Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közigazgatás felépítése és működése. 2 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata FOGALMA: A közigazgatás olyan szerve- zetrendszer, amely alapvető funkciója.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közigazgatás felépítése és működése. 2 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata FOGALMA: A közigazgatás olyan szerve- zetrendszer, amely alapvető funkciója."— Előadás másolata:

1 A közigazgatás felépítése és működése

2 A közigazgatás fogalma, feladata FOGALMA: A közigazgatás olyan szerve- zetrendszer, amely alapvető funkciója a törvényhozó szer- vek által meghatározott fela- datok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. FELADATA:  Jogalkotó tevékenység;  Hatósági jogalkalmazó tevékenység;  Közszolgáltató jellegű feladatok;

3 A közigazgatás rendszere egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer); egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer); van felettes szervük; van felettes szervük; állami feladatokat lát el (országos közügy); állami feladatokat lát el (országos közügy); jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; önálló költségvetésük van; önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők ; állami vagyonkezelők ; polgármesteri hivatal polgármesteri hivatal körjegyzőség körjegyzőség igazgatási társulás igazgatási társulás megyei közgyűlés hivatala megyei közgyűlés hivatala főpolgármesteri hivatal főpolgármesteri hivatal vezetője: jegyző vezetője: jegyző helyi közügyek ellátása; helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat- meghatározás; törvényi és saját feladat- meghatározás; önálló döntési jogkör; önálló döntési jogkör; egységes szervezet egységes szervezet irányító: képviselő-testület irányító: képviselő-testület Két szervezetrendszer működik (duális jelleg) Államigazgatási szervek Önkormányzati közigazgatási szervek

4 4 Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (pl: köztestületek) Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek [pl: rendvédelmi szervek (VPOP), atipikus szervek (ORTT)] A közigazgatás felépítése Államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatási szervek Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere

5 5 A közigazgatási szervek csoportosítása HATÁSKÖR terjedelme szerint terjedelme szerint Általános hatáskörű szer- vek (Kormány, közigaz- gatási hivatalok, önkor- mányzatok) Általános hatáskörű szer- vek (Kormány, közigaz- gatási hivatalok, önkor- mányzatok) Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok,) Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok,) ILLETÉKESSÉG szerint szerint Központi (országos) szervek Központi (országos) szervek Területi (régió, megye) szervek Területi (régió, megye) szervek Helyi illetékességű szervek Helyi illetékességű szervek

6 6. Az államigazgatás központi szervei Kormány, és a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok A nem minisztériumi formában működő köz- ponti államigazgatási szervek Kormányhivatalok Központi hivatalok Autonóm államigazgatási szervek Az államigazgatás központi szerveinek fő csoportjai Az egész országra kiterjed az illetékességük; Országos feladatokat látnak el; Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el;

7 7 A kormány Kormányzati tevékenysége körében: kormányprogram kidolgozása; kormányprogram kidolgozása; biztosítja a törvények végrehaj- tását, biztosítja a törvények végrehaj- tását, védi az alkotmányos rendet, gon- doskodik az állampolgári jogok érvényesüléséről védi az alkotmányos rendet, gon- doskodik az állampolgári jogok érvényesüléséről társadalmi, gazdasági tervek ki- dolgozása; társadalmi, gazdasági tervek ki- dolgozása; Magyar Köztársaság képviselete, nemzetközi szerződések kötése, külpolitikai tevékenység; Magyar Köztársaság képviselete, nemzetközi szerződések kötése, külpolitikai tevékenység; önkormányzatok törvényességi ellenőrzése; önkormányzatok törvényességi ellenőrzése; fegyveres erők, rendészeti szer- vek irányítása. fegyveres erők, rendészeti szer- vek irányítása. Államigazgatási irányítási tevékenysége körében: minisztériumok, aláren- delt szervek irányítása; minisztériumok, aláren- delt szervek irányítása; az államigazgatási ágak közvetlen felügyelet alá vonása; az államigazgatási ágak közvetlen felügyelet alá vonása; alárendelt szervek jog- szabálysértő döntése- inek megsemmisítése, megváltoztatása. alárendelt szervek jog- szabálysértő döntése- inek megsemmisítése, megváltoztatása. Államigazgatási szervezet csúcsán álló, testületi jelleggel működő szerv.

8 8 A kormány szervezete és működése Miniszterelnök Miniszterek: Tárcaminiszter Tárca nélküli miniszter Miniszterelnökség vezetője A kormány hatáskörét ülésén gyakorolja. ―rendszeresen ülésezik; ―rendeletet alkot; ―határozatot hoz; (irányítási jogkörében: normatív határozat) ―működését részletesen a kormány ügyrendje szabályozza. Szerepe kiemelkedő, az Országgyűlés választja a köztársasági elnök nevezi ki őket a Miniszterelnök javaslatára; vezetési, irányítási, testületi feladato- kat látnak el.

9 9 A kormány segédszervei Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek:  Kormánybizottságok  Kabinetek  Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) Hivatali típusú, kiemelt feladatokat ellátó szerv:  Miniszterelnökség (miniszter vezetésével) „Egyszemélyes” segédszervek:  Kormánybiztosok

10 10 Kormány szerkezete Miniszterelnökség Miniszterelnökség Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Belügyminisztérium Belügyminisztérium

11 11 Miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv; Kormány irányítási jogköre; Kormány irányítási jogköre; Egyszemélyi felelős vezetés; Egyszemélyi felelős vezetés; Politikai változó és szakmai állandó elemek. Politikai változó és szakmai állandó elemek. A Miniszter feladatai: kormány-előterjesztések készítése; jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; nemzetközi kapcsolatok kialakítása; kapcsolattartás civil szervezetekkel. Minisztériumok

12 12 A minisztérium szervezete

13 13 A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek KORMÁNY- HIVATALOK Pl.: KSH, PSZÁF, Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság KÖZPONTI HIVATALOK Pl.: NAVH, ÁNTSZ, OEP, KEHI, AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Pl.: NMHH Médiatanács, NMHH Médiatanács Közbeszerzések Tanácsa, Gazdasági Versenyhivatal Fő feladatok: - a Kormány döntéseinek végrehajtása; - a területi államigazgatási szervek irányítása; - a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; - hatósági tevékenység;

14 14 Az államigazgatás helyi/területi szervei Csoportosításuk Illetékességi területük alapján Hatáskörük alapján Általános hatáskörű (pl.: kormány- hivatalok) Különös hatáskörű (pl.: földhivatalok) körzeti megyei regionális

15 15 A területi különös hatáskörű államigazgatási szervek általános jellemzői feladat/hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat valamely minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal látja el; döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek emellett szolgáltató típusú feladatokat is ellátnak); a hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai, hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak a feladatkörükbe utalt jogszabályok érvényesítéséről; az irányításukat ellátó minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal a hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is; a feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges információkat, adatokat és különböző nyilvántartásokat vezetnek.

16 16 A kormányhivatalok Általános hatáskörű, területi államigazgatási szerv. Alapfeladatok: Önkormányzatok törvé- nyességi ellenőrzése; I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása; A kormány területi szerveként ellátott feladatok: Koordinációs és ellenőrzési feladatok; Képzési, továbbképzési feladatok; Informatikai feladatok A hivatal szervezetében önálló szakigazgatási szerveken keresztül ellátott feladatok: fogyasztóvédelmi felügyelőségek szociális- és gyámhivatalok

17 17 A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik. közvetetten (képviselő-testület) útján történik. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása. szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása. Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai

18 18 Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai Az Alkotmány alapján a képviselő-testületet megilleti: autonómia: önálló szabályozás, igazgatás autonómia: önálló szabályozás, igazgatás vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); szervezeti, működési autonómia; szervezeti, működési autonómia; felterjesztési jog; felterjesztési jog; partnerkapcsolatok autonómiája; (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga) partnerkapcsolatok autonómiája; (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga)

19 19 Az önkormányzatok típusai Települési önkormányzatok Területi önkormányzatok Fővárosi önkormányzat; Fővárosi kerületi önkormányzat; Városi (megyei jogú városi) önkormányzat; Községi (nagyközségi) önkormányzat. Megyei önkormányzat

20 20 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Alapjogok egyenlők, mellérendeltségi kapcsolatok érvényesülnek. Alapjogok egyenlők, mellérendeltségi kapcsolatok érvényesülnek. A feladatok elsődleges címzettjei a települési önkormányzatok képviselő-testülete: szubszidiaritás elve. A feladatok elsődleges címzettjei a települési önkormányzatok képviselő-testülete: szubszidiaritás elve. Főváros: Főváros:  kétszintű önkormányzat működik;  kétszintű jogalkotás. Megye, megyei jogú város, sajátos kapcsolatrendszer. Megye, megyei jogú város, sajátos kapcsolatrendszer.

21 21 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei (Ötv. szerint) Települési önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Pl.: ―településfejlesztés – rendezés, ―környezetvédelem, ―lakásgazdálkodás, ―tömegközlekedés, ―vízelvezetés, csatornázás. Kötelező feladatok Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. könyvtár) ―egészséges ivóvíz, ―óvodai nevelés, ―alapfokú oktatás, ―egészségügyi, szociális alapellátás, ―közvilágítás, ―közutak fenntartása, ―köztemető fenntartása, ―nemzeti, etnikai kisebb- ségek jogainak biztosítása.

22 22 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Megyei önkormányzat Kötelező feladatok Amelyekre a település nem kötelezhető, a megye egé- szére vagy nagy részére kiterjedő feladatok (körzeti közszolgáltatás) pl. közép- iskolai ellátás (ha a telepü- lés nem vállalja). Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit.

23 23 Az önkormányzatok szervezete A képviselő-testület szervei Bizottságok -kötelező -önként létrehozott állandó -eseti bizottság Polgármesteri Hivatal/Körjegyzőség -jegyző -körjegyző -főjegyző (megye, főváros) -aljegyző Részönkormányzat Polgármester (Főpolgármester, Közgyűlés elnöke)

24 24 A képviselő-testület Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje (főszabályként). Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje (főszabályként). Rendeletet alkot, határozatot hoz. Rendeletet alkot, határozatot hoz. A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés. Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés. Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

25 25 A polgármester Tagja és elnöke a képviselő- testületnek Összehívja és vezeti az üléseket Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését Államigazgatás i hatáskörök címzettje Irányítja a polgármes- teri hivatalt Önkormányzat i hatáskörök ruházhatók át rá Képviseli az önkormányza -tot Helyettesítésére alpolgármester (ek) választása Helyettesítésére alpolgármester (ek) választása

26 26 A bizottságok A képviselő-testület munkáját segítik. (javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntés- hozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció) Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők; Elnöke csak képviselő lehet ! Kötelezően létrehozott Ha törvény előírja (pl. pénzügyi bi- zottság) Szabadon létrehozott (lehet állan- dó, ideigle- nes, vagy e- seti)

27 27 A polgármesteri hivatal és a körjegyzőség A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre a meghozott döntések és az egyéb feladatok ellátására A feladatok kettős jellegűek: ―önkormányzati feladatok (döntés-előkészítő, végrehajtó, adminisztratív feladatok) ―államigazgatási feladat- és hatáskörök (a polgár- mesteri hivatalt vezeti) A körjegyzőség sajátos hivatali forma: több önkormányzat igazgatási feladatait látja el egysé- ges hivatali szervként, a körjegyző vezeti (heti kihe- lyezett félfogadás).

28 28 Kinevezett, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő; Kinevezett, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő; Feladatköre: Feladatköre: ― Helyettese az aljegyző. (községben nem kötelező kinevezni) ― Vezeti a polgármesteri hivatalt 1.önkormányzati munka segítése, felelősség a törvényes működésért; 2.államigazgatási feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása. A jegyző

29 29 Részönkormányzat testülete Elkülönült telepü- lésrészek elkülönült érdekeinek képvise- lete jelenhet meg az adott településrészen működő település- részi önkormányzaton keresztül. Létrehozásáról, megalakításáról, az esetlegesen átadott feladatokról a képviselő-testület dönt Döntési jogkört is gyakorolhat a tele- pülésrészt érintő kérdésekben Elnöke csak a képviselőtestület tagja lehet

30 30 Önkormányzati társulások A társulási szabadságot az Alkotmány garantálja ! Az Ötv. az alábbi társulási típusokat nevesíti: Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő- testület Sajátos formája a körjegyzőség

31 31 Az önkormányzatok működése A működés alapdokumentuma: a Szervezeti és Működési Szabályzat. a Szervezeti és Működési Szabályzat. Az ülések összehívása, határozatképessége; nyilvános és zárt ülés esetei; Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): egyszerű többség egyszerű többség minősített többség minősített többség A képviselő-testület döntése: a rendelet és a határozat A képviselő-testület döntése: a rendelet és a határozatRendeletalkotás: magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő- testület rendeletet alkot magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő- testület rendeletet alkotHatározat: Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) Közmeghallgatás intézménye;

32 32 Az önkormányzati hatáskör gyakorlás Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlója, a hatáskörök címzettje a képviselő-testület. Ötv. szerint a hatáskör átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; településrészi önkormányzat testületére; kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); önkormányzati társulásra; önkormányzati társulásra; Az Ötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

33 33 Az önkormányzat kapcsolata az egyéb állami szervekkel Önkormányzat Országgyűlés: -törvényi keretek (pl.Ötv) -feloszlatás -területszervezési döntések Köztársasági elnök: -választások kitűzése -területszervezési döntések -köztársasági biztos kinevezése Kormány: -képesítési előírások -törvényességi ellenőrzés biztosítása (Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter) -”ágazati” felelős -döntés-előkészítés -törvényességi ellenőrzés biztosítása a közigazgatási hivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere Közigazgatási Hivatal -törvényességi ellenőrzés -szakmai segítségnyújtás -hatósági feladatok

34 34 A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek 4.1. A nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma 4.2. Nonprofit szervezeti formák 4.3. A nonprofit szektor szerkezete

35 35 Nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma A.) A nonprofit szektor szervezeteinek jellemzői: céljuk nem a profitszerzés és annak elosztása (profitjukat nem oszthatják fel); a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönültek, nem költségvetési szervek; önálló jogi személyiséggel rendelkeznek; önkéntességi, öntevékenységi, jótékonysági alapon működnek; közjót szolgálják és nem követnek pártpolitikai célokat. B.) Civil társadalom fogalma: az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese.

36 36 Nonprofit szervezeti formák A Polgári Törvénykönyv öt típust definiál: a)egyesület b)köztestület c)alapítvány d)közalapítvány e)közhasznú társaság

37 37 A nonprofit szektor szerkezete

38 38 Magyar ifjúságpolitikai struktúra Ifjúsági és Sportminisztérium Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium Ifjúsági-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hálózati Igazgatóság Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák Nemzetközi Igazgatóság Youth Kutatási Igazgatóság GYIA Titkárság Ifjúsági és Sportminisztérium Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium Ifjúsági-, Családügyi-, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

39 SZMI - Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztály Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárság, Gyermek és Ifjúsági Osztály FSZH, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat FLP RISZI DA, DD, ÉA, ÉM, KD. KM, NYD Országos szint Kistérségi Megyei Regionális Települési ? Ifjúsági referensek Megyei Módszertani Központok

40 A MAGYAR IFJÚSÁGPOLITIKA STRUKTÚRÁJA 2010-TŐL Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális-, Család- és Ifjúságért Felelős Államtitkárság Ifjúságügyi Főosztály Gyermek- és Ifjúsági Osztály Kábítószerügyi Koordinációs Osztály Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Kutatási Igazgatóság Gyermek- és Ifjúságkutatás Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák FLP Programiroda Igazgatóság, képzés és módszertan GYIA Titkárság MIK Titkárság//iroda Nemzeti Drogmegelőzés Intézet


Letölteni ppt "A közigazgatás felépítése és működése. 2 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata FOGALMA: A közigazgatás olyan szerve- zetrendszer, amely alapvető funkciója."

Hasonló előadás


Google Hirdetések