Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pedagógiai értékelés Levelező 2015. szeptember 26. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pedagógiai értékelés Levelező 2015. szeptember 26. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet"— Előadás másolata:

1 Pedagógiai értékelés Levelező szeptember 26. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet

2 Tantárgyi leírás: Tanárképző Intézet  Kurzusok és vizsgák

3 Tematika 1.Az értékelés fogalma, tárgya, a mérés és az értékelés kapcsolata 2.Az osztálytermi mérés funkciói: a szummatív, a formatív és a diagnosztikus értékelés; vizsgák és az osztálytermi mérés különbségei 3.Fejlesztő értékelés, a fejlesztő értékelés eszközei, a portfólió típusú értékelés 4.Fejlesztő attitűd a minősítő értékelésben: az osztályzás problémái, a szöveges értékelés gyakorlata

4 5. A vizsgaminőség és a feladatminőség kritériumai 6. A nyitott feladatok értékelése: az értékelési skálák használata 7. Iskolai dolgozatok készítése

5 Beadandó A hallgató elemez, kritikailag értékel egy iskolai dolgozatot bármilyen tantárgyi területhez. Az elemzés készülhet bármilyen saját készítésű vagy mástól származó feladatsorhoz, terjedelme 3-5 oldal, az elemzés elkészítéséhez használjon szakirodalmat. A hallgató térjen ki mindenképpen a következőkre: a mérés célja, a dolgozat illeszkedése a mérési célokhoz, a feladatok minősége, a dolgozat értékelési rendszere (belső pontarányok, értékelési útmutató) és ezek illeszkedése a mérési célokhoz, a dolgozat „pedagógiai üzenete” (mit közvetít a dolgozat a tanulónak). Természetesen mellékelni kell az elemzett feladatsort is. Határidő: okt. 26., leadás ben

6 1. Az értékelés fogalma Értékelés - pedagógiai értékelés A tanár, a tanuló, a tanterv, a tanítási folyamat, a tananyag, az intézmény értékelése A mérés és az értékelés kapcsolata Ki értékel, miért, mikor? Ki használja az eredményt, mire?

7 Ellentmondások Fejlesztés, motiválás  Összehasonlítás, minősítés Kreativitás, produktivitás  Objektivitásra törekvés Újítás, fejlődés, kultúraváltás  Megőrzés

8 Fogalmak: Vizsga  osztálytermi mérés Formális  informális mérés/ értékelés Központi  helyi mérés / értékelés Vizsga  diagnosztikus mérés Vizsga  összehasonlító mérés

9 Forrás: Balázsi – Horváth 2011, 333. (Jelentés a magyar közoktatásról )

10 2. Az osztálytermi mérés funkciói: a szummatív, a formatív és a diagnosztikus értékelés; vizsgák és az osztálytermi mérés különbségei

11 Miért íratnak a tanárok dolgozatot? Tanulói vélemények: Mert jegyet kell adni. Hogy lássák, mit tudnak a tanítványaik. Hogy a tanítványok lássák, elég jók-e. Hogy a tanulók lássák, milyenek a többiekhez képest. Büntetésből.

12 Mérési célok / értékelési funkciók  szummatív célok (ellenőrzés, minősítés, összehasonlítás, válogatás, osztályzás)  diagnosztikus célok (előzetes/hozott tudás felmérése, tervezés előkészítése, fejlődés regisztrálása)  formatív célok (a tanuló motiválása, önállóság segítése) Scriven, 1967 alapján

13 Valóság  szummatív célok (ellenőrzés, minősítés, összehasonlítás, válogatás, osztályzás)  diagnosztikus célok (előzetes/hozott tudás felmérése, tervezés előkészítése, fejlődés regisztrálása)  formatív célok (a tanuló motiválása, önállóság segítése)

14 Alapkérdések a mérés/értékelés során: MIÉRT?  MIT?  HOGYAN?

15 Mérési cél  mérőeszköz Mérési cél Tartalom Nehézség Osztályzás

16 Mérési cél  mérőeszköz Vizsga / szummatív Mérési cél Követelmények „lefedése” Tartalom VegyesenNehézség IgenOsztályzás

17 Mérési helyzetek / osztálytermi mérés 1.Diagnózis Hogyan dolgozzuk fel a következő anyagot (mit tudnak már / mire emlékeznek még)? 2.Bizonytalanság Továbbmehetünk, vagy még gyakoroljunk? 3.Motiválás „Szólalj már meg!”

18 Mérési cél  mérőeszköz Hogyan dolgozzuk fel a következő anyagot? Mérési célDiagnózis Tartalom Nehézség Osztályzás

19 Mérési cél  mérőeszköz Hogyan dolgozzuk fel a következő anyagot? Mérési célDiagnózis TartalomSzükséges készségek NehézségDifferenciálásra alkalmas feladatok OsztályzásNem

20 Mérési cél  mérőeszköz Hogyan dolgozzuk fel a következő anyagot? VizsgaMérési célDiagnózis Követelmények „lefedése” TartalomSzükséges készségek VegyesenNehézségDifferenciálásra alkalmas feladatok IgenOsztályzásNem

21 Mérési cél  mérőeszköz „Továbbmehetünk, vagy még gyakoroljunk?” Mérési célBizonytalanság Tartalom Nehézség Osztályzás

22 Mérési cél  mérőeszköz „Továbbmehetünk, vagy még gyakoroljunk?” Mérési célBizonytalanság TartalomProblematikus részek NehézségNehéz feladatok OsztályzásCsak a jó eredményekért

23 Mérési cél  mérőeszköz „Továbbmehetünk, vagy még gyakoroljunk?” VizsgaMérési célBizonytalanság Követelmények „lefedése” TartalomProblematikus részek VegyesenNehézségNehéz feladatok IgenOsztályzásCsak a jó eredményekért

24 Mérési cél  mérőeszköz „Szólalj már meg!” VizsgaMérési célMotiválás Követelmények „lefedése” Tartalom VegyesenNehézség IgenOsztályzás

25 Mérési cél  mérőeszköz „Szólalj már meg!” VizsgaMérési célMotiválás Követelmények „lefedése” TartalomProblémátlan, érdekes részek VegyesenNehézségKönnyű feladatok IgenOsztályzásEgyéni fejlődésért

26 Célok / okok 1. Helyzetfel- mérés a munka megkezdése előtt 2. Bizonytalanság, döntés a tovább- haladásról 3. Motiváció, a félelmek leépítése 4. Tudás- szintmérés /vizsga TartalmakAz anyag fel- dolgozásához szükséges részkészségek. Problematikus részek. Problémátlan, érdekes részek. A követelmények teljes körű „lefedése“. Feladatok nehézsége Vegyes nehézségű, differenciálásra alkalmas feladatok. Nehéz feladatok.Érdekes, motiváló, könnyű feladatok. Sokféle feladattípus, vegyes nehézség. OsztályzásNincs osztályzás. Csak a kiváló eredményekért jár osztályzat. Az egyéni fejlődésre jár az osztályzat. Van osztályzás, következetesen, előre meghatározott módon. Forrás: Einhorn Á.: Feladatkönyv. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó

27 3. Fejlesztő értékelés; a fejlesztő értékelés eszközei, a portfólió típusú értékelés „fejlesztő értékelés” – tanítási/ tanulási folyamat értelmezése Black, Paul – Wiliam, Dylan (1998): Inside the Black Box: raising standards through classroom assessment. Phi Delta Kappan, –148.

28 A fejlesztő értékelés jellemzői A tanulók fejlődésének támogatása. Tudatosság, önértékelés támogatása. Gyakori, a folyamatba beépített visszajelzések sora. Interaktív módszerek alkalmazása. Az eredmény viszonyítása a tanulási célokhoz, a kitűzött tanulási eredményekhez.

29 A cél fogalma Tanítási cél vagy tanulási cél? Cél: tanulási eredmény. Tanulási eredmény: fejlődés, változás. Az eredmény gazdagabb értelmezése: Ismeret/tudás  képesség, attitűd, autonómia… Differenciált célok? Célok  módszerek.

30 Fejlesztés vagy minősítés Támogatja-e a minősítés a fejlődést? Támogatja-e a minősítés a kísérletezést, a próbálkozást?  Knausz Imre (2008): Mit kezdjünk az értékeléssel? Adalékok az integrációs nevelés pedagógiájához. Budapest, Educatio. pdf pdf

31 Fejlesztő értékeléshez használható eszközök Például: Lénárd Sándor – Rapos Nóra (2006): MAGTÁR - Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez 3.

32 Önértékelő kártya fogalmazáshoz Szándék és megvalósulás: 1.Világosan kifejtettem, amit szerettem volna. 2.Logikusan írtam le gondolataimat. 3.Munkámnak van eleje, közepe és vége. … Szavak és mondatok használata: 4.Néhány új kifejezést is használtam. 5.Egész mondatokat írtam. 6.Egyeztettem az alanyt és az állítmányt. Forrás: Lénárd - Rapos 2009, 76.

33 Társértékelés fogalmazáshoz Az alábbi szempontokra érdemes kitérned az értékelésben! Helyesírás: nem hagyott ki betűket a szavakból, az írásjeleket jól és hiánytalanul használta, nagybetűt írt a mondat elején, nagybetűt használt a nevek elején. Mondatszerkesztés: egyeztette az alanyt és az állítmányt, … Külalak: … Forrás: Lénárd - Rapos 2009, 82.

34 Gamification / gamifikáció Online játékok logikája az értékelésben –Pontrendszer: jutalmazás, büntetés, bónuszok –Akadálypálya –Azonnali visszajelzés, eredménytábla –Világos célok (rövid-, hosszú táv) –Választási lehetőségek, egyéni stratégiák

35 A portfólió típusú értékelés A folyamat dokumentálása (mit tudok, mire vagyok képes?). Mit tettem eddig – hol tartok – mi van előttem? Példa: Európai nyelvtanulási napló  Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör

36 4. Fejlesztő attitűd a minősítő értékelésben, osztályzás, szöveges értékelés a) Viszonyítási pont az értékelésben b) A visszajelzés tanulóközpontúsága c) Az értékelési eredményekért viselt felelősség kérdése

37 a) Viszonyítási pont Mihez viszonyítjuk az adott teljesítményt? Tantárgyi követelményekhez (kritériumorientált). A többi tanulóhoz (normaorientált). A tanuló saját korábbi / szokásos teljesítményéhez.

38 Viszonyítási pont? Három témazáró dolgozat eredményei (%): 1. tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: (Rheinberg 2001 nyomán)

39 A harmadik dolgozat eredménye nagyon jó: ++ rossz: - jó: + nagyon rossz: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló: tanuló:

40 b) Tanulóközpontú megközelítés az értékelés során Részletgazdagság  szöveges értékelés; értelmezhető részteljesítmények Érzékeny és pozitív megfogalmazások Az eddigi eredmények megerősítése és a további folyamat segítése Őszinteség

41 Szöveges értékelés Értékelési „szendvics”: Mi sikerült? Mi kérdéses? Hogyan tovább? (Mit kellene tenni?) (Ziebell – Schmidjell 2012)

42 c) Az eredményekért viselt felelősség „Peti megbukott.” „Az osztály átlaga 2,3.” Értelmezési szintek: Tanuló, tanár Szülő Iskolaigazgató Iskolafenntartó Oktatáskutató

43 5. A vizsgaminőség és a feladatminőség kritériumai Csapó Benő: Tudásszintmérő tesztek. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest, Keraban –316.

44 A mérés minőségének alapelvei Validitás (érvényesség)  Azt mérem, amit mérni akarok.  Azt mérem, amit mérni kell. Reliabilitás (megbízhatóság) Objektivitás

45 Ellentmondások Objektivitás  érvényesség Mikor született xy? Hány alcsoportja van a …? Alakítsd át a mondatot folyamatos múlt időbe! …

46 Érvényesség? Megbízhatóság? Nézd meg a következő képet! Mit gondolsz: mi történt korábban, és hogyan folytatódik a történet?

47 Feladattipológia feleletválasztás, igaz / hamis, hozzárendelések kiegészítések rövid válasz szövegalkotás, rajz, komplex feladatok ZÁRT NYITOTT

48 A feladat pontossága: „adok” – „kapok” Forrás: Csermák Mihály (2009): Kémia 8. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 27.

49 Mi a feladat mérési célja? 1. Átlátja a témához tartozó ok-okozat viszonyokat, le tudja írni a folyamatot. 2. Felismeri, és segítséggel rendszerezi a folyamat egyes lépéseit. 3. Rekonstruálja a folyamatot, ismeri az egyes fázisait.

50 Szempontok egy tesztfeladat elbírálásához A feladat Itemek Szöveg, ábra, kép stb. (ha van) Értékelés Mérési célhoz illeszkedés

51 Kérdések egy tesztfeladat elbírálásához A feladat Csak egy feladattípus van a feladaton belül? Egyértelműen kiderül a feladatmeghatározásból, hogy mi a teendője a vizsgázónak? Nem túl bonyolult a feladatmeghatározás? Van példa? Elég áttekinthető a feladat (külső szerkesztés)? Van elég hely a megoldáshoz?

52 Kérdések egy tesztfeladat elbírálásához Itemek Nem tér el egymástól nagyon az egyes itemek nehézsége egy feladaton belül? Függetlenek egymástól az egyes itemek? (tantárgyi különbségek!) Nincsenek átfedések az itemek között (ugyanahhoz a szövegrészhez, problémához több item)? (Szövegértés esetén:) Nincsenek a feladatban olyan itemek, amelyeket a szöveg elolvasása nélkül is meg lehet oldani? Megfelel az itemek sorrendje a szöveg gondolatmenetének? Egyenletesen oszlanak el az itemek a szövegben?

53 Kérdések egy tesztfeladat elbírálásához Értékelés Értékelhető a feladat eredménye? Van a feladatnak helyes és egyértelmű értékelési útmutatója? Mérési cél Van a feladatnak jól meghatározható mérési célja? Megfelel ez a mérési cél a tanítási céloknak vagy a mérési követelményeknek? Összhangban van minden egyes item ezzel a mérési céllal?

54 Feladatok jellemzői Vizsgán Nincs mód rugalmasságra az értékeléskor Szabályozott, zárt feladatok –Kizárják a kreativitást –Kizárják a többértelműséget –Egyértelmű, unalmas helyzetek és szövegek Nincs mód a differenciálásra Nem igazodik a tanítási folyamathoz  osztálytermi mérés?

55 Teszteredmények értékelése A feladat eredménye információt hordoz: a tanuló tudásáról / képességéről ÉS a feladat, a teszt minőségéről.

56 7. A nyitott feladatok értékelése: az értékelési skálák használata Kreatív, komplex, nyitott feladatok értékelése:  holisztikus/globális értékelés  analitikus értékelés  értékelési skálák

57 Nyelvi norma, hangnem, stílus Mondat- és szövegalkotás Szókincs pont - Egészében megfelel a témának, a helyzetnek; az esetleges személyes véleménynyilvánításnak. - Témának megfelelő változatosságú. - Gördülékeny, élvezetes, választékos. - Szabatos, árnyalt, választékos. - Szakkifejezések helyes használata pont - Lényegében megfelel a témának, a helyzetnek. - Nem elég változatos. - Helyenkénti nyelvi- nyelvtani hibák (pl. egyeztetés, vonzat). - Olykor a köznyelvitől eltérő (pl. szleng). 8-1 pont - Csak részben felel meg a témának, a helyzetnek. - Színtelen, igénytelen (pl. egyszerű mondatok túlsúlya). - Dagályos. - Gyakori a nyelvi-nyelvtani hiba. - Szegényes. - Tartalmi jellegű szótévesztés. A nyelvi minőség szintjei a középszintű magyar nyelv is irodalom érettségi vizsgához készült értékelési útmutatóban Forrás: Magyar nyelv és irodalom. 2010, 10

58 8. Iskolai dolgozatok készítése Alapkérdések a mérés/értékelés során: MIÉRT?  MIT?  HOGYAN?

59 Iskolai dolgozatok készítése Mérés célja (miért?)  Tanulási célok + tananyag elemzése Mérési célok rögzítése (mit?) Feladatlap tervezete  Feladatok és értékelési rendszer elkészítése (hogyan?)

60 Iskolai dolgozatok készítése Mérés célja (miért?)  Tanulási célok + tananyag elemzése Mérési célok rögzítése (mit?) Feladatlap tervezete  Feladatok és értékelési rendszer elkészítése (hogyan?)

61 Szövegfajta, stratégia, kommunikációs szándék Olvasás:Szabadidővel kapcsolatos leíró szöveg fő információinak megértése. A szöveg tartalmi szerkezetének felismerése. Hobbik leírásának részletes megértése. Hallás:A szabadidőben végzett munkákról szóló beszámoló részletes megértése. Írás:Beszámoló írása a csoport szabadidős tevékenységérő. Személyes levélben beszámoló írása saját hobbiról. Beszéd:Vágyak, szándékok kifejezése. Szabadidő eltöltéséről rövid információk átadása. Interjúkészítés szabadidőről, érdeklődés más hobbija iránt. Téma/szókincs Szabadidős tevékenységekhez tartozó tevékenységek, kellékek, helyek nevének ismerete. SzerkezetekFeltételes mód, függő kérdések használata. EgyébFelismerik, hogy a másik kultúrában nagy hagyománya van az önkéntes tevékenységeknek. Fejlesztési célok jegyzéke idegen nyelvből – modell Az adott tanítási szakaszban a következő fejlesztési célok voltak érvényesek:

62 Iskolai dolgozatok készítése Mérés célja (miért?)  Tanulási célok + tananyag elemzése Mérési célok rögzítése (mit?) Feladatlap tervezete  Feladatok és értékelési rendszer elkészítése (hogyan?)

63 1. rész:Szövegértési feladatsor Tartalom: kb. x hosszúságú, y témájú leíró szöveg alapos értése. Idő: 20 perc. Értékelés: 30%. Mérési cél: Ismerje…, tudja… legyen képes… 2. rész:Feladatlap a romantika témájához Tartalom: jellemzők, adatok, szerzők, tények ismerete. Idő: 20 perc. Értékelés: 40%. Mérési cél: Ismerje…, tudja… legyen képes… 3. rész:Nyelvhelyességi feladatsor Tartalom: mondatszerkezetek. Idő: 20 perc. Értékelés: 30%. Mérési cél: Ismerje…, tudja… legyen képes… Egy anyanyelvi feladatlap tervezete – modell

64 TANÍTÁSI FOLYAMAT ? OSZTÁLYTERMI MÉRÉS VIZSGA

65 TANÍTÁSI FOLYAMAT  OSZTÁLYTERMI MÉRÉS VIZSGA

66 Tanulóközpontú, tevékenységalapú megközelítés A tanulás aktív, konstruktív folyamat  problémamegoldás, rutin, rutinelhagyás. A tanulás a tanulóban létrejövő folyamat  autonómia, reflektivitás, felelősségvállalás. A tanulás szociális folyamat  kommunikáció, együttműködés, empátia. A tanulás a valósághoz kapcsolódó folyamat  motiváció, problémamegoldás.

67 Tanulóközpontú, tevékenység alapú megközelítés Aktivitás, autonómia, kooperativitás, autenticitás. + Cél: az egyéni fejlődés támogatása. A tanuló szükségleteiből való kiindulás. Alap: a tanulók különbözők.  Értékelés?

68 Pedagógiai kultúraváltás Tanárközpontú, ismeretalapú megközelítés  Tanulóközpontú, kompetencia alapú, tevékenységalapú megközelítés

69 Pedagógiai kultúraváltás az értékelésben Fejlesztés helyett hibáztatás  Hibáztatás helyett fejlesztés?

70 Felhasznált irodalom Balázsi Ildikó – Horváth Zsuzsanna (2011): A közoktatás minősége és eredményessége. In: In: Balázs Éva – Kocsis Mihály – Vágó Irén (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 325 – 362. Csermák Mihály (2009): Kémia 8. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Einhorn Ágnes (2012): Feladatkönyv. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Lénárd Sándor – Rapos Nóra (2009): Fejlesztő értékelés. Budapest, Gondolat Kiadó. Magyar nyelv és irodalom. Középszintű írásbeli érettségi vizsga. Javítási- értékelési útmutató október 18. Rheinberg, Falko: Leistungsbeurteilung im Schulalltag: Wozu vergleicht man was womit? In: F.E. Weinert (Hrsg.). Leistungsmessung in Schulen. Weinheim, Belz Scriven, M. (1967): The Methodology of Evaluation. In: R. W. Tyler, R. M. Gagne, & M. Scriven (Eds.), Perspectives of Curriculum Evaluation, Chicago, IL: Rand McNally Ziebell, Barbara – Schmidjell, Annegret (2012): Unterrichtsbeobachtung und kollegiale Beratung. Neu. Berlin etc., Langenscheidt. [Fernstudieneinheit 32.]


Letölteni ppt "Pedagógiai értékelés Levelező 2015. szeptember 26. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések