Növényvédő szerek Darvas Béla c. egyetemi tanár

Vízszennyezők vázlata TalajMezőgazdaságIparTelepülés arzén bór fluor POP Növénytermesztés műtrágya növényvédő szer Állattenyésztés hígtrágya antibiotikumok Gyártás bőr, papír, műanyag gép, elektronikus stb. Tárolás hulladék olaj 2,4-D atrazine nitrát nitrit kadmium réz POP bisfenol cink higany kadmium króm nikkel réz ólom POP Mosószer detergens, vízlágyító öblítő Kozmetikum UV-szűrő illatszer Gyógyszer antibiotikum fájdalomcsillapító fogamzásgátló koleszterincsökkentő nyugtató Egyéb azbeszt útsózás szúnyogirtás 25% 50%

>100 ng/l atrazine hatására: - a hímek gégemérete csökkent (feminizáció) -a genetikailag hím békák %-nak több és változó ivarmirigye fejlődött. (Maximumként egy hímbékánál 3 here és 3 petefészek egyidejű előfordulását tapasztalták) Hormonmoduláns-hatás (Environmental Endocrine Disruptors) 1999-ben a hazai felszíni vizek 10%-ban volt >100 ng/l atrazine Hayes, T. B. (2002) et al. PNAS 99: Az atrazine és a békák

Az atrazine ismert krónikus hatásai

Az atrazine és bomlástermékei Aromatáz-induktor androgének ösztrogének Ösztrogén- agonista Sanderson et al. (2001) Toxicol Sci. 54: Sanderson et al. (2001) Environ. Health Pers. 109: receptor-kapcsolat

Nyersvizek és növényvédő szerek Kárpáti Z., Győrfi L., Csanády M., Károly G. és Krómer I. (1998) Egészségtudomány 42: Problémás kutak: Vác Buki-sziget; Verőce; Surány; Tököl; Gödöllő; Sárvár; Szolnok; Felsőtárkány

Sok vegyület megjelenik az anyatejben. A DDT ma 300ppb az emberi tejzsírban. Harmada mint 10 éve (OÉTI, 2007) Az ipari eredetű PCB is jól mérhető. Hulladékégetők?

A mutagén vegyületek %-ról igazolódik később, hogy karcinogén. A rosszindulatú betegségek 70-90%-a környezeti okokra vezethető vissza. A fenoxi-ecetsav és a klór-fenol herbicidekkel dolgozók körében a leukémia, limfóma és lágyrész-szarkóma előfordulása gyakoribb. A mezőgazdasági munkások körében emelkedik a nyirok- és vérképzőszervi rosszindulatú betegségek aránya. Daganatkeltő besorolásuk van az IARC szerint: 1 – emberen bizonyosan rákkeltő: 2,3,7,8-TCDD, benzol, gázolaj; 2B – valószínű humánkarcinogén: fenoxi-ecetsav gyomirtók (2,4-D, MCPA), chlorothalonil, dichlorvos, néhány formázó anyag.

GAP2000 IARC és EPA Legalacsonyabb hatásos koncentráció Legmagasabb hatástalan koncentráció

Az első EPA-engedélyes sorsa: a bxn-gyapot, valamint a bromoxynil és DBHA ügy bxn-nitriláz Klebsiella ozaenae bromoxynilDBHA (80%) Máj- daganat (egér) Repro- dukciós toxicitás bromoxynil++ DBHA?? 1995 – bxn-gyapot 3 évre EPA engedélyt kap 1996 – UCS felvetése: DBHA toxikológia? 1997 – Rhone- Poulenc nem nyújtja be 1997 – EPA MLR 0,05 ppm állati termékekben; 2,1 karcinogenitási rizikó 1998 – az EPA 1999-től betiltja a bxn- gyapotban a bromoxynil használatát DBHA és bromoxynil maradékok (ppm): A – gyapot-törmelék; B – maghéj; C – mag; D – állati belsőségek; E – zsír; F – hús; G - tej

Barcs saláta x MLR chlorothalonil

Kiemelkedő szermaradék értékek Európában

Teendők - A Magyar Ökotoxikológiai Társaság megszervezése; - Az EU-ban használható peszticidek felülvizsgálata (acetochlor, bromoxynil, chlopyriphos, diquat, fenarimol, glyphosate, mancozeb, oxamyl stb.); - A vízszennyező gyomirtók (terbuthylazin) cseréje; - Mutagének (2,4-D+TCDD, captan, chlorothalonil, dimethoat, folpet és thiram) kivonásának indítványozása; - Hormonmoduláns vegyületek környezeti szűrése; - Vízszennyezés után epidemiológiai tanulmányok indítása (Vác, Gödöllő stb.); - Hazai lista összeállítása az integrált növényvédelem céljaira; - A NEET működésének valóságos „társadalmasítása”.