Szolgálati fellépések, intézkedések és eljárások Rendőrség., Katasztrófavédelem., Büntetés-végrehajtás.

A foglalkozás oktatási kérdései 3.1. A rendőri intézkedések, a kényszerítő eszközök, valamint ezek használata A rendőrség által alkalmazott őr, járőr szolgálati formák, tevékenységek és jellemzőik 3.3. A katasztrófavédelem intézkedései, eljárásai A büntetés-végrehajtási szervek intézkedései, eljárásai Egyéb rendvédelmi, rendészeti szervek működésének lényege. Kulcsfogalmak : Emberi, állampolgári jogok, kötelességek, szolgálati fellépés, szolgálatra alkalmasság, intézkedések, kényszerítő eszközök, követelmények az intézkedésekkel és a kényszerítő eszközökkel kapcsolatosan, megjelenés-öltözet, szolgálati formák, járőr- és őrszolgálat, bevetés, kármentés. A személy- és vagyonvédelem, a polgárőrség, a közterület-felügyelet jellemzői. A köz- és magánterület fogalma, a hatósági személy meghatározása. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök.

A rendőri intézkedések és eljárások jogi és egyéb más kapcsolódó normái.  A téma kapcsán két alapvető és további néhány lényeges normát kell itt megemlíteni. Az alapvetőek közül egyik a z Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, amelyet 1948-ban írtak alá, a másik pedig Magyarország Alaptörvény e.  A rendőrségről szóló évi XXXIV. Törvény.  30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról.  évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról.  Őr- és Járőrszolgálati, Körzeti Megbízotti, Fogdaszolgálati Szabályzat, BM rendeletek - utasítások, ORFK szintű utasítások, stb. A rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója utasításainak - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni.(Rtv. 11§(1)

Az Alaptörvény szerinti állampolgári jogok 1r.  Egyesülési jog : lehetővé teszi, hogy a polgárok érdekeik, céljaik megvalósítása érdekében szervezeteket hozzanak létre, vagy a már létező szervezetek tevékenységében részt vegyenek.  Gyülekezési jog : azt jelenti, hogy a polgárok álláspontjuk kifejezésére békés gyűlést, felvonulást, menetet tarthatnak.  Szólás- és sajtószabadság : azt jelenti, hogy a polgárok a közügyekről, állapotokról szabadon elmondhatják a véleményüket, továbbá joguk van a közérdekű adatok megismeréséhez, hogy az őket érintő kérdésekben hiteles és pontos tájékoztatást kapjanak.  Vallásszabadság : az Alaptörvény elismeri mindenkinek a jogát a gondolati, lelkiismereti és a vallásszabadságra, valamint arra, hogy a meggyőződését, akár vallásos szertartások formájában vagy egyéb módon, egyénileg vagy közösségben kinyilváníthassa.  Személyi szabadságjogok : az Alaptörvény kinyilvánítja, hogy a Magyarországon mindenkinek veleszületett joga van az élethez, az emberi méltósághoz, és ettől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Tiltott minden olyan elbánás, amely megalázó, embertelen vagy kegyetlen. A személyes szabadság és a személyi biztonság joga alapvető emberi jog, ezektől mindenkit csak a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet megfosztani. Az Alaptörvényben foglaltak szerint a bíróság mindenkit egyenlőnek tekint, mindenkinek alapvető jogává teszi, hogy az ellene emelt vádakat bíróság bírálja el, hogy a bírósági határozat előtt senki sem tekinthető bűnösnek, amíg bűnösségét jogerős bírósági határozat meg nem állapította (ez az ártatlanság vélelme), és minden gyanúsított személyt megillet a védelem.

Az Alaptörvény szerinti állampolgári jogok 2r.  Személyiségi jogok : a személyt megillető jó hírnév, a levéltitok és a magánlak sérthetetlensége, a magántitok, és a személyes adatok védelme. Minden, törvényesen az ország területén tartózkodó személyt megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának joga.  Gazdasági, szociális és kulturális jogok : Mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, egyenlő munkáért mindenkit egyenlő bér illet meg. Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a fizetett szabadsághoz is. A szociális biztonsághoz való jogot az állam biztosítja, éppúgy, mint a művelődéshez való jogot. Az állampolgároknak joguk van az egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.  Választójog : Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, valamint a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a 18 évet betöltött választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. Két olyan ok van, amely kizárja ezt: az elmebetegség és a bűncselekmény elkövetése miatt közügyektől való eltiltás.

A rendőri intézkedések 1.; A rendőri intézkedéseket két csoportra oszthatjuk :  A személyi szabadságot nem korlátozó intézkedések:  igazoltatás  fokozott ellenőrzés  ruházat- csomag- és jármű átvizsgálása  felvilágosítás kérés  intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen  a helyszín biztosítása  közlekedésrendészeti,- idegenrendészeti intézkedés, határforgalom ellenőrzés

Rendőri intézkedések 2. A személyi szabadságot korlátozó intézkedések:  elfogás  előállítás  elővezetés  biztonsági intézkedés  intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben.

Rendőrségi kényszerítő eszközök 1.; EGYÉNI;  Testi kényszer  Bilincs  Vegyi eszköz, elektromos sokkoló, rendőrbot, kardlap.  Szolgálati kutya,  Útzár/ megállásra való kényszerítés  Lőfegyverhasználat.

Rendőrségi kényszerítő eszközök 2.; CSAPATERŐS;  Vízágyú  Pirotechnikai eszköz  Ingerlő gáz  Elfogó háló  Ló,- gépjármű kötelék. NEM gumilövedék és kardlap!!!!!

Ezekre vonatkozó szabályok;  A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.  A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni. Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai  A rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.  A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani és a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

Alapelvek/követelmények;  Jogszerűség, törvényesség.  Szakszerűség.  Biztonságosság.  Arányosság.  Objektivitás.  Eredményesség.  Kulturáltság.  Differenciáltság. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a rendőrnek az összes körülményre való tekin­tettel mindig az optimális intézkedést kell választania, lefolytatnia.

Lehetséges szolgálati formák;  Ügyeleti  KMB-i  Járőr (bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti és közlekedés forgalom-ellenőrző)  Útlevélkezelői  Őrszolgálati (mozgó,- objektum,- fogda,- kísérő,- rendkívüli,- és díszőr.)  Személyvédelmi (személy,- lakás,- program és útvonal)  Kísérő –(Pénz,- Vonat).  Védelmi ellenőrzési és felügyeleti  Készenléti  Felügyeleti szolgálati forma.

A téma megközelítési módja; Rendeltetés (misszió) FELDATOK Hatáskör Illetékesség Eljárásai- Eszközei ehhez intézkedései

A katasztrófavédelem intézkedései, eljárásai 1 Katasztrófavédelmi hatósági eljárások ;  hatósági ellenőrzések (tűzvédelmi és veszélyes anyagok szállításának ellenőrzése, bírságolása)  engedélyező hatósági jogkör gyakorlása (valami kialakítására/létesítésére, meghatározott tevékenység végzésére- tűzoltó felszerelések, berendezések)  szakhatósági eljárások (leginkább építkezésre és veszélyes üzemekre)  tűzvizsgálati eljárás (a tűz helyszínén)  bírságolások alkalmazása a szabályt megsértőkre

A katasztrófavédelem intézkedései, eljárásai 2 Kárfelszámolási és helyreállítási intézkedések;  tűzoltás  műszaki mentés  különleges mentés (HUNOR, HUSZÁR)  árvízi védekezés  kitelepítés, kimenekítés  befogadás  visszatelepítés  helyreállítás.

A Büntetés-végrehajtás működése; Célja: bűntetés és a vissza- illeszkedés elősegítése. Ehhez tartozó eljárások, eszközök. őrzés, nevelés re- integrációs programok.

Reintegrációs program elemei: A fogvatartottak foglalkoztatása.  - oktatás / alapfokú, középfokú, felsőfokú/  - szakképzés  - munkáltatás  - munkaterápiás foglalkoztatás  - közművelődés, sport és kulturális foglalkoztatás Családi-társadalmi kapcsolatok támogatása.  a. intézeten belüli lehetőségek:  - levelezés  - látogatás  - csomag  - telefon használata  - vallásgyakorlás, lelki gondozás  - társadalmi kötődési program  - szabadulásra való felkészítés, utógondozás  b. intézeten kívüliek:  - jutalom kimaradás, eltávozás  - intézeten kívüli látogató fogadása  - büntetés félbeszakítás  - temetésen való részvétel, súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása. 

Egyéb rendvédelmi, rendészeti szervek működésének lényege;  Rendészeti vonásokkal rendelkező egyéb szervezetek Ide tartoznak az önkormányzatok, bizonyos civil szerveződések és a magánbiztonsági vállalkozások. Ezekről egyenként!

A vagyonvédelem- magánbiztonság  A vagyonvédelem fókuszában mindig is az emberi élet megóvása áll!  Második fő funkciója a biztonságos, nyugodt létezés feltételeinek megoldása.  Alap funkciója a vállalatot, illetve magánszemélyt érintő külső és belső hatások/ kockázatok folyamatos elemzése, és a kockázatok folyamatos csökkentése.  A vagyonvédelem akkor hatékony, ha alapvetően preventív módon van megszervezve.  A vagyonvédelem alrendszerei mechanikai, elektronikai, és élő erőből állnak. +tudásbázis.

Rendészeti feladatot ellátó személyek;  Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr.  Ezen személyek jogszabályban meghatározott tevékenységét az önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazotti vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalás keretében az önkormányzati segédfelügyelő segítheti.

A közterület-felügyeletről;  Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő- testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban - a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között - a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő- testület) hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként, önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként.(Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.)  Vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, tömegközlekedési eszközt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.

A polgárőrségről ; ( önkéntes társadalmi szerveződés A lapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.

Ide tartozó szakkifejezések;  A hivatalos személy fogalma.  Közfeladatot ellátó személyek  Közterület.  Nyilvános hely.  A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz: 173/2003.(X.28) sz. korm.r.

Választható egyéni feladat;  Egy valamilyen rendészeti, rendvédelmi szerv, vagy rendészeti feladatot ellátó szervezet, személy tevékenységi, működési, fellépési rendjének, lehetséges intézkedési jogosítványának, eszközeinek leírása, elemzése. (szokásos mennyiségi határral!) JÓ TANULÁST KÍVÁNOK; bejó