Klikk

A hatékony fogamzásgátlás, és a terhesség megszakítás legalizálása miatt a gyermekszám döntően a szülők akaratától függ. A jelenlegi túlzottan alacsony gyermekszám vállalás részben objektív okokkal magyarázható: a nők kettős hivatása, lakáshiány stb., másrészt szubjektív okok: az anyagiasság és a családi jólét túlzott előtérbe helyezése, szorongás a jövőtől stb.

A születéskorlátozás elhatalmasodása a magyar nép jövőjét nehezítheti. Becslések szerint a népességszám 2001-ben 10 millió alá csökken, és ha a születésszám-csökkenés hasonló ütemben halad 2030-ra már csak 9 millió lesz. A minőségi családtervezés lehetőségével még csak kevesen élnek. A fogamzás még ma is gyakran a véletlen műve. Ráadásul – a jelenlegi gyakorlat szerint – a terhességgel is csak későn kezdenek foglalkozni (9- 12-ik hétben), pedig addigra az utód szempontjából már sok minden eldőlt.

A terhesség mielőbbi felismerésének számtalan orvosi javallata is lényeges. A terhesség korai szakaszában a méh üregébe beágyazódott ébrény gyors, intenzív és igen bonyolult fejlődési folyamaton esik át. A beágyazódást követő két hónapon belül kialakulnak a szervek, szervrendszerek, létrejön az emberre jellemző alak és szerkezet.

A kisbabák 2,6 százaléka súlyos fejlődési rendellenességgel jön a világra. Ezt az arányt jelentősen lehetne csökkenteni, ha már a fogantatás előtt felkészülnének a szülők, és a lehető legjobb körülményeket teremtenék egy új élet fogadásához től, elsőként a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján indultak szülésre felkészítő foglalkozások, eleinte Anyák iskolája, majd Szülők iskolája néven. Azóta az ország minden megyéjében, nagyobb városaiban megtalálhatóak ezek a programok, segítve a szülővé válás folyamatát.

A családtervezés értelmezése nem egységes. Ma, ha családról beszélünk, a szülőkre és a gyermekeikre gondolunk. A családtervezés természetesen az utódok számának tudatos és előzetes meghatározását foglalja magában, de nem csak ezt. Társadalmi-, emberi- és orvosi vonatkozásai vannak.

Társadalmi vonatkozások: a szülők keresete, lakásviszonya, kulturáltsági szintje, a gyermek megbecsülése. Emberi vonatkozásnak tekinthetjük a párok egyenrangú és felelősségteli kapcsolatát, a személyiség érettségét és az érzelmi kötődést. Orvosi nézőpontból a családtervezés három cél megvalósítását jelenti: A gyermekek számának, születési idejének és minél jobb egészségi állapotának megtervezését.

Az újszülött egészségét nem kis részben a magzati fejlődés körülményei határozzák meg. Testi és szellemi adottságaink a fogamzástól is függnek, tehát szükségszerű a fogamzásra való tudatos felkészülés. Mit jelent az Optimális családtervezés a gyakorlatban? 1. találkozás: Az első alkalommal a családtervező pár részt vesz a „családtervezési alkalmassági vizsgálaton”.

Ekkor a szakdolgozó és a leendő szülők azokról a problémákról beszélgetnek, amelyek befolyásolhatják a fogamzást, a terhességet és a gyermek egészségét A genetikai vizsgálat során alaposan utánajárnak annak, hogy a családban van-e öröklődő betegség. Ha szükséges, genetikus orvost is bevonnak a tanácsadásba. Bár az esetek 90%-ában nincs rá szükség, ritkán fordulnak elő olyan bajok, amelyek akadályt jelentenének, de néha mégis…

Mint érdekességet, lássunk egy történelmi példát: Mennyire másképp alakult volna a történelem, ha létezett volna genetikai tanácsadó VIII. Henrik angol király és Aragóniai Katalin korában.

Mint ismeretes, a fiú utódok vagy halva születtek, vagy meghaltak születés után néhány nappal. VIII. Henrik olyan típusú öröklődő betegségben szenvedett, amelynek különlegessége, hogy csak a fiú utódokat betegítette meg. A leány utódok (conductorként) tovább vitték az örökletes betegséget, de ők maguk nem betegedtek meg. VIII. Henrik azért, hogy elválhasson hibásnak vélt feleségétől, szakított a Katolikus Egyházzal és megalapította az Anglikán egyházat.

Második feleségét, Boleyn Annát, I. Erzsébet édesanyját – aki szintén nem tudta fiú utóddal megajándékozni – koholt vádakkal lefejeztette, hogy újra nősülhessen. Hat felesége volt, fiú utód azonban nem maradt életben. Így Erzsébet került Anglia trónjára. Melyek a leggyakrabban előforduló örökletes betegségek? Tudathasadás (skizofrénia), depresszió, epilepszia, asztma, ekcéma, pikkelysömör (pszoriázis), értelmi visszamaradás, csípőficam, nyitott gerinc stb. >>> folytatás a következő részben