélet tevékenység bemutatása 5. Gyermek- és ifjúsági műsorok, a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok 6.Jogi és közéleti tájékozódást, egészséges életmódot, környezetvédelmet, közbiztonságot elősegítő műsorok 7. Testi, szellemi vagy lelkiállapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám. 8. Hírszolgáltatás

Ellentmondás: A Törvény betartása és a körülmények között - Rt. lett az MTV – a főszerkesztőség visszakapta régi feladatköreit, megbízások tömegei érkeztek De: - létszámleépítés - „műsorkészítési stop” - folyamatos átszervezés ban már csak 9 főállású munkatárs - nincs megfelelő számú és szaktudású műsorkészítő

1995 – Melbourne Gyermektelevíziósok Chartája - színvonalas, gyermekeket nem kiszolgáló műsorokat - segítse a gyermekek testi, lelki, szociális fejlődését - a gyermekek „hallathassák” hangjukat, fejezhessék ki szubkultúrájukat - én-tudtuk, földrajzi, közösségi hovatartozásuk erősítése - más kultúrák elismerése és értékelése - változatos műfaj és tartalom - megfelelő anyagi alapok elérhetővé tétele - A kormányok, gyártók, forgalmazók ismerjék el a gyermek televíziózás fontosságát és támogassák. MTV is aláírta

1997- Kereskedelmi televíziók TV2 – lecsapott az értékűr kitöltésére - „család televíziója” szlogen - heti 18 óra gyermekműsor RTL Klub – kiszolgálja a gyermeknézőket - a műsoridő %-a a gyermekeké - egy saját gyártású gyermekműsor: Kölyökklub Minimax Tv – felvásárolta az MTV archívumát

Az MTV egykor az értékes nemzeti műsorgyártást hirdette gyermekműsorainak készítésével. A verseny a kereskedelmi csatornák javára dőlt el. DE!!! Mostanra gyermekcsatorna is alakul M2 néven. 24 órás műsorfolyam. Miközben ilyen jellegű csatornáktól hemzseg a televízió. Minimax,Cartoon Network,JIM JAM, BABYTV,stb..

Rádiózás A rádió egy játék. Varázslat, melyben a műsorvezető a mágus, a hallgatóság pedig az elbűvölt közönség. Izgalmas, mert soha nem lehetünk biztosak abban, egy-egy trükk milyen hatást vált ki, s a taps- vagy füttykoncert is csak késve, áttételesen hallható. Varázslat, mely tömegekhez szól, mégis a varázsló és csodálója intim, szinte személyes kapcsolatára épít. Játék, amely egyre szabályozottabb, de ha ügyesen játsszuk, bármit megtehetünk. Ahhoz, hogy jól játsszunk, ismernünk kell a szabályokat, tisztelnünk és szeretnünk a társakat. Ha ezt igazán komolyan vesszük, a játék maga a varázslat. Ez a rádiózás. Rádiózás az ifjúságnak

RÁDIÓS ÚJSÁGÍRÁS- gyakorlati kérdések A hangzó újságírói műfajok legfőbb különbsége az írottakhoz képest az, hogy a befogadónak nincs lehetősége visszatekerni, visszapillantani, újra átolvasni; a tartalom nem térben jelenik meg és nincsenek meg a tipográfia adta lehetőségek – cím,képaláírás, televíziónál feliratozás – sem. Mindent egy lineáris hangfolyamban kell kifejezni. Ezért „le kell fordítani” az írott nyelvi regiszterben készült szöveget hangzó – felolvasandó – szövegre, azaz szóbeli köznyelvre. Ha készen van a szöveg, annak a felolvasása, előadása, interpretálása is szakmai feladat. A rádiós hírolvasók és bemondók a színészekétől markánsan eltérő, „semleges”, de sajátos, szintén „nem civil” stílussal olvassák fel a szöveget. Itt elkülöníthető egy nyugodtabb „közszolgálati” és egy éneklősebb „kereskedelmi” stílusú felolvasás. Minden esetben lényeges szempont az érthető artikuláció.

A legfontosabb sajtóműfajok Az elektronikus médiumok osztályozása - a médium jellege szerint: televízió, rádió (internet) - „finanszírozás” szerint: közszolgálati – kereskedelmi – közösségi - az „elérés” szerint: helyi, kisközösségi – regionális – országos sugárzású – műholdas vagy globális (- internetes) - jelleg szerint: tematikus (egyprofilú: hír-, könnyű- vagy komolyzenei) kevert műsortípusú TÁJÉKOZTATÓ (INFORMÁCIÓS) MŰFAJCSALÁD hír műfajcsoport napihír, rövidhír, megírt hír tudósítás műfajcsoport riport műfajcsoport eseményriport, oknyomozó- tényfeltáró riport, szociografikus riport INTERJÚ MŰFAJCSALÁD önálló írásműként vagy műsorelemként megjelenő interjúk - hírinterjú, tematikus interjú, portréinterjú PUBLICISZTIKAI MŰFAJCSALÁD hírmagyarázat, hírháttér kommentár vezércikk jegyzet, glossza kritika műfajcsoport esszé (tanulmány) tárca

Az írott sajtó jellemzői Az elektronikus sajtó jellemzői Online hírközlés az olvasó maga válogat benne, újraszerkesztheti a lapot a néző, a hallgató csak más által szerkesztett műsorfolyamot kap az olvasó egy menürendszer alapján szabadon mozog a számára lényeges információk között a közlés ismételten elolvasható a közlés azonnali ismétlése nem lehetséges a közlés ismételten elolvasható a közlés terjedelme kevéssé korlátozott a műsoridő kényszere a közlést erősen korlátozhatja a közlés terjedelme nem korlátozott a közönség egyes rétegeinek igényei jobban figyelembe vehetők homogén befogadó tömegben kénytelen gondolkodni, így nem lehet tekintettel rétegigényekre a közönség saját igényei szerint válogathat a befogadónak jól el kell sajátítania az olvasás technikáját elvben analfabéták is hozzáférhetnek a közleményekhez, bár ez nem azonos a megértéssel az olvasási készségen túl egyéb ismeretekkel és technikai feltételekkel kell rendelkeznie a befogadónak a közlések kifejezetten a múltban történteket idézik fel egyidejűség élményében részesülhet a befogadó jelenidejűség jellemzi

mindig előző napi aktualitás azonnali informálás lehetősége a tér legfeljebb fotón jelenik meg a befogadó folyamatosan (átszerkesztett) térélményben részesül a szöveg az információ csaknem kizárólagos hordozója, ehhez képest a kép csak másodlagos a kép mint dokumentált információk hordozója primer szerepet játszik, a szöveg másodlagos a szöveg a primer információhordozó, de lehetséges az akár mozgóképi megjelenítés is a fogalmazásmód akár irodalmi vagy szaknyelvi is lehet A fogalmazásmód kifejezetten a beszélt nyelvet kell, hogy tükrözze a fogalmazásmód az írott sajtó nyelvi normáit követi a kép másodlagos voltából eredően a közönségnek az a benyomása, hogy csak részleges információhoz juthat a befogadó a komplex tájékoztatás élményében részesül, ami sok tekintetben persze csak illúzió Az írott sajtó jellemzői Az elektronikus sajtó jellemzői Online hírközlés

Műfajok, melyek rádiós hírmagazinban megjelenhetnek: Kemény hírek: napi aktualitás. Ezeket is lehet háttérrel ellátni és kapcsolni korábbi hírekhez (hírkövetés) Puha hírek: nem napi aktualitás, hanem újdonságok, hosszabb folyamatok elemzése, háttér Mínuszos, kis színes: érdekességek, bulvár (de nem celeb vagy bűnügyi) történetek, általában a hírblokk végén szerepel Havária: katasztrófák, bűnügyi hírek Kommentár: személyes vélemény, a hírektől „kommentár” címmel elválasztva közlendő, az utóbbi években ritka Tudósítás: általában előre felvett anyag, amiben az újságíró saját anyagát olvassa fel; a felolvasás történhet külső stúdióban (bárhol) vagy külső helyszínen Helyszíni tudósítás: külső helyszínen (pl. utcán) felvett vagy élőben adott anyag Élő tudósítás: akár előre megírt, akár élőben improvizált szöveg, beszámoló, interjú élő adásban Hangbejátszás, sound bite: rövid, 5-10 másodperces bejátszás, általában interjúrészlet, mely illusztrálhat hírt vagy tudósítást is Vox pop "Az utca embere", járókelőkkel készített beszélgetések rövid részletei, általában egy kérdésre adott rövid válaszok összevágva Programajánló: a kulturális programajánló (koncert, színház) bár aktuális, nem hír. Ezeket a „programajánló következik”, „programajánlót hallottak” formulákkal kell körbevenni.

