Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Demokrácia és diktatúra Keszitette: Bures Krisztina.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Demokrácia és diktatúra Keszitette: Bures Krisztina."— Előadás másolata:

1 Demokrácia és diktatúra Keszitette: Bures Krisztina

2 A demokrácia és a diktatúra egyaránt kormányzati rendszert jelent, csakhogy míg a demokráciában demokratikus mandátummal rendelkeznek a kormányzásra, addig a diktatúrában hatalmuk ennek hiányában csupán önkényen alapszik.

3 Diktatura Diktatura A modern kori diktatúrák mindenkor önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelentenek. Lehetnek tradicionális monarchiák, katonai rezsimek, egypártrendszerek. A modern kori diktatúrák mindenkor önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelentenek. Lehetnek tradicionális monarchiák, katonai rezsimek, egypártrendszerek.

4 3 fő jellemzője: 3 fő jellemzője: - a közhatalmi döntéseket a hatalmon lévők önkényes elhatározásként hozzák, - a közhatalmi döntéseket a hatalmon lévők önkényes elhatározásként hozzák, - nincsenek a döntéseiknek alkotmányos korlátai, - nincsenek a döntéseiknek alkotmányos korlátai, - a hatalom autoritását és legitimitását nem az állampolgárok beleegyezéséből, hanem más forrásból származtatja (pl. isteni a monarchia esetén, perszonális karizmatikus esetében, erőszak, stb.). - a hatalom autoritását és legitimitását nem az állampolgárok beleegyezéséből, hanem más forrásból származtatja (pl. isteni a monarchia esetén, perszonális karizmatikus esetében, erőszak, stb.).

5 2 féle típus: 2 féle típus: - autoriter, tekintélyelvű, egyszerű politikai diktatúra, - autoriter, tekintélyelvű, egyszerű politikai diktatúra, - totalitárius célja viszont az egész társadalom átalakítása. Mindent átpolitizál, programideológiával rendelkezik. A totalitárius rendszerek egypártrendszerek.[1] - totalitárius célja viszont az egész társadalom átalakítása. Mindent átpolitizál, programideológiával rendelkezik. A totalitárius rendszerek egypártrendszerek.[1][1]

6 Egyes modern politológiai és filozófiai megközelítésben a Diktatúra a kormányzásnak az a formája, ahol az uralkodó hatalom elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy a kormányzottak beleegyezése nélkül kormányozzon; míg a totalitáriánizmus fejezi ki azt, amikor az állam szabályozza az állampolgárok szinte minden egyes közösségi- és magán viselkedését, megnyilvánulását. Egyes modern politológiai és filozófiai megközelítésben a Diktatúra a kormányzásnak az a formája, ahol az uralkodó hatalom elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy a kormányzottak beleegyezése nélkül kormányozzon; míg a totalitáriánizmus fejezi ki azt, amikor az állam szabályozza az állampolgárok szinte minden egyes közösségi- és magán viselkedését, megnyilvánulását.

7 Más szóval, a diktatúra a kormányzati hatalom forrását jelöli meg (honnan ered a hatalom birtoklása?), míg a totalitáriánizmus a kormányzati hatalom kiterjedésére vonatkozik (mi- mindent szabályoz a kormányzó hatalom?). Más szóval, a diktatúra a kormányzati hatalom forrását jelöli meg (honnan ered a hatalom birtoklása?), míg a totalitáriánizmus a kormányzati hatalom kiterjedésére vonatkozik (mi- mindent szabályoz a kormányzó hatalom?).

8 Bár a fenti kifejezések értelmezése és jelentésük is eltérő – mégis összekapcsolódó fogalmakként kell kezelnünk őket, hiszen minden diktatúraként működő állam a valóságban totalitárius jellemzőket mutat. Amikor a kormányzati hatalom nem a néptől származik, nincs az az erő, mely azt korlátozhatná és előbb-utóbb rá fog telepedni a polgárok mindennapi életének minden vonatkozására. Bár a fenti kifejezések értelmezése és jelentésük is eltérő – mégis összekapcsolódó fogalmakként kell kezelnünk őket, hiszen minden diktatúraként működő állam a valóságban totalitárius jellemzőket mutat. Amikor a kormányzati hatalom nem a néptől származik, nincs az az erő, mely azt korlátozhatná és előbb-utóbb rá fog telepedni a polgárok mindennapi életének minden vonatkozására.

9 A diktatura es a demokracia alapveto kulonbsege A diktatúra (a népesség legitimációja nélküli kormányzás) szembenáll a demokráciával (ahol a kormányzati hatalom az állampolgároktól származtatható) – hasonlóképpen, miként a totalitáriánizmus (az uralkodó hatalom beszabályozza a nép életének szinte minden aspektusát) állítható szembe a liberalizmussal (ahol a kormány folyamatosan kihangsúlyozza az egyén jogait és szabadságát). A diktatúra (a népesség legitimációja nélküli kormányzás) szembenáll a demokráciával (ahol a kormányzati hatalom az állampolgároktól származtatható) – hasonlóképpen, miként a totalitáriánizmus (az uralkodó hatalom beszabályozza a nép életének szinte minden aspektusát) állítható szembe a liberalizmussal (ahol a kormány folyamatosan kihangsúlyozza az egyén jogait és szabadságát).

10 Demokracia A demokrácia jellemző megnyilvánulása és gyakorlata a választás - ahogyan azt napjainkban értelmezzük. A demokrácia jellemző megnyilvánulása és gyakorlata a választás - ahogyan azt napjainkban értelmezzük. A demokratikus politikai választások megléte feltételezi és magában hordozza a szólásszabadságot, a sajtó szabadságát és bizonyos fokú törvényi szabályozás meglétét. A demokratikus politikai választások megléte feltételezi és magában hordozza a szólásszabadságot, a sajtó szabadságát és bizonyos fokú törvényi szabályozás meglétét.

11 Gyakorta hozzá kell vennünk e fenti meghatározásokhoz a hadsereg feletti polgári kontrolt is, mint fontos tényezőt, mely képes megakadályozni a hadsereget bármilyen politikai beavatkozásban, végső soron, egy esetleges katonai diktatúra hatalomátvételében. Gyakorta hozzá kell vennünk e fenti meghatározásokhoz a hadsereg feletti polgári kontrolt is, mint fontos tényezőt, mely képes megakadályozni a hadsereget bármilyen politikai beavatkozásban, végső soron, egy esetleges katonai diktatúra hatalomátvételében.

12 A többségi akarat, mint legfőbb szabályozó tényező értelmezhető minden demokráciában, bár a manapság honos demokráciákban ez főként egy képviseleti demokráciaként érvényesül, nem pedig direkt demokráciaként. A kisebbségek jogainak képviselete és védelme a többség hatalmával szemben és mellett ilyen módon minden demokrácia nagy kihívása. A többségi akarat, mint legfőbb szabályozó tényező értelmezhető minden demokráciában, bár a manapság honos demokráciákban ez főként egy képviseleti demokráciaként érvényesül, nem pedig direkt demokráciaként. A kisebbségek jogainak képviselete és védelme a többség hatalmával szemben és mellett ilyen módon minden demokrácia nagy kihívása.

13 A hétköznapi beszélt nyelvben gyakorta összekeveredik a fogalom a szociáldemokráciával, illetve a szabad demokráciával de azok valójában sokkal összetettebb fogalmak és olyan további elemeket is tartalmaznak - politikai, pluralizmus törvény előtti egyenlőség, a petíció intézménye, törvényes képviselők visszahívásának lehetősége, polgári szabadságjogok, emberi jogok, kormányon kívüli civil társadalmi intézményrendszer elemei - melyek nem alapvető alkotóelemei a demokráciának. A hétköznapi beszélt nyelvben gyakorta összekeveredik a fogalom a szociáldemokráciával, illetve a szabad demokráciával de azok valójában sokkal összetettebb fogalmak és olyan további elemeket is tartalmaznak - politikai, pluralizmus törvény előtti egyenlőség, a petíció intézménye, törvényes képviselők visszahívásának lehetősége, polgári szabadságjogok, emberi jogok, kormányon kívüli civil társadalmi intézményrendszer elemei - melyek nem alapvető alkotóelemei a demokráciának.

14 A demokrácia alapjai az ókori Görögországból származnak. A demokráciát sokszor hívták a kormányzás legmagasabb szintű formájának és ebbéli szuperioritásának köszönhetően jelentősen elterjedt az egész Földön. A választójog az idők folyamán sok fejlődésen ment keresztül - gondoljunk csak bele, hogy valaha csak egy viszonylag tőkeerős nemzetcsoport vagy réteg kizárólagos jogaként volt értelmezhető (pl.regen csak az arisztokratak joga, vagy sokaig a nok nem szavazhattak). A demokrácia alapjai az ókori Görögországból származnak. A demokráciát sokszor hívták a kormányzás legmagasabb szintű formájának és ebbéli szuperioritásának köszönhetően jelentősen elterjedt az egész Földön. A választójog az idők folyamán sok fejlődésen ment keresztül - gondoljunk csak bele, hogy valaha csak egy viszonylag tőkeerős nemzetcsoport vagy réteg kizárólagos jogaként volt értelmezhető (pl.regen csak az arisztokratak joga, vagy sokaig a nok nem szavazhattak).


Letölteni ppt "Demokrácia és diktatúra Keszitette: Bures Krisztina."

Hasonló előadás


Google Hirdetések