Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II.

Az előadások a következő témára: "Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II."— Előadás másolata:

1 Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II.
A Kormány

2 A Kormány

3 A Kormány Főbb jogforrások: évi XX. törvény, évi LVII. törvény. A Kormány jellegét az Alkotmány nem határozza meg. Az államigazgatás legfőbb szerve, a végrehajtó hatalom központi szerve. A politikaformálás központi szereplője, mely kialakítja az ország gazdaságpolitikájának, külpolitikájának, fiskális politikájának, egészségpolitikájának főbb elveit, irányait; Ezek érvényre juttatásának eszközei: törvénykezdeményezési jog – nagy befolyás a törvények tartalmára, a honvédség, rendőrség, határőrség irányítása a közigazgatási szervezetet irányítása, felügyelete, ellenőrzése alatt tartja, a nem állami szervekkel sokrétű kapcsolatot ápol, tart fenn (szakszervezetek, egyházak, munkaadók (OÉT), kamarák stb.)

4 A Kormány Kormányfüggetlen szervek: Gazdasági Versenyhivatal, MNB, önkormányzati típusú szervek (hivatásrendi, szakmai kamarák, önkormányzatok)  a kormány hatalmának szűkítése. „A Kormány a miniszterelnökből és miniszterekből áll”, testületi szerv, amely döntési jogkörét testületi üléseken gyakorolja. A kormányfőnek jelentős formai és informális hatalma van (kiválasztja kormányának tagjait, eljárási jogosítványok, kormányfői bizalom). Nem kancellári, hanem testületi kormányzást szabályoz az Alkotmány: a kormánytagok nem csupán tanácsadói a miniszterelnöknek, hanem szakterületük vezetői, tanácskozási, szavazati joggal rendelkező tagjai. „A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.”

5 A Kormány A kormányprogramot a miniszterelnök akkor terjeszti a Parlament elé, amikor még nem is kormányfő, ill. kormányának tagjai sem miniszterek. Az OGY egy ember, ill. virtuális kormány programját fogadja el amikor arról szavaz. Célszerű lenne a miniszterelnök személyének és a Kormány programjának elfogadását időben elválasztani egymástól. Az Alkotmány felemás megoldása abból adódik, hogy a köztársasági elnök nem adhat kormányalakítási megbízást bárkinek, csak a miniszterelnök személyére tehet javaslatot az OGY részére. Az OGY döntése jelenti egyben a kormányalakítási megbízást is  tehát OGY egy „füst” alatt dönt a miniszterelnök személyéről, a kormányalakítási megbízásról és az egyszemélyes kormányprogramról. A minisztereket a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, akik az OGY előtt esküt tesznek. A miniszter felelős a saját szakterületéért, és a Kormány döntéséért, melynél igennel szavazott. Megkülönböztethetünk minisztérium élén álló, és azzal nem rendelkező minisztereket – tárcaminiszter, tárca nélküli miniszter. !

6 A Kormány A Kormány testület, a miniszterelnök a Kormány helyett nem hozhat döntést. A Kormány tagjainak (miniszterek) többségi szavazata jelenti a Kormány döntését. Ezt támasztják alá az Alkotmány egyes rendelkezései: A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Bővebben lásd I. félév!!! A Kormány az alárendelt szervek által hozott minden olyan intézkedést vagy határozatot megsemmisíthet, ill. megváltoztathat, amely törvénybe ütközik.  Kossuth téri „vasfüggöny” A Kormány tagjai a Kormánynak és az OGY-nek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az OGY-nek beszámolni. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk tartozó szerveket. A miniszterelnök csak eljárási kérdésekben utasíthatja a minisztert. A miniszterek jogkörébe tartozó ügyben érdemi utasítást nem adhat. Ellenkező esetben egy személy kormányozna, megszűnne a miniszteri önállóság, a miniszteri felelősség intézménye. A miniszterelnök (csak) vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. !

7 Medgyessy Péter ezt választotta 2004-ben.
A Kormány A Kormány megbízatásának keletkezése és megszűnése: A miniszterelnököt a a köztársasági elnök javaslatára (szokásjogi jelölés) az OGY az összes képviselő többségi szavazatával választja meg. Tehát a kormányfő személye parlamenti többséget kíván meg (ezt az ogy-i választások alkalmával elérheti egy párt, vagy pártkoalícióval jöhet létre). Lehetőség van ugyanakkor kisebbségi kormányzásra is, mely külső támogatottsággal jöhet létre. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, akik az OGY előtt esküt tesznek. A Kormány megbízatása megszűnik: az újonnan választott OGY megalakulásával, a miniszterelnök, ill. a Kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, a miniszterelnök választójogának elvesztésével, a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, ha az OGY a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ (konstruktív bizalmatlansági indítvány). (Amint a fentiekből kiderül, a köztársasági elnöknek nincs hatásköre a Kormány megbízatásának megszűntetésére.) A képviselők 1/5-e kezdeményezheti a miniszterelnök, vagyis a Kormány ellen. Medgyessy Péter ezt választotta 2004-ben. kancellári jellegű MSZP 2004-ben ezt akarta.

8 A Kormány A megbízatás megszűnésének jogkövetkezményei: Boros-kormány
A Kormány maga ellen bizalmi szavazást kezdeményezhet. A Kormány azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés egyben bizalmi szavazás is legyen. (Ezt kezdeményezte Gyurcsány Ferenc is.) A bizalmi szavazást minden esetben a miniszterelnök kezdeményezheti az OGY-nél. Ha az OGY nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles (kollektíve) lemondani.  testületi kormányzás A megbízatás megszűnésének jogkövetkezményei: A régi Kormány az új Kormány megalakulásáig hivatalban marad (nemzetközi szerződést nem köthet, rendeletet csak kivételesen alkothat). OGY megalakulása, miniszterelnök lemondása  ügyvezető miniszterelnök, rendeletet csak kivételesen alkothat, új miniszterre, ill. miniszter felmentésére javaslatot nem tehet. Halál, választójog elvesztése, összeférhetetlenség esetén  a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti az új miniszterelnök megválasztásáig. Boros-kormány

9 A Kormány A döntés-előkészítés színterei:
A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat hozhat létre: Kormánybizottság: szakmai műhely, stratégiai döntések tervezetét készíti elő, döntési jogkörrel is felruházott  Dr. Draskovics Tibor: Államreform Bizottság. Tárcaközi bizottság: nincs érdemi döntési jogköre. Olyan összetett feladatot menedzsel, melyhez több tárca együttműködése szükséges: közös munka összehangolása, feladatok elosztása, tapasztalatok cseréje. Tanács típusú bizottság: tagjai túlnyomórészt nem állami szervek képviselői, véleményt nyilvánít és tanácsot ad a Kormánynak. Kormánykabinet: A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre. Tagjai: miniszterek és a miniszterelnök által kijelölt személyek. Ügydöntő hatáskörrel nem rendelkezik. Egyéb tanácsadó, véleményező, javaslattevő szervek.

10 A Kormány A Kormány feladatai: Biztosítja a törvények végrehajtását.
Védi az alkotmányos rendet, biztosítja a jogi és természetes személyek jogait. Irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját: Kormányhivatalok: törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv (Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Energia Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal, az Egészségbiztosítási Felügyelet. Központi hivatalok: kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv (OMSZ, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont stb.).

11 A Kormány A Kormány feladatai:
Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését (Regionális Közigazgatási Hivatalok) Biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását (pl. Államreform Bizottság). Meghatározza a tudományos, kulturális, szociális és egészségügyi ellátás fejlesztés állami feladatait, és biztosítja a megvalósulásukhoz szükséges feladatokat. Irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) működését. Nemzetközi szerződéseket köt, meghatározza az ország külpolitikáját (nagykövetségek, főkonzulátusok, tiszteletbeli konzulátusok, kereskedelmi szolgálatok, kulturális intézetek, tudományos és technológiai attasék) Képviseli Magyarországot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben (Tanács, Bizottság, Európai Tanács stb.).

12 A Kormány A Kormány feladatai:
Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését (Regionális Közigazgatási Hivatalok) Biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását (pl. Államreform Bizottság). Meghatározza a tudományos, kulturális, szociális és egészségügyi ellátás fejlesztés állami feladatait, és biztosítja a megvalósulásukhoz szükséges feladatokat. Irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) működését. Nemzetközi szerződéseket köt, meghatározza az ország külpolitikáját (nagykövetségek, főkonzulátusok, tiszteletbeli konzulátusok, kereskedelmi szolgálatok, kulturális intézetek, tudományos és technológiai attasék) Képviseli Magyarországot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben (Tanács, Bizottság, Európai Tanács stb.).

13 Az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese. 1 min
Az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese. 1 min. = 1 államtitkár, tevékenységét a miniszter irányítja. MEH  max. 10 államtitkár A minisztérium Az SZMSZ szerinti szakmai munkát végzi. Minisztériumonként max. 5 személy. Tevékenységét a miniszter vagy az államtitkár irányítja. Az osztályokat a főosztályvezető, helyettese, vagy osztályvezető irányítja. A minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály osztályokra tagozódik. Főosztályt főosztályvezető vezeti, akinek a munkáját a szakállamtitkár irányítja. A miniszter munkacsoportot hozhat létre a minisztérium köztisztviselőiből..

14 A minisztérium A Minisztériumok:
A miniszter, „minister” = szolga, az államfő által maga mellé vett tisztségviselő. Az állam, a nép szolgája. USA = államtitkár, Vatikán  államtitkár = „miniszterelnök”. A miniszterek a jogszabályok és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket. Az egyes miniszter feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben határozza meg. Tárcaminiszter – Tárca nélküli miniszter (titkársága a MEH-ben található). A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki, max. 6 hónap időtartamra. Szervezet: lásd az FVM példáján.

15 Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II.
A helyi önkormányzati rendszer

16 A helyi önkormányzatok
Főbb jogszabályok: évi XX. törvény, évi LXV. törvény az önkormányzatokról. Önkormányzat alatt valamely szervezet függetlenségét, saját ügyeiben való szabad döntését értjük. A civil társadalom szerveződésének legfontosabb szervezeti formái: pl. települési, területi, szakmai önkormányzatok, vallási közösségek, egyesületek. Történeti kialakulás (települési): Első helyi önkormányzatok a középkori európai városokban alakulnak ki a feudális partikularizmus közepette. Saját képviseleti szerv, választott tisztségviselők. Széles önkormányzási jogosultság: igazgatás, adóztatás, igazságszolgáltatás. Közfeladatok ellátása: tűzvédelem, közbiztonság, vízellátás, közegészségügy, szegényügy. Az országos törvényalkotásban az uralkodó bázisa a nemességgel szemben. Formái: községi vagy városi

17 A helyi önkormányzatok
Történeti kialakulás (területi): A területi önkormányzás alapját a nemesi, rendi önkormányzás kialakulásában kell keresnünk (Kehidai oklevél: 1232.) Az királyi önkény mentsvárai, a nemzeti ellenállás bázisai. Formái: grófság, tartomány, (vár)megye, járás, kerület). Az abszolutizmussal, ill. a polgári forradalmakkal az állam rátelepszik az önkormányzatokra is: a katonai, védelmi és igazságszolgáltatási hatalomtól megfossza őket. Feladataik az előbb felsorolt közfeladatokra korlátozódik. Főbb önkormányzati modellek: Angol decentralizáció: a parlament törvényben állapítja meg az önkormányzatok hatáskörét, elvileg függetlenek a végrehajtó hatalomtól. Az esetleges vitákat a bíróság oldja fel. Francia centralizált rendszer: az önkormányzatok hatásköre egyetemes, bármilyen közfeladatra kiterjed, a működését viszont a végrehajtó hatalom tisztségviselői (prefektusok) ellenőrzik. Porosz rendszer: a francia és angol modellt egyesítette, erős központosítás és decentralizáció jellemzi. Ilyen a magyar és osztrák rendszer is.

18 A helyi önkormányzatok
Önkormányzati hatáskörök: Saját jogon gyakorolt hatáskörök: helyi jellegű feladatok megoldása (szociális ellátása, oktatásügy, helyi közlekedés, közüzemek). Átruházott hatáskörök: a kormányzat által egységes szabályozással átadott közigazgatási feladatok: anyakönyvezés, egészségügy, építésügy, okmányirodák stb.). Az helyi önkormányzatok a területi közösségek identitásának, tradícióinak kifejezői. Integrálja a társadalmi erőket a közfeladatok ellátására. Ellensúlyt képez a központi végrehajtó és törvényhozó hatalommal szemben, bár függ is tőle. Ellenőrző, kezdeményező (lobby tevékenység: pl. harc a kórházért, postáért stb.) szerepet is betöltenek. Az önkormányzati hatalom „korlátai”: Anyagi támogatás csökkentése: pl. alapfokú oktatás, közoktatás. Független igazgatások létrehozása: pl. mezőgazdasági szakigazgatás. Átfogó területi egységek szervezése: kistérség, régió.

19 A helyi önkormányzatok
A Magyar Köztársaság területe fővárosra (kerületek), megyékre, városokra és községekre tagozódik. Régió, kistérség fogalma máig nem került be az Alkotmányba. A község, a város, a főváros és kerületei, megye választópolgárainak közösségét illeti meg a helyi önkormányzás joga (régiós egyelőre nem  Miokola I.: regionális egészségügyi tanácsok). Helyi önkormányzatok megválasztása: lásd I. félév. Helyi önkormányzás: a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése + a helyi közhatalom lakosság érdekében való gyakorlása. Helyi önkormányzatok „jogalkotása”: lásd I. félév. A helyi önkormányzatok között nincs alá- fölérendeltség. Az önkormányzatok döntését csak a bíróság, ill. az Alkotmánybíróság bírálhatja felül jogszabálysértés esetén: pl. fővárosi traktorrendelet.

20 A helyi önkormányzatok
A központi állami-kormányzati szervek csak normatív úton irányíthatják az önkormányzatokat. Kivéve: az önkormányzat Országgyűlés általi feloszlatása (Heves Megyei Önkormányzat, ill. Hódmezővásárhely), mely előtt a Kormány és az Alkotmánybíróság véleményét, állásfoglalását ki kell kérni. Kormány általi törvényességi ellenőrzés a Regionális Közigazgatási Hivatalok és kirendeltségeik útján. II. fokú szerv azokban az ügyekben, amelyekben I. fokon az önkormányzati tisztviselők, tisztségviselők hoztak, kivéve ha a jogorvoslat nem másik centrális közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. ÁSZ vizsgálat kezdeményezése. Vizsgálja a meghozott határozatokat, szervezeti, döntéshozatali, működési rendet is. Eszközei: határidő tűzésével felhívással élhet a törvénysértés megszüntetésére. Ha intézkedés nem történik: törvénysértő önkormányzati rendelet esetén AB-hoz fordulhat (igen sok ügy), határozat esetén az illetékes bíróság előtt pert indíthat. Házi feladat: Kérdés: évi LXV. tv.   297/2006. (XII. 23.) Korm. rend. a közigazgatási hivatalokról. Melyik rendelkezés erősebb: Alk. 44/C. §, 35. § (2)   40. § (3). !

21 A helyi önkormányzatok
A helyi önkormányzatok alkotmányban rögzített jogai: A helyi önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület, mely önkormányzati ügyekben önállóan igazgat és szabályoz (rendelet – határozat). Döntései törvényességi okból vizsgálható felül  lásd előző dia. Gyakorolja az önkormányzati tulajdonnal (tulajdon + vagyoni értékű jog) kapcsolatos tulajdonosi jogokat. Az önkormányzat bevételeivel szabadon gazdálkodhat, saját felelősségére vállalkozást indíthat, abban részt vehet. Önkormányzati vagyon: törzsvagyon és nem törzsvagyon - forgalomképes Törzsvagyon: forgalomképtelen (helyi közutak, terek, parkok, folyók, patakok stb.) és korlátozottan forgalomképes (közművek, intézmények, középületek stb.) Ötv-ben meghatározottak szerint saját bevétellel (osztalék, kamat, bérleti díj, illetékek, külön jogszabályban meghatározott bírságok) rendelkezik, ellátott feladatai arányában állami támogatásban (személyi jövedelemadó meghatározott része, céltámogatások, címzett támogatások – beruházások, kiegészítő állami támogatás) részesül.

22 A helyi önkormányzatok
Felterjesztési, petíciós joggal rendelkezik (kezdeményezéssel fordulhat az állami döntéshozó szervekhez – tájékoztatást, adatot, jogértelmezést kérhet, javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti). Szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel (hatósági igazgatási, intézményi, társult képviselő-testület: közös költségvetés, hivatal, intézményhálózat) önkormányzati érdekszövetséget (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Magyar Faluszövetség stb.) hozhat létre, tagja lehet nemzetközi önkormányzati szerveknek. Megállapítja a helyi adók fajtáit (vagyoni típusú [építményadó, telekadó], kommunális jellegű [kommunális adó, idegenforgalmi adó] és helyi iparűzési adó) és mértékét. Önállóan alakítja ki szervezeti és működési rendjét. Önkormányzati jelképeket (címer, zászló) alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat [X város díszpolgára] és adományozhat.

23 A helyi önkormányzatok
Az önkormányzat szervezete: Képviselő-testület: Elnöke a polgármester, aki szavazati joggal is bír. Ülése fő szabály szerint nyilvános. Döntései: a határozat és rendelet. Évente legalább 1× közmeghallgatást kell tartania. Határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van. Egyszerű többségi szavazás: jelen lévő képviselők több mint felének szavazata szükséges a javaslat elfogadásához. Minősített többség: az összes képviselő több mint felének szavazata szükséges a javaslat elfogadásához (pl. intézmény alapítása, rendeletalkotás, önkormányzati társulás létrehozása stb.). Üléseiről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítése a jegyző feladata. Minősített többséggel, név szerinti szavazással kimondhatja feloszlását.

24 A helyi önkormányzatok
Képviselő-testület bizottságai: Képviselő-testület válassza meg. Pénzügyi Bizottság választása >2000 lakosú településeken kötelező. Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi, szervezi végrehajtásukat. Hatósági hatáskörrel felruházható. Tagjai: a képviselő-testület tagjai + külső „meghívottak”, szakértők. További helyi önkormányzati tisztségviselők: Polgármester, Alpolgármester(ek) Főjegyző, Jegyző, Aljegyző, Körjegyző Képviselő testület hivatalának ügyintézője (Részletesen tanulni fogják az Önkormányzati igazgatás c. két féléves tantárgy keretében!)

25 Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II.
Alapvető jogok

26 Alapvető jogok A) Emberi jogok B) Állampolgári jogok
Történelmi gyökerei a felvilágosodás koráig nyúlnak vissza. Minden embernek vannak, ún. veleszületett jogai, melyet nem az államtól kapott, így az állam azokat nem is veheti el. Felvilágosodás: társadalmi szerződés – a nép az uralkodóval szerződést köt, bizonyos jogairól viszont nem mond le, azokat a közhatalommal szemben megtartotta. Ezek minden egyén emberi mivoltához tartoznak: születettek, elidegeníthetetlenek. Természetjog, természetfilozófia jelentősége a jogok származása szempontjából. B) Állampolgári jogok Azok a jogok, melyeket az állam kizárólag saját állampolgárainak biztosít. XIX. sz. közepén, a nemzetállamok létrejöttével fejlődik ki.

27 Alapvető jogok A B Alapvető jogok = emberi jogok + állampolgári jogok
A jogpozitivizmus alkotja meg, mint jogfilozófiai irányzat. A két kategória gyűjtőfogalomként használjuk. Azok a legfontosabb emberi és állampolgári jogok, melyek szükségesek az alkotmányosság érvényesüléséhez. Alapvető jogok = emberi jogok + állampolgári jogok Alkotmányos jogok  alkotmányban található, de nem alapvető jogok;  alkotmányból levezethető egyéb jogok: a) közvetlenül; b) közvetetten vezethetők le. Mindenkit megilletnek Az adott ország állampolgára a jogok birtokosa A B Alapvető jogok

28 Alapvető jogok Történeti csoportosítás
Kialakulásuk a felvilágosodáshoz kötődik. Az ember elidegeníthetetlen, vele született jogai. Az állam nem korlátozhatja őket (XVIII. sz.). XIX: sz.: Előtérbe kerül a jogok korlátozásának gondolata. Az egyén és az állam viszonyát szabályozni kell. Jogpozitivizmus: jog az, ami létezik, jogszabályban jelenik meg, az államhatalom hozza létre és ismeri el. Ezzel a felfogással szemben jelennek meg konkrétan az Első generációs jogok, melyek szabadságjogként jelennek meg. Az államot passzivitásra késztetik: éjjeliőr állam. Klasszikus szabdságjogok: Vallásszabadság Sajtószabadság Személyi szabadság Egyesülési szabadság Gyülekezési szabadság Polgári társadalom építőkövei Magántulajdon szentsége Szerződési szabadság A XX. század „izmusai” kiüresítik, elvetik őket.

29 Alapvető jogok Második generációs jogok Harmadik generációs jogok
Az államra aktív szerepet rónak. A XX. század második felében kezdték meg behatolásukat az alkotmányokba. Társadalmi átalakulás eredményei, munkásmozgalmak megerősödése. Gazdasági, szociális és kulturális jogok (munkához való jog, sztrájkjog, művelődéshez való jog, szociális biztonsághoz való jog stb.). Harmadik generációs jogok A XX. század második felében alakulnak ki, jönnek létre. Technikai, társadalmi fejlődés, globalizáció eredményeképpen. Pl. lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, személyes adatok védelméhez való jog stb.

30 Alapvető jogok Az alapvető jogok csoportosítása jellegük szerint:
Szabadságjogok Személyi szabadságjogok (egyénhez kapcsolódnak, mindenkit megilletnek). Élethez, Emberi méltósághoz való jog, Személyi sérthetetlenség joga, Testi épséghez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog, Mozgásszabadság, Tartózkodási hely megválasztásának joga, Gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság, Véleménynyilvánítás (szólás) szabadsága, Magánlakás sérthetetlensége, Magántitok sérthetetlensége, Személyes adatok védelméhez való jog, Tulajdonszabadság, Vállalkozás szabadsága, Verseny szabadsága.

31 Alapvető jogok Az alapvető jogok csoportosítása jellegük szerint:
Politikai vagy kollektív szabadságjogok: Egyesülési, Gyülekezési jog, Érdekvédelmi szerveződéshez való jog, Gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság, Sajtószabadság, Szólás szabadsága, Közérdekű adat megismeréséhez fűződő jog, Közéletben részvétel joga: Választójog, Népi kezdeményezéshez való jog, Közhivatalhoz való jog, Panaszjog. Önkormányzáshoz való jog, Nemzeti, etnikai, kisebbségi jog, Menedékjog.

32 Alapvető jogok Gazdasági, szociális és kulturális jogok: Tulajdonszabadság, Vállalkozás és verseny szabadsága, Munkához való jog, Pihenéshez való jog, Sztrájkjog, Érdekvédelmi szerveződés joga, Egészséghez való jog, Szociális biztonsághoz való jog. Harmadik generációs jogok: Egészséges környezethez való jog, Gyermekek jogai, Betegjogok, Fogyasztóvédelmi jog, Fogyatékosok joga, Személyi adatvédelem. „Szükségesség-arányosság teszt”: Alkotmányosan elfogadható cél, vagy mások alapvető jogainak védelme tette-e szükségessé a korlátozást? Korlátozás mértéke nem volt-e túlzott, nem lehetett volna enyhébb korlátozással azt elérni? A korlátozás az alapvető jog lényeges tartalmát nem érintheti. Alapvető jogot és kötelességet csak törvényben szabad szabályozni.

33 Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II.
Államelméleti ismeretek: Az állam fogalma, az államok csoportosítása

34 Az állam fogalma, … Államot jelölő szavak:
State, état, estado, der Staat, állam (álladalom)  latin status szóból eredő szavak. Kezdetben a dolgok bizonyos állapotára utaltak, csak később jelentette a hatalmi viszonyok valamilyen állapotát. Polisz  görög városállamok (politikai közösségek): a város szabad polgárainak egysége + a hatalom szerkezete + erkölcsi jelentés. Civitas: a római polgár jogi állapotára is utalt. Popolus romanus vagy Senatus populusque romanus  a konkrét római állam megnevezése. Res publica: köz dolgait jelentette, később a politikai intézményekre is vonatkozott. Középkor: Status Az uralom formája. Az uralkodó helyzetét és állapotát is jelöli. Utalt a közjóra és az állam politikai viszonyaira (regnum, imperium).

35 Az állam fogalma, … Az állam fogalmi meghatározása (lásd tankönyv).
Jogászi és szociológiai államfogalom (lásd tankönyv). Az államok klasszikus (történeti) felosztása Hérodotosz: Alapkérdés – ki vesz részt a hatalom gyakorlásában? Egy ember, Több ember, többek, Mindenki részt vesz benne. Platón: Az államférfi, ill. Törvények c. művében szól az államok felosztásáról. Vizsgálatának középpontjában a hatalom gyakorlása + egy értékelés áll: a hatalom gyakorlója, hogy viszonyul a törvényekhez? Minden államforma alapja a monarchia (királyság) és a demokrácia, melyek a rendet és a szabadságot képviselik. Királyság (1 ember, aki ragaszkodik a törvényekhez) Zsarnokság (1 személy, akit a szenvedély, tudatlanság vezet) Arisztokrácia (több személy van hatalmon, akik ragaszkodnak a törvényekhez) Oligarchia (többek hatalma, akik nem tisztelik a törvényeket) Demokrácia (jó) (a tömeg gyakorolja a hatalmat, törvényesen) Demokrácia (rossz) (a tömeg gyakorolja a hatalmat, de hatalmuk csak a „disznók polisza”)

36 Az állam fogalma, … Az államok klasszikus (történeti) felosztása
Arisztotelész: Politika c. művében vázolja fel, és értékeli az egyes államtípusokat. Helyes államformák: Monarchia Arisztokrácia Politeia Elfajult államformák: Türannisz Oligarchia Demokrácia Minden egyes államalakulatban benne rejlik az elfajulás veszélye is. Ennek folytán alakulhat ki az államformák egymásba történő átmenete, körforgása (anaküklószisz). Monarchia  türannisz  arisztokrácia  oligarchia  politeia  demokrácia  monarchia stb.

37 Az állam fogalma, … Vegyes államformák:
Első megfogalmazója Polübiosz (görög-római) történetíró volt, Kr. e. II. sz., Historiae c. művében. Azért előnyös az egyes államformák elegyítése, hogy az egyes hatalmak, hatalmasságok kioltsák, kiegyenlítsék egymást, mindegyikből csak az előnyös érvényesüljön. Cicero (De res publica): Szerinte a legmegfelelőbbnek Róma alkotmányát tekinthetjük, hiszen abban a monarchikus vonást a consulok, az arisztokráciát a szenátus, míg a demokráciát a népgyűlés (comitia) testesítette meg. Aquinói Szt. Tamás (Summa Theologica): a legjobb állami berendezkedés a királyság, arisztokrácia és demokrácia ötvözete, de csak akkor, ha az egyes hatalmat gyakorló személyek erényeik alapján kerülnek kiválasztásra a nép köréből. Jean Bodin (Six livres de la république): szakít a vegyes államformákkal, hiszen a szuverenitást képtelenség annak sérelme nélkül megosztani. Montesquieu, Locke: A vegyes államformák használata a hatalommegosztási elméletekben térnek vissza a köztudatba. Az egyeduralom, zsarnokság kialakulásának veszélye miatt a hatalmat meg kell osztani.

38 Az állam fogalma, … Modern államtipológia:
Az államhatalom jogi-szervezeti felépítése szerint: Egyeduralmak: Monarchiák: Abszolút monarchia (az uralkodó a hatalom egyedüli letéteményese) Rendi monarchia (az uralkodó és a rendek együtt, kompromisszumok útján hozzák a törvényeket) Alkotmányos monarchia (a törvényhozó hatalom az uralkodó és a választott képviseleti szerv) Parlamentáris monarchia (a törvényhozó hatalom határozza meg az uralkodó szerepét is) Diktatúrák: Felhatalmazásos diktatúrák (meghatározott időre szólnak). Autokratikus diktatúrák (időben nem korlátozott a diktátor hatalma). Többek és a sokaság uralma: köztársaság Prezidenciális köztársaság: a végrehajtó hatalom a (közvetlen, közvetetten) választott elnök személyében öszpontosul). Parlamentáris köztársaság: a hatalom a parlamentben és annak kormányában összpontosul).

39 Az állam fogalma, … Modern államtipológia:
Az államhatalom társadalmi alapjai szerint: az államokat a hatalmat gyakorló társadalmi rétegek, osztályok szerint különíthetjük el. Kaszt, papi rend, katonai réteg, tőkések, fináncmágnások, párt stb. Politeia = bölcsek uralma; teokrácia = vallásalapító, próféta uralma; karizmatikus eszme uralma = marxizmus, nemzetiszocializmus stb. Az államhatalom korlátai szerint: az állami beavatkozás, az életviszonyok szabályozásának mértéke adja meg a csoportosítás jellegét. Totalitárius állam: A közösség egész életének irányítása (erőszak, egy párt, közvélemény manipulálása, világnézeti dogmatizmus) Keleti despotikus államok, Porosz rendőrállam (Polizeistaat).

40 Az állam fogalma, … Liberális állam: az állam tartózkodik a beavatkozástól, lelkiismereti- és vallászsabadság. Jelszó: Laissez faire, laissez passer, le monde va de lui-méme  Engedjetek szabad folyást a dolgoknak, a világ megy magától is. Mindenki addig szabad, míg nem lépi át a jog korlátait. „Éjjeliőr állam” – nem feltétlenül avatkozik a polgárok dolgaiba, a törvényesség betartatása a célja. Az államhatalom gyakorlásának területi aspektusai szerint: Államszövetség: az államok laza kapcsolata, az önálló államokat csak a nemzetközi jogi kötelék fűzi össze. Szövetségi állam: az államhatalom megoszlik a szövetség és tagállamai között. Unitárius állam: lásd I. félév

41 Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek II.
Államelméleti ismeretek: Az ókori görög gondolkodás

42 Az ókori görög gondolkodás
A kezdeteket a görög városállamok tudományától számíthatjuk: Megalapozott ismeretekkel, elegendő, megbízható forrással e korról rendelkezünk: „ritka fénypontok” a történelem egén. Örökösei vagyunk egy földközi-tengeri kultúrának, melynek tudománya, hagyománya ma is meghatározó, életszerű. „Görög csoda”: az emberi együttélés olyan formái alakultak ki, melyek az egyénre, az emberre összpontosítottak. Az ember önálló személyként jelet meg, aki alakítani képes környezetét és sorsát: Gnóti szeauton ”, ‘Ismerd meg önmagadat!’

43 Az ókori görög gondolkodás
Homérosz eposzai: A társadalom normarendje az istenektől származik. Themisz, Gaia földistennő leánya közvetíti Olümposz lakói felé a Földanyától nyert ismereteket, közvetítő és tanácsadó is egyben. Themisz felvilágosításai útján születtek meg az istenek atyjának útmutatásai (themisztesz) az emberek számára: ősök tisztelete, vendégjog, stb. Hésziodosz (Munkák és Napok): A helyes magatartásra vonatkozó ismereteket Themisz istennő leánya (Diké) közvetíti az embereknek. A Zeusz által felügyelt világrend, a nomosz nála megkettőződik: az értelemmel nem rendelkező világ, melyben az erőszak normái, a „bia” uralkodnak, míg az értelmes lények világa a „diké” által vezérelt. Az emberek világát az állatvilágtól az különbözteti meg, hogy az előbbiben az igazságosság uralkodik, míg a másikban az erőszak. Az igazság megállapítása a bíró feladata, mely benne rejlik a világrendben és az emberek gondolataiban  angolszász jogrendszerek, common law, az emberemlékezetet meghaladó időből származó jogot keresi a bíró is.

44 Az ókori görög gondolkodás
Kozmikus elméletek: A kozmikus elméletek képviselői tudományos magyarázattal szeretnének szolgálni a természet jelenségeire. Kozmosz = világmindenség, mely az arkhé (átfogó rendező elv) alapján épül fel. Thalesz  rendező elv a víz, Anaximandrosz  apeiron (meg nem határozható valami); a diké (igazságosság) az apeiron része, Anaximenész  levegő, Pütagorász  szám, Herakleitosz tűz.