 A homeosztázis és rendszeregyensúly fogalmát felhasználva az egyének stressz- helyzetekre adott válaszait vizsgálta.  A stresszt előidéző folyamatot három fázisra bontotta- vészreakció, mely magába foglalja a sokkot és ellen-sokkot; ellenállás, melynek során az egyén megpróbál alkalmazkodni és végül a kimerülés, mikor az alkalmazkodási mechanizmusok összeomlanak.

 Kialakította a maga nyolcszakaszos életciklus megközelítését, mely segítségével vizsgálható az egyén képessége arra, hogy dolgozzon azokon a kulcsfontosságú pszichoszociális kríziseken, melyeket az egyes fejlődési szintek magával hoznak.

 A krízis három csoportját különböztette meg:  A biológiai alapúak, így nem elkerülhetők (serdülőkor).  A környezeti alapúak, amely bizonyos fokig elkerülhetők (elvándorlás)  A véletlen eredetűek (baleset, katasztrófa)

 Integrálta a korábbi krízisintervenciós tapasztalatokat  Válsághelyzetben adott érzelmi- és viselkedészavarok leginkább az adott élethelyzetre specifikus reakciók (ha az egyén egészséges volt előzőleg), nem a személyiség patológiás állapotától, hanem a válságtól függnek elsősorban (az egyén nem beteg, hanem átmeneti egyensúlyvesztés jeleit mutatja)  Az egyensúlyvesztés jelei - egyébként ismert pszichiátriai tünetek, illetve tünet együttesek - szorongás, depresszió, álmatlanság, nyugtalanság, gátoltság, érzelmi labilitás, impulzív reakciók, feszültségérzés, agresszivitás, szuicid késztetések  A krízis két fajtáját különböztette meg, azokat, amelyeket a normál életfolyamat változásai idéznek elő, és azokat, melyeket véletlen veszélyeztető helyzetek okoznak.

 olyan: - lélektanilag kritikus állapot,  amelyben: - a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető,  - a személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet,  - minden figyelme, erőfeszítése erre irányul,  valamint: - a személy kénytelen szembenézni a helyzettel  és: - a szokásos problémamegoldó eszközök elégtelenek

 hosszabb periódusok, amelyeket a dinamikusabb, rapidabb változások jellemeznek, önmagukban is lehetnek kritikusak, valamint talajt teremtenek az akcidentális krízisre is a fejlődési szakasz nem feltétlenül kritikus, tünetgazdagság, sem jelent feltétlenül komolyabb pszichés betegséget (nagyobb a tünetek megengedhetősége)  tulajdonképpen az életszakasz váltások időszaka ilyen értelemben kritikus prediszpoziciót teremtenek, illetve önmagukban is kritikusak lehetnek (pubertás, midlife krízis, menopauza)  gyerekkorban a kritikus életszakaszoknál, vagyis a fejlődési átmeneteknél gyakoribb a krízis, ill. a már elégtelen elhárító mechanizmusok nem tudnak megküzdeni az új és bonyolult feladatokkal (például: pubertáskor)  felnőttkorban ez a jelenség az életszakasz váltásoknál jelentkezik (az új feladatkör, az új szerepelvárások teljesítéséhez elégtelenek lehetnek a stratégiák, szerepen belüli és szerepek közötti konfliktusok jelentkeznek)

 Rendszerint külső események által provokált  Katasztrófa (komplex helyzet)  Közeli hozzátartozó vagy szeretett személy halála  Válás  Párkapcsolat megszakadása  Egzisztenciális zuhanás  Munkahelyvesztés  Súlyos, életet fenyegető betegség (belső esemény)  Érzelmileg fontos személyek vagy jelentős dolgok elveszítése, vagyis tárgyvesztés  Vezetnek a családi események: házastárs halála, válás, különélés

 A krízist kiváltó inger erőssége  A személy küzdési ( coping )készsége  A személy konfliktuskezelő technikáinak a minősége  Kontextuális elemek  A személy szocializációs folyamatának sajátosságai  A személy mentális kontrollfunkcióinak a milyensége  A személy érettsége és harmonikussága  A személy aktuális pszichés és szomatikus állapota  Egy éven belül voltak-e krízishelyzetek, halmozódás  A krízishelyzetek halmozódása valószínűsíti a pszichés megbetegedést

 Fenyegetettség érzése, szorongás, feszültség, sebezhetőség  Az eddigi problémamegoldó eszközök mozgósítása a megbomlott  Érzelmi és kognitív egyensúly visszaállítására (ez rendszerint automatikus)  Itt meg is oldódhat a krízis  Ha nem született eredmény, akkor:

 A feszültség tovább nő, felbomlik a cselekvések összerendezettsége  aktív erőfeszítések új megoldások megtalálására (ha ez eredményes lesz, az lényeges fejlődést eredményezhet a személyiség küzdési készségében)  Próba Hiba Keresés Megoldás  ha nem született eredmény, tovább emelkedik a feszültségi szint

 Újabb és újabb technikák kerülnek kipróbálásra  A sok eredménytelen kipróbálási kísérlet rontja a személy önértékelését,  Érzelmi állapotát, a viselkedés rendezettségét tovább lazítja, súlyosbodik a helyzet  A krízis akár itt is megoldódhat - például: megszűnik a kiváltó ok  Átértékelődik a helyzet, vagy  a személy módosítja eredeti célját

 A személyiség alkalmazkodóképessége végképp felborul, kimerül  Megindul a személyiség harmóniájának érzékelhető felbomlása  - destruktív magatartásminták jelennek meg › - szuicidium › - auto- vagy heteroagresszió › - acting out reakció › - impulzív reakciók  Veszélyes körforgás indul be, egyre nagyobb regresszióba kerülhet a személy az önerősítő visszacsatolásos mechanizmusok révén  Külső segítség nélkül teljes dekompenzáció következhet be

 A krízis egy korábbi, viszonylagos egyensúly felbomlását jelenti.  Az ideiglenesen fellazult rendszer (a személyiség) új egyensúly kialakulását keresi a helyzet feloldására.  Az új egyensúly minőségileg több vagy kevesebb lehet az előzőnél

 A serdülőkor legelső látható jele a testi növekedés felgyorsulása. Ebben az időszakban alakulnak ki a két nem közötti testi jellegzetességek. Az elsődleges nemi szervek funkcionálisan éretté válnak. A másodlagos nemi jellegek ezekkel párhuzamosan változnak, alakulnak ki. Genetikai és környezeti hatások befolyásolják a pubertás kezdetét, befejezését. Átlagos időtartam: 11 –12 évtől 20 –21 évig.

 A társas környezet változásaira adott válaszként a személyiség pszichoszociális identitása is változik  A legfőbb cél, hogy kialakítsuk és megőrizzük erős énidentitásunkat, ennek hiánya a bajok fő gyökere  Az egyes életszakaszok a dolgok uralásával vannak összefüggésben  Egy-egy szakasz sikeres teljesítése után növekszik a személyiség kompetencia érzése, sikertelenség esetén önértékelési zavar lép fel

 A tettek rugója a kompetenciákra való törekvés  Minden életszakasz váltáskor pszichoszociális krízist, konfliktust élünk meg (itt a krízis bizonyos pszichológiai minőség elérését jelenti)  A krízis mindig fordulópontot jelent, olyan szakasz, amely óriási növekedési lehetőségeket rejt magában, ám egyben fokozottabban sérülékeny is a személy  Az egyes válság időszakaszok viszonylag hosszúak, egy évnél egyikük sem rövidebb  Nem személyek között, vagy a személyiségen belül keletkezik a válság, hanem, hogy sikerül-e elérni bizonyos pszichológiai minőséget, avagy sem

ÉletkorPszichoszoc iális krízis Viszonyítási személyek Pozitív erőPszichoszoci ális modalitás Csecsemők or 0-1 év Bizalom vs. Bizalmatlan ság AnyaReményElfogadok, kapok Korai gyermek Kor 1-3 év Autonómia vs. Szégyen és kétely Anya és apa AkaratMegtartom, elengedem Óvodáskor 3-6 év Kezdemény ezés vs. bűntudat Családtago k Szándék„úgy teszek, mintha” Iskoláskor év Teljesítmény vs. csökkentért ékűség Iskola, lakókörzet Kompetenc ia Másokkal együtt csinálni, valami helyeset tenni

ÉletkorPszichoszoc iális krízis Viszonyítási személyek Pozitív erő Pszichoszoc iális modalitás Serdülőkor év Identitás vs. Identitásdiffúzió (konfúzió) „mi”, „ők”, vezérek, példaképek Hűség„Ki vagyok az én közösségemben? ” Fiatal felnőttkor év Intimitás vs. izoláció Barátok, szexuális partner, riválisok, munkatársak SzeretMásokban elveszítem és megtalálom önmagam Érett felnőttkor év Alkotókészség vs. énvesztés Közös munka, párkapcsolat Gondosk odás Alkotás, közös tevékenység Időskor 60 évtől Integritás vs. kétségbeesés „az emberiség”, a hozzám hasonló emberek bölcsessé g Vállalom magam, akivé lettem, tudom, hogy egyszer majd nem leszek

Krízis VANNINCS ElköteleződésVANMegvalósított (teljesített ) Identitás Korai zárás NINCSPszichoszociális moratórium Identitásdiffúzió vagy konfúzió

 Köszönöm a figyelmet!