C SALÁS – HAMISÍTÁS KEZELÉSE A KÖNYVVIZSGÁLATBAN (Horányi Márton)

T ÉMA FELVETÉS - AKTUALITÁSA Fogalmi meghatározás Csalás, hamisítás  SZÁNDÉKOS cselekmény Csalás, hamisítás ≠ HIBA !!! Statisztika Nemzetközi Csaláskivizsgálók Szervezete (ACFE) alapján a téma egyre súlyosabb  JÉGHEGY Feltárás okai: NEM a károsult vállalkozás erőfeszítési: 56% külső v. belső tippek: 40% véletlen: 8% könyvvizsgálat: 5% rendőrség: 2% önkéntes beismerés: 1% Belső ellenőrzés (Károsult vállalkozás által feltárt) = 14%

S TATISZTIKA - 2 Feltárás (visszaélés kezdete – és a észlelés között eltelt idő) átlagos hossza – 18 hónap ! Közvetlen összefüggés állapítható meg Az alkalmazott kontrollok, és Visszaélések által okozott károk Leghatékonyabb védekezés forródrót (az okozott kár 59%-val volt alacsonyabb ott ahol volt ilyen lehetőség.) meglepetésszerű vizsgálatok (az okozott kár 52%-val volt alacsonyabb ott ahol volt ilyen lehetőség.); beleértve a rendszer vizsgálatokat. Következtetés: A csalás, hamisítás megtörténik, akár vannak csalás elleni kontrollok, akár nincsenek, DE az ilyen célra fordított összegek busásan megtérülnek a lecsökkenő kárértéken keresztül.

V ONATKOZÓ STANDARDOK (ISA: 240) Csalásnak a hibáktól való megkülönböztetése: Tudatos cselekmény, mely a magában foglalja, a Tények szándékos elfedését is! Formái: Pénzügyi beszámolóban szereplő szándékos hibás állítás, Eszközök elszikkasztásából származó hibás állítás. Elkövetők köre alapján lehet: Vezetés által elkövetett csalások, Munkavállalók által elkövetett csalások Közös pont: előfordulhat, hogy összejátszanak a gazdálkodószerven kívüli harmadik féllel.

A VEZETÉSSEL, IRÁNYÍTÁSSAL MEGBÍZOTT SZEMÉLYEK FELELŐSSÉGE Becsületes és etikus magatartás kultúra meghonosítása és következetes megkövetelése („fejétől bűzlik a hal”) Olyan belső ellenőrzési rendszer működtetése, mely „megfelelő bizonyosságot nyújt a pénzügyi beszámolás megbízhatósága, a működés hatékonysága és eredményessége, valamint a vonatkozó törvényeknek és jogszabályoknak való megfelelés tekintetében.”

A KÖNYVVIZSGÁLAT FELELŐSSÉGE A könyvvizsgálónak a csalásból eredő, lényeges hibás állítás feltárására vonatkozó felelőssége Cél, kellő bizonyosságot szerezni arra vonatkozóan, hogy „ egészében véve a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást” Szakmai szkepticizmus gyakorlása, Annak figyelembe vétele, hogy a vezetés felülírhatja az ellenőrzéseket, Annak figyelembe vétele, hogy a hiba feltárásában hatékony könyvvizsgálati eljárások esetleg nem hatékonyak a csalásból eredő lényeges hibás állítások feltárásában

V EZETÉS – KÖNYVVIZSGÁLATI FELELŐSSÉGE A csalás és a hiba feltárásának elsődleges felelőssége az irányítással megbízott személyeké és a vezetésé! Az a tény, hogy könyvvizsgálatot hajtanak végre, lehet visszatartó erejű, de a könyvvizsgáló nem felelős, és nem is tehető felelőssé a csalás, és a hiba megelőzőséért. Következtetés : Minden résztvevő közös érdeke, egy hatékony belső ellenőrzés működtetése! A könyvvizsgáló felelőssége a kockázatok becslése!

A KÖNYVVIZSGÁLAT BELSŐ KORLÁTAI A könyvvizsgálat nem szolgáltathat abszolút bizonyosságot!  a legalaposabb könyvvizsgálat sem garancia arra, hogy a kimutatások MENTESEK a hibás állításoktól. A csalás fel nem tárásának kockázata nagyobb, mint a hibából eredő, lényeges hiba fel nem tárásának kockázata. Legnagyobb annak kockázata, hogy a vezetés által elkövetett csalásból származó hiba nem kerül feltárásra. KÖZÖS NEVEZŐ  eltitkolásra való törekvés!

A KÖNYVVIZSGÁLÓ ALKALMAZHATÓ ELJÁRÁSAI A CSALÁS KOCKÁZATÁNAK MÉRSÉKLÉSÉRE Rendelkezésre álló eszközrendszer: 1. Tervezési fázis alatti megbeszélések 2. Kockázatbecslés 3. Kiegészítő eljárások alkalmazása 4. Hibás állítások értékelése, jelentésre gyakorolt hatás minősítése 5. Dokumentálás 6. Vezetés nyilatkozatai

E LJÁRÁSOK : 1) MEGBESZÉLÉSEK Könyvvizsgálói munkacsoport tagjaival Vezetőséggel Irányításért felelős személyekkel Egyéb információ(morzsák) begyűjtése, megbeszélések  Belső ellenőrrel  Pénzügyi-gazdasági terület dolgozóival  Nem szeparált munkavégzés  „élő kapcsolat”, kommunikáció a partner alkalmazottaival.  Szokatlan, váratlan kapcsolatok feltátása

E LJÁRÁSOK : 2) K OCKÁZATBECSLÉS - TERÜLETEI A vezetés befolyása az ellenőrzési környezetre Az iparág helyzetének beazonosítása, felmérése A cég működésének jellemzői, pénzügyi stabilitása Eszközök kitettsége a sikkasztás szempontjából Beépített kontrollok, vagy a kontrollok hiánya Eljárások a csalási kockázat kezelésére néhány példa a következő lapon

E LJÁRÁSOK : 2) K OCKÁZATBECSLÉS - TERÜLETEI Néhány példa a csalási kockázat kezelésére Váratlan helyszíni ellenőrzések (készlet, készpénz) Visszaigazolások bekérése Jelentős, szokatlan ügyletek részletes vizsgálata Részletes elemző eljárások Munkatársak kikérdezése (interjú) Szakértők igénybevétele Számítógéppel támogatott könyvvizsgálati technikák

E LJÁRÁSOK : 3) K IEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSOK Csalást, hibát jelző körülmények Hatókör korlátozás (pl.: irreális határidő, egyeztetés megtagadása) Késedelmes, ellentmondásos információk, nem kielégítő bizonyítékok Jelentős, szokatlan tételek; hiányos vagy nem megfelelő dokumentáció; alá nem támasztott tételek Elégtelen számviteli nyilvántartások, jelentős ki nem vizsgált eltérések Hosszúideje kinnlevő követelések, behajtásra tett intézkedések elmaradása, vagy „lanyhasága” Kiegészítő eljárások Lényegességi küszöb emelése Munkacsoport tagok feladatainak kiterjesztése

E LJÁRÁSOK : 4) HIBA ÉRTÉKELÉS, HATÁSA A JELENTÉSRE Ha a kiértékelés eredménye: 1. Csalásból eredő hibás állítást tartalmaz a beszámoló: Vagy korlátozott záradék Vagy elutasító záradék (ellenvélemény) 2. Nem tud meggyőződni, hogy a beszámoló mentes a csalásból származó hibás állításoktól hatókör korlátozás! : Vagy korlátozott záradék Vagy a záradék megadásának elutasítása (véleménynyilvánítás visszautasítása)

E LJÁRÁSOK : 5) DOKUMENTÁLÁS Mind a tervezéskor, mind a könyvvizsgálat során dokumentálni szükséges: Azonosított csalási kockázati tényezőket, és A feltárt kockázati tényezőkre adott válaszok dokumentálása

E LJÁRÁSOK : 6) VEZETÉS NYILATKOZATAI Teljességi nyilatkozatban ölt testet. Jelentős, mert: A vezetés elismeri, (FELismeri) felelősségét, A vezetés úgy véli, hogy nem lényegesek a nem helyesbített hibák, A vezetés ismertette a csalásokhoz kapcsolódó összes jelentős tényezőt, és a csalási kockázat felmérésével kapcsolatos eredményeit.

K ORRUPCIÓ, ÉS AZ ARRA UTALÓ JELEK Típusa két csoportra osztható: Közvetlen jelek (ezek utalnak az elkövetés lehetséges módjára), vagy Közvetett jelek (amelyek az ellenőrzési rendszer gyengeségeire általában utal, vagy a csalási kockázat megemelkedett szintjét jelzi.)

K ORRUPCIÓ – ( NÉHÁNY ) KÖZVETETT JELE, A BESZERZÉSI FOLYAMATBAN ( NÉHÁNY PÉLDÁN KERESZTÜL ) Ellenőrzési rendszer gyengeségei: A területen dolgozók nem rendelkeznek megfelelő szaktudással A beszerzési folyamatot nem dokumentálják, vagy a dokumentációt nem őrzik meg. Magas korrupciós kockázat néhány jele: A szükségletekhez képest túl sok (vagy túl kevés) az anyag megrendelés Indokolatlanul alkalmazott „expressz” beszerzések Szokatlanul szigorú szerződési feltételek A beszerzési eljárás (indokolatlan) jelentős csúszása

K ORRUPCIÓ – ( NÉHÁNY ) KÖZVETLEN JELE, A BESZERZÉSI FOLYAMATBAN ( NÉHÁNY PÉLDÁN KERESZTÜL ) Ha a jelek visszaélésekre utalnak: Több azonos (indokolatlan) beszerzés egymáshoz közeli időpontokban, Jelentős pótmunkák vagy szerződés módosítások, Árverseny csalárd korlátozása megvalósulhat: Csak a megkövetelt számú, vagy nagyon kevés ajánlat érkezik, Különböző cégek ajánlatai hasonló formátumúak, Egymástól különböző természetű termékek v. szolgáltatások együttes beszerzése, Olyan cégek nem tesznek ajánlatot, melyek meg lettek hívva a tenderre.

K ORRUPCIÓ – ( NÉHÁNY ) KÖZVETLEN JELE, A BESZERZÉSI FOLYAMATBAN ( NÉHÁNY PÉLDÁN KERESZTÜL ) Információ visszatartás, mint versenykorlátozás: A beszerzendő termék rosszul, vagy félrevezető módon szerepel a tenderdokumentációban Nagyszámú ajánlatot zárnak ki. Közzétételi manipulációk: Tender bontás hétvégén, ünnepnap, vagy éjszaka Alacsony példányszámban megjelenő lapokban tették közzé A nyertes ár csak csekély mértékben vagy szisztematikusan azonos %-val tér el a következő ajánlatoktól A nyertes ajánlatban egy vagy több termék ajánlati ára jóval alacsonyabb mint a többi ajánlatban

K ORRUPCIÓ – ( NÉHÁNY ) KÖZVETLEN JELE, A BESZERZÉSI FOLYAMATBAN ( NÉHÁNY PÉLDÁN KERESZTÜL ) Versenysemlegesség korlátozása – „időzavarral” A tender közzététele és az ajánlati határidő nagyon közel esik egymáshoz Csekély számú ajánlat érkezik Számos ajánlatot kizárnak Hiánypótlásra kevés időt adnak Zárt borítékban érkező ajánlatok egy időpontban történő bontása (bár nem tűnik annak), de alkalmas az eredmény befolyásolására: Nincs, vagy nem nyilvános a bontási eljárás A bontási eljárást nem dokumentálják (nincs jegyzőkönyv) Nem sorsolják az ajánlatok felbontási sorrendjét Az utoljára felbontott ajánlat nyer Szünetet tartanak a bontási eljárás közben

M IT KELL TENNIE A KÖNYVVIZSGÁLÓNAK, HA CSALÁST TÁR FEL ? Személyi felelősségre vonást kell kezdeményeznie, és Szükség esetén kényszerintézkedéseket kell alkalmaznia (pl.: közgyűlés összehívása, rendőrség, stb.)

Az emberek leleményessége kifogyhatatlan, jelen témakör felvetése csupán rávilágítani hivatott a csalások, visszaélések, korrupciós ügyek témakörére, jelentőségére, és sajnos mindennapi előfordulására. Mindent egybevetve a könyvvizsgáló nem nyomozó hatóság, munkája során kockázatokat kell értékelnie, és a lényeges hibás állításokat kell kiszűrnie. Megtisztelő figyelmüket megköszönve, kívánom, hogy ezt a témakört szakmai praxisuk alatt sikerüljön elkerülniük!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!