A hír megszövegezése A hírnél lényeges szempontok: egyszerű mondatszerkezet használata, rövid mondatok, egy mondaton belül egy gondolat. Lehetőleg ne legyenek mellékmondatok (aki, amikor, ahol, akinek a stb). Olyan mondatok legyenek, amit egy 10 éves gyerek is képes megérteni. A bonyolult szavak elkerülése, vagy körülírása, magyarázata. A hallgatók nem szakértők, nem politológusok, ezért el kell magyarázni, hogy megértsék. A hír írója ellenőrizze, ő maga érti-e a hír minden részét! Ha nem, akkor utána kell nézni és át kell írni. Olvassuk fel a szöveget és figyeljük meg, mire emlékszünk utána pár perccel. Amit elfelejtettünk, azt a részt vagy töröljük, vagy ha fontos, akkor írjuk át. Láttassuk a hírt. A rádióhallgató fejében hosszunk létre képeket, ami alapján el tudják képzelni a hírben történteket. Hallassuk a hírt. Ha van audio anyag a hírhez, akár tudósítás, interjúrészlet vagy illusztratív nagyon rövid hangeffekt (baleset, tornádó stb), játsszuk be a hír mellé. Akár mesterségesen is színesítsük a hír akusztikáját, azaz pl. egyes híreket olvassa be az, aki írta, és ne a műsorvezető. A hír első mondat a felütés. Ez figyelemfelkeltő legyen, egyfajta címként is felfogható. Nem baj, ha bulváros jellegű, azaz nem hivatalos jellegű, hanem megfogalmazásában arról szól, hogy hogyan érinti a hír a hallgatót vagy hogy a hír hallgató hétköznapi életében hogyan jelenik meg, pl: "holnaptól fehér csekken fizethetjük be a villanyszámlát". A címet követi a klasszikus lead, amiben elhangoznak a hír alapelemei: ki, mit, mikor, hol, miért, hogyan? Ha nem magyarországi a hír, ezt ne felejtsük el jelezni. A felvezető lead vagy a cím szövege, tartalma ne ismétlődjön később (pl. főképp ne a következő mondatban).

Kritériumok szövegíráshoz, rádiós beszédhez Konferálás, összekötőszöveg: egy bejátszás vagy tudósítás felvezetésekor ne ismételjük ez azt, amit később hallani fogunk. A témát vagy a szereplőt megjelölhetjük, vagy azt, hogy milyen kérdésre válaszol, de a konkrétumot hagyjuk, hogy ő mondja el. Számokból a lehető legkevesebb legyen és azok is egyszerűen szerepeljenek, inkább nagyságrend, mint konkrét szám (majdnem 3000 ahelyett, hogy 2978). Legfejlebb 2 számjegynyi változó legyen (25000, 120). Ha több adat van, összehasonlítható mértékegységgel legyenek (pl. ha az egyik tonna, a másik ne legyen mázsa, ha az egyik forint, a másik ne legyen dollár) A hétköznapi tapasztatunkban nem megjelenő nagyságrendek "képileg" érzékeltetve legyenek: pl TNT egyenérték, azaz x hirosimai bomba; 12 millió liter, azaz fél Balatonnyi. Pénzegység esetén mindig legyen forintra átváltás. A forrás(ok) feltüntetése kötelező, a szövegbe belefűzve (nem utána zárójelben). A forrás ha lehet, az elsődleges forrás legyen, ne annak a neve, aki átvette, keressen utána, hogy honnan származik a hír, és azt közölje. Átvétel során torzulhat, másrészt nem elegáns egy másik sajtóterméket idézni, ha az eredeti is rendelkezésre áll. Idegen nevek, és a magyar nyelvtől idegen szavak csak akkor szerepeljenek, ha az ismert, vagy ha a hallgató képes lehet megjegyezni. A "pontosság kedvéért" nem érdemes bemondani egy idegen nevet vagy hosszú titulust, mert a rádiós hírnek nem lehet ismét utánanézni, nem lehet pl. ez alapján Google-ban rákeresni az ismeretlenre, mert ha hallgató elfelejtette a nevet, (általában) nincs lehetősége újra meghallgatni. Márkanevek közlése nem számít reklámnak, azok használhatóak A személynevek után státusz megjelölés is szükséges. Ha valaki miniszterelnök és nem magyar (ami lapértelmezett), akkor ezt ki kell mondani („cseh miniszterelnök”).

Kritériumok még Hivatalos titulusokat mértékkel használjunk – minél hosszabb a titulus, annál inkább protokoll jellegű a hír – rövidítsük addig, amíg még érthető. A „dr” előtagot személyneveknél ne, ha mégis, akkor csak orvosok esetében használjuk. Alapvetően fontos a hivatali/jogi nyelvezet lefordítása köznyelvre (kikerülve a hatalmi pozíció kifejezésének és a ködösítésnek, a téma verbális eszközökkel történő misztifikálásának csapdáit. A hivatali nyelvhasználók igyekeznek minden felelősséget hárítani.) A hírt úgy fogalmazza meg, hogy egy kisiskolás is megértse. A hallgató „általános” képzettsége kisiskolás. Lehetőleg kerüljük a személytelen, szenvedő szerkezeteket, és aktív, cselekvő szerkezetet használjunk, ahol az alany is meg van nevezve (ki lett javítva. vs. A hibát x kijavította). Ehhez azonban sokszor utána kell nézni a ködösített anyagoknak. Időpont megjelölése: lehetőleg relatív legyen: ma vagy tegnap vagy tavaly, de ha az anyagot más napokon is ismétlik a rádióban, vagy letölthető marad, akkor mindenképp abszolút szükséges.

Különféle hírek sorrendjének meghatározása A felolvasáshoz fontos szempontok Az idegen nevek, szavak kiejtését jelezni kell a szövegben, pl. zárójelben, a magyaros kiejtési hagyományoknak megfelelően: Nature (Néjcsör), Yves (Ív), Capa (Kápá).Ennek a szöveg írójának mindenképp utána kell néznie, kiejtési szótárban, az interneten vagy hangban a Google Translate vagy más hasonló oldalak kiejtése alapján (a szó begépelése után a megfelelő nyelvet kiválasztva). A leggyakoribb kiejtési hibák kezdő felolvasók esetén Mondat vége: hiba, hogy a mondat végén a hangsúlyt felviszik. Ez a kereskedelmi rádiókban divatos megoldás lett, mert a hallgatónak azt közvetítik, hogy még nincs vége, ne kapcsoljanak el, hírolvasáskor azonban a mondatok dallamíve a mondat végén lent zárul. Elnyelt utolsó hangok: igen gyakori, hogy a szavak végén levő t-t, vagy más mássalhangzót nem ejti ki a felolvasó. Hadarás: nem a gyors beszédet, hanem az összevont, szó közben elhagyott részeket jelenti. Lassítással minden hang kiejtendő a szavakban. Rövidített szó végi magánhangzók vagy szóközepi hosszú mássalhangzók: pl. a szó végén levő hosszú ő, ű helyett rövid hang ejtése. Zárt beszéd: nem eléggé erőteljes artikuláció. A tájnyelvi, regionális nyelvi kiejtés NEM HIBA, nincs szükség megváltoztatására. A zember jellegű hangösszevonások tudatosan figyelve szétválasztandóak. - hírérték szerint -az azonos/hasonló témájú hírek egymás mellé -külföld/belföld közélet/politika az elején, hírérték szerint (legjobban érinti a hallgatót előre, legkevésbé hátra) -utána kultúra, művészet, tudomány végül színes érdekességek, időjárás -ezután jöhet a kommentár, kritika, interjú. A fenti sorrend a klasszikus hírszerkesztés szabályai szerinti, ettől el lehet térni, ha a hírt bemutató médium jellege ezt lehetővé teszi (pl. közösségi rádióban kezdődhet a hírblokk filmkritikával is)

Helyi rádió és televízió szerepe az ifjúság életében Rádió - alig van belőle - nem szempont az ifjúság kiszolgálása - kevés, vagy nem is létező ifjúsági műsor - nem segíti a reklámok gyarapodását,ezért érdektelen Televízió - városi, települési tv-k - a mindenkori önkormányzat kiszolgálása - nem létező ifjúsági műsorok - a lakosság és nem a gyermekek kiszolgálására jött létre

A fiatalok térnyerése az elektronikus médiában - gyakornoki programok / rádiók, városi televíziók, internetes rádiók/ ajánlással működik - oktatási projektek –iskola rádió, kommunikációs szakkörök - internetes rádiókban gyakorlási lehetőség- negatívum: nincs kitől tanulni!!! - eltűntek az OKJ-s újságíró tanfolyamok /lehet, hogy nem is baj/ - kommunikációs oktatás az egyetemeken, együttműködés a rádiókkal /MR+/ - létező kereskedelmi televíziós oktatási központok - nem létező közszolgálati akadémia /van,de csak belsősöknek/ - TEHETSÉG ALAPJÁN LEHETSÉGES

Köszönöm a figyelmet!