Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Nyilas Anna. Alapelvek a polgári peres eljárásban  Szerepe  megjelennek a tételes jogban, a Pp-ben külön is, I. FEJEZET Alapvető elvek címszó alatt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Nyilas Anna. Alapelvek a polgári peres eljárásban  Szerepe  megjelennek a tételes jogban, a Pp-ben külön is, I. FEJEZET Alapvető elvek címszó alatt."— Előadás másolata:

1 Dr. Nyilas Anna

2 Alapelvek a polgári peres eljárásban  Szerepe  megjelennek a tételes jogban, a Pp-ben külön is, I. FEJEZET Alapvető elvek címszó alatt  kötelező minden perbeli résztvevőre, megsértésükre lehet hivatkozni, ahhoz jogkövetkezmények fűződnek  segíti a jogalkalmazást, jogértelmezést

3  Csoportosítás  az Alaptörvény is nevesíti  törvény által felállított, független és pártatlan bíróság  tisztességes és nyilvános tárgyalás, ésszerű határidőn belüli döntés  jogorvoslathoz való jog  a bírák függetlensége  az igazságszolgáltatás minden területére érvényes  anyanyelv használatához való jog  közvetlenség elve= a bíróság az ismereteit közvetlenül szerzi be, a per anyagát közvetlenül kell, hogy észlelje, neki kell felvenni a bizonyítást. azaz ő hallgatja meg a feleket, tanúkat, a szakértőt, ő folytatja le a szemlét  képviselethez való jog

4  kifejezetten a polgári peres eljárásra érvényes  - rendelkezési elv  - kérelemhez kötöttség  - peranyagszolgáltatás  - szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelése  - jóhiszemű pervitel  - félegyenlőség

5  rendelkezési elv= a felek rendelkeznek a perbe vitt jogok felett, így azok sorsa az ő cselekményeiktől függ; főszabály szerint a bíróság nem tesz semmit hivatalból, csak a felek kérelmére járhat el. (kérelemhez kötöttség) - a felek dönthetnek arról is, hogy már nem folytatják a peres eljárást:  közösen kérhetik a per megszüntetését  a felperes elállhat a keresettől  egyezséget is köthetnek a per tárgyában.

6  Kérelemhez kötöttség  3. § 8 (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. 8  (2) A bíróság - - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.  (4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen.

7  peranyagszolgáltatás elve= ki szerzi be a döntéshez szükséges tényeket, bizonyítékokat; a perben ez a felek feladata, hogy összegyűjtsék és a bíróság elé tárják a per anyagát.  szabad bizonyítás= bármilyen bizonyítási eszköz felhasználható a perben, ami alkalmas arra, hogy a bíró meggyőződjön a tények fennállásáról vagy fenn nem állásáról, nemcsak a törvényben felsorolt bizonyítási eszközök (tanú, szakértő, okirat, szemle, és egyéb tárgyi bizonyíték).

8  a bizonyítékok szabad mérlegelése= a bíró a bizonyítékok értékelésénél nincs kötve alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a biz meghatározott módjához; más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti.  a bizonyítékokat + a felek előadását a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el - azonban döntését és a mérlegelése eredményét minden esetben az ítéletben indokolnia kell.

9  jóhiszemű pervitel= a jogokat rendeltetésszerűen gyakorolják, és perbeli kötelezettségeiknek eleget tegyenek - ennek biztosítása a bíróság feladata:  figyelmeztetni köteles a feleket, a jóhiszemű pervitelre, és a megsértés szankcióira  mi tekinthető rosszhiszemű pervitelnek: - aktív/passzív perbeli hazugság (tényt állít/tagad/elhallgat), - alaptalanul hivatkozik bizonyítékra, -> szándékosan vagy nagyfokú gondatlanságból; - az indokolatlan késedelmeskedés - a másik félnek felesleges költségek okozása  milyen szankciók alkalmazhatók:  pénzbírság - végzéssel kell kiszabni, fellebbezhető, de maga is megváltoztathatja;  a fél nyilatkozatát nem várja be - akár ítéletet is hoz;  a költségek megtérítésére kötelezés

10  félegyenlőség vagy fegyverek egyenlősége=  a bíróságnak biztosítania kell, hogy a peres felek egymás kérelmeit, jognyilatkozatait, és benyújtott okiratokat megismerhessék, és azokra határidőn belül nyilatkozhassanak.  az esélyegyenlőség a bírósághoz fordulásban  a kétoldalú meghallgatás biztosítása

11 Alapelvek a hatósági eljárásban  Szerepe  Alkalmazási kötelezettség áll fenn, megsértése jogszabálysértés.  az alapelveket a Ket. I. Fejezet Alapelvek és alapvető rendelkezések Eljárási alapelvek cím alatt tartalmazza.

12  Csoportosítása:  1. Alaptörvény is tartalmazza  jogorvoslathoz való jog  törvény előtti egyenlőség  Törvényesség= a közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. 2. az eljárásjogokra vonatkozó elvek -tisztességes eljárás= Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. --> sérelme esetén kártérítés illeti meg az ügyfelet, a polgári jog szabályai szerint = közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránti perek

13  3. A hatósági eljárásra vonatkozó elvek  A hatáskör rendeltetésszerű gyakorlása és célhoz kötöttsége= Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében gyakorolja, csak arra a célra amire a jogalkotó szánta, és nem élhet vissza hatásköre gyakorlásával.  kategorikus jogszabályok  mérlegelési jogkör  méltányossági jogkör

14  Hivatalból történő eljárás elve  A közigazgatási hatóság:  a) a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból indítja meg,  b) hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,  c) felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését és határozatát  d) hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról.

15  A jogérvényesítés segítése=  A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.  A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.  Jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is.

16  A jóhiszemű eljárás= - A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el. - az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. - A hatóság és az ügyfél köteles együttműködni.  Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.  Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.

17  Az ügyfél rosszhiszemű, ha:  a hatóságot tudatosan megtévesztette,  jelentős tényt elhallgatott, valótlan adatott szolgáltatott,  a döntés meghozatalakor tudta, hogy az törvénysértő,  kényszert, fenyegetést alkalmazva jutott előnyös döntéshez, megvesztegette a szerv dolgozóját.  a hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait - a jogbiztonságot szolgálja ez az alapelv  csak a jogot megállapító határozathoz kapcsolódik  garanciális intézmény, mely szerint: - nincs helye újrafelvételi eljárás során a határozat módosításának visszavonásának; a döntés kiegészítésének, módosításának visszavonásának, felügyeleti eljárás során a megsemmisítésnek, megváltoztatásnak, és az ügyészi felhívás alapján hatályon kívül helyezésének, megváltoztatásának, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene.

18  4 hátrányos jogkövetkezmény  1. A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és  2. a többletköltségek megfizetésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni:  A hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét az okozott többletköltségek megfizetésére kötelezi, ha  a) eljárási bírságot szab ki,  b) az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jogellenes magatartása folytán vált szükségessé valamely eljárási cselekmény megismétlése, vagy  c) a többletköltség azért keletkezett, mert az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője valamely eljárási cselekményét nem a célszerűség figyelembevételével teljesítette.  3. Nem illeti meg a rosszhiszemű ügyfelet a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.  4. Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha pénzösszeg fizetésére kötelező határozat van.

19  Az eljárási bírság kiszabásának szabályai  Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja.  Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.  (3) Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.  (4) Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi:  a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét,  b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá  c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.

20 Köszönöm a figyelmet!

21


Letölteni ppt "Dr. Nyilas Anna. Alapelvek a polgári peres eljárásban  Szerepe  megjelennek a tételes jogban, a Pp-ben külön is, I. FEJEZET Alapvető elvek címszó alatt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések