Az államhatalom terjedelme és korlátai

Az előadások a következő témára: "Az államhatalom terjedelme és korlátai"— Előadás másolata:

1 Az államhatalom terjedelme és korlátai
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 10. előadás vázlata

2 Áttekintés Állami szuverenitás Szuverenitás belső oldala
Szuverenitás külső oldala

3 Szuverenitás Azon fogalmi elemek összessége, melyek körülírják az állam sajátos, elsődlegességre igényt tartó autoritásigényét. Fajtái Uralkodói szuverenitás – probléma: külső és korlátlan Népszuverenitás: népnek nincs akarata és nem cselekszik, ráadásul a szuverenitás korlátozottsága intézményesen megoldatlan ebben a gondolatban Megoldás: a nép forrása a szuverenitás igazolásának

4 Szuverenitás jelentésrétegei
a) népszuverenitás: honnan származik az erkölcsi igazolása az engedelmességi kötelességnek? b) jogi – Milyen módon fejeződik ki az állam szuverenitásigénye? Hogyan határozható meg a jogi igények és hatáskörök egységes igazolása? → alkotmányjog és nemzetközi jog c) gyakorlati – milyen politikai/hatalmi erők, elvek, források segítenek érvényt szerezni az elsődleges autoritásigénynek?

5 Belső szuverenitás Jelentése: az államnak saját jogrendje van, melynek érvényessége nem függ egyetlen állam jogrendjétől sem. Szuverenitás kizárólagos jogkörei Bodin szerint (ezek nélkül értelmesen létező szuverenitásról nem lehet beszélni: a) törvényhozás b) kiváltságok adományozásának joga c) háború és béke d) bíráskodás e) kegyelmezés f) tisztségviselők kinevezése g) pénzverés h) adókivetés Jogi szuverenitás korlátai: a) Szövetségi államok (teljesen, részben gyengén centralizált, föderáció és konföderáció, reál- és perszonálunió) b) Jogállamiság (formális, materiális – hatalommegosztás, felelősség, emberi jogok, önkormányzatiság, társadalmi szervezetek – egyház, szakmai autonómiák és pártok)

6 Belső szuverenitás Gyakorlati szuverenitás korlátai: politikai befolyás és fizikai hatalom, melynek gyakorlása a szuverenitás előfeltétele Korlátok: Politikai pártok, pressure groupok, lobby csoportok Nyilvánosság: a média mint nem-semleges közvetítő Gazdasági korlátok

7 Külső szuverenitás - Tartalma: azon jogosultságok összessége, melyek minden államot mint a nemzetközi közösség tagját megilletnek a) szabad kommunikáció b) háborúindítás (Kellog-Briand paktum óta nincs) c) szerződéskötés d) szuverén immunitás e) diplomáciai mentesség f) saját állampolgár mások előtti védelmezése - Átfogó elvek, melyekből a jogosultságok levezethetők: a) Függetlenség (beavatkozás tilalma, önvédelemhez való jog, diplomáciai mentesség) b) Egyenlőség c) Békés egymás mellett élés (agresszió tilalma, jóhiszemű joggyakorlás - Még lényeges: államelismerés és kormányelismerés

8 Szuverenitás külső korlátai
Gyakorlati korlátok Jogi korlátok Jogalanyiságot érintő korlátok Protekturátus – jogalanyiság megmarad, de önálló államiság nem – megállapodással jön létre Védnökség – önálló államiság is megmarad, de külügybe és belügybe is beavatkozik egy másik állam - megállapodással jön létre Mandátum – a gyarmatok feletti hatalom az első világháború után Vazallus-állam: adót fizet és hadsereget ad másik államnak Kondomínium: egy terület fölött több állam egyenlő mértékben gyakorol szuverenitást

9 Szuverenitás külső korlátai
b) Mentességek Szuverén immunitás Diplomáciai mentesség c) Nemzetközi jog kötelező előírásaiból eredő korlátok d) Önként vállalt korlátok