Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szabályozás jellege Kógens, csak ott és annyiban lehet eltérni, ahol és amennyiben a törvény kifejezetten megengedi. ellenőrizhetőségének megteremtése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szabályozás jellege Kógens, csak ott és annyiban lehet eltérni, ahol és amennyiben a törvény kifejezetten megengedi. ellenőrizhetőségének megteremtése."— Előadás másolata:

1 A szabályozás jellege Kógens, csak ott és annyiban lehet eltérni, ahol és amennyiben a törvény kifejezetten megengedi. ellenőrizhetőségének megteremtése Ha a rendelet, vagy utasítás olyan szabályokat tartalmaz szerződéskötés folyamatára, előzményeire, feltételeire, szerződés kötelező tartalmi elemeire, teljesítésre, melyek nem egyeztethetőek össze a Kbt- vel, akkor a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

2 A szabályozás jellege Átfogó jellegű (valamennyi ajánlatkérő bármely eljárásrendben megvalósított közbeszerzésére kiterjed, továbbá az igénybe vehető jogorvoslatokra és a közbeszerzési eljárások eredményeképpen kötött szerződések ellenőrzésére is tartalmaz szabályokat) Bizonyos kérdések kormány-, illetve miniszteri rendeletekben vannak szabályozva (pl. a közbeszerzési hirdetmények közzétételének rendje, a hirdetményminták, a központosított közbeszerzés szabályai stb.)

3 A törvény szerkezete I. A közbeszerzés értéke alapján: Közösségi eljárásrend Új, egyszerű eljárás Az ajánlatkérők besorolása alapján: Klasszikus ajánlatkérők (+támogatásban részesített szervezetek) közszolgáltatók

4 A törvény szerkezete II. Általános rész Alapelvek Értelmező rendelkezések Közös szabályok A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések Általános közbeszerzési eljárás Különös közbeszerzési eljárás

5 A törvény szerkezete III. Az új, egyszerű értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések Általános közbeszerzési eljárás Különös közbeszerzési eljárás A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésre vonatkozó rendelkezések Jogorvoslati szabályok A Közbeszerzések Tanácsa Egyéb rendelkezések

6 A közbeszerzés fogalma Megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása visszterhes szerződés megkötésével az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek által - a törvényben meghatározott valamely eljárás keretében történhet a beszerzés.

7 Ajánlatkérők Klasszikus ajánlatkérők Közszolgáltatók

8 Beszerzési tárgyak Árubeszerzés Szolgáltatás-megrendelés Építési beruházás Tervpályázat Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió kivételek!

9 FOKOZOTT ÁTLÁTHATÓSÁG II. - A Közbeszerzések Tanácsa által az ajánlatkérőkről vezetett nyilvántartás módosuló szabályai (a közbeszerzési eljárás megindítása előtt be kell jelentkezni, addig az eljárás nem indítható meg, a Döntőbizottság kötelező bírságolása); - kartellgyanú esetén jelzési kötelezettség a Gazdasági Versenyhivatal felé; - a szerződések közzétételének kötelezettsége.

10 Módosuló fogalmak, jogintézmények: - alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt; Kivéve: - az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket, - azon személyt (szervezetet), aki (amely) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi; - a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag-szállítót, - építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót;

11 erőforrást nyújtó szervezet - az a szervezet vagy személy, amely, vagy aki nem minősül alvállalkozónak, nem tartozik a 2. pont a-d) pontjának hatálya alá sem, hanem a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában vesz részt, ezzel összefüggő erőforrásainak bemutatásával a szerződés teljesítéséhez

12 Ajánlattevő Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, illetőleg amely 1. a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá 2. az 59. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában az is, aki (amely) az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta, továbbá 3. az ajánlattételi határidő lejártáig az előbbi pontokban foglaltakon kívül az is, aki (amely) a dokumentációba az ajánlatkérőnél beletekintett, illetőleg azt átvette, vagy kiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez;

13 Módosuló alapfogalmak