Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2009. I. A KÖTELEMRŐL ÁLTALÁBAN 1. 1. A kötelmi jog helye a jogrendszerben A Polgári Törvénykönyv (Ptk) egyik szabályozási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2009. I. A KÖTELEMRŐL ÁLTALÁBAN 1. 1. A kötelmi jog helye a jogrendszerben A Polgári Törvénykönyv (Ptk) egyik szabályozási."— Előadás másolata:

1 KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2009

2 I. A KÖTELEMRŐL ÁLTALÁBAN A kötelmi jog helye a jogrendszerben A Polgári Törvénykönyv (Ptk) egyik szabályozási részterülete A Ptk szerkezeti felépítése:  Bevezető rendelkezések,  A személyek  A tulajdonjog  A kötelmi jog  A szerződés,  Az értékpapír  Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért  A jogalap nélküli gazdagodás  Egyes szerződések  Öröklési jog  Záró rendelkezések

3 I. A KÖTELEMRŐL ÁLTALÁBAN A kötelem fogalma Olyan polgári jogi jogviszony, amely (a) meghatározott személyek között áll fenn, és (b) amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást teljesítsen. A magatartás kikényszerítésére az állam a jogosultnak segítséget ad.

4 Kötelemkeletkeztető tényállások szerződés szerződés egyoldalú jogügylet egyoldalú jogügylet közhatalmi aktusok közhatalmi aktusok jogellenes (jogszerű) károkozás jogellenes (jogszerű) károkozás jogalap nélküli gazdagodás jogalap nélküli gazdagodás

5 2. A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN A szerződés fogalma  A kötelem leggyakoribb forrása  A vagyoni kapcsolatok tipikus formája  Megállapodás,, meghatározott dolog vagy tevékenység szolgáltatására irányuló viszony 2. A szerződés jellemzői  Konszenzus, akarategyezség  Gazdasági tartalma van  Joghatást vált ki - az állam elismeri és lehetővé teszi a szolgáltatás teljesítésének kikényszeríthetőségét  Feltétele  érvényesség és  hatályosság

6 2. A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN A szerződés alapelvei  Mellérendeltség.  Dominánsan diszpozitív szabályok  Együttműködési, tájékoztatási, értesítési kötelezettség  Szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékegyensúly  A szerződéses szabadság elve 4. A szerződéses szabadság elvének tartalmi ismérvei  A szerződéskötés formájának megválasztása  Az írásbeli okiratok típusai  A szerződés típusának megválasztása (tipikus és atipikus szerződések)  A szerződés tartalmának megválasztása

7 3. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE A szerződés létrejötte A szerződéskötés jognyilatkozatok sorozata A szerződéskötés szakaszai:  ajánlat - az ajánlat fogalma- az ajánlati kötöttség (egyoldalú nyilatkozat, nem csak szerződést hanem egyéb kötelmi viszonyt is megalapozhat)  Az ajánlati kötöttség időtartama: célszerű, ha az ajánlattevő határozza meg, cél a kiszámíthatóság megteremtése  a) elfogadás – a szerződés a felek között létrejön  B) eltérő tartalmú elfogadás – ajánlatnak minősül – a felek helyzetének megváltozása  Ajánlati kötöttség megszegése: kártérítés lehetősége

8 3. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 2. Az előszerződés Az előszerződés  Olyan szerződés, amelyben felek abban állapodnak meg, hogy később fogják a végleges szerződést megkötni egymással  Gyakorlati javaslat: Az előszerződésben lehetőség szerint minél több a a végleges szerződésbe kerülő kérdésben kerüljön sor megállapodásra.  Alakiságára a végleges szerződés előírásai vonatkoznak  A bíróság a másik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja.  A szerződés megkötését akkor lehet megtagadni, ha az előszerződés létrejötte után beállott körülmények miatt az adott fél a szerződés teljesítésére nem képes. Képviselet a szerződéskötés során  Törvényes  Meghatalmazás útján  Szervezeti szabályon alapuló

9 4. Az állam viszonya a szerződésekhez 1. Elismeri és támogatja 2. Elismeri, érvényes de állami úton nem kikényszeríthető  Olyan szerződés, amelynek tárgya fogadás vagy szerencsejáték  Elévült kötelmek 3. Az állam nem ismeri el: ezek az érvénytelen szerződések

10 5. A szerződés érvénytelensége 1. Az érvénytelenség fogalma: Valamilyen formai vagy tartalmi ok miatt a szerződés nem alkalmas az abban meghatározott cél elérésre 2. Az érvénytelenség típusai  Megtámadhatóság: A megtámadás joga csak meghatározott ideig (1 évig) gyakorolható  Megtámadási okok: tévedés, megtévesztés, fenyegetés, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség  Semmisség: a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.  Semmisségi okok: pl. fizikai kényszer, jogszabályba ütköző szerződés, színlelt szerződés :

11 6. A szerződés tartalma 1. A szerződés tartalma (tipikus elemek) A szerződés tartalma (tipikus elemek)  A szerződő felek megnevezése, adataik  Szolgáltatás  Ellenszolgáltatás  A teljesítés helye, ideje, módja  Szerződéses biztosítékok  Keltezés, a felek aláírása

12 6. A szerződés tartalma 2. A szerződés tartalma egy szerződéstípusnál: A szerződés tartalma egy szerződéstípusnál:  Adásvételi szerződésnél a lényeges elemek: - az eladó és a vevő megnevezése, adataik - az adásvétel tárgyát képező dolog és az esetleges tartozékok pontos meghatározása, - az eladó nyilatkozata a dolog per- teher- és igénymenteségéért, - vételár és a vételár kifizetésének meghatározása, - szerződéses biztosítékok kikötése (foglaló, zálogjog) - szerződéses biztosítékok kikötése (foglaló, zálogjog) - a dolog tulajdonjogának az átruházása, - a dolognak a vevő birtokába bocsátása, -keltezés, felek aláírása

13 7. A szerződés biztosítékai 1. Szankciót fokozó biztosítékok – a kötelezett fizetési kézségét erősítő biztosítékok, ha nem lenne hajlandó teljesíteni 1. Szankciót fokozó biztosítékok – a kötelezett fizetési kézségét erősítő biztosítékok, ha nem lenne hajlandó teljesíteni 1. Kötbér 2. Jótállás 3. Foglaló 4. Jogvesztés kikötése 2. Fedezetet erősítő biztosítékok – ha a kötelezett nem tudna teljesíteni 1. Zálogjog 2. Kezesség 3. Óvadék 4. bankgarancia

14 7. A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 2. Szankciót fokozó biztosítékok 1. FOGLALÓ: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más értékes dolog. Nem előleg és nem bánatpénz 2. KÖTBÉR: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre ha nem szerződésszerűen teljesít.

15 7. A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI JÓTÁLLÁS: a kötelezett a Ptk-ban előírt általános szabályoknál szigorúbb felelősséggel biztosítja a szerződésszerű teljesítést. 4. Jogvesztés kikötése: a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt.

16 7. ATELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 4. Fedezetet erősítő biztosítékok 1. Zálogjog A zálogjogról általában A zálogjogról általában Amennyiben a kötelezett nem szerződésszerűen teljesít, a zálogtárgy nyújt fedezetet a követelés kielégítésére. Zálogjog fajai Zálogjog fajai a) Jelzálog b) kézizálog

17 7. A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI Kezesség Amennyiben a kötelezett nem teljesít, helyette a kezes köteles teljesíteni, c sak írásban lehet érvényesen kikötni Típusai: 2.1. rendes (sortartói) kezesség 2.1. készfizetői kezesség 3. ÓVADÉK (biztonsági letét, kaució): teljesítési képességet erősítő biztosíték, Tárgya: pénz, takarékbetétkönyv, értékpapír

18 7. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 6. 4.Bankgarancia A bank arra kötelezi magát, hogy meghatározott feltételek esetén és határidőn belül fizetést fog teljesíteni a kedvezményezettnek

19 8. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA I. Szerződés módosítása  A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát  Bíróság által a szerződés megkötését követően a felek helyzetében olyan körülmény áll be, ami valamelyik fél jogos érdekét lényegesen sérti.  Jogszabály által pl. hatósági árváltozás

20 9. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZŰNTETÉSE A szerződés megszüntetése A szerződés megszüntetése 1. A felek által 1.2. kétoldalúan, megegyezéssel a) Felbontás – a megkötés időpontjára visszamenőleg b) Megszüntetés- azonnali hatállyal, vagy a jövőre nézve 1.2. Egyoldalúan a) Felmondás a) rendes felmondás b) rendkívüli felmondás b) Elállás 2. Egyéb okból a) Bíróság által A szerződés megszűnése 1. A teljesítéssel 2. A határozott idő leteltével 1. Valamelyik fél halála

21 10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szerződésszegésről általában, a szerződésszegés közös szabályai 2. Ptk. Által külön nevesített szerződésszegési esetek: a) a kötelezett késedelme, b) a jogosult késedelme, c) A hibás teljesítés, d) A teljesítés lehetetlenné válása, e) A teljesítés megtagadása

22 10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 2. A jogosult és a kötelezett késedelme A jogosult és a kötelezett késedelme 1. A kötelezett késedelme A késedelem alatt a szerződés nemteljesítését értjük kikötött teljesítési határnapon vagy teljesítési határidő lejáratakor. A KÉSEDELMI KAMAT MÉRTÉKE: a) A jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű b) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok részben eltérőek: - A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege - A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának kézhezvételétől számított 30 nap elteltével esedékes - A felek által túlzott mértékű késedelmi kamatot a bíróság megváltoztathatja.

23 10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jogosult késedelme Esetei:  szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el,  elmulasztja azokat az intézkedéseket amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon,  nyugtát nem állítja ki, az értékpapírt nem adja vissza.

24 11. A SZERZŐDÉSSZEGÉS A hibás teljesítés  A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.  Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése.  A kötelezett a hibás teljesítésért felelőséggel tartozik. Ezt nevezzük kellékszavatosságnak.  Hibás teljesítés esetén a jogosultat szavatossági jogok illetik meg.  Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, vagy árleszállítást, meghatározott feltételek esetén elállhat a szerződéstől

25 10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS Teljesítés lehetetlenné válása  Egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik.  A kötelezett a felelős, a jogosult kártérítést követelhet.  A jogosult a felelős a kötelezett szabadul tartozása alól.

26 11. Felelősség a szerződésen kívül 1. I. A polgári jogi kártérítési felelősség általános szabályai 1. Kártelepítésnek négyféle módja:  aki a kárt jogellenes és felróható magatartásával okozta, kártérítésre köteles  aki a kárt jogos magatartással idézte elő kártalanításra kötelezett,  ha a károsultnak biztosítása van, akkor kár esetén a biztosító fizet,  ha a kár megtérítésére senkit sem lehet kötelezni, akkor a károsult a kárát maga kénytelen viselni (kárveszélyviselés).

27 11. Felelősség a szerződésen kívül Kártérítési felelősség négy feltétele:  kár bekövetkezte,  jogellenes magatartás a károkozó részéről,  okozati összefüggés a kár és a jogellenes magatartás között,  vétkesség a károkozó részéről.

28 11. Felelősség a szerződésen kívül 3. II. A polgári jogi kártérítési felelősség különleges esetei 1. A veszélyes üzem működéséből eredő károk (fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő károk) 2. Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott. 3. Az alkalmazott, a képviselő és megbízott károkozása 4. Az állattartók felelőssége 5. Az épületről lehulló tárgy által okozott kár 6. A nem vagyoni kár

29 A szerződések tipizálása I. 1. Gazdasági cél szerint: 1.1. Adásra irányuló szerződések  Adásvételi szerződés  Szállítási szerződés  Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés  Csereszerződés  Ajándékozási szerződés  Közüzemi szerződés  Pénzszolgáltatásra irányuló szerződések (kölcsön, hitelszerződések) 1.2. Eredménykötelmek  Alaptípus: Vállalkozási szerződések – ezen belül  Építési, tervezési, szerelési  Kiadói szerződés  Kutatási szerződés

30 A szerződések tipizálása II. 1. Gazdasági cél szerint: 1.3. Ügyviteli szerződések, gondossági kötelmek Alaptípus: Megbízási szerződések – ezen kívül  Bizományi szerződés  Szállítmányozási szerződés  Bankszámla, folyószámla szerződése  Letéti szerződés 1.4. Használati szerződések  Bérleti szerződés  Haszonkölcsön szerződés  Licencia szerződés 1.5. Helytállásra irányuló szerződések  Biztosítási szerződés 1.6. Organizációs célú szerződések  Társasági szerződések

31 A szerződések tipizálása III. 2. A szerződés ötvözöttsége szerint: 2.1. A Ptk-ban meghatározott tipikus szerződések A tipikus szerződéseken belül altípusok pl. biztosításon belül pl. biztosításon belül  vagyonbiztosítás  Felelősségbiztosítás  Életbiztosítás stb Vegyes szerződések A nevesített szerződések ötvözetei  Pl. lízing, adásvétellel vegyes csere, megbízással vegyes vállalkozás 2.3. Atipikus szerződések Speciális, a Ptk-ban nem szereplő szerződések  Pl. konzorciális szerződések, együttműködési megállapodások

32 Egyes tipikus gazdasági szerződések adásvételi szerződés 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Vevő 1.2. Kötelezett: Eladó 2. A szerződés tárgya: Forgalomképes dolog 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) A dolog tulajdonjogának átruházása (jogszavatosság, kellékszavatosság) b) A dolog birtokba adása 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) Vételár megfizetése b) Dolog átvétele 4. Az adásvétel különleges esetei 4.1. Az elővásárlási jog 4.2. Visszavásárlási jog 4.3. Vételi jog

33 Egyes tipikus gazdasági szerződések szállítási szerződés 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Megrendelő 1.2. Kötelezett: Szállító 2. A szerződés tárgya: Tulajdonjog későbbi időpontban történő átruházása, fajta szerint meghatározható dolog (szabvány, típus) általában ipari termék 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) Meghatározott dolog előállítása és tulajdonjogának későbbi időpontban történő átruházása b) A dolog átadása 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) Vételár megfizetése b) Dolog átvétele

34 Egyes tipikus gazdasági szerződések vállalkozási szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Megrendelő 1.2. Kötelezett: Vállalkozó 2. A szerződés tárgya: Munkával elérhető eredmény létrehozása, mennyiségileg és minőségileg meghatározható dolog, amit a vállalkozó tervez, épít, üzembe helyez, megjavít stb. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) Eredmény szolgáltatása, átadása, határidőben b) A megrendelő utasításainak betartása, figyelmeztetése ha szakszerűtlen az utasítás c) Az alvállalkozó magatartásáért való felelősség d) A megrendelő értesítési kötelezettsége az esetleges akadályokról e) A megrendelő ellenőrzési jogának biztosítása f) A szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatás

35 Egyes tipikus gazdasági szerződések vállalkozási szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) A munkafeltételek biztosítása b) Ellenőrzési kötelezettség (ha jogszabály, vagy szerződés előírja) c) A vállalkozó birtokába kerülő vagyontárgyat zálogjog terheli d) A szerződés tárgyát képező eredmény átvétele e) A vállalkozói díj és költségek átvétele 4. Speciális szabályok: a) A megrendelő korlátlan elállási joga b) A lehetetlenülés szabályai a vállalkozói díjra nézve 5. A szerződés egyes altípusai: a) Fővállalkozási szerződés b) Építési szerződés c) Szerelési szerződés d) Tervezési szerződés

36 Egyes tipikus gazdasági szerződések megbízási szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Megbízó 1.2. Kötelezett: Megbízott 2. A szerződés tárgya: Gondos és szakszerű ügyintézés. A megbízott a tőle elvárható legjobb tudás és gondossá mellett vállalja el valamely ügy, feladat elintézését, ellátását. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) Az ügy gondos és szakszerű ellátása b) Almegbízott magatartásáért való felelősség c) A megbízó utasításainak betartása d) Szakszerűtlen utasításra való figyelmeztetés e) Jogszabályba ütköző utasítás megtagadása f) Tájékoztatási, titoktartási kötelezettség g) Elszámolási kötelezettség

37 Egyes tipikus gazdasági szerződések megbízási szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) A díj ( sikerdíj, jutalék) és költségek megfizetése b) Törvényes zálogjog a megbízott birtrokába jutott vagyontárgyakon c) Egyetemleges kártérítési felelősség a megbízott által harmadik személynek okozott károkért 4. Speciális szabályok: a) A megrendelő korlátlan felmondási jogaa megbízottat alapos esetén megillető felmondási jog b) A felmondási jog korlátozása semmis 5. A szerződés egyes altípusai: a) Bizományi i szerződés b) Képviseleti megbízás c) ügynöki szerződés d) Összetett vegyes piaci megbízások (pl. értékpapír forgalomba hozatal e) Kutatási szerződések

38 Egyes tipikus gazdasági szerződések bérleti szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Bérlő 1.2. Kötelezett :bérbeadó 2. A szerződés tárgya: Használati jog- jellemzően ingó vagy ingatlan bérleti jogának - időleges átruházása. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) A dolog időleges használatba/birtokba adása b) Kellékszavatosság és jogszavatosság c) Bizonyos költségek viselése 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) Bérfizetés b) A dolog fenntartásával járó kisebb kiadások c) Értesítési kötelezettség d) A bérlő nem jogosult a dolgot albérletbe adni e) Visszaadási kötelezettség a bérlet megszűnése után f) Törvényes zálogjog terheli a bérlő ingatlanbérleménybe bevitt vagyontárgyait g) A bérbeadó ellenőrzési jogának tűrése

39 Egyes tipikus gazdasági szerződések bérleti szerződés II. 4. Speciális szabályok: a) Az elvitel joga a bérlőt illeti meg, állagsérelem nélkül b) A visszatartás joga c) A feleket megillető határidőhöz kötött felmondási jog d) A bérlő halála esetén a az örökösöket határozott idejű szerződés esetén is megilleti a rendes felmondási jog 5. Önállósult típusai: a) Lakásbérlet (speciális tárgya: lakás, külön törvényi szabályozás alá tartozik) b) Haszonbérlet (speciális tárgya: mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog.

40 Egyes tipikus gazdasági szerződések lízing szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: lízingbevő 1.2. Kötelezett: lízingbeadó 1.3. Közvetett lízing esetén harmadik fél: szállító, akitől a lízingbeadó megvásárolja lízing tárgyat – ő nem részese a lízingszerződésnek, hanem külön adásvételi vagy szállítási szerződést köt a lízingbeadóval 2. A szerződés tárgya: Valamely dolog megvásárlása, bérbeadása, majd a dolog tulajdonjogának későbbi időpontban történő átruházása – ingó vagy 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) A meghatározott dolog bérbeadása b) A dolog tulajdonjogának átruházása a bérleti futamidő végén maradványértéken 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) Lízingdíj fizetése b) Lízingtárgy átvétele, rendeltetésszerű használata c) Automatikus vétel esetén a dolog megvásárlása, átvétele a futamidő végén

41 Egyes tipikus gazdasági szerződések lízing szerződés II. 4. Speciális szabályok: a) Az általános szabályoktól eltér a lízingbeadó szavatossági felelőssége ( a szavatossági jogokat általában a lízingbevevő közvetlenül a szállítóval szemben érvényesíti b) A dologra a biztosítási szerződést nem a tulajdonos lízingbeadó, hanem a lízingbevevő köti ( a kedvezményezett /biztosított/ viszont a tulajdonos/ c) A kárveszélyt az átvételtől a lízingbevevő viseli d) Sok esetben a szállítótól a lízingtárgyat már eleve maga a lízingbevevő veszi át

42 Egyes tipikus gazdasági szerződések franchise szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: franchise átvevő 1.2. Kötelezett: franchise átadó 2. A szerződés tárgya: Franchise rendszer használati jogának átadása. A franchise rendszer immateriális vagyoni jogok (licencia, know-how, védjegy, termék előállításának részletes leírása, értékesítési módszer, szervezési ismeret stb.) összességét jelenti. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) Know-how és kapcsolódó egyéb jogok és ismeretek átvevőre történő átruházása b) A know-how teljes körű megismertetése az átvevővel c) Átvevő betanítása d) Egyes marketing költségvonzatok viselése e) Adott esetben a know-how fejlesztése

43 Egyes tipikus gazdasági szerződések franchise szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) A know-how rendeltetésszerű, lehető leghatékonyabb használata b) Belépési díj fizetése c) Ún. royalti fizetése ( a forgalomból az átadó százalékos részesedése) d) Reklámozási költségek egy részének fizetése e) Az átadó ellenőrzési jogának tűrése f) Működési adatok szolgáltatása az átadó részére 4. Típusai: a) Termelési b) Értékesítési c) Szolgáltatási


Letölteni ppt "KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2009. I. A KÖTELEMRŐL ÁLTALÁBAN 1. 1. A kötelmi jog helye a jogrendszerben A Polgári Törvénykönyv (Ptk) egyik szabályozási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések