Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar A helyi önkormányzatok magyar szabályozásának alapkérdései, főbb jellemzői Dr. Lamperth Mónika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar A helyi önkormányzatok magyar szabályozásának alapkérdései, főbb jellemzői Dr. Lamperth Mónika."— Előadás másolata:

1 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar A helyi önkormányzatok magyar szabályozásának alapkérdései, főbb jellemzői Dr. Lamperth Mónika Budapest október 18.

2 2 A helyi önkormányzatok magyar hagyományai A kiegyezést követően porosz minta alapján modern, polgári önkormányzati rendszer  évi XLII. tc. a vármegyékről, illetve a törvényhatósági jogú városokról  évi XVIII. tc. a községek rendezéséről  évi XXI. tc. a törvényhatóságokról  évi XXII. tc. a községekről

3 3 Törvényhatóság /1.  főváros (külön törvény alapján)  vármegye (alispán vezetésével)  nagyobb városok Testülete a törvényhatósági bizottság Tagjai:  választott személyek  legnagyobb adófizetők (virilisták)

4 4 Törvényhatóság /2. A törvényhatóság feladatai: önkormányzati feladatok, helyi ügyek, amelyek ellátása felett a főispánnak felügyeleti joga volt állami feladatkörbe tartozó ügyek ellátása politikai hatáskör, közérdekű és országos ügyekben véleményt alkothat és felterjesztési joggal élhet az országgyűlés bármelyik házához

5 5 Község /1.  kisközség  nagyközség Testületi szerv: képviselőtestület-bíró  választott tagok  virilisták Igazgatási szervezet: jegyző Járási igazgatás keretébe tartoztak. (A járás vezetője: szolgabíró főszolgabíró) Törvény keretei között intézi a helyi ügyeket. Döntései:  határozat  szabályrendelet

6 6 Község /2. Legfontosabb feladatai:  gazdálkodik a vagyonával  utakat tart fenn  iskolákat működtet  tűzvédelem, „közrendőrség”  „szegényügy” Feladatai ellátása érdekében adót vet ki és hajt be.

7 7 Rendezett tanácsú város Hasonló szabályozás, mint a község, de  a képviselőtestület vezetője a polgármester,  közvetlenül a vármegye alá tartozik,  többlet hatáskörökkel rendelkezik.

8 8 Tanácsrendszer / évi I. tv.  felszámolta az önkormányzati típusú igazgatást  szovjet típusú tanácsok: az egységes, központosított államhatalom helyi szerve  nincs gazdasági önállóság  szigorú hierarchia (megye, járás, város, község, városi kerület)  végrehajtó és igazgatási szerv: vb

9 9 Tanácsrendszer / évi. X. tv.  nagyobb önállóság  helyi gazdasági terv, költségvetés, KÖFA  kettős alárendeltség évi I. tv.  az önkormányzati jelleg elismerése  népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási jelleg  járási tanácsok helyett járási hivatalok  Költségvetési alap, fejlesztési alap NEM ÖNKORMÁNYZAT!

10 10 Rendszerváltás /1. Az önkormányzati rendszer kiépítésének legfontosabb kérdései:  önkormányzati koncepció kidolgozása szakmai műhelyekben 1988  kétharmados tv., MDF-SZDSZ megegyezés kellett, de törekedtek a minél szélesebb körű megegyezésre

11 11 Rendszerváltás /2. Amiben egyetértés volt:  demokratikusan választott erős önkormányzatok, az autonómia alkotmányos garanciával  általános felhatalmazás a helyi közügyek intézésére  széles feladat- és hatáskör Mindenben megfelelt a helyi önkormányzatiság alapkövetelményeinek:  helyi önállóság  demokratikusan választott és működő helyi szervezet  a helyi közügyek széles körét felölelő feladat- és hatáskör, és az ehhez kapcsolódó átfogó felelősség

12 12 Rendszerváltás /3. Amiben vita volt: 1. A megye szerepe:  Legyen-e megyei önkormányzat?  Legyen-e gazdasági újraelosztó szerepe a megyéknek? Végül: főként területi közszolgáltatások! 2. A főispán intézménye:  Szakmai-közigazgatási funkcióval felruházott …. lett volna, de elvetették. 3. A polgármester feladatai  Erős polgármester, államigazgatási, hatósági feladatokkal.  Ki válassza? 4. Szervezeti felépítés:  Választmány vagy bizottsági rendszer? 5. Önkormányzati tulajdon terjedelme:  Vállalkozzon-e az önkormányzat? Végül: nagy konszenzussal elfogadott törvény

13 13 Főbb változások /  törvényességi ellenőrzés, köztársasági megbízottak rendszere  önkormányzatok vagyona  közalkalmazottak, köztisztviselők jogállása  Ötv. első novellája: megyei önkormányzat erősítése, polgármesterek közvetlen választása  megyei közigazgatási hivatalok létrehozása  önkormányzati csődtörvény  területfejlesztési törvény

14 14 Főbb változások /  területrendezési törvény  összeférhetetlenségi törvény kétharmados  IDEA reformcsomag  EU jogharmonizáció  többcélú kistérségi társulások  Ket.  EU önerő alap  okmányirodák rendszerének fejlesztése

15 15 Főbb változások /  a regionalizáció kísérlete  fővárosi forrásmegosztás

16 16 A hatályos szabályozás alapkérdései /1. 1. Önálló hatalmi ág az önkormányzati rendszer vagy sem?  1990-ben igen  Ötv. indoklás: a helyi önkormányzati rendszer a többpártrendszerű demokratikus jogállam alapvető eleme, amely a hatalmi ágak megosztásának rendszerében ellensúlyt képez a központi kormányzati hatalommal szemben.  HATALMAT CSAK HATALOMMAL LEHET ELLENSÚLYOZNI!  2011-ben nem  Mötv. preambulum: a helyi önkormányzatok az egységes államszervezet részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához…  Alacsonyabb szinten szabályozza az önkormányzati jogok alanyait.  Már nem kollektív alkotmányos alapjog a helyi önkormányzáshoz való jog.

17 17 A hatályos szabályozás alapkérdései /2. 2. Az önkormányzati jogok alanyai:  Mötv. 2. § (1) bekezdés  település,  megye választópolgárainak közössége  Új elemek:  állampolgári felelősségérzet  alkotó együttműködés a helyi közösségen belül

18 18 A hatályos szabályozás alapkérdései /3. 3. Helyi önkormányzás: Alaptörvény 31. cikk  helyi közügyek intézése  helyi közhatalom gyakorlása Helyi közügyek:  a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása  a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése Helyi közhatalom gyakorlása:  a döntéseket a helyi önkormányzati szervek önállóan hozzák

19 19 A hatályos szabályozás alapkérdései /4. 4. Általános felhatalmazás a helyi közügyek intézésére:  feladatkörében eljárva  törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeleteket alkot  önállóan igazgat

20 20 A hatályos szabályozás alapkérdései /5. 5. Az Alaptörvényben biztosított jogok (32. cikk):  rendeletet alkot  határozatot hoz  önállóan igazgat  meghatározza szervezeti és működési rendjét  tulajdonosi jogokat gyakorol  költségvetést készít, önállóan gazdálkodik  vállalkozást folytathat  jelképek, kitüntetések, elismerő címek  tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat  szabadon társulhat, együttműködik  törvényben meghatározott egyéb feladatok

21 21 A hatályos szabályozás alapkérdései /6. 6. Az önkormányzatok jogainak alkotmányos garanciái:  a közösségi célok érdekében kötelesek vele az állami szervek együttműködni  kötelező feladat- és hatáskört csak törvény állapíthat meg  feladatai ellátáshoz arányos támogatásra jogosult

22 22 Főbb változások 1. Az állam és az önkormányzatok közötti új munkamegosztás 2. A megyei önkormányzatok kiüresítése 3. Kötelező társulás 4. Törvényességi felügyelet 5. Állami aktuspótló jog 6. Pénzügyi korlátok felállítása


Letölteni ppt "1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar A helyi önkormányzatok magyar szabályozásának alapkérdései, főbb jellemzői Dr. Lamperth Mónika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések