Az információs társadalom joga

Az előadások a következő témára: "Az információs társadalom joga"— Előadás másolata:

1 Az információs társadalom joga
Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó Egyetemi docens Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Jogi Tanszék 2017. szeptember 4.

2 A tárgy tematikája 1. Bevezető 2. Jogi és fogalmi alapok, magyar és EU intézményrendszer 3. Információs jogok I. (hálózatok joga) 4. Információs jogok II. (elektronikus kereskedelem, domainjog) 5. Médiajog I. 6. Médiajog II. 7. Iparjogvédelem I. 8. Iparjogvédelem II. 9. Zárthelyi dolgozat 10. Szerzői jog 11. Adatvédelem, fogyasztói szerződések 12. Büntetőjog 13. Jogesetelemzés 14. Zárthelyi dolgozat

3 Az információs társadalom általában
Mindent átható jelenség (üzlet, tanulás, oktatás, egészségügy, kapcsolattartás) Új üzleti megoldások, új kapcsolatépítési módszerek, új szolgáltatások A korábbi fogyasztó is gyakran szolgáltatóvá válik (fájlcsere) Verseny nem csak a szolgáltatások, hanem a technológiai megoldások között is folyik elsősorban a közönség figyelméért A személyes adatok jelentősége/üzleti értéke óriásira nő Az információ definiál (fogyasztó sokkal tájékozottabb lehet, mint valaha?) Jelenleg: millió felhasználó 20 éve még nem volt magától értetődő Online napló Távoltról irányított inkubátor Használt autó adatbázis Mobil szélessáv kiszorítja a hagyományos hang- és adatszolgáltatást Jelenleg: app-economy Megértése: technológia+közgazdaságtan+szociológia+jog

4 Infosoc szabályozása 1. Elvek, amelyek a konkrét jogi megoldásokon túlmutatnak (többségében alkalmazandók az infosoc előtti szabályozási paradigmák is) Az elvek érvényesítéséhez megfelelő eszköztár kell (nem mindig egy jogterület oldja meg) Technológia/gazdaság változása/változtatása – jogi eszköz (új/régi) Jog nem is mindig alkalmas a jelenség megfelelő kezelésére: bizonytalanság csökkentése a cél Megfelelő eszköz: pl. adatvédelem – szerződési jog - adatvédelem - médiajog - versenyjog - büntetőjog Új technológia, régi eszközökkel: IoT Jog nem alkalmas: piaci megoldások, technológia, önszabályozás

5 Infosoc szabályozása 1. Elvek, amelyek a konkrét jogi megoldásokon túlmutatnak (többségében alkalmazandók az infosoc előtti szabályozási paradigmák is) Az elvek érvényesítéséhez megfelelő eszköztár kell (nem mindig egy jogterület oldja meg) Technológia/gazdaság változása/változtatása – jogi eszköz (új/régi) Jog nem is mindig alkalmas a jelenség megfelelő kezelésére: bizonytalanság csökkentése a cél Megfelelő eszköz: pl. adatvédelem – szerződési jog - adatvédelem - médiajog - versenyjog - büntetőjog Új technológia, régi eszközökkel: IoT Jog nem alkalmas: piaci megoldások, technológia, önszabályozás

6 Infosoc szabályozása 1. Elvek, amelyek a konkrét jogi megoldásokon túlmutatnak (többségében alkalmazandók az infosoc előtti szabályozási paradigmák is) Az elvek érvényesítéséhez megfelelő eszköztár kell (nem mindig egy jogterület oldja meg) Technológia/gazdaság változása/változtatása – jogi eszköz (új/régi) Jog nem is mindig alkalmas a jelenség megfelelő kezelésére: bizonytalanság csökkentése a cél Megfelelő eszköz: pl. adatvédelem – szerződési jog - adatvédelem - médiajog - versenyjog - büntetőjog Új technológia, régi eszközökkel: IoT Jog nem alkalmas: piaci megoldások, technológia, önszabályozás

7 Infosoc szabályozása 1. Elvek, amelyek a konkrét jogi megoldásokon túlmutatnak (többségében alkalmazandók az infosoc előtti szabályozási paradigmák is) Az elvek érvényesítéséhez megfelelő eszköztár kell (nem mindig egy jogterület oldja meg) Technológia/gazdaság változása/változtatása – jogi eszköz (új/régi) Jog nem is mindig alkalmas a jelenség megfelelő kezelésére: bizonytalanság csökkentése a cél Megfelelő eszköz: pl. adatvédelem – szerződési jog - adatvédelem - médiajog - versenyjog - büntetőjog Új technológia, régi eszközökkel: IoT Jog nem alkalmas: piaci megoldások, technológia, önszabályozás

8 Infosoc szabályozása 2. Nem a technológiát kell szabályozni, hanem a társadalmi változást (adaptív, preskriptív?) Foglyul ejtettség megakadályozása Monopólium és verseny kapcsolata: technológia fejlődését segíti a verseny – minden versenyző monopóliumra tör Társadalmi változás: biztonságos autózás Foglyul ejtettség: Stiegler Versenyző monopóliumra tör: Schumpeter

9 Infosoc szabályozása 2. Nem a technológiát kell szabályozni, hanem a társadalmi változást (adaptív, preskriptív?) Foglyul ejtettség megakadályozása Monopólium és verseny kapcsolata: technológia fejlődését segíti a verseny – minden versenyző monopóliumra tör Társadalmi változás: biztonságos autózás Foglyul ejtettség: Stiegler Versenyző monopóliumra tör: Schumpeter

10 Infosoc szabályozása 2. Nem a technológiát kell szabályozni, hanem a társadalmi változást (adaptív, preskriptív?) Foglyul ejtettség megakadályozása Monopólium és verseny kapcsolata: technológia fejlődését segíti a verseny – minden versenyző monopóliumra tör (territorialitás eloldódásaa) Társadalmi változás: biztonságos autózás Foglyul ejtettség: Stiegler Versenyző monopóliumra tör: Schumpeter

11 Infosoc szabályozása 3. Hálózatok joga Elektronikus kereskedelem
Infrastruktúra Tartalom Hálózatok joga Elektronikus kereskedelem Domainjog Szerződések  Büntetőjog Versenyjog Médiajog Iparjogvédelem Szerzői Jog Adatvédelem Büntetőjog Versenyjog Tartalmat érintő szabályozás és tartalomszabályozás közti különbség elhatárolása

12 Kötelező és ajánlott irodalom
Pázmándi Kinga – Verebics János (szerk): Az információs társadalom jogi kérdései c. tankönyv (letölthető a tárgy ÜTI WEB oldaláról)  - az órai prezentációk (melyek az ÜTI Web-re feltöltésre kerülnek) Tóth András (szerk.): Technológia jog – új globális technológiák jogi kihívásai, Patrocínium, Budapest, 2016. Tóth András – Klein Tamás: Bevezetés az infokommunikációs jogba. Patrocínium, Budapest, 2016.

13

14 Stiegler, Georges: The Theory of Economic Regulation, 2 BELL J. ECON
Stiegler, Georges: The Theory of Economic Regulation, 2 BELL J. ECON. REG. 3. (1971) Joseph A. Schumpeter: Capitalism, Socialism and Democracy. Harper and Row, New York (1942)