Munkaügyi ismeretek Karriertervezés és munkaerőpiaci ismeretek kurzus

Az egyéni béralku nem minden esetben van rá lehetőség (közalkalmazottak, köztisztviselők) kedvező munkaerőpiaci potenciállal rendelkező jelöltek esetében Az interjú részét is képezheti (ebben az esetben az interjú végén kerül rá sor), de általában az állásajánlat kézhezvétele után jöhet szóba Alkupozíciót erősíti, ha van másik ajánlatunk is Ne blöfföljünk!

Az egyéni béralku Fontos szempontok: meg kell várni, amíg az adott cég képviselője hozza szóba a bérezés kérdését kerülni kell a pontos összeg említését; sávokban gondolkodjunk Szerencsés, ha előre megismerjük az adott cég kompenzációs csomagját

Az egyéni béralku legkisebb összeg meghatározása az interjú előtt Mi szükséges ehhez? 1.Reális önismeret (mit tudok az adott cégnek nyújtani?) 2.A kiválasztott munkahely lehetőségeinek a megfelelő ismerete

Felkészülés a béralkura Tudakozódj és gyűjtsd össze az iparág, a szóban forgó vállalat és az adott munkakörre vonatkozó konkrét jövedelmi adatokat. Az összegyűjtött információk alapján fogalmazd meg, hogy: Mi a minimum/maximum, amit kérni szeretnél? Mi az, amire számítasz? Mi az, amit még hajlandó vagy elfogadni? Mi az, amikor „felállsz az asztaltól”? Mi az, amihez ragaszkodni fogsz, és mi az amiben engedni tudsz? Gondolkozz el azon, milyen érveket használnak majd az adott vállalatnál a béralku során?

Luxus kiadások: a „nagy álmok” megvalósításának költségei (pl. egzotikus nyaralás Extra kiadások: átlagon felüli igények finanszírozásának költségei Szükséges kiadások: megélhetésünkön felüli költségek, amelyek elégedettségünket, jó közérzetünket szolgálják (pl. megtakarítások, ruházkodás, szórakozás) Fix kiadások: megélhetésünk költségei (pl. lakhatás, rezsi költségek, hiteltörlesztés stb.)

Az állásajánlat Történhet szóban és írásban egyaránt Mit tartalmaz az állásajánlat? személyi alapbér + egyéb juttatások munkavégzés helye munkarend munkaviszony jellege munkaviszony kezdetét arra való utalást, hogy a munkáltató ezzel a nyilatkozattal kifejezett szándékát fejezi ki a munkaviszony létesítésére

Tanácsok az állásajánlattal kapcsolatban kérjünk rövid gondolkodási időt amennyiben szóban hangzott el, kérjük azt írásban alaposan tanulmányozzuk, és ha eltérés tapasztalható az interjún elhangzottakhoz képest, akkor ezt jelezzük a vállalat felé munkáltató részéről kötelezettségvállalás, mi bármikor visszamodhatjuk

Egyéb tennivalók a munkaszerződés megkötése előtt kötelező orvosi vizsgálategészségügyi alkalmasság megállapítása baleset,- és munkavédelmi oktatás Milyen dokumentumokra lesz szükségünk? iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozat (pályakezdők esetén kötelező belépés) TAJ-szám, adóazonosító jel, személyi ig., lakcímkártya

Egyéb tennivalók a munkaszerződés megkötése előtt előző munkáltatótól kapott igazolások: igazolás a munkaviszony megszűnéséről járulékigazolások adóigazolás TB kiskönyv bankszámlaszám esetenként erkölcsi bizonyítvány

Foglalkoztatási jogviszonyok II. Munkaviszony a) tipikus (teljes munkaidőben) b) atipikus - alkalmi munkaviszony - részmunkaidős jogviszony - határozott idejű munkaviszony- SZJA - munkaerő-kölcsönzés- járulékok - bedolgozói jogviszony- TB - szezonális munka - távmunka

A munkaviszony határozott idejű időtartamát naptárilag, ill. más alkalmas módon kell meghatározni határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább 1 napot a közvetlen felettese tudtával tovább dolgozik (annyival hosszabbodik meg, amennyire eredetileg létrejött) határozatlan idejű eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre

A munkaviszony Mt. 2. rész V. fejezet: A munkaviszony alanyai munkáltató munkavállaló munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki a 16. életévét betöltötte – nappali tagozatos 15. életévet betöltött tanuló a munkáltató köteles közölni a munkavállalóval, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelezettségeket mely szerv, vagy személy gyakorolja

VII. fejezet: A munkaviszony létesítése 42.§(1.) A munkaviszony – ha a törvény másként nem rendelkezik – munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve ha kedvezőbb feltételeket állapít meg a munkavállalóra. A munkaszerződést mindig írásba kell foglalni!

A munkaszerződés tartalmi elemei munkavállaló személyi adatai személyi alapbér munkakör (kategória) munkavégzés helye munkáltatói jogok gyakorlójának megnevezése munkaviszony kezdete (munkába állás napja)

A próbaidő Mértéke: legfeljebb 3 hónap (Ennél rövid idő is kiköthető a felek megállapodásával, és legfeljebb egyszer hosszabbítható.) KSZ legfeljebb 6 hónapos próbaidőt köthet ki Fontos: mindkét fél a munkaviszonyt indoklási kötelezettség nélkül, azonnal megszüntetheti

A munkaköri leírás Mit tartalmaz? a felettes munkakör megnevezése szervezetre /munkatársakra/ beosztottakra vonatkozó leírása a munkakör célja fő felelősségi körök / feladatok követelmények / tapasztalat/ kompetenciák A munkaszerződés kötelező, elválaszthatatlan részét képezi

XII. fejezet: A munka díjazása a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól a munkaszerződésben rögzített munkabér jár a munkabér megadható időbérként, v. teljesítménybérként (a személyi alapbért időbérben kell megadni!) személyi alapbér ill. teljesítménybér mértéke legalább a minimálbérrel megegyező (területi eltérés megengedett, minisztérium hatásköre!) műszakpótlék: éjszaka: 30% (18h-06h-ig) Éjszakai pótlék: 15%

heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállalót 50%-os bérpótlék + másik pihenőnap, vagy 100%-os bérpótlék illeti meg A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. a munkabér megfizetése utólag, havonta egy összegben kell elszámolni a munkabérről a munkavállaló részére részletes elszámolást kell adni

A béren felüli juttatások jutalom, bónusz étkezési hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egészségpénztári hozzájárulás parkolóbérlet sportolási lehetőség munkaruha teakonyha ellátás

Cafeteria Definíció: egy béren kívüli juttatási rendszert akkor nevezünk Cafeteria-rendszernek, ha rögzített keretösszeg áll a munkavállalók rendelkezésére. Előnye: rugalmas, a munkavállalók igénye szerint alakítható

A Cafeteria-rendszer elemei üdülési csekk Internet utalvány /előfizetés helyi bérlet hideg-meleg étkezési utalvány beiskolázási utalvány / támogatás kultúra utalvány (új!) Széchenyi Pihenőkártya Kártya (3 zseb: szállás, vendéglátás, rekreáció 450e Ft/év) (új!) Erzsébet-utalvány (havi max.5000 Ft)

A bruttó bérből fizetendő járulékok A bruttó bér alapján a munkáltató által a munkavállaló után fizetendő: -nyugdíjbiztosítási járulék: 24% 21% 24% szociális hozzájárulási adó -munkaadói járulék: 3% -szakképzési hozzájárulás 1,5% A bruttó bérből a munkavállaló által fizetendő: - nyugdíjjárulék: 9,5% 8,5% 10% - egészségbiztosítási járulék: 6 (4+2)% 6% 7% (4+3) - munkavállalói járulék: 1,5% 1,5% - SZJA: sávosan változó az összevont adóalap évi Ft-ig 17% felette 32% 2011: egykulcsos SZJA / 16%, családi adókedvezmény 2012: Ft felett 27% adó az adóalaphoz képest 2013: kivezetésre kerül a félszuperbruttó intézménye (Karrier Portál!) 2016: SZJA 15%

Magánnyugdíj pénztárak Lényege: a bruttó bér 8%-a kerül ide befizetésre pályakezdők esetén a belépés a munkábaállást követő 15 napon belül kötelező ügyeljünk a pénztárválasztásra!!! (hozamok, szolgáltatások, portfolióválasztás)

Munkaidő a teljes munkaidő mértéke: napi 8 óra készenléti jellegű munkakörökben ennél hosszabb, max. 12 óra munkaidő is megállapítható

Pihenőidő Ha a napi munkaidő mértéke a 6 órát meghaladja, a munkavállaló részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a munkavállalót hetenként 2 pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie

Rendkívüli munkavégzés írásban kell elrendelni túlóra: a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munkavégzés az elrendelhető túlmunka felső határa max. heti 8 óra (48 órás munkahét) díjazása: pihenőnapon: 50%-os bérpótlék a munkabéren felül + pihenőnap v. 100%-os bérpótlék

Rendes szabadság A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben szabadság illeti meg, amely rendes-és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke: 20 nap Életkor szerinti pótszabadság szabadság kiadása: az alapszabadságból a munkavállaló 7 nappal rendelkezik, és azt kérésének megfelelően kell kiadni bejelentési kötelezettség 15 nappal előtte a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer, legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság illeti meg

Az életkor szerint pótszabadság mértéke ( ) 25. év: 21 nap (26. év: 21) 28. év: 22 nap (31. év: 22) 31. év: 23 nap (36. év: 24) 33. év: 24 nap (41. év: 26) 35. év: 25 nap (46. év: 28) 37. év: 26 nap (51. év: 30) 39. év: 27 nap 41. év: 28 nap 43. év: 29 nap 45. év: 30 nap

Egyéb pótszabadságok gyermekek után járó (a gyereknevelésben nagyobb szerepet vállaló szülő részére): 1 gyerek: 2 nap 2 gyerek: 4 nap 3 és több gyerek: 7 nap (2012: mindkét szülő igényelheti!) fiatalkorúaknak járó: 5 nap veszélyes munkahelyen (földalatti, ionizáló sugárzásnak kitett helyen: 5 nap Apáknak járó pótszabadság: 5 nap (születést követő 2 hónapon belül)

A munkaviszony megszűnése A munkáltató halálával A munkáltató jogutód nélküli megszűnésével A határozott idejű szerződés lejártával

A munkaviszony megszüntetése a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével felmondással azonnali hatályú felmondással (súlyos kötelezettségszegés, illetve a próbaidő alatt és határozott idejű munkaviszony esetén) A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni

A munkaviszony megszüntetése határozatlan időre szóló munkaviszony közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással, illetve felmondással szüntethető meg (felszámolás, csődeljárás, munkavállaló képességeivel összefüggő ok miatt) illetve a munkavállaló életkörülményeiben beállt változás miatt Felmondás: határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

Felmondási idő A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. 3 év után: 5 nappal 5 év után: 15 nappal 8 év után 20 nappal 10 év után: 25 nappal 15 év után: 30 nappal 18 év után: 40 nappal 20 év után: 60 nappal hosszabbodik meg

Felmentési idő Rendes felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek a mértéke a felmondási idő fele. A felmentési időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

Végkielégítés A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonyát a munkáltató rendes felmondással szünteti meg. A végkielégítés mértéke: legalább 3 évi munkaviszony után:1 havi átlagkereset 5 év után: 2 havi 10 év után: 3 havi 15 év után: 4 havi 20 év után: 5 havi 25 év után: 6 havi

Azonnali hatályú felmondás Mindkét fél megszüntetheti, ha a másik fél: munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi a rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legfeljebb 1 éven belül lehet gyakorolni

Az érdekképviseletekről A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a Kormány és a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Érdekegyeztető Tanácsban egyeztet. dönt a kötelező legkisebb minimálbérről javaslatot tesz a munkaszüneti napok meghatározására a Kormány az Érdekegyeztető Tanácsban országos bértárgyalásokat kezdeményez

A szakszervezetek I. Definíció: a munkavállalóknak minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. Jogok: a munkavállalókat a munkaviszonyt érintő körben a munkáltatóval szemben, illetve az állami szervek, valamint a bíróság előtt képviselje. Ellenőrizheti a munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartását.

A szakszervezetek II. A munkáltató intézkedése megtétele előtt, ha az a munkavállalókat, illetve az adott telephely munkavállalóját a csoportos létszámleépítés szabályaiban meghatározott mértékben közvetlenül érinti, akkor a munkáltatónál érdekképviselettel rendelkező szakszervezetet tájékoztatnia kell.

A kollektív szerződés A kollektív szerződés szabályozhatja: a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját. kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, másrészről a szakszervezet köthet

Fontos dokumentumok az egyes vállalatoknál belső szabályzatok SZMSZ szervezeti és működési szabályzat IT szabályzat gépkocsi politika stb.