Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Alkotmányjogi ismeretek: A Kormány.

Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Alkotmányjogi ismeretek: A Kormány

Főbb jogforrások: 1949. évi XX. törvény, 2006. évi LVII. törvény. Főbb jogforrások: 1949. évi XX. törvény, 2006. évi LVII. törvény. A Kormány jellegét az Alkotmány nem határozza meg. A Kormány jellegét az Alkotmány nem határozza meg. Az államigazgatás legfőbb szerve, a végrehajtó hatalom központi szerve. Az államigazgatás legfőbb szerve, a végrehajtó hatalom központi szerve. A politikaformálás központi szereplője, mely kialakítja az ország gazdaságpolitikájának, külpolitikájának, fiskális politikájának, egészségpolitikájának főbb elveit, irányait; Ezek érvényre juttatásának eszközei: A politikaformálás központi szereplője, mely kialakítja az ország gazdaságpolitikájának, külpolitikájának, fiskális politikájának, egészségpolitikájának főbb elveit, irányait; Ezek érvényre juttatásának eszközei: törvénykezdeményezési jog – nagy befolyás a törvények tartalmára, törvénykezdeményezési jog – nagy befolyás a törvények tartalmára, a honvédség, rendőrség, határőrség irányítása a honvédség, rendőrség, határőrség irányítása a közigazgatási szervezetet irányítása, felügyelete, ellenőrzése alatt tartja, a közigazgatási szervezetet irányítása, felügyelete, ellenőrzése alatt tartja, a nem állami szervekkel sokrétű kapcsolatot ápol, tart fenn (szakszervezetek, egyházak, munkaadók (OÉT), kamarák stb.) a nem állami szervekkel sokrétű kapcsolatot ápol, tart fenn (szakszervezetek, egyházak, munkaadók (OÉT), kamarák stb.)

A Kormány Kormányfüggetlen szervek: Gazdasági Versenyhivatal, MNB, önkormányzati típusú szervek (hivatásrendi, szakmai kamarák, önkormányzatok)  a kormány hatalmának szűkítése. Kormányfüggetlen szervek: Gazdasági Versenyhivatal, MNB, önkormányzati típusú szervek (hivatásrendi, szakmai kamarák, önkormányzatok)  a kormány hatalmának szűkítése. „A Kormány a miniszterelnökből és miniszterekből áll”, testületi szerv, amely döntési jogkörét testületi üléseken gyakorolja. „A Kormány a miniszterelnökből és miniszterekből áll”, testületi szerv, amely döntési jogkörét testületi üléseken gyakorolja. A kormányfőnek jelentős formai és informális hatalma van (kiválasztja kormányának tagjait, eljárási jogosítványok, kormányfői bizalom). A kormányfőnek jelentős formai és informális hatalma van (kiválasztja kormányának tagjait, eljárási jogosítványok, kormányfői bizalom). Nem kancellári, hanem testületi kormányzást szabályoz az Alkotmány: a kormánytagok nem csupán tanácsadói a miniszterelnöknek, hanem szakterületük vezetői, tanácskozási, szavazati joggal rendelkező tagjai. Nem kancellári, hanem testületi kormányzást szabályoz az Alkotmány: a kormánytagok nem csupán tanácsadói a miniszterelnöknek, hanem szakterületük vezetői, tanácskozási, szavazati joggal rendelkező tagjai. „A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.” „A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.”

A Kormány A kormányprogramot a miniszterelnök akkor terjeszti a Parlament elé, amikor még nem is kormányfő, ill. kormányának tagjai sem miniszterek. Az OGY egy ember, ill. virtuális kormány programját fogadja el amikor arról szavaz. Célszerű lenne a miniszterelnök személyének és a Kormány programjának elfogadását időben elválasztani egymástól. A kormányprogramot a miniszterelnök akkor terjeszti a Parlament elé, amikor még nem is kormányfő, ill. kormányának tagjai sem miniszterek. Az OGY egy ember, ill. virtuális kormány programját fogadja el amikor arról szavaz. Célszerű lenne a miniszterelnök személyének és a Kormány programjának elfogadását időben elválasztani egymástól. Az Alkotmány felemás megoldása abból adódik, hogy a köztársasági elnök nem adhat kormányalakítási megbízást bárkinek, csak a miniszterelnök személyére tehet javaslatot az OGY részére. Az OGY döntése jelenti egyben a kormányalakítási megbízást is  tehát OGY egy „füst” alatt dönt a miniszterelnök személyéről, a kormányalakítási megbízásról és az egyszemélyes kormányprogramról. Az Alkotmány felemás megoldása abból adódik, hogy a köztársasági elnök nem adhat kormányalakítási megbízást bárkinek, csak a miniszterelnök személyére tehet javaslatot az OGY részére. Az OGY döntése jelenti egyben a kormányalakítási megbízást is  tehát OGY egy „füst” alatt dönt a miniszterelnök személyéről, a kormányalakítási megbízásról és az egyszemélyes kormányprogramról. A minisztereket a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, akik az OGY előtt esküt tesznek. A miniszter felelős a saját szakterületéért, és a Kormány döntéséért, melynél igennel szavazott. Megkülönböztethetünk minisztérium élén álló, és azzal nem rendelkező minisztereket – tárcaminiszter, tárca nélküli miniszter. A minisztereket a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, akik az OGY előtt esküt tesznek. A miniszter felelős a saját szakterületéért, és a Kormány döntéséért, melynél igennel szavazott. Megkülönböztethetünk minisztérium élén álló, és azzal nem rendelkező minisztereket – tárcaminiszter, tárca nélküli miniszter.

A Kormány A Kormány testület, a miniszterelnök a Kormány helyett nem hozhat döntést. A Kormány tagjainak (miniszterek) többségi szavazata jelenti a Kormány döntését. Ezt támasztják alá az Alkotmány egyes rendelkezései: A Kormány testület, a miniszterelnök a Kormány helyett nem hozhat döntést. A Kormány tagjainak (miniszterek) többségi szavazata jelenti a Kormány döntését. Ezt támasztják alá az Alkotmány egyes rendelkezései: A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Bővebben lásd I. félév!!! A Kormány az alárendelt szervek által hozott minden olyan intézkedést vagy határozatot megsemmisíthet, ill. megváltoztathat, amely törvénybe ütközik.  Kossuth téri „vasfüggöny” A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Bővebben lásd I. félév!!! A Kormány az alárendelt szervek által hozott minden olyan intézkedést vagy határozatot megsemmisíthet, ill. megváltoztathat, amely törvénybe ütközik.  Kossuth téri „vasfüggöny” A Kormány tagjai a Kormánynak és az OGY-nek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az OGY-nek beszámolni. A Kormány tagjai a Kormánynak és az OGY-nek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az OGY-nek beszámolni. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk tartozó szerveket. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk tartozó szerveket. A miniszterelnök csak eljárási kérdésekben utasíthatja a minisztert. A miniszterek jogkörébe tartozó ügyben érdemi utasítást nem adhat. Ellenkező esetben egy személy kormányozna, megszűnne a miniszteri önállóság, a miniszteri felelősség intézménye. A miniszterelnök (csak) vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. A miniszterelnök csak eljárási kérdésekben utasíthatja a minisztert. A miniszterek jogkörébe tartozó ügyben érdemi utasítást nem adhat. Ellenkező esetben egy személy kormányozna, megszűnne a miniszteri önállóság, a miniszteri felelősség intézménye. A miniszterelnök (csak) vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.

A Kormány A Kormány megbízatásának keletkezése és megszűnése: A Kormány megbízatásának keletkezése és megszűnése: A miniszterelnököt a a köztársasági elnök javaslatára (szokásjogi jelölés) az OGY az összes képviselő többségi szavazatával választja meg. Tehát a kormányfő személye parlamenti többséget kíván meg (ezt az ogy-i választások alkalmával elérheti egy párt, vagy pártkoalícióval jöhet létre). A miniszterelnököt a a köztársasági elnök javaslatára (szokásjogi jelölés) az OGY az összes képviselő többségi szavazatával választja meg. Tehát a kormányfő személye parlamenti többséget kíván meg (ezt az ogy-i választások alkalmával elérheti egy párt, vagy pártkoalícióval jöhet létre). Lehetőség van ugyanakkor kisebbségi kormányzásra is, mely külső támogatottsággal jöhet létre. Lehetőség van ugyanakkor kisebbségi kormányzásra is, mely külső támogatottsággal jöhet létre. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, akik az OGY előtt esküt tesznek. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, akik az OGY előtt esküt tesznek. A Kormány megbízatása megszűnik: A Kormány megbízatása megszűnik: az újonnan választott OGY megalakulásával, az újonnan választott OGY megalakulásával, a miniszterelnök, ill. a Kormány lemondásával, a miniszterelnök, ill. a Kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, a miniszterelnök halálával, a miniszterelnök választójogának elvesztésével, a miniszterelnök választójogának elvesztésével, a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, ha az OGY a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ (konstruktív bizalmatlansági indítvány). (Amint a fentiekből kiderül, a köztársasági elnöknek nincs hatásköre a Kormány megbízatásának megszűntetésére.) A képviselők 1/5-e kezdeményezheti a miniszterelnök, vagyis a Kormány ellen. ha az OGY a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ (konstruktív bizalmatlansági indítvány). (Amint a fentiekből kiderül, a köztársasági elnöknek nincs hatásköre a Kormány megbízatásának megszűntetésére.) A képviselők 1/5-e kezdeményezheti a miniszterelnök, vagyis a Kormány ellen.

A Kormány A Kormány maga ellen bizalmi szavazást kezdeményezhet. A Kormány maga ellen bizalmi szavazást kezdeményezhet. A Kormány azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés egyben bizalmi szavazás is legyen. (Ezt kezdeményezte Gyurcsány Ferenc is.) A Kormány azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés egyben bizalmi szavazás is legyen. (Ezt kezdeményezte Gyurcsány Ferenc is.) A bizalmi szavazást minden esetben a miniszterelnök kezdeményezheti az OGY-nél. Ha az OGY nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles (kollektíve) lemondani.  testületi kormányzás A bizalmi szavazást minden esetben a miniszterelnök kezdeményezheti az OGY-nél. Ha az OGY nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles (kollektíve) lemondani.  testületi kormányzás A megbízatás megszűnésének jogkövetkezményei: A megbízatás megszűnésének jogkövetkezményei: A régi Kormány az új Kormány megalakulásáig hivatalban marad (nemzetközi szerződést nem köthet, rendeletet csak kivételesen alkothat). A régi Kormány az új Kormány megalakulásáig hivatalban marad (nemzetközi szerződést nem köthet, rendeletet csak kivételesen alkothat). OGY megalakulása, miniszterelnök lemondása  ügyvezető miniszterelnök, rendeletet csak kivételesen alkothat, új miniszterre, ill. miniszter felmentésére javaslatot nem tehet. OGY megalakulása, miniszterelnök lemondása  ügyvezető miniszterelnök, rendeletet csak kivételesen alkothat, új miniszterre, ill. miniszter felmentésére javaslatot nem tehet. Halál, választójog elvesztése, összeférhetetlenség esetén  a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti az új miniszterelnök megválasztásáig. Halál, választójog elvesztése, összeférhetetlenség esetén  a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti az új miniszterelnök megválasztásáig.

A Kormány A döntés-előkészítés színterei: A döntés-előkészítés színterei: A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat hozhat létre: A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat hozhat létre: Kormánybizottság: szakmai műhely, stratégiai döntések tervezetét készíti elő, döntési jogkörrel is felruházott  Dr. Draskovics Tibor: Államreform Bizottság. Kormánybizottság: szakmai műhely, stratégiai döntések tervezetét készíti elő, döntési jogkörrel is felruházott  Dr. Draskovics Tibor: Államreform Bizottság. Tárcaközi bizottság: nincs érdemi döntési jogköre. Olyan összetett feladatot menedzsel, melyhez több tárca együttműködése szükséges: közös munka összehangolása, feladatok elosztása, tapasztalatok cseréje. Tárcaközi bizottság: nincs érdemi döntési jogköre. Olyan összetett feladatot menedzsel, melyhez több tárca együttműködése szükséges: közös munka összehangolása, feladatok elosztása, tapasztalatok cseréje. Tanács típusú bizottság: tagjai túlnyomórészt nem állami szervek képviselői, véleményt nyilvánít és tanácsot ad a Kormánynak. Tanács típusú bizottság: tagjai túlnyomórészt nem állami szervek képviselői, véleményt nyilvánít és tanácsot ad a Kormánynak. Kormánykabinet: Kormánykabinet: A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre. A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre. Tagjai: miniszterek és a miniszterelnök által kijelölt személyek. Tagjai: miniszterek és a miniszterelnök által kijelölt személyek. Ügydöntő hatáskörrel nem rendelkezik. Ügydöntő hatáskörrel nem rendelkezik. Egyéb tanácsadó, véleményező, javaslattevő szervek. Egyéb tanácsadó, véleményező, javaslattevő szervek.

A Kormány A Kormány feladatai: A Kormány feladatai: Biztosítja a törvények végrehajtását. Biztosítja a törvények végrehajtását. Védi az alkotmányos rendet, biztosítja a jogi és természetes személyek jogait. Védi az alkotmányos rendet, biztosítja a jogi és természetes személyek jogait. Irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját: Irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját: Kormányhivatalok: törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv (Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Energia Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal, az Egészségbiztosítási Felügyelet. Kormányhivatalok: törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv (Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Energia Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal, az Egészségbiztosítási Felügyelet. Központi hivatalok: kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv (OMSZ, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont stb.). Központi hivatalok: kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv (OMSZ, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont stb.).

A Kormány A Kormány feladatai: A Kormány feladatai: Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését (Regionális Közigazgatási Hivatalok) Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését (Regionális Közigazgatási Hivatalok) Biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását (pl. Államreform Bizottság). Biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását (pl. Államreform Bizottság). Meghatározza a tudományos, kulturális, szociális és egészségügyi ellátás fejlesztés állami feladatait, és biztosítja a megvalósulásukhoz szükséges feladatokat. Meghatározza a tudományos, kulturális, szociális és egészségügyi ellátás fejlesztés állami feladatait, és biztosítja a megvalósulásukhoz szükséges feladatokat. Irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) működését. Irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) működését. Nemzetközi szerződéseket köt, meghatározza az ország külpolitikáját (nagykövetségek, főkonzulátusok, tiszteletbeli konzulátusok, kereskedelmi szolgálatok, kulturális intézetek, tudományos és technológiai attasék) Nemzetközi szerződéseket köt, meghatározza az ország külpolitikáját (nagykövetségek, főkonzulátusok, tiszteletbeli konzulátusok, kereskedelmi szolgálatok, kulturális intézetek, tudományos és technológiai attasék) Képviseli Magyarországot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben (Tanács, Bizottság, Európai Tanács stb.). Képviseli Magyarországot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben (Tanács, Bizottság, Európai Tanács stb.).

A minisztérium Az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese. 1 min. = 1 államtitkár, tevékenységét a miniszter irányítja. MEH  max. 10 államtitkár Az SZMSZ szerinti szakmai munkát végzi. Minisztériumonként max. 5 személy. Tevékenységét a miniszter vagy az államtitkár irányítja. A minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály osztályokra tagozódik. Főosztályt főosztályvezető vezeti, akinek a munkáját a szakállamtitkár irányítja. A miniszter munkacsoportot hozhat létre a minisztérium köztisztviselőiből.. Az osztályokat a főosztályvezető, helyettese, vagy osztályvezető irányítja.

A minisztérium A Minisztériumok: A Minisztériumok: A miniszter, „minister” = szolga, az államfő által maga mellé vett tisztségviselő. Az állam, a nép szolgája. USA = államtitkár, Vatikán  államtitkár = „miniszterelnök”. A miniszter, „minister” = szolga, az államfő által maga mellé vett tisztségviselő. Az állam, a nép szolgája. USA = államtitkár, Vatikán  államtitkár = „miniszterelnök”. A miniszterek a jogszabályok és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A miniszterek a jogszabályok és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket. Az egyes miniszter feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben határozza meg. Az egyes miniszter feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben határozza meg. Tárcaminiszter – Tárca nélküli miniszter (titkársága a MEH- ben található). Tárcaminiszter – Tárca nélküli miniszter (titkársága a MEH- ben található). A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki, max. 6 hónap időtartamra. A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki, max. 6 hónap időtartamra. Szervezet: lásd az FVM példáján. Szervezet: lásd az FVM példáján.

Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Alkotmányjogi ismeretek: A helyi önkormányzati rendszer

A helyi önkormányzatok Főbb jogszabályok: 1949. évi XX. törvény, 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokról. Főbb jogszabályok: 1949. évi XX. törvény, 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokról. Önkormányzat alatt valamely szervezet függetlenségét, saját ügyeiben való szabad döntését értjük. Önkormányzat alatt valamely szervezet függetlenségét, saját ügyeiben való szabad döntését értjük. A civil társadalom szerveződésének legfontosabb szervezeti formái: pl. települési, területi, szakmai önkormányzatok, vallási közösségek, egyesületek. A civil társadalom szerveződésének legfontosabb szervezeti formái: pl. települési, területi, szakmai önkormányzatok, vallási közösségek, egyesületek. Történeti kialakulás (települési): Történeti kialakulás (települési): Első helyi önkormányzatok a középkori európai városokban alakulnak ki a feudális partikularizmus közepette. Első helyi önkormányzatok a középkori európai városokban alakulnak ki a feudális partikularizmus közepette. Saját képviseleti szerv, választott tisztségviselők. Saját képviseleti szerv, választott tisztségviselők. Széles önkormányzási jogosultság: igazgatás, adóztatás, igazságszolgáltatás. Közfeladatok ellátása: tűzvédelem, közbiztonság, vízellátás, közegészségügy, szegényügy. Széles önkormányzási jogosultság: igazgatás, adóztatás, igazságszolgáltatás. Közfeladatok ellátása: tűzvédelem, közbiztonság, vízellátás, közegészségügy, szegényügy. Az országos törvényalkotásban az uralkodó bázisa a nemességgel szemben. Az országos törvényalkotásban az uralkodó bázisa a nemességgel szemben. Formái: községi vagy városi Formái: községi vagy városi

A helyi önkormányzatok Történeti kialakulás (területi): Történeti kialakulás (területi): A területi önkormányzás alapját a nemesi, rendi önkormányzás kialakulásában kell keresnünk (Kehidai oklevél: 1232.) A területi önkormányzás alapját a nemesi, rendi önkormányzás kialakulásában kell keresnünk (Kehidai oklevél: 1232.) Az királyi önkény mentsvárai, a nemzeti ellenállás bázisai. Az királyi önkény mentsvárai, a nemzeti ellenállás bázisai. Formái: grófság, tartomány, (vár)megye, járás, kerület). Formái: grófság, tartomány, (vár)megye, járás, kerület). Az abszolutizmussal, ill. a polgári forradalmakkal az állam rátelepszik az önkormányzatokra is: a katonai, védelmi és igazságszolgáltatási hatalomtól megfossza őket. Feladataik az előbb felsorolt közfeladatokra korlátozódik. Az abszolutizmussal, ill. a polgári forradalmakkal az állam rátelepszik az önkormányzatokra is: a katonai, védelmi és igazságszolgáltatási hatalomtól megfossza őket. Feladataik az előbb felsorolt közfeladatokra korlátozódik. Főbb önkormányzati modellek: Főbb önkormányzati modellek: Angol decentralizáció: a parlament törvényben állapítja meg az önkormányzatok hatáskörét, elvileg függetlenek a végrehajtó hatalomtól. Az esetleges vitákat a bíróság oldja fel. Angol decentralizáció: a parlament törvényben állapítja meg az önkormányzatok hatáskörét, elvileg függetlenek a végrehajtó hatalomtól. Az esetleges vitákat a bíróság oldja fel. Francia centralizált rendszer: az önkormányzatok hatásköre egyetemes, bármilyen közfeladatra kiterjed, a működését viszont a végrehajtó hatalom tisztségviselői (prefektusok) ellenőrzik. Francia centralizált rendszer: az önkormányzatok hatásköre egyetemes, bármilyen közfeladatra kiterjed, a működését viszont a végrehajtó hatalom tisztségviselői (prefektusok) ellenőrzik. Porosz rendszer: a francia és angol modellt egyesítette, erős központosítás és decentralizáció jellemzi. Ilyen a magyar és osztrák rendszer is. Porosz rendszer: a francia és angol modellt egyesítette, erős központosítás és decentralizáció jellemzi. Ilyen a magyar és osztrák rendszer is.

A helyi önkormányzatok Önkormányzati hatáskörök: Önkormányzati hatáskörök: Saját jogon gyakorolt hatáskörök: helyi jellegű feladatok megoldása (szociális ellátása, oktatásügy, helyi közlekedés, közüzemek). Saját jogon gyakorolt hatáskörök: helyi jellegű feladatok megoldása (szociális ellátása, oktatásügy, helyi közlekedés, közüzemek). Átruházott hatáskörök: a kormányzat által egységes szabályozással átadott közigazgatási feladatok: anyakönyvezés, egészségügy, építésügy, okmányirodák stb.). Átruházott hatáskörök: a kormányzat által egységes szabályozással átadott közigazgatási feladatok: anyakönyvezés, egészségügy, építésügy, okmányirodák stb.). Az helyi önkormányzatok a területi közösségek identitásának, tradícióinak kifejezői. Integrálja a társadalmi erőket a közfeladatok ellátására. Az helyi önkormányzatok a területi közösségek identitásának, tradícióinak kifejezői. Integrálja a társadalmi erőket a közfeladatok ellátására. Ellensúlyt képez a központi végrehajtó és törvényhozó hatalommal szemben, bár függ is tőle. Ellenőrző, kezdeményező (lobby tevékenység: pl. harc a kórházért, postáért stb.) szerepet is betöltenek. Ellensúlyt képez a központi végrehajtó és törvényhozó hatalommal szemben, bár függ is tőle. Ellenőrző, kezdeményező (lobby tevékenység: pl. harc a kórházért, postáért stb.) szerepet is betöltenek. Az önkormányzati hatalom „korlátai”: Az önkormányzati hatalom „korlátai”: Anyagi támogatás csökkentése: pl. alapfokú oktatás, közoktatás. Anyagi támogatás csökkentése: pl. alapfokú oktatás, közoktatás. Független igazgatások létrehozása: pl. mezőgazdasági szakigazgatás. Független igazgatások létrehozása: pl. mezőgazdasági szakigazgatás. Átfogó területi egységek szervezése: kistérség, régió. Átfogó területi egységek szervezése: kistérség, régió.

A helyi önkormányzatok A Magyar Köztársaság területe fővárosra (kerületek), megyékre, városokra és községekre tagozódik. Régió, kistérség fogalma máig nem került be az Alkotmányba. A Magyar Köztársaság területe fővárosra (kerületek), megyékre, városokra és községekre tagozódik. Régió, kistérség fogalma máig nem került be az Alkotmányba. A község, a város, a főváros és kerületei, megye választópolgárainak közösségét illeti meg a helyi önkormányzás joga (régiós egyelőre nem  Miokola I.: regionális egészségügyi tanácsok). A község, a város, a főváros és kerületei, megye választópolgárainak közösségét illeti meg a helyi önkormányzás joga (régiós egyelőre nem  Miokola I.: regionális egészségügyi tanácsok). Helyi önkormányzatok megválasztása: lásd I. félév. Helyi önkormányzatok megválasztása: lásd I. félév. Helyi önkormányzás: a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése + a helyi közhatalom lakosság érdekében való gyakorlása. Helyi önkormányzás: a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése + a helyi közhatalom lakosság érdekében való gyakorlása. Helyi önkormányzatok „jogalkotása”: lásd I. félév. Helyi önkormányzatok „jogalkotása”: lásd I. félév. A helyi önkormányzatok között nincs alá- fölérendeltség. A helyi önkormányzatok között nincs alá- fölérendeltség. Az önkormányzatok döntését csak a bíróság, ill. az Alkotmánybíróság bírálhatja felül jogszabálysértés esetén: pl. fővárosi traktorrendelet. Az önkormányzatok döntését csak a bíróság, ill. az Alkotmánybíróság bírálhatja felül jogszabálysértés esetén: pl. fővárosi traktorrendelet.

A helyi önkormányzatok A központi állami-kormányzati szervek csak normatív úton irányíthatják az önkormányzatokat. A központi állami-kormányzati szervek csak normatív úton irányíthatják az önkormányzatokat. Kivéve: Kivéve: az önkormányzat Országgyűlés általi feloszlatása (Heves Megyei Önkormányzat, ill. Hódmezővásárhely), mely előtt a Kormány és az Alkotmánybíróság véleményét, állásfoglalását ki kell kérni. az önkormányzat Országgyűlés általi feloszlatása (Heves Megyei Önkormányzat, ill. Hódmezővásárhely), mely előtt a Kormány és az Alkotmánybíróság véleményét, állásfoglalását ki kell kérni. Kormány általi törvényességi ellenőrzés a Regionális Közigazgatási Hivatalok és kirendeltségeik útján. II. fokú szerv azokban az ügyekben, amelyekben I. fokon az önkormányzati tisztviselők, tisztségviselők hoztak, kivéve ha a jogorvoslat nem másik centrális közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. ÁSZ vizsgálat kezdeményezése. Vizsgálja a meghozott határozatokat, szervezeti, döntéshozatali, működési rendet is. Eszközei: határidő tűzésével felhívással élhet a törvénysértés megszüntetésére. Ha intézkedés nem történik: törvénysértő önkormányzati rendelet esetén AB-hoz fordulhat (igen sok ügy), határozat esetén az illetékes bíróság előtt pert indíthat. Kormány általi törvényességi ellenőrzés a Regionális Közigazgatási Hivatalok és kirendeltségeik útján. II. fokú szerv azokban az ügyekben, amelyekben I. fokon az önkormányzati tisztviselők, tisztségviselők hoztak, kivéve ha a jogorvoslat nem másik centrális közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. ÁSZ vizsgálat kezdeményezése. Vizsgálja a meghozott határozatokat, szervezeti, döntéshozatali, működési rendet is. Eszközei: határidő tűzésével felhívással élhet a törvénysértés megszüntetésére. Ha intézkedés nem történik: törvénysértő önkormányzati rendelet esetén AB-hoz fordulhat (igen sok ügy), határozat esetén az illetékes bíróság előtt pert indíthat. Házi feladat: Kérdés: 1990. évi LXV. tv.   297/2006. (XII. 23.) Korm. rend. a közigazgatási hivatalokról. Melyik rendelkezés erősebb: Alk. 44/C. §, 35. § (2)   40. § (3). Házi feladat: Kérdés: 1990. évi LXV. tv.   297/2006. (XII. 23.) Korm. rend. a közigazgatási hivatalokról. Melyik rendelkezés erősebb: Alk. 44/C. §, 35. § (2)   40. § (3).

A helyi önkormányzatok A helyi önkormányzatok alkotmányban rögzített jogai: A helyi önkormányzatok alkotmányban rögzített jogai: A helyi önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület, mely önkormányzati ügyekben önállóan igazgat és szabályoz (rendelet – határozat). Döntései törvényességi okból vizsgálható felül  lásd előző dia. A helyi önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület, mely önkormányzati ügyekben önállóan igazgat és szabályoz (rendelet – határozat). Döntései törvényességi okból vizsgálható felül  lásd előző dia. Gyakorolja az önkormányzati tulajdonnal (tulajdon + vagyoni értékű jog) kapcsolatos tulajdonosi jogokat. Az önkormányzat bevételeivel szabadon gazdálkodhat, saját felelősségére vállalkozást indíthat, abban részt vehet. Gyakorolja az önkormányzati tulajdonnal (tulajdon + vagyoni értékű jog) kapcsolatos tulajdonosi jogokat. Az önkormányzat bevételeivel szabadon gazdálkodhat, saját felelősségére vállalkozást indíthat, abban részt vehet. Önkormányzati vagyon: törzsvagyon és nem törzsvagyon - forgalomképes Önkormányzati vagyon: törzsvagyon és nem törzsvagyon - forgalomképes Törzsvagyon: forgalomképtelen (helyi közutak, terek, parkok, folyók, patakok stb.) és korlátozottan forgalomképes (közművek, intézmények, középületek stb.) Törzsvagyon: forgalomképtelen (helyi közutak, terek, parkok, folyók, patakok stb.) és korlátozottan forgalomképes (közművek, intézmények, középületek stb.) Ötv-ben meghatározottak szerint saját bevétellel (osztalék, kamat, bérleti díj, illetékek, külön jogszabályban meghatározott bírságok) rendelkezik, ellátott feladatai arányában állami támogatásban (személyi jövedelemadó meghatározott része, céltámogatások, címzett támogatások – beruházások, kiegészítő állami támogatás) részesül. Ötv-ben meghatározottak szerint saját bevétellel (osztalék, kamat, bérleti díj, illetékek, külön jogszabályban meghatározott bírságok) rendelkezik, ellátott feladatai arányában állami támogatásban (személyi jövedelemadó meghatározott része, céltámogatások, címzett támogatások – beruházások, kiegészítő állami támogatás) részesül.

A helyi önkormányzatok Felterjesztési, petíciós joggal rendelkezik (kezdeményezéssel fordulhat az állami döntéshozó szervekhez – tájékoztatást, adatot, jogértelmezést kérhet, javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti). Felterjesztési, petíciós joggal rendelkezik (kezdeményezéssel fordulhat az állami döntéshozó szervekhez – tájékoztatást, adatot, jogértelmezést kérhet, javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti). Szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel (hatósági igazgatási, intézményi, társult képviselő-testület: közös költségvetés, hivatal, intézményhálózat) önkormányzati érdekszövetséget (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Magyar Faluszövetség stb.) hozhat létre, tagja lehet nemzetközi önkormányzati szerveknek. Szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel (hatósági igazgatási, intézményi, társult képviselő-testület: közös költségvetés, hivatal, intézményhálózat) önkormányzati érdekszövetséget (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Magyar Faluszövetség stb.) hozhat létre, tagja lehet nemzetközi önkormányzati szerveknek. Megállapítja a helyi adók fajtáit (vagyoni típusú [építményadó, telekadó], kommunális jellegű [kommunális adó, idegenforgalmi adó] és helyi iparűzési adó) és mértékét. Megállapítja a helyi adók fajtáit (vagyoni típusú [építményadó, telekadó], kommunális jellegű [kommunális adó, idegenforgalmi adó] és helyi iparűzési adó) és mértékét. Önállóan alakítja ki szervezeti és működési rendjét. Önállóan alakítja ki szervezeti és működési rendjét. Önkormányzati jelképeket (címer, zászló) alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat [X város díszpolgára] és adományozhat. Önkormányzati jelképeket (címer, zászló) alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat [X város díszpolgára] és adományozhat.

A helyi önkormányzatok Az önkormányzat szervezete: Az önkormányzat szervezete: Képviselő-testület: Képviselő-testület: Elnöke a polgármester, aki szavazati joggal is bír. Elnöke a polgármester, aki szavazati joggal is bír. Ülése fő szabály szerint nyilvános. Ülése fő szabály szerint nyilvános. Döntései: a határozat és rendelet. Döntései: a határozat és rendelet. Évente legalább 1× közmeghallgatást kell tartania. Évente legalább 1× közmeghallgatást kell tartania. Határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van. Határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van. Egyszerű többségi szavazás: jelen lévő képviselők több mint felének szavazata szükséges a javaslat elfogadásához. Egyszerű többségi szavazás: jelen lévő képviselők több mint felének szavazata szükséges a javaslat elfogadásához. Minősített többség: az összes képviselő több mint felének szavazata szükséges a javaslat elfogadásához (pl. intézmény alapítása, rendeletalkotás, önkormányzati társulás létrehozása stb.). Minősített többség: az összes képviselő több mint felének szavazata szükséges a javaslat elfogadásához (pl. intézmény alapítása, rendeletalkotás, önkormányzati társulás létrehozása stb.). Üléseiről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítése a jegyző feladata. Üléseiről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítése a jegyző feladata. Minősített többséggel, név szerinti szavazással kimondhatja feloszlását. Minősített többséggel, név szerinti szavazással kimondhatja feloszlását.

A helyi önkormányzatok Képviselő-testület bizottságai: Képviselő-testület bizottságai: Képviselő-testület válassza meg. Pénzügyi Bizottság választása >2000 lakosú településeken kötelező. Képviselő-testület válassza meg. Pénzügyi Bizottság választása >2000 lakosú településeken kötelező. Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi, szervezi végrehajtásukat. Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi, szervezi végrehajtásukat. Hatósági hatáskörrel felruházható. Hatósági hatáskörrel felruházható. Tagjai: a képviselő-testület tagjai + külső „meghívottak”, szakértők. Tagjai: a képviselő-testület tagjai + külső „meghívottak”, szakértők. További helyi önkormányzati tisztségviselők: További helyi önkormányzati tisztségviselők: Polgármester, Alpolgármester(ek) Polgármester, Alpolgármester(ek) Főjegyző, Jegyző, Aljegyző, Körjegyző Főjegyző, Jegyző, Aljegyző, Körjegyző Képviselő testület hivatalának ügyintézője Képviselő testület hivatalának ügyintézője (Részletesen tanulni fogják az Önkormányzati igazgatás c. két féléves tantárgy keretében!)

Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Alkotmányjogi ismeretek: Alapvető jogok

A) Emberi jogok A) Emberi jogok Történelmi gyökerei a felvilágosodás koráig nyúlnak vissza. Történelmi gyökerei a felvilágosodás koráig nyúlnak vissza. Minden embernek vannak, ún. veleszületett jogai, melyet nem az államtól kapott, így az állam azokat nem is veheti el. Minden embernek vannak, ún. veleszületett jogai, melyet nem az államtól kapott, így az állam azokat nem is veheti el. Felvilágosodás: társadalmi szerződés – a nép az uralkodóval szerződést köt, bizonyos jogairól viszont nem mond le, azokat a közhatalommal szemben megtartotta. Ezek minden egyén emberi mivoltához tartoznak: születettek, elidegeníthetetlenek. Felvilágosodás: társadalmi szerződés – a nép az uralkodóval szerződést köt, bizonyos jogairól viszont nem mond le, azokat a közhatalommal szemben megtartotta. Ezek minden egyén emberi mivoltához tartoznak: születettek, elidegeníthetetlenek. Természetjog, természetfilozófia jelentősége a jogok származása szempontjából. Természetjog, természetfilozófia jelentősége a jogok származása szempontjából. B) Állampolgári jogok B) Állampolgári jogok Azok a jogok, melyeket az állam kizárólag saját állampolgárainak biztosít. Azok a jogok, melyeket az állam kizárólag saját állampolgárainak biztosít. XIX. sz. közepén, a nemzetállamok létrejöttével fejlődik ki. XIX. sz. közepén, a nemzetállamok létrejöttével fejlődik ki.

A jogpozitivizmus alkotja meg, mint jogfilozófiai irányzat. A jogpozitivizmus alkotja meg, mint jogfilozófiai irányzat. A két kategória gyűjtőfogalomként használjuk. A két kategória gyűjtőfogalomként használjuk. Azok a legfontosabb emberi és állampolgári jogok, melyek szükségesek az alkotmányosság érvényesüléséhez. Azok a legfontosabb emberi és állampolgári jogok, melyek szükségesek az alkotmányosság érvényesüléséhez. Alapvető jogok = emberi jogok + állampolgári jogok Alapvető jogok = emberi jogok + állampolgári jogok Alkotmányos jogok Alkotmányos jogok  alkotmányban található, de nem alapvető jogok;  alkotmányban található, de nem alapvető jogok;  alkotmányból levezethető egyéb jogok: a) közvetlenül; b) közvetetten vezethetők le.  alkotmányból levezethető egyéb jogok: a) közvetlenül; b) közvetetten vezethetők le. Alapvető jogok Mindenkit megilletnek Az adott ország állampolgára a jogok birtokosa Alapvető jogok

Történeti csoportosítás Történeti csoportosítás Kialakulásuk a felvilágosodáshoz kötődik. Az ember elidegeníthetetlen, vele született jogai. Az állam nem korlátozhatja őket (XVIII. sz.). Kialakulásuk a felvilágosodáshoz kötődik. Az ember elidegeníthetetlen, vele született jogai. Az állam nem korlátozhatja őket (XVIII. sz.). XIX: sz.: Előtérbe kerül a jogok korlátozásának gondolata. Az egyén és az állam viszonyát szabályozni kell. Jogpozitivizmus: jog az, ami létezik, jogszabályban jelenik meg, az államhatalom hozza létre és ismeri el. XIX: sz.: Előtérbe kerül a jogok korlátozásának gondolata. Az egyén és az állam viszonyát szabályozni kell. Jogpozitivizmus: jog az, ami létezik, jogszabályban jelenik meg, az államhatalom hozza létre és ismeri el. Ezzel a felfogással szemben jelennek meg konkrétan az Ezzel a felfogással szemben jelennek meg konkrétan az 1. Első generációs jogok, melyek szabadságjogként jelennek meg. Az államot passzivitásra késztetik: éjjeliőr állam. a) Klasszikus szabdságjogok: Vallásszabadság Vallásszabadság Sajtószabadság Sajtószabadság Személyi szabadság Személyi szabadság Egyesülési szabadság Egyesülési szabadság Gyülekezési szabadság Gyülekezési szabadság b) Polgári társadalom építőkövei Magántulajdon szentsége Magántulajdon szentsége Szerződési szabadság Szerződési szabadság A XX. század „izmusai” kiüresítik, elvetik őket.

Alapvető jogok 2. Második generációs jogok Az államra aktív szerepet rónak. Az államra aktív szerepet rónak. A XX. század második felében kezdték meg behatolásukat az alkotmányokba. A XX. század második felében kezdték meg behatolásukat az alkotmányokba. Társadalmi átalakulás eredményei, munkásmozgalmak megerősödése. Társadalmi átalakulás eredményei, munkásmozgalmak megerősödése. Gazdasági, szociális és kulturális jogok (munkához való jog, sztrájkjog, művelődéshez való jog, szociális biztonsághoz való jog stb.). Gazdasági, szociális és kulturális jogok (munkához való jog, sztrájkjog, művelődéshez való jog, szociális biztonsághoz való jog stb.). 3. Harmadik generációs jogok A XX. század második felében alakulnak ki, jönnek létre. A XX. század második felében alakulnak ki, jönnek létre. Technikai, társadalmi fejlődés, globalizáció eredményeképpen. Technikai, társadalmi fejlődés, globalizáció eredményeképpen. Pl. lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, személyes adatok védelméhez való jog stb. Pl. lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, személyes adatok védelméhez való jog stb.

Alapvető jogok Az alapvető jogok csoportosítása jellegük szerint: 2. Szabadságjogok A. Személyi szabadságjogok (egyénhez kapcsolódnak, mindenkit megilletnek). Élethez, Élethez, Emberi méltósághoz való jog, Emberi méltósághoz való jog, Személyi sérthetetlenség joga, Személyi sérthetetlenség joga, Testi épséghez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog, Testi épséghez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog, Mozgásszabadság, Mozgásszabadság, Tartózkodási hely megválasztásának joga, Tartózkodási hely megválasztásának joga, Gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság, Gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság, Véleménynyilvánítás (szólás) szabadsága, Véleménynyilvánítás (szólás) szabadsága, Magánlakás sérthetetlensége, Magánlakás sérthetetlensége, Magántitok sérthetetlensége, Magántitok sérthetetlensége, Személyes adatok védelméhez való jog, Személyes adatok védelméhez való jog, Tulajdonszabadság, Tulajdonszabadság, Vállalkozás szabadsága, Vállalkozás szabadsága, Verseny szabadsága. Verseny szabadsága.

Alapvető jogok Az alapvető jogok csoportosítása jellegük szerint: B. Politikai vagy kollektív szabadságjogok: Egyesülési, Egyesülési, Gyülekezési jog, Gyülekezési jog, Érdekvédelmi szerveződéshez való jog, Érdekvédelmi szerveződéshez való jog, Gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság, Gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság, Sajtószabadság, Sajtószabadság, Szólás szabadsága, Szólás szabadsága, Közérdekű adat megismeréséhez fűződő jog, Közérdekű adat megismeréséhez fűződő jog, Közéletben részvétel joga: Közéletben részvétel joga: Választójog, Választójog, Népi kezdeményezéshez való jog, Népi kezdeményezéshez való jog, Közhivatalhoz való jog, Közhivatalhoz való jog, Panaszjog. Panaszjog. Önkormányzáshoz való jog, Önkormányzáshoz való jog, Nemzeti, etnikai, kisebbségi jog, Nemzeti, etnikai, kisebbségi jog, Menedékjog. Menedékjog.

Alapvető jogok 3. Gazdasági, szociális és kulturális jogok: Tulajdonszabadság, Tulajdonszabadság, Vállalkozás és verseny szabadsága, Vállalkozás és verseny szabadsága, Munkához való jog, Munkához való jog, Pihenéshez való jog, Pihenéshez való jog, Sztrájkjog, Sztrájkjog, Érdekvédelmi szerveződés joga, Érdekvédelmi szerveződés joga, Egészséghez való jog, Egészséghez való jog, Szociális biztonsághoz való jog. Szociális biztonsághoz való jog. 4. Harmadik generációs jogok: Egészséges környezethez való jog, Egészséges környezethez való jog, Gyermekek jogai, Gyermekek jogai, Betegjogok, Betegjogok, Fogyasztóvédelmi jog, Fogyasztóvédelmi jog, Fogyatékosok joga, Fogyatékosok joga, Személyi adatvédelem. Személyi adatvédelem. „Szükségesség-arányosság teszt”: Alkotmányosan elfogadható cél, vagy mások alapvető jogainak védelme tette-e szükségessé a korlátozást? Korlátozás mértéke nem volt-e túlzott, nem lehetett volna enyhébb korlátozással azt elérni? „Szükségesség-arányosság teszt”: Alkotmányosan elfogadható cél, vagy mások alapvető jogainak védelme tette-e szükségessé a korlátozást? Korlátozás mértéke nem volt-e túlzott, nem lehetett volna enyhébb korlátozással azt elérni? A korlátozás az alapvető jog lényeges tartalmát nem érintheti. A korlátozás az alapvető jog lényeges tartalmát nem érintheti. Alapvető jogot és kötelességet csak törvényben szabad szabályozni. Alapvető jogot és kötelességet csak törvényben szabad szabályozni.

Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Államelméleti ismeretek: Az állam fogalma, az államok csoportosítása

Az állam fogalma, … Államot jelölő szavak: Államot jelölő szavak: State, état, estado, der Staat, állam (álladalom)  latin status szóból eredő szavak. Kezdetben a dolgok bizonyos állapotára utaltak, csak később jelentette a hatalmi viszonyok valamilyen állapotát. State, état, estado, der Staat, állam (álladalom)  latin status szóból eredő szavak. Kezdetben a dolgok bizonyos állapotára utaltak, csak később jelentette a hatalmi viszonyok valamilyen állapotát. Polisz  görög városállamok (politikai közösségek): a város szabad polgárainak egysége + a hatalom szerkezete + erkölcsi jelentés. Polisz  görög városállamok (politikai közösségek): a város szabad polgárainak egysége + a hatalom szerkezete + erkölcsi jelentés. Civitas: a római polgár jogi állapotára is utalt. Civitas: a római polgár jogi állapotára is utalt. Popolus romanus vagy Senatus populusque romanus  a konkrét római állam megnevezése. Popolus romanus vagy Senatus populusque romanus  a konkrét római állam megnevezése. Res publica: köz dolgait jelentette, később a politikai intézményekre is vonatkozott. Res publica: köz dolgait jelentette, később a politikai intézményekre is vonatkozott. Középkor: Status Középkor: Status Az uralom formája. Az uralom formája. Az uralkodó helyzetét és állapotát is jelöli. Az uralkodó helyzetét és állapotát is jelöli. Utalt a közjóra és az állam politikai viszonyaira (regnum, imperium). Utalt a közjóra és az állam politikai viszonyaira (regnum, imperium).

Az állam fogalma, … Az állam fogalmi meghatározása (lásd tankönyv). Az állam fogalmi meghatározása (lásd tankönyv). Jogászi és szociológiai államfogalom (lásd tankönyv). Jogászi és szociológiai államfogalom (lásd tankönyv). Az államok klasszikus (történeti) felosztása Az államok klasszikus (történeti) felosztása Hérodotosz: Alapkérdés – ki vesz részt a hatalom gyakorlásában? Hérodotosz: Alapkérdés – ki vesz részt a hatalom gyakorlásában? Egy ember, Egy ember, Több ember, többek, Több ember, többek, Mindenki részt vesz benne. Mindenki részt vesz benne. Platón: Az államférfi, ill. Törvények c. művében szól az államok felosztásáról. Vizsgálatának középpontjában a hatalom gyakorlása + egy értékelés áll: a hatalom gyakorlója, hogy viszonyul a törvényekhez? Minden államforma alapja a monarchia (királyság) és a demokrácia, melyek a rendet és a szabadságot képviselik. Platón: Az államférfi, ill. Törvények c. művében szól az államok felosztásáról. Vizsgálatának középpontjában a hatalom gyakorlása + egy értékelés áll: a hatalom gyakorlója, hogy viszonyul a törvényekhez? Minden államforma alapja a monarchia (királyság) és a demokrácia, melyek a rendet és a szabadságot képviselik. Királyság (1 ember, aki ragaszkodik a törvényekhez) Királyság (1 ember, aki ragaszkodik a törvényekhez) Zsarnokság (1 személy, akit a szenvedély, tudatlanság vezet) Zsarnokság (1 személy, akit a szenvedély, tudatlanság vezet) Arisztokrácia (több személy van hatalmon, akik ragaszkodnak a törvényekhez) Arisztokrácia (több személy van hatalmon, akik ragaszkodnak a törvényekhez) Oligarchia (többek hatalma, akik nem tisztelik a törvényeket) Oligarchia (többek hatalma, akik nem tisztelik a törvényeket) Demokrácia (jó) (a tömeg gyakorolja a hatalmat, törvényesen) Demokrácia (jó) (a tömeg gyakorolja a hatalmat, törvényesen) Demokrácia (rossz) (a tömeg gyakorolja a hatalmat, de hatalmuk csak a „disznók polisza”) Demokrácia (rossz) (a tömeg gyakorolja a hatalmat, de hatalmuk csak a „disznók polisza”)

Az állam fogalma, … Az államok klasszikus (történeti) felosztása Az államok klasszikus (történeti) felosztása Arisztotelész: Politika c. művében vázolja fel, és értékeli az egyes államtípusokat. Arisztotelész: Politika c. művében vázolja fel, és értékeli az egyes államtípusokat. Helyes államformák: Helyes államformák: Monarchia Monarchia Arisztokrácia Arisztokrácia Politeia Politeia Elfajult államformák: Elfajult államformák: Türannisz Türannisz Oligarchia Oligarchia Demokrácia Demokrácia Minden egyes államalakulatban benne rejlik az elfajulás veszélye is. Ennek folytán alakulhat ki az államformák egymásba történő átmenete, körforgása (anaküklószisz). Minden egyes államalakulatban benne rejlik az elfajulás veszélye is. Ennek folytán alakulhat ki az államformák egymásba történő átmenete, körforgása (anaküklószisz). Monarchia  türannisz  arisztokrácia  oligarchia  politeia  demokrácia  monarchia stb. Monarchia  türannisz  arisztokrácia  oligarchia  politeia  demokrácia  monarchia stb.

Az állam fogalma, … Vegyes államformák: Vegyes államformák: Első megfogalmazója Polübiosz (görög-római) történetíró volt, Kr. e. II. sz., Historiae c. művében. Első megfogalmazója Polübiosz (görög-római) történetíró volt, Kr. e. II. sz., Historiae c. művében. Azért előnyös az egyes államformák elegyítése, hogy az egyes hatalmak, hatalmasságok kioltsák, kiegyenlítsék egymást, mindegyikből csak az előnyös érvényesüljön. Azért előnyös az egyes államformák elegyítése, hogy az egyes hatalmak, hatalmasságok kioltsák, kiegyenlítsék egymást, mindegyikből csak az előnyös érvényesüljön. Cicero (De res publica): Szerinte a legmegfelelőbbnek Róma alkotmányát tekinthetjük, hiszen abban a monarchikus vonást a consulok, az arisztokráciát a szenátus, míg a demokráciát a népgyűlés (comitia) testesítette meg. Cicero (De res publica): Szerinte a legmegfelelőbbnek Róma alkotmányát tekinthetjük, hiszen abban a monarchikus vonást a consulok, az arisztokráciát a szenátus, míg a demokráciát a népgyűlés (comitia) testesítette meg. Aquinói Szt. Tamás (Summa Theologica): a legjobb állami berendezkedés a királyság, arisztokrácia és demokrácia ötvözete, de csak akkor, ha az egyes hatalmat gyakorló személyek erényeik alapján kerülnek kiválasztásra a nép köréből. Aquinói Szt. Tamás (Summa Theologica): a legjobb állami berendezkedés a királyság, arisztokrácia és demokrácia ötvözete, de csak akkor, ha az egyes hatalmat gyakorló személyek erényeik alapján kerülnek kiválasztásra a nép köréből. Jean Bodin (Six livres de la république): szakít a vegyes államformákkal, hiszen a szuverenitást képtelenség annak sérelme nélkül megosztani. Jean Bodin (Six livres de la république): szakít a vegyes államformákkal, hiszen a szuverenitást képtelenség annak sérelme nélkül megosztani. Montesquieu, Locke: A vegyes államformák használata a hatalommegosztási elméletekben térnek vissza a köztudatba. Az egyeduralom, zsarnokság kialakulásának veszélye miatt a hatalmat meg kell osztani. Montesquieu, Locke: A vegyes államformák használata a hatalommegosztási elméletekben térnek vissza a köztudatba. Az egyeduralom, zsarnokság kialakulásának veszélye miatt a hatalmat meg kell osztani.

Az állam fogalma, … Modern államtipológia: Modern államtipológia: Az államhatalom jogi-szervezeti felépítése szerint: Az államhatalom jogi-szervezeti felépítése szerint: Egyeduralmak: Egyeduralmak: Monarchiák: Monarchiák: Abszolút monarchia (az uralkodó a hatalom egyedüli letéteményese) Abszolút monarchia (az uralkodó a hatalom egyedüli letéteményese) Rendi monarchia (az uralkodó és a rendek együtt, kompromisszumok útján hozzák a törvényeket) Rendi monarchia (az uralkodó és a rendek együtt, kompromisszumok útján hozzák a törvényeket) Alkotmányos monarchia (a törvényhozó hatalom az uralkodó és a választott képviseleti szerv) Alkotmányos monarchia (a törvényhozó hatalom az uralkodó és a választott képviseleti szerv) Parlamentáris monarchia (a törvényhozó hatalom határozza meg az uralkodó szerepét is) Parlamentáris monarchia (a törvényhozó hatalom határozza meg az uralkodó szerepét is) Diktatúrák: Diktatúrák: Felhatalmazásos diktatúrák (meghatározott időre szólnak). Felhatalmazásos diktatúrák (meghatározott időre szólnak). Autokratikus diktatúrák (időben nem korlátozott a diktátor hatalma). Autokratikus diktatúrák (időben nem korlátozott a diktátor hatalma). Többek és a sokaság uralma: köztársaság Többek és a sokaság uralma: köztársaság Prezidenciális köztársaság: a végrehajtó hatalom a (közvetlen, közvetetten) választott elnök személyében összpontosul). Prezidenciális köztársaság: a végrehajtó hatalom a (közvetlen, közvetetten) választott elnök személyében összpontosul). Parlamentáris köztársaság: a hatalom a parlamentben és annak kormányában összpontosul). Parlamentáris köztársaság: a hatalom a parlamentben és annak kormányában összpontosul).

Az állam fogalma, … Modern államtipológia: Modern államtipológia: Az államhatalom társadalmi alapjai szerint: az államokat a hatalmat gyakorló társadalmi rétegek, osztályok szerint különíthetjük el. Az államhatalom társadalmi alapjai szerint: az államokat a hatalmat gyakorló társadalmi rétegek, osztályok szerint különíthetjük el. Kaszt, papi rend, katonai réteg, tőkések, fináncmágnások, párt stb. Kaszt, papi rend, katonai réteg, tőkések, fináncmágnások, párt stb. Politeia = bölcsek uralma; teokrácia = vallásalapító, próféta uralma; karizmatikus eszme uralma = marxizmus, nemzetiszocializmus stb. Politeia = bölcsek uralma; teokrácia = vallásalapító, próféta uralma; karizmatikus eszme uralma = marxizmus, nemzetiszocializmus stb. Az államhatalom korlátai szerint: az állami beavatkozás, az életviszonyok szabályozásának mértéke adja meg a csoportosítás jellegét. Az államhatalom korlátai szerint: az állami beavatkozás, az életviszonyok szabályozásának mértéke adja meg a csoportosítás jellegét. Totalitárius állam: Totalitárius állam: A közösség egész életének irányítása (erőszak, egy párt, közvélemény manipulálása, világnézeti dogmatizmus) A közösség egész életének irányítása (erőszak, egy párt, közvélemény manipulálása, világnézeti dogmatizmus) Keleti despotikus államok, Keleti despotikus államok, Porosz rendőrállam (Polizeistaat). Porosz rendőrállam (Polizeistaat).

Az állam fogalma, … Liberális állam: az állam tartózkodik a beavatkozástól, lelkiismereti- és vallászsabadság. Liberális állam: az állam tartózkodik a beavatkozástól, lelkiismereti- és vallászsabadság. Jelszó: Laissez faire, laissez passer, le monde va de lui-méme  Engedjetek szabad folyást a dolgoknak, a világ megy magától is. Jelszó: Laissez faire, laissez passer, le monde va de lui-méme  Engedjetek szabad folyást a dolgoknak, a világ megy magától is. Mindenki addig szabad, míg nem lépi át a jog korlátait. Mindenki addig szabad, míg nem lépi át a jog korlátait. „Éjjeliőr állam” – nem feltétlenül avatkozik a polgárok dolgaiba, a törvényesség betartatása a célja. „Éjjeliőr állam” – nem feltétlenül avatkozik a polgárok dolgaiba, a törvényesség betartatása a célja. Az államhatalom gyakorlásának területi aspektusai szerint: Az államhatalom gyakorlásának területi aspektusai szerint: Államszövetség: az államok laza kapcsolata, az önálló államokat csak a nemzetközi jogi kötelék fűzi össze. Államszövetség: az államok laza kapcsolata, az önálló államokat csak a nemzetközi jogi kötelék fűzi össze. Szövetségi állam: az államhatalom megoszlik a szövetség és tagállamai között. Szövetségi állam: az államhatalom megoszlik a szövetség és tagállamai között. Unitárius állam: lásd I. félév Unitárius állam: lásd I. félév

Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Államelméleti ismeretek: Az ókori görög gondolkodás

A kezdeteket a görög városállamok tudományától számíthatjuk: A kezdeteket a görög városállamok tudományától számíthatjuk: Megalapozott ismeretekkel, elegendő, megbízható forrással e korról rendelkezünk: „ritka fénypontok” a történelem egén. Megalapozott ismeretekkel, elegendő, megbízható forrással e korról rendelkezünk: „ritka fénypontok” a történelem egén. Örökösei vagyunk egy földközi-tengeri kultúrának, melynek tudománya, hagyománya ma is meghatározó, életszerű. Örökösei vagyunk egy földközi-tengeri kultúrának, melynek tudománya, hagyománya ma is meghatározó, életszerű. „Görög csoda”: az emberi együttélés olyan formái alakultak ki, melyek az egyénre, az emberre összpontosítottak. Az ember önálló személyként jelet meg, aki alakítani képes környezetét és sorsát: Gnóti szeauton ”, ‘Ismerd meg önmagadat!’ „Görög csoda”: az emberi együttélés olyan formái alakultak ki, melyek az egyénre, az emberre összpontosítottak. Az ember önálló személyként jelet meg, aki alakítani képes környezetét és sorsát: Gnóti szeauton ”, ‘Ismerd meg önmagadat!’

Az ókori görög gondolkodás Homérosz eposzai: Homérosz eposzai: A társadalom normarendje az istenektől származik. A társadalom normarendje az istenektől származik. Themisz, Gaia földistennő leánya közvetíti Olümposz lakói felé a Földanyától nyert ismereteket, közvetítő és tanácsadó is egyben. Themisz, Gaia földistennő leánya közvetíti Olümposz lakói felé a Földanyától nyert ismereteket, közvetítő és tanácsadó is egyben. Themisz felvilágosításai útján születtek meg az istenek atyjának útmutatásai (themisztesz) az emberek számára: ősök tisztelete, vendégjog, stb. Themisz felvilágosításai útján születtek meg az istenek atyjának útmutatásai (themisztesz) az emberek számára: ősök tisztelete, vendégjog, stb. Hésziodosz (Munkák és Napok): Hésziodosz (Munkák és Napok): A helyes magatartásra vonatkozó ismereteket Themisz istennő leánya (Diké) közvetíti az embereknek. A helyes magatartásra vonatkozó ismereteket Themisz istennő leánya (Diké) közvetíti az embereknek. A Zeusz által felügyelt világrend, a nomosz nála megkettőződik: az értelemmel nem rendelkező világ, melyben az erőszak normái, a „bia” uralkodnak, míg az értelmes lények világa a „diké” által vezérelt. A Zeusz által felügyelt világrend, a nomosz nála megkettőződik: az értelemmel nem rendelkező világ, melyben az erőszak normái, a „bia” uralkodnak, míg az értelmes lények világa a „diké” által vezérelt. Az emberek világát az állatvilágtól az különbözteti meg, hogy az előbbiben az igazságosság uralkodik, míg a másikban az erőszak. Az emberek világát az állatvilágtól az különbözteti meg, hogy az előbbiben az igazságosság uralkodik, míg a másikban az erőszak. Az igazság megállapítása a bíró feladata, mely benne rejlik a világrendben és az emberek gondolataiban  angolszász jogrendszerek, common law, az emberemlékezetet meghaladó időből származó jogot keresi a bíró is. Az igazság megállapítása a bíró feladata, mely benne rejlik a világrendben és az emberek gondolataiban  angolszász jogrendszerek, common law, az emberemlékezetet meghaladó időből származó jogot keresi a bíró is.

Az ókori görög gondolkodás Kozmikus elméletek: Kozmikus elméletek: A kozmikus elméletek képviselői tudományos magyarázattal szeretnének szolgálni a természet jelenségeire. A kozmikus elméletek képviselői tudományos magyarázattal szeretnének szolgálni a természet jelenségeire. Kozmosz = világmindenség, mely az arkhé (átfogó rendező elv) alapján épül fel. Kozmosz = világmindenség, mely az arkhé (átfogó rendező elv) alapján épül fel. Thalesz  rendező elv a víz, Thalesz  rendező elv a víz, Anaximandrosz  apeiron (meg nem határozható valami); a diké (igazságosság) az apeiron része, Anaximandrosz  apeiron (meg nem határozható valami); a diké (igazságosság) az apeiron része, Anaximenész  levegő, Anaximenész  levegő, Pütagorász  szám, Pütagorász  szám, Herakleitosz  tűz. Herakleitosz  tűz.

Az ókori görög gondolkodás Herakleitosz: Herakleitosz: Herakleitosz is a kozmoszt egy átfogó rendező elv (arkhé) alapján magyarázza. Nála az ős-elv, mely a rendet megteremti: a tűz. Herakleitosz is a kozmoszt egy átfogó rendező elv (arkhé) alapján magyarázza. Nála az ős-elv, mely a rendet megteremti: a tűz. A kozmosz nem statikus rend, hanem a változások, küzdelmek egymásutánja. Az biztos, hogy minden változásban van, folyamatos az ellentétek összeütközése: nappal-éjszaka, élet-halál, ifjúkor- öregség stb.). A kozmosz nem statikus rend, hanem a változások, küzdelmek egymásutánja. Az biztos, hogy minden változásban van, folyamatos az ellentétek összeütközése: nappal-éjszaka, élet-halál, ifjúkor- öregség stb.). A harmóniát a világban egy külső isteni erő teremti meg, melyet Herakleitosz logosznak, ill. dikének hív. A harmóniát a világban egy külső isteni erő teremti meg, melyet Herakleitosz logosznak, ill. dikének hív. A logosz az emberi értelemmel megismerhető, ugyanakkor benne is rejlik az ember természetében. A logosz az emberi értelemmel megismerhető, ugyanakkor benne is rejlik az ember természetében. A fenti megállapítással Herakleitosz a természetjog és pozitív jog megkülönböztetésének előfutára is. A fenti megállapítással Herakleitosz a természetjog és pozitív jog megkülönböztetésének előfutára is.

Az ókori görög gondolkodás Szókratész: Szókratész: Írásos műve nem maradt fenn, Platón és Xenophon ad életéről és gondolatairól bővebb híradást. Írásos műve nem maradt fenn, Platón és Xenophon ad életéről és gondolatairól bővebb híradást. Eszméit Athén város közterein és utcáin a járókelőkkel folytatott dialógusok révén terjesztette. Módszere a bábáskodás: az igazság kérdés-felelet formájában való felderítése volt. Eszméit Athén város közterein és utcáin a járókelőkkel folytatott dialógusok révén terjesztette. Módszere a bábáskodás: az igazság kérdés-felelet formájában való felderítése volt. Az ember célja az erényes élet elérése (areté=erény). Az erény tanulás útján elérhető, melyet belső, erkölcsi megújulás előz meg az ember életében. Az ember célja az erényes élet elérése (areté=erény). Az erény tanulás útján elérhető, melyet belső, erkölcsi megújulás előz meg az ember életében. Szókratész az államot is erkölcsi közösségnek tekintette, melynek működése szintén az erényen alapul. A lelkiismeretes polgárnak felül kell emelkednie a pártérdekeken és a belső hangra, a daimonionra kell hallgatnia. Szókratész az államot is erkölcsi közösségnek tekintette, melynek működése szintén az erényen alapul. A lelkiismeretes polgárnak felül kell emelkednie a pártérdekeken és a belső hangra, a daimonionra kell hallgatnia. Szókratésznek nem sikerült a városállamot megreformálnia. Bíróság (esküdtszék elé állították) és halálra ítélték. Szókratésznek nem sikerült a városállamot megreformálnia. Bíróság (esküdtszék elé állították) és halálra ítélték. Vád: 1. nem tisztelte a városállam isteneit, 2. más isteneket tisztelt, 3. megrontja az ifjúságot. Vád: 1. nem tisztelte a városállam isteneit, 2. más isteneket tisztelt, 3. megrontja az ifjúságot. 501 tagú esküdtszék, a dikasztéria ült össze. A tárgyalás kb. 9 és fél órát tett ki, egy nap alatt lezajlott. A vád, a védelem, a szavazási eljárás három egyenlő részre osztotta fel az eljárási időt. 501 tagú esküdtszék, a dikasztéria ült össze. A tárgyalás kb. 9 és fél órát tett ki, egy nap alatt lezajlott. A vád, a védelem, a szavazási eljárás három egyenlő részre osztotta fel az eljárási időt. Az eljárás első szakaszában a bűnösségben, míg a második részben a büntetés felől döntöttek. Az eljárás első szakaszában a bűnösségben, míg a második részben a büntetés felől döntöttek.

Az ókori görög gondolkodás Szókratész: Szókratész: Az eljárás folyamán a vádakat logikailag cáfolta, sőt előadásából vádlóinak lekicsinylése tűnik ki. Az eljárás folyamán a vádakat logikailag cáfolta, sőt előadásából vádlóinak lekicsinylése tűnik ki. Az ítélethirdetés után barátai és hívei felajánlják, hogy megmentik, ő viszont képtelen volt a menekülésre, száműzetésre. Az ítélethirdetés után barátai és hívei felajánlják, hogy megmentik, ő viszont képtelen volt a menekülésre, száműzetésre. Konklúzió: Konklúzió: A városállam polgárának soha nem szabad jogtalankodnia, sőt viszont-jogtalankodnia sem. Ha rosszat szenved is, nem válaszolhat rossz cselekedettel. A városállam polgárának soha nem szabad jogtalankodnia, sőt viszont-jogtalankodnia sem. Ha rosszat szenved is, nem válaszolhat rossz cselekedettel. Ha a városállam polgára szembefordul városa törvényeivel, akkor közössége pusztulását (anarchia) idézi elő. Ez hálátlanság lenne szülővárosával szemben. Ha a városállam polgára szembefordul városa törvényeivel, akkor közössége pusztulását (anarchia) idézi elő. Ez hálátlanság lenne szülővárosával szemben. El lehet költözni, de minden városban léteznek törvények. El lehet költözni, de minden városban léteznek törvények. Ha valaki nem hagyja el városát, akkor aláveti magát annak törvényeinek. Ha megszegné azokat, akkor hasonlítana a leghitványabb rabszolgához. Ha valaki nem hagyja el városát, akkor aláveti magát annak törvényeinek. Ha megszegné azokat, akkor hasonlítana a leghitványabb rabszolgához. Szókratésznek meg kellett halnia, mivel szembefordult a város törvényeivel. Inkább hallgatott saját belső hangjára (daimonion-jára), mint a városállam törvényeire. Szókratésznek meg kellett halnia, mivel szembefordult a város törvényeivel. Inkább hallgatott saját belső hangjára (daimonion-jára), mint a városállam törvényeire. Erkölcsi megújulás útján először az embereknek kellene megváltoznia, majd utána törvényeiknek, azon keresztül, közösségüknek, államuknak. Erkölcsi megújulás útján először az embereknek kellene megváltoznia, majd utána törvényeiknek, azon keresztül, közösségüknek, államuknak.

Az ókori görög gondolkodás A görög politikai gondolkodás jellemzői: A görög politikai gondolkodás jellemzői: Az erkölcsnek közvetlenül politikai, a politikának pedig közvetlenül erkölcsi jelentősége volt. Az erkölcsnek közvetlenül politikai, a politikának pedig közvetlenül erkölcsi jelentősége volt. A politikai élet közvetlen, személyes jellegű volt. A politikai élet közvetlen, személyes jellegű volt. A mai értelemben vett magántársadalom nem létezett. A mai értelemben vett magántársadalom nem létezett. A közügyek magánügynek, míg a magánügyek közügyeknek számítottak. A közügyek magánügynek, míg a magánügyek közügyeknek számítottak. Történelemszemléletük ciklikus felfogású volt. Történelemszemléletük ciklikus felfogású volt. A korszak uralkodó eszméje az igazságosság volt. A korszak uralkodó eszméje az igazságosság volt. A politikai gondolkodók egyetértettek abban, hogy az államnak egyenlőtlenségre kell épülnie. A politikai gondolkodók egyetértettek abban, hogy az államnak egyenlőtlenségre kell épülnie. Az államot hierarchikusnak tekintették. Az államot hierarchikusnak tekintették. Szinte mindenki elutasította a demokráciát, mint államformát. Szinte mindenki elutasította a demokráciát, mint államformát.

Az ókori görög gondolkodás Platón: Platón: Nem a létező városállamokat elemezte, hanem egy elméleti, elképzelt, ideális államot írt le. Nem a létező városállamokat elemezte, hanem egy elméleti, elképzelt, ideális államot írt le. Művei: Állam, Az államférfi, Törvények. Művei: Állam, Az államférfi, Törvények. A kor, melyben alkot az athéni városállam válságának kezdete: politikai perek, peloponészoszi háború, harminc zsarnok uralma stb. A kor, melyben alkot az athéni városállam válságának kezdete: politikai perek, peloponészoszi háború, harminc zsarnok uralma stb. Az ideák világában a romlott, rosszul működő állammal szemben megpróbálta leírni az eszményi államot. Az ideák világában a romlott, rosszul működő állammal szemben megpróbálta leírni az eszményi államot. Az állam lázas állapotának oka, elindítója az, ha a közérdek előtt a magánérdek fontosabbá válik. Az egyén szabadsága, függetlenedése felbomlasztja az állami közösséget. Az állam lázas állapotának oka, elindítója az, ha a közérdek előtt a magánérdek fontosabbá válik. Az egyén szabadsága, függetlenedése felbomlasztja az állami közösséget. Az embereket a következő vágyak vezérlik: tudásvágy, hatalomvágy, birtoklásvágy, melyek az emberekben különbözőképpen találhatók meg. Akkor jöhet létre politikai közösség, ha ezen vágyak kordában vannak tartva a közösség érdekében. Az embereket a következő vágyak vezérlik: tudásvágy, hatalomvágy, birtoklásvágy, melyek az emberekben különbözőképpen találhatók meg. Akkor jöhet létre politikai közösség, ha ezen vágyak kordában vannak tartva a közösség érdekében. Az eszményi állam célja az, hogy biztosítsa mindenki számára az erényes és boldog életet. Ennek érdekében az embereket vágyaiknak megfelelően csoportokba kell rendezni. A csoportokat pedig alá- fölérendeltségbe kell szervezni. Az eszményi állam célja az, hogy biztosítsa mindenki számára az erényes és boldog életet. Ennek érdekében az embereket vágyaiknak megfelelően csoportokba kell rendezni. A csoportokat pedig alá- fölérendeltségbe kell szervezni. Az ideális állam három rétegből épül fel. Az ideális állam három rétegből épül fel.

Az ókori görög gondolkodás Bölcsek: szemlélődőek, az ideák világát vizsgálják. Képességük: gondolkodás Lelki hajlamuk: az értelem Erényeik: bölcsek Őrök: a helyes eszméket közvetítik, külső belső veszélyeket hárítják el. indulatakaratBátrak Földművesek, kézművesek: a szükséges javakat állítják elő. érzékiségvágyakozásmértéktartóak

Az ókori görög gondolkodás Platón: Platón: Az egyén és az állam negyedik erénye az igazságosság. Ami annyit jelent, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel. Mindenki olyan helyre kerül az eszményi államban, ahova képességei alapján tartozik. Az egyén és az állam negyedik erénye az igazságosság. Ami annyit jelent, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel. Mindenki olyan helyre kerül az eszményi államban, ahova képességei alapján tartozik. Az őrök és a bölcsek között meg kell szüntetni a magántulajdont, vagyon-, gyermek- és nőközösséget kell létrehozni. Az őrök és a bölcsek között meg kell szüntetni a magántulajdont, vagyon-, gyermek- és nőközösséget kell létrehozni. Meg kell akadályozni a belső viszályokat úgy, hogy azokat akik a közgondolkodást irányítják, felügyelet alá kell helyezni. Meg kell akadályozni a belső viszályokat úgy, hogy azokat akik a közgondolkodást irányítják, felügyelet alá kell helyezni. Művészek korlátozhatók, nehogy az ifjakat megfertőzzék. Művészek korlátozhatók, nehogy az ifjakat megfertőzzék. A vezetők többször kegyes csalással is élhetnek, ha szükséges alattvalóik érdekében, joguk van a megtévesztésre. A vezetők többször kegyes csalással is élhetnek, ha szükséges alattvalóik érdekében, joguk van a megtévesztésre. A házasságokat elöljárói engedély alapján köthetnek. A házasságokat elöljárói engedély alapján köthetnek. A férfiak, nők, gyermekek nem élhetnek együtt, a gyermekek állami felügyelet alatt működő kisdedóvókban helyezik el. A férfiak, nők, gyermekek nem élhetnek együtt, a gyermekek állami felügyelet alatt működő kisdedóvókban helyezik el. Minden embert abba a csoportba kell elhelyezni, amelyik képességeinek megfelel, így az egyes szintek átjárhatók. Minden embert abba a csoportba kell elhelyezni, amelyik képességeinek megfelel, így az egyes szintek átjárhatók.

Az ókori görög gondolkodás Platón: Platón: Állam akkor keletkezik, ha az egyes emberek nem tudják magukat ellátni, másokra szorulnak rá. Állam akkor keletkezik, ha az egyes emberek nem tudják magukat ellátni, másokra szorulnak rá. Az így létrejött állam a disznók polisza, hiszen csak az emberi szükségletek kielégítése miatt jönnek létre. Az így létrejött állam a disznók polisza, hiszen csak az emberi szükségletek kielégítése miatt jönnek létre. Az ilyen közösség a szükségletek bővülése miatt előbb-utóbb felbomlik, sztátisz, lázas állapotba kerül. Az ilyen közösség a szükségletek bővülése miatt előbb-utóbb felbomlik, sztátisz, lázas állapotba kerül. Ezen tendenciát csak úgy kerülhetjük el, ha az imént említett eszményi államot hozzuk létre. Ezen tendenciát csak úgy kerülhetjük el, ha az imént említett eszményi államot hozzuk létre. Platón államában azonban senki sem szabad. Platón államában azonban senki sem szabad. Az államok csoportosítását lásd az előző előadásokból! Az államok csoportosítását lásd az előző előadásokból!

Az ókori görög gondolkodás Arisztotelész: Arisztotelész: Míg Platón utópikus, addig Arisztotelész realista gondolkodónak tekinthető. Míg Platón utópikus, addig Arisztotelész realista gondolkodónak tekinthető. Tárgyalásunk szempontjából lényeges műve: a Politika. Tárgyalásunk szempontjából lényeges műve: a Politika. Az emberi megismerésnek két fő módja van: az empirikus, tapasztalati megismerés, ill. az elméleti megismerés. Az empirikus megismerés a meglévő dolgokat mutatja, míg az elméleti megismeréssel a dolgokat, állapotokat létrehozó miértekre kaphatunk válaszokat. (158 városállam alkotmányát vizsgálta, hasonlította össze.) Először azt kell vizsgálnunk, hogy mi van, majd utána azt, hogy mi lehetne belőle és hogyan. Az emberi megismerésnek két fő módja van: az empirikus, tapasztalati megismerés, ill. az elméleti megismerés. Az empirikus megismerés a meglévő dolgokat mutatja, míg az elméleti megismeréssel a dolgokat, állapotokat létrehozó miértekre kaphatunk válaszokat. (158 városállam alkotmányát vizsgálta, hasonlította össze.) Először azt kell vizsgálnunk, hogy mi van, majd utána azt, hogy mi lehetne belőle és hogyan. A tudós feladata nem csak a létező (van), hanem az elméletileg helyes (kell) leírása is, ill. annak értékelése, hogy a létező ezáltal mivé válhat. A tudós feladata nem csak a létező (van), hanem az elméletileg helyes (kell) leírása is, ill. annak értékelése, hogy a létező ezáltal mivé válhat. Az állam természetszerűleg, organikus módon jött létre. Az állam természetszerűleg, organikus módon jött létre. Okok: férfi-nő  fajfenntartás, urak és szolgák  biztonság ígérete. Okok: férfi-nő  fajfenntartás, urak és szolgák  biztonság ígérete.

Az ókori görög gondolkodás Arisztotelész: Arisztotelész: Fokozatok: háznép – falu – városállam. Fokozatok: háznép – falu – városállam. Szolgák (rabszolgák) azért léteznek, mivel az emberek különböző képességekkel vannak ellátva. Szolgák (rabszolgák) azért léteznek, mivel az emberek különböző képességekkel vannak ellátva. Az ember zoón politikon, aki állami életre jött létre, képességei azon keretek között bontakozhatnak ki. Az ember zoón politikon, aki állami életre jött létre, képességei azon keretek között bontakozhatnak ki. Az állam célja, hogy az ember az erényes életet benne gyakorolhassa (államban), érhesse el. Az állam célja, hogy az ember az erényes életet benne gyakorolhassa (államban), érhesse el. Az állami működés fő minősége: az igazságosság, mely részben írott törvényeken, részben íratlan törvényeken alapul, melyet mindenki elfogadni látszik. Az állami működés fő minősége: az igazságosság, mely részben írott törvényeken, részben íratlan törvényeken alapul, melyet mindenki elfogadni látszik. Az egyes arisztotelészi államformákat lásd előbb. Az egyes arisztotelészi államformákat lásd előbb.

Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Államelméleti ismeretek: Niccoló Machiavelli

A középkori gondolkodás Machiavelli: Machiavelli: A politikatudomány első jelentős műve. 1513. A fejedelem. A politikatudomány első jelentős műve. 1513. A fejedelem. Megjelenése után heves támadások kereszttűzébe került. Megjelenése után heves támadások kereszttűzébe került. Egyesek szerint nem is ember, hanem maga az ördög írta. Egyesek szerint nem is ember, hanem maga az ördög írta. Antimachiavelli-k: pl. porosz Nagy Frigyes. Antimachiavelli-k: pl. porosz Nagy Frigyes. Francis Bacon: „arról írt, amit az emberek tesznek, s nem arról, amit tenniük kellene.” Francis Bacon: „arról írt, amit az emberek tesznek, s nem arról, amit tenniük kellene.” Hegel géniusznak tekintette a szerzőt. Hegel géniusznak tekintette a szerzőt. A mű első mondata: „Valamennyi állam, valamennyi államhatalom, amely valaha embereken uralkodott vagy uralkodik: köztársaság vagy fejedelemség.” A mű első mondata: „Valamennyi állam, valamennyi államhatalom, amely valaha embereken uralkodott vagy uralkodik: köztársaság vagy fejedelemség.”

A középkori gondolkodás Machiavelli: Machiavelli: A XV. XVI. század fordulóján kialakulnak az első modern államforma, az abszolút monarchia létrejöttének feltételei. A XV. XVI. század fordulóján kialakulnak az első modern államforma, az abszolút monarchia létrejöttének feltételei. A nagy felfedezések kora, amikor Európa kitolja befolyását majd az egész világra. A nagy felfedezések kora, amikor Európa kitolja befolyását majd az egész világra. A felfedezők céljaik megvalósításához, igénylik az államok segítségét. A felfedezők céljaik megvalósításához, igénylik az államok segítségét. A gazdasági tér kibővül, ennek fejében az államhatalom kiterjeszti hatalmát még erőteljesebben az alattvalókra: nemzeti hadseregek, flották állnak fel, új adókat vezetnek be, hivatalnokok serege adminisztrál, és egységes jogi szabályozás lép a nemesi, rendi partikularizmus helyébe. A gazdasági tér kibővül, ennek fejében az államhatalom kiterjeszti hatalmát még erőteljesebben az alattvalókra: nemzeti hadseregek, flották állnak fel, új adókat vezetnek be, hivatalnokok serege adminisztrál, és egységes jogi szabályozás lép a nemesi, rendi partikularizmus helyébe. A társadalmi rétegek, osztályok meghátrálni kényszerülnek az abszolút monarchia előtt: létrejön a spanyol nagyhatalom, Angliában VII. Henrik és II. Erzsébet uralkodása idején az ország felvirágzik, a Bourbon-ház egyesíti Franciaországot. A társadalmi rétegek, osztályok meghátrálni kényszerülnek az abszolút monarchia előtt: létrejön a spanyol nagyhatalom, Angliában VII. Henrik és II. Erzsébet uralkodása idején az ország felvirágzik, a Bourbon-ház egyesíti Franciaországot.

A középkori gondolkodás Machiavelli: Machiavelli: Firenze nagy szülötte, aki diplomáciai kiküldetései révén megismerkedhetett az új államformával, az abszolút monarchiával. Firenze nagy szülötte, aki diplomáciai kiküldetései révén megismerkedhetett az új államformával, az abszolút monarchiával. A várost irányító tízek tanácsának titkára, aki a Borgia-családot (Cesare Borgia) támogatta a Mediciekkel szemben. A várost irányító tízek tanácsának titkára, aki a Borgia-családot (Cesare Borgia) támogatta a Mediciekkel szemben. A Mediciek visszatérése után meghurcolják, börtönbe zárják, megkínozzák, majd kiengedik. A Mediciek visszatérése után meghurcolják, börtönbe zárják, megkínozzák, majd kiengedik. Giulio Medici, a későbbi VII. Kelemen pápa még kegydíjban is részesíti, ugyanakkor állami hivatalt többé nem kap. Elemzett művének előszavát is Lorenzo di Piero de Medicihez írja, mindhiába. (17. old.  2. és 3. bekezdés; 18. old. 2. b.) Giulio Medici, a későbbi VII. Kelemen pápa még kegydíjban is részesíti, ugyanakkor állami hivatalt többé nem kap. Elemzett művének előszavát is Lorenzo di Piero de Medicihez írja, mindhiába. (17. old.  2. és 3. bekezdés; 18. old. 2. b.) Írói munkássága vidéki magányában indult el, teljesedik ki: A fedelem (Il principe); Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvéről; Mandragóra. Írói munkássága vidéki magányában indult el, teljesedik ki: A fedelem (Il principe); Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvéről; Mandragóra.

A középkori gondolkodás Machiavelli: Machiavelli: Szemei előtt az egységes olasz állam képe lebegett. (100. old. 2. b.) Az Itáliai-félszigeten 5 hatalom uralkodott: Nápolyi Királyság, Pápai Állam, Milánói Nagyhercegség, Firenzei Városállam és a Velencei Arisztokratikus Köztársaság. Szemei előtt az egységes olasz állam képe lebegett. (100. old. 2. b.) Az Itáliai-félszigeten 5 hatalom uralkodott: Nápolyi Királyság, Pápai Állam, Milánói Nagyhercegség, Firenzei Városállam és a Velencei Arisztokratikus Köztársaság. Műveiből a következő fő motívumok olvashatók ki: Műveiből a következő fő motívumok olvashatók ki: A politika autonóm világ. A politika autonóm világ. Az államhatalomhoz hozzátartozik az erőszak. Az államhatalomhoz hozzátartozik az erőszak. A politikai cselekvés mértéke a hasznosság. A politikai cselekvés mértéke a hasznosság. A politika és az erkölcs elválasztandó egymástól. A politika és az erkölcs elválasztandó egymástól. Ugyanakkor nem látta előre a vallás politikai szerepét. Ugyanakkor nem látta előre a vallás politikai szerepét. Ő volt az, aki tudományos megközelítéssel vizsgálta az államot, a politikai életet. Ő volt az, aki tudományos megközelítéssel vizsgálta az államot, a politikai életet. A politikai realizmus megalapozója. A politikai realizmus megalapozója.

A középkori gondolkodás Machiavelli: Machiavelli: A politikai hatalomnak két pillére van: az erőszak és a törvények (73. o. 1. b.). A politikai hatalomnak két pillére van: az erőszak és a törvények (73. o. 1. b.). Az erő révén való politizálás eszköztárát írta le: „a fegyveres próféták mindannyian győztek, a fegyvertelenek pedig elbuktak”. (34. o. 2. b.). Az erő révén való politizálás eszköztárát írta le: „a fegyveres próféták mindannyian győztek, a fegyvertelenek pedig elbuktak”. (34. o. 2. b.). Az uralkodó viszont csak átmenetileg támaszkodhat az erőszakra. Nem osztotta Talleyrand véleményét: „szuronyokkal mindent meg lehet csinálni, csak rájuk ülni nem.” Az uralkodó viszont csak átmenetileg támaszkodhat az erőszakra. Nem osztotta Talleyrand véleményét: „szuronyokkal mindent meg lehet csinálni, csak rájuk ülni nem.” A hála vagy a rettegés-e az, mely erősebb kapcsolatot jelent a fejedelem és népe között? Inkább a rettegés, ugyanakkor vigyáznia kell arra, hogy ne gyűlöljék meg alattvalói. Sőt ha lehetséges, akkor inkább mások által félemlítse meg népét, önmaga inkább a kegyelem, hála képében tetszelegjen. (70. o. 2. b.). A hála vagy a rettegés-e az, mely erősebb kapcsolatot jelent a fejedelem és népe között? Inkább a rettegés, ugyanakkor vigyáznia kell arra, hogy ne gyűlöljék meg alattvalói. Sőt ha lehetséges, akkor inkább mások által félemlítse meg népét, önmaga inkább a kegyelem, hála képében tetszelegjen. (70. o. 2. b.). A sérelmeket célszerű egyszerre elkövetni, így kevésbé érződik hatásuk, míg a kedvezéseket célszerű hosszabb időn át adagolni, így hatásuk is hosszabb. A sérelmeket célszerű egyszerre elkövetni, így kevésbé érződik hatásuk, míg a kedvezéseket célszerű hosszabb időn át adagolni, így hatásuk is hosszabb.

A középkori gondolkodás Machiavelli: Machiavelli: Az állami tisztviselők hűségét viszont függésükkel tegye teljessé. Az uralkodó alkalmazzon korlátozott létszámú tanácsadókat, akik szemtől szembe, szabadon nyilváníthassanak véleményt az adott problémáról. Másra ne hallgasson (hízelgők), tanácsuk kikérése után alkossa meg véleményét. Az állami tisztviselők hűségét viszont függésükkel tegye teljessé. Az uralkodó alkalmazzon korlátozott létszámú tanácsadókat, akik szemtől szembe, szabadon nyilváníthassanak véleményt az adott problémáról. Másra ne hallgasson (hízelgők), tanácsuk kikérése után alkossa meg véleményét. A fejedelemnek hatalma megtartása érdekében, ha szükséges, legyen szószegő, színlelő, megalkuvó, egyesítse magában a róka és az oroszlán tulajdonságait. (73. o. 2. b.; 74-75. o.) A fejedelemnek hatalma megtartása érdekében, ha szükséges, legyen szószegő, színlelő, megalkuvó, egyesítse magában a róka és az oroszlán tulajdonságait. (73. o. 2. b.; 74-75. o.) A cél szentesíti az eszközt gondolata sehol sem található meg művében. Viszont siker esetén a fejedelem eszközeit a polgárok tiszteletre méltónak fogják ítélni. A cél szentesíti az eszközt gondolata sehol sem található meg művében. Viszont siker esetén a fejedelem eszközeit a polgárok tiszteletre méltónak fogják ítélni. Országának megtartása érdekében, gyakorta kell rossznak lennie. Országának megtartása érdekében, gyakorta kell rossznak lennie. Ha a haza sorsáról van szó, akkor nem lehet méricskélni, mindig azt a megoldást kell választani, mely megmenti az országot és megőrzi a szabadságot. Ha a haza sorsáról van szó, akkor nem lehet méricskélni, mindig azt a megoldást kell választani, mely megmenti az országot és megőrzi a szabadságot.

Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Államelméleti ismeretek: Utópisták, szerződéselméletek

Az újkor kezdetén… Reneszánsz utópiák: Reneszánsz utópiák: Az utópiák kialakulása szoros kapcsolatban van az ember tökéletesedésre és boldogságra irányuló vágyával. Az utópiák kialakulása szoros kapcsolatban van az ember tökéletesedésre és boldogságra irányuló vágyával. Kell lennie egy helynek, amely örök nyugalmat, békességet ad az emberiségnek. Kell lennie egy helynek, amely örök nyugalmat, békességet ad az emberiségnek. „u” fosztóképző + „toposz” (hely – görög): seholse, Sehol-sziget, nem létező hely. „u” fosztóképző + „toposz” (hely – görög): seholse, Sehol-sziget, nem létező hely. Az utópisták „atyja” Platón, aki elképzelését ki is próbálhatta Szicíliában, de a modell nem működött (Dión, syracusai uralkodó, tyrannos). Az utópisták „atyja” Platón, aki elképzelését ki is próbálhatta Szicíliában, de a modell nem működött (Dión, syracusai uralkodó, tyrannos). Középkori népi utópiák, meseszerű elképzelések: kolbászból font kerítés, mézeskalács házikó, sült malac stb. Középkori népi utópiák, meseszerű elképzelések: kolbászból font kerítés, mézeskalács házikó, sült malac stb.

Az újkor kezdetén … Reneszánsz utópiák: Reneszánsz utópiák: Örök ifjúság, békesség, bőség országa, földi Édenkert: Cokaygne országa – középkori angol vers, mely aztán francia és olasz területeken is meghonosodott. Lásd középkori rajzokat: 1 2 3 4 Örök ifjúság, békesség, bőség országa, földi Édenkert: Cokaygne országa – középkori angol vers, mely aztán francia és olasz területeken is meghonosodott. Lásd középkori rajzokat: 1 2 3 412341234 A magyar nyelvű irodalomban János pap országáról olvashatunk középkori beszámolókat  Legyetek jók, ha tudtok. A magyar nyelvű irodalomban János pap országáról olvashatunk középkori beszámolókat  Legyetek jók, ha tudtok. A humanizmus és a reneszánsz eszméinek elterjedésével párhuzamosan ment végbe az újkori utópiák létrejötte. A humanizmus és a reneszánsz eszméinek elterjedésével párhuzamosan ment végbe az újkori utópiák létrejötte. A kor, melyben életre kelt az eszme a feudális kötöttségek felbomlásának, és a kapitalizmus kialakulásának kezdete (népi mozgalmak, felkelések). A kor, melyben életre kelt az eszme a feudális kötöttségek felbomlásának, és a kapitalizmus kialakulásának kezdete (népi mozgalmak, felkelések).

Az újkor kezdetén … Reneszánsz utópiák: Reneszánsz utópiák: A reneszánsz utópiák eredete, elnevezése egy műre vezethető vissza: Morus Tamás Utópiájára. További szerzők: Campanella – Napváros (Civitas Solis); Francis Bacon – Új Atlantisz. A reneszánsz utópiák eredete, elnevezése egy műre vezethető vissza: Morus Tamás Utópiájára. További szerzők: Campanella – Napváros (Civitas Solis); Francis Bacon – Új Atlantisz. A szerzők mindegyike az ideális államberendezkedést egy távoli szigeten, földrészen találták megvalósíthatónak. A szerzők mindegyike az ideális államberendezkedést egy távoli szigeten, földrészen találták megvalósíthatónak. Sir Thomas More: Sir Thomas More: Lordkancellár, Rotterdami Erasmus barátja, a reneszánsz és a humanizmus legmarkánsabb képviselője, az Alsóház Speaker-je Lordkancellár, Rotterdami Erasmus barátja, a reneszánsz és a humanizmus legmarkánsabb képviselője, az Alsóház Speaker-je „mint a király, de elsősorban Isten hű szolgája” nem volt hajlandó letenni az esküt a királyra, melyet az a törvény írta elő, mely VIII. Henrik és Ann Boleyn ivadékai számára lehetővé tette a trónöröklést. „mint a király, de elsősorban Isten hű szolgája” nem volt hajlandó letenni az esküt a királyra, melyet az a törvény írta elő, mely VIII. Henrik és Ann Boleyn ivadékai számára lehetővé tette a trónöröklést. Mint felségsértőt halálra ítélték, és kivégezték. Az utókor a szólás és a lelkiismeret szabadságának középkori bajnokát tiszteli benne, szentté is avatta a római katolikus egyház. Mint felségsértőt halálra ítélték, és kivégezték. Az utókor a szólás és a lelkiismeret szabadságának középkori bajnokát tiszteli benne, szentté is avatta a római katolikus egyház. A műve az Utópia két kötetből áll: az elsőben leírja és ostorozza a meglévő életviszonyokat, míg a másodikban megrajzolja eszményi államát. A műve az Utópia két kötetből áll: az elsőben leírja és ostorozza a meglévő életviszonyokat, míg a másodikban megrajzolja eszményi államát.

Az újkor kezdetén … Utópia: Utópia: Egy beszélgetés egyik résztvevőjének szájába adja eszményi államának leírását (Raphael Hythlodaeus – fecsegő, csupatűz, beszélő név). Egy beszélgetés egyik résztvevőjének szájába adja eszményi államának leírását (Raphael Hythlodaeus – fecsegő, csupatűz, beszélő név). Minden rossznak a forrása a magántulajdon fennállta (110. o. 3.b.). Minden rossznak a forrása a magántulajdon fennállta (110. o. 3.b.). A szükséges javakat közösen kell megtermelni, és azokat központilag kell elosztani. A szükséges javakat közösen kell megtermelni, és azokat központilag kell elosztani. Mindenkinek dolgoznia kell, sőt kétévente mindenkinek részt kell vennie a mezőgazdasági termelésben is. Mindenkinek dolgoznia kell, sőt kétévente mindenkinek részt kell vennie a mezőgazdasági termelésben is. A pénz, az arany, vagy az ezüst értelmét veszti. A pénz, az arany, vagy az ezüst értelmét veszti. A közösség tagjainak szabadidejét a gyerekek nevelése, és a tanulás, a tudományok művelése tölti ki. A közösség tagjainak szabadidejét a gyerekek nevelése, és a tanulás, a tudományok művelése tölti ki. Az állam családokból áll: a túlnépesedés, elnéptelenedés szabályozva van – egyetlen családban sem lehet 10-nél kevesebb, ill. 16-nál több felserdült gyermek. A többletet átirányítják egyik családból a másikba. Az állam családokból áll: a túlnépesedés, elnéptelenedés szabályozva van – egyetlen családban sem lehet 10-nél kevesebb, ill. 16-nál több felserdült gyermek. A többletet átirányítják egyik családból a másikba.

Az újkor kezdetén … Utópia: Utópia: A családot a legöregebb családtag irányítja. A családot a legöregebb családtag irányítja. Minden 30 család évenként elöljárót választ: syphograntus. Minden 30 család évenként elöljárót választ: syphograntus. Minden tíz elöljáró élén évenkénti választással egy nemzetségfő áll: traniborus, akik a szenátust alkotják. Minden tíz elöljáró élén évenkénti választással egy nemzetségfő áll: traniborus, akik a szenátust alkotják. A fejedelmet az elöljárók választják, mely tisztség életfogytiglanra szól, hacsak a zsarnokság gyanújába nem esik. A fejedelmet az elöljárók választják, mely tisztség életfogytiglanra szól, hacsak a zsarnokság gyanújába nem esik. Nagyon kevés törvényük van, ügyvédeket nem tűrik meg Utópiában. Nagyon kevés törvényük van, ügyvédeket nem tűrik meg Utópiában. A vitás ügyeket a Tanács (senatus) dönti el. A házasságtörés külön nevesítve van, büntetésével együtt (szolgaságra vetés, halál). A vitás ügyeket a Tanács (senatus) dönti el. A házasságtörés külön nevesítve van, büntetésével együtt (szolgaságra vetés, halál).

Az újkor kezdetén … Tommaso Campanella - Napváros: Tommaso Campanella - Napváros: Nyughatatlan természete miatt többször összeütközésbe került a világi és egyházi szervekkel. Dominikánus szerzetes, aki művét (La Cittá del Sole) a nápolyi börtönben írta. Nyughatatlan természete miatt többször összeütközésbe került a világi és egyházi szervekkel. Dominikánus szerzetes, aki művét (La Cittá del Sole) a nápolyi börtönben írta. A mű formailag dialógus: Kolombusz egy matróza meséli el tapasztalatait egy Ispotályosak, a máltai lovagrend tagjának. A mű formailag dialógus: Kolombusz egy matróza meséli el tapasztalatait egy Ispotályosak, a máltai lovagrend tagjának. Minden evilági rossz forrása Campanella szerint is a magántulajdon. (112.o. 4.b.) Minden evilági rossz forrása Campanella szerint is a magántulajdon. (112.o. 4.b.) A Napvárosban minden közös: a munka, a javak, az étkezés, a nevelés, a szórakozás, sőt a nő is. A Napvárosban minden közös: a munka, a javak, az étkezés, a nevelés, a szórakozás, sőt a nő is. Mindenkinek dolgoznia kell, és mindenki csakis szükségleteihez mérten részesedik a javakból. Mindenkinek dolgoznia kell, és mindenki csakis szükségleteihez mérten részesedik a javakból. Pénz nem létezik, csak követeik számára vernek. Pénz nem létezik, csak követeik számára vernek.

Az újkor kezdetén … Tommaso Campanella - Napváros: Tommaso Campanella - Napváros: A társadalom vezetését a bölcsek látják el. A társadalom vezetését a bölcsek látják el. Minden határozatot a Nagytanácsban hoznak, melynek tagja minden 20. életévét betöltött nő és férfi. Minden határozatot a Nagytanácsban hoznak, melynek tagja minden 20. életévét betöltött nő és férfi. A legfőbb vezető a Nap, vagy Metafizikus. A legfőbb vezető a Nap, vagy Metafizikus. Munkáját Pon (potentia – hatalom; hadsereg), Sin (sapientia – tudomány; bölcsesség művelése) és Mor (amor – szeretet, szerelem; étkezés, nemzés, ruházkodás) segíti. Munkáját Pon (potentia – hatalom; hadsereg), Sin (sapientia – tudomány; bölcsesség művelése) és Mor (amor – szeretet, szerelem; étkezés, nemzés, ruházkodás) segíti. Mindhármuknak 3 alantosa van, akiknek szintén 3-3 segítője van. Mindhármuknak 3 alantosa van, akiknek szintén 3-3 segítője van. A segítőket a nép választja, míg a 4 vezető önként adhatja át tisztségét, akaratuk ellenére nem lehet őket eltávolítani. A segítőket a nép választja, míg a 4 vezető önként adhatja át tisztségét, akaratuk ellenére nem lehet őket eltávolítani.

Az újkor kezdetén … Tommaso Campanella - Napváros: Tommaso Campanella - Napváros: Napváros lakói a természet törvényét követik (113.o. 3.b.). Napváros lakói a természet törvényét követik (113.o. 3.b.). Az ítéletet úgy hozzák, hogy addig vitatkoznak a bűnössel, míg meggyőzik büntetése elfogadásáról. Az ítéletet úgy hozzák, hogy addig vitatkoznak a bűnössel, míg meggyőzik büntetése elfogadásáról. Isten, a szabadság vagy tisztségviselők ellen elkövetett bűntetteket halállal büntetik. Isten, a szabadság vagy tisztségviselők ellen elkövetett bűntetteket halállal büntetik.

Az újkor kezdetén … Társadalmi szerződés elméletek: Társadalmi szerződés elméletek: Normatív elméletek, melyek nem azt írják le, hogy vizsgált tárgyuk milyen a valóságban, hanem azt, hogy milyennek kellene lennie. Normatív elméletek, melyek nem azt írják le, hogy vizsgált tárgyuk milyen a valóságban, hanem azt, hogy milyennek kellene lennie. Azt vizsgálják, hogy az államhatalom mikor tekinthető jogszerűnek és elismerésre méltónak. Azt vizsgálják, hogy az államhatalom mikor tekinthető jogszerűnek és elismerésre méltónak. Klasszikus formái a XVII-XVIII. században alakulnak ki. Klasszikus formái a XVII-XVIII. században alakulnak ki. Alapkérdéseik: Alapkérdéseik: Honnan ered az állam? Honnan ered az állam? Mikor tekinthető jogszerűnek a kormányzat rendje? Mikor tekinthető jogszerűnek a kormányzat rendje? Kik gyakorolhatják a közhatalmat? Kik gyakorolhatják a közhatalmat? Az alattvalók mit tehetnek, milyen jogaik vannak a hatalom gyakorlóival szemben? Az alattvalók mit tehetnek, milyen jogaik vannak a hatalom gyakorlóival szemben? Hol vannak az államhatalom korlátai? Hol vannak az államhatalom korlátai?

Az újkor kezdetén … Társadalmi szerződés elméletek: Társadalmi szerződés elméletek: Gondolatmenetük elején a társadalom természeti állapotát vizsgálják. Milyen volt az emberi közösség az állam, ill. a társadalom előtt. Gondolatmenetük elején a társadalom természeti állapotát vizsgálják. Milyen volt az emberi közösség az állam, ill. a társadalom előtt. Az emberi természet jellemzésével folytatják, mely olyan feszítő ellentéteket hordoz, hogy az embereknek szükségük van a változtatásra. Az emberi természet jellemzésével folytatják, mely olyan feszítő ellentéteket hordoz, hogy az embereknek szükségük van a változtatásra. Az emberi fennmaradás, együttélés érdekében az egyének szerződést kötnek egymással, vagy egy már meglévő hatalommal. Az emberi fennmaradás, együttélés érdekében az egyének szerződést kötnek egymással, vagy egy már meglévő hatalommal. A szerződés formája lehet hallgatólagos, vagy kifejezett; örök időkre szóló, vagy időszakonként újra köthető, a felek egyenrangúak maradnak, vagy alávetik magukat az új hatalomnak. A szerződés formája lehet hallgatólagos, vagy kifejezett; örök időkre szóló, vagy időszakonként újra köthető, a felek egyenrangúak maradnak, vagy alávetik magukat az új hatalomnak.

Az újkor kezdetén … Thomas Hobbes (1588-1679): Thomas Hobbes (1588-1679): Oly korban élt, amikor láthatta Anglia felemelkedését (Tudor-korszak), átélte az egykori erős hatalom válságát (Stuart-kor), és a királyi hatalom széthullását (forradalom, polgárháború). Oly korban élt, amikor láthatta Anglia felemelkedését (Tudor-korszak), átélte az egykori erős hatalom válságát (Stuart-kor), és a királyi hatalom széthullását (forradalom, polgárháború). Születésekor először a spanyol Armada ágyúdörgéseit hallhatta: „anyám ikreket szült, engem és a félelmet”. Születésekor először a spanyol Armada ágyúdörgéseit hallhatta: „anyám ikreket szült, engem és a félelmet”. Oxfordban filológiát tanult, arisztokrata családok házitanítója. Oxfordban filológiát tanult, arisztokrata családok házitanítója. A wales-i herceg matektanára. A wales-i herceg matektanára. A polgárháború idején a királyi családdal együtt menekül. A félelem életének meghatározó élménye. A polgárháború idején a királyi családdal együtt menekül. A félelem életének meghatározó élménye. Fő műve a Leviatán, avagy az egyházi és a világi állam anyaga, formája és hatalma. Fő műve a Leviatán, avagy az egyházi és a világi állam anyaga, formája és hatalma.

Az újkor kezdetén … Thomas Hobbes (1588-1679): Thomas Hobbes (1588-1679): Szerinte – Arisztotelésszel ellentétben – az ember nem zoón politikon, hanem individuum. Az ember nem közösségi lény, hanem az egyéniségére hallgat, a vágyaira: Szerinte – Arisztotelésszel ellentétben – az ember nem zoón politikon, hanem individuum. Az ember nem közösségi lény, hanem az egyéniségére hallgat, a vágyaira: Tudásvágy, Tudásvágy, Hatalomvágy, Hatalomvágy, Birtoklásvágy, Birtoklásvágy, Mások általi elismertség vágya stb. Mások általi elismertség vágya stb. A vágyak sosem csillapíthatók: az egyiket kielégíti rögtön a következő után kap. A vágyak sosem csillapíthatók: az egyiket kielégíti rögtön a következő után kap. A legerősebb az önfenntartás vágya, hiszen mindenki életben akar maradni. Az ember önző, közös célok érdekében lehetetlen mozgósítani. A legerősebb az önfenntartás vágya, hiszen mindenki életben akar maradni. Az ember önző, közös célok érdekében lehetetlen mozgósítani.

Az újkor kezdetén … Thomas Hobbes (1588-1679): Thomas Hobbes (1588-1679): Mindenki mindenki ellen háborút folytat: „homo homine lupus est” = ember embernek farkasa. Mindenki mindenki ellen háborút folytat: „homo homine lupus est” = ember embernek farkasa. A fentiek alapján az ember élete rövid és szegényes volna, ezért létre kell hozni megegyezés útján egy kényszerítő hatalmat, az államot (társadalmi szerződés hozza létre). A fentiek alapján az ember élete rövid és szegényes volna, ezért létre kell hozni megegyezés útján egy kényszerítő hatalmat, az államot (társadalmi szerződés hozza létre). A Leviatán (bibliai tengeri szörny, az állam) lesz az, aki az emberi természetet, ha kell, erőszakkal megfékezi. A félelem az, mely az államot összetartja. A Leviatán (bibliai tengeri szörny, az állam) lesz az, aki az emberi természetet, ha kell, erőszakkal megfékezi. A félelem az, mely az államot összetartja. Az állam feladata a társadalmi béke fenntartása. Az emberi önzést csak egy erős államhatalom tudja megfékezni. Az állam feladata a társadalmi béke fenntartása. Az emberi önzést csak egy erős államhatalom tudja megfékezni. Az emberek alávetik magukat a szuverénnek, egyetlen jogukról nem mondhatnak le - életük megvédéséről. Az emberek alávetik magukat a szuverénnek, egyetlen jogukról nem mondhatnak le - életük megvédéséről.

Felvilágosodás Cesare Beccaria (1738-1794): Cesare Beccaria (1738-1794): A felvilágosodás egyik legnagyobb jogi teoretikusa. A felvilágosodás egyik legnagyobb jogi teoretikusa. 26 évesen írja fő művét: Dei delitti e delle pene – A bűnökről és a büntetésekről. 26 évesen írja fő művét: Dei delitti e delle pene – A bűnökről és a büntetésekről. Kiindulópontja a társadalmi szerződés: „az emberek társaságba egyesülnek, megunván azt, hogy az örökös háborúskodás állapotában éljenek.” Kiindulópontja a társadalmi szerződés: „az emberek társaságba egyesülnek, megunván azt, hogy az örökös háborúskodás állapotában éljenek.” A rendet az emberek között a törvények tartják fenn, céljuk a közjó megvalósítása – „a legnagyobb jó a legtöbb ember közt szétszórva”. A rendet az emberek között a törvények tartják fenn, céljuk a közjó megvalósítása – „a legnagyobb jó a legtöbb ember közt szétszórva”. A büntetések és a büntetőeljárás anomáliáival foglalkozik. A büntetés is csak a közjót szolgálhatja. A büntetések és a büntetőeljárás anomáliáival foglalkozik. A büntetés is csak a közjót szolgálhatja. Az igazságszolgáltatás is csak a magánérdekek összehangolásáig terjedhet ki. Az igazságszolgáltatás is csak a magánérdekek összehangolásáig terjedhet ki.

Felvilágosodás Cesare Beccaria (1738-1794): Cesare Beccaria (1738-1794): Nullum crimen sine lege – nincs büntett törvény nélkül. Nullum crimen sine lege – nincs büntett törvény nélkül. Nulla poena sine lege – nincs büntetés törvény nélkül. Nulla poena sine lege – nincs büntetés törvény nélkül. A társadalmi szerződés az uralkodó és a nép között jön létre. A törvények a két fél közötti viszonyt testesítik meg, ezért azt csak független, harmadik személy ítélheti meg. A társadalmi szerződés az uralkodó és a nép között jön létre. A törvények a két fél közötti viszonyt testesítik meg, ezért azt csak független, harmadik személy ítélheti meg. Biztosítani kell a bírói függetlenséget ahhoz, hogy a fenti viszonyt szabadon elbírálhassa: általános törvény  vizsgálandó cselekmény, tett  szabadság vagy büntetés. Biztosítani kell a bírói függetlenséget ahhoz, hogy a fenti viszonyt szabadon elbírálhassa: általános törvény  vizsgálandó cselekmény, tett  szabadság vagy büntetés.

Felvilágosodás Cesare Beccaria (1738-1794): Cesare Beccaria (1738-1794): A kegyetlen büntetés igazságtalan és jogtalan is. A kegyetlen büntetés igazságtalan és jogtalan is. A büntetésről a következő nézeteket vallotta: A büntetésről a következő nézeteket vallotta: A törvényt írott és érthető nyelven kell megfogalmazni. A törvényt írott és érthető nyelven kell megfogalmazni. Az elkövetett bűn és a rá kirótt büntetésnek arányosnak kell lennie. Az elkövetett bűn és a rá kirótt büntetésnek arányosnak kell lennie. A bűnöst is megilleti a méltányos, emberséges bánásmód. A bűnöst is megilleti a méltányos, emberséges bánásmód. A büntetés célja az elrettentés, megtorlás helyett inkább a prevenció (megelőzés). A büntetés célja az elrettentés, megtorlás helyett inkább a prevenció (megelőzés). A halálbüntetést törölni kellene a büntetési nemek közül: nem célravezető, a társadalmi szerződéssel ellentétes, csak kegyetlenséget szül – a nemzet háborúja saját állampolgárával szemben. A halálbüntetést törölni kellene a büntetési nemek közül: nem célravezető, a társadalmi szerződéssel ellentétes, csak kegyetlenséget szül – a nemzet háborúja saját állampolgárával szemben. Halálbüntetésre vonatkozó nézetei nem okoztak osztatlan sikert a felvilágosult kortársai körében. Halálbüntetésre vonatkozó nézetei nem okoztak osztatlan sikert a felvilágosult kortársai körében.

Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Alkotmányjogi ismeretek: A Kormány.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Alkotmányjogi ismeretek: A Kormány."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Alkotmányjogi ismeretek: A Kormány.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II. Alkotmányjogi ismeretek: A Kormány."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés