A helyi foglalkoztatási fejlesztések és a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek Lévai Márta június

Az új tagállamok és a helyi foglalkoztatási fejlesztés: a jelen helyzet számbavétele és a jövő tervezése (VT/2004/024) A helyzetfeltáró munkáról: megrendelő az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatósága 2005-ben azonos struktúrával és módszerrel készült helyzetleírás a 10 új tagországban, valamint Romániában és Bulgáriában összegzés az új tagországok struktúráiról helyi foglalkoztatási fejlesztések terén, és javaslatok arra vonatkozóan, hogy milyen lépések, támogatások szükségesek a helyi foglalkoztatási potenciálok hatékonyabb kiaknázásához.

Helyi foglalkoztatási fejlesztések Miért vizsgáljuk? A helyi szükségletekre építve a helyben adott lehetőségeket aknázza ki a helyi szereplők mobilizálásával. A helyi foglalkoztatási fejlesztések nélkül az Európai Foglalkoztatási Stratégia nem valósítható meg. A as Foglalkoztatási Irányvonalak bevezetője megfogalmazza: „ Az intézkedések során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a foglalkoztatáshoz kapcsolódó politikák hatékony irányítását. A változás érdekében széles partnerséget kell létrehozniuk a parlamenti szervek és az érdekelt felek bevonásával, ideértve a regionális és a helyi szintű szereplőket is. ”

Mitől helyi? Ha a foglalkoztatáspolitika –kialakításában/tervezésében, –menedzselésében, –megvalósításában/kivitelezésében a központi kormányzat alatti szinteken számottevő hozzáadott érték keletkezik.

Helyi foglalkoztatási fejlesztések helyzete Magyarországon A helyi szint fontossága a kormányzásban (kormányzati struktúra, valós erőforrások) Kapacitás a helyi intézményekben és a civil társadalom ereje X-faktor: a helyi emberek és vezetők nyitottsága, rugalmassága, vállalkozói szelleme, dinamizmusa

Kormányzati struktúra és szakmapolitikai környezet Magyarországon Kormányzati struktúra: kétszintű kormányzat (központi és helyi szint) –központi szinten – főbb szereplők: FMM és ÁFSZ dekoncentrált szervezeti felépítéssel –önkormányzati szinten - nagy különbözőségek, sok az apró önkormányzat; foglalkoztatás-fejlesztési szerepük nem pontosan meghatározott területfejlesztés tervezési, statisztikai és fejlesztési szintjei (régiók és kistérségek) –foglalkoztatás-fejlesztési szerepük nem pontosan meghatározott Szakmapolitikai környezet elkülönülő ágazati politikák (gazdasági, foglalkoztatási, szociális, esélyegyenlőségi, felnőtt- valamint szakképzési) sok és nem tervezhető változás a szakmapolitikákban szervezeti struktúrák elkülönülnek, szintjeik nem azonosak, koordináció megoldatlan eredmények és hatások értékelésének hiányossága

A helyi szintű tervezés Magyarországon Helyi foglalkoztatás-fejlesztési stratégiák léteznek, különösen a területfejlesztési stratégiák humánfejlesztési részei többnyire csak elvi, koncepcionális szinten maradnak a finanszírozás és a felhasználás szabályai központi szinten dőlnek el, így az aktuálisan rendelkezésre álló eszközök és források kreatív kiaknázása a cél jelentős feladat a különböző szereplők együttműködésének ösztönzése

Szervezeti kapacitások helyi szinten Magyarországon feldarabolódott intézményi struktúrák (még önkormányzaton belül is – pl. képzés, köz…munka- szervezés, szociális munka, stb.) sokszor versenyeznek egymással helyi szereplők jelentős szemléletformálásra van szükség a vállalkozói szférával való együttműködés megerősítéséhez hiányzó menedzsment kapacitások nem mindig ahhoz jut el a támogatás, akinek szánták „a jó gyakorlatok” elterjesztésének nincs kialakult fóruma nem tud hatékonyan bekapcsolódni a helyi szint az országos szakmapolitikák formálásába

Horizontális együttműködések és partnerség Magyarországon Az együttműködéseket a pályázati lehetőségek ösztönzik. Jó példák fellelhetők! A partnerségek sokszor formálisan működnek, nincs az együttműködések gyakorlati kiaknázásához megfelelő kapacitás, menedzsment készség. Bizalmatlanság és pozícióféltés tapasztalható. KINEK A FELADATA A KOORDINÁCIÓ? KI KÉPES KOORDINÁLNI?

X-faktor Magyarországon a jelentős és gyors változások miatt biztonságra törekszenek a szereplők külföldi példákat sokszor szívesebben veszünk át, semmint hogy egymástól tanulnánk rövidtávú gondolkodás a helyi társadalmi tőke értékét még nem fedezték fel a vállalkozások

Hogyan bővíthető a helyi foglalkoztatási fejlesztések tere Magyarországon? A megkérdezettek többsége úgy látja, hogy a helyi szereplők humán kapacitásának továbbfejlesztésével, a partnerségi kultúra elterjesztésével léphetünk előre

Főbb konklúziók a helyi foglalkoztatási fejlesztésekről a 12 új tagállamban

Kormányzás helyi szinten és elszámoltathatóság A nemzeti szint alatt több „köztes” szint is megjelenhet, a NUTSII szint bevezetése miatt többnyire „zavaros” kép A helyi szinten megsokszorozódtak az önkormányzatok K-K- Európában, ami szétdarabolódáshoz és a kritikus tömeg hiányához vezetett Az önkormányzati rendszerek reformja és racionalizálása ellen hat a helyi autonómiához való (érzelmi) ragaszkodás A helyi foglalkoztatási fejlesztések felelősét nem jelölik ki egyértelműen a nemzeti szabályozások, legelterjedtebb értelmezés az, hogy a foglalkoztatási szolgálatok helyi szintje a felelős A társadalmi és gazdasági reform politikákban viszonylag kevés hivatkozás található a helyi foglalkoztatási fejlesztésekben rejlő potenciálok kiaknázására A reformpolitikák kialakítása során a társadalmi egyeztetésnek fokozódó szerepe van, melyben legfontosabb szerep az országos önkormányzati szövetségeknek jut

Foglalkoztatás politika – helyi szint Munkaerőpiaci kínálat fejlesztése – munkához segítés Helyi szinten a foglalkoztatási szolgálatok játsszák a fő szerepet, képző és humán szolgáltató szervezetek bevonásával A helyi tevékenységek többnyire az országos prioritásokat tükrözik, nem a helyi szükségletek által irányítottak Munkaerőpiaci kereslet fejlesztése – több és jobb munkahely Több munkahely teremtése hangsúlyos (nem a jobb) Túlzsúfolt intézményi/szervezeti tér Sokszor az önkormányzatoknak nincsenek valódi eszközei Gazdasági és társadalmi befogadás – hátrányos helyzetűek Sok (kísérleti) kezdeményezés a hátrányos helyzetűek munkapiaci integrációjának támogatására, vagy közösségfejlesztésre A szociális gazdaság fogalmának meg nem értése, csekély alkalmazása Az országos kezdeményezések sokszor versenyhelyzetet teremtenek, ahelyett hogy a koordinációt és együttműködést ösztönöznék

Kapacitások közös helyi tevékenységekhez Helyi fejlesztési tervek „kívánságlisták” – nélkülözik a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat Külső elvárások miatt létrejövő helyi partnerségek – országos irányelvek hiányoznak Kialakult a civil szektor – kormányzati szereplők tanulják az együttműködést a civilekkel – közpénzekből finanszírozott tevékenység A szociális partnerekkel a formális konzultáció rendszere kialakult – kérdéses a bizalom kialakítása és a közös érdekek beazonosítása Menedzsment készségek hiánya – képzett, koordinációhoz szükséges készségekkel rendelkező, motivált emberek nélkül nem működnek a partnerségek Közös normák, értékek és bizalom hiányában nincs kellő társadalmi tőke

A szociális gazdaság fontossága, szerepe Új foglalkoztatás-fejlesztési formák Helyi köztes munkaerőpiacok kialakítása Szociális (foglalkoztatási) célokat betöltő vállalkozások Képzési, készségfejlesztési elemeket is tartalmaznak Helyi szükségletekre építenek, kereslet-kínálat szabályait veszik figyelembe Helyi közösségek tulajdonosi szemléletét erősítik Nem azonos a közmunkával, vagy a szociális ellátások kiépítésével!!!

A szociális gazdaság célja: a háztartások és az egyének számára igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezése – a kihasználatlan munkaerő-kapacitások mozgósítására. Szereplői: nonprofit szervezetek és önfoglalkoztató szolgáltatásnyújtók Működési forrásai: EU-alapok, foglalkoztatási alapok, TB-alapok, állami és önkormányzati támogatások, piaci bevételek, nem pénzbeli támogatások, adományok, önkéntes munka, tagdíjak, stb. Dr. Frey Mária anyagából átvett dia

Állami/önkormányzati támogatás indokai A helyi közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztése Munkalehetőség, különösen az alacsony képzettségű embereknek A munka és a családi élet összehangolása A nem regisztrált munkavégzés beterelése a szervezett munkaerőpiac keretei közé Dr. Frey Mária anyagából átvett dia

Köszönöm a figyelmet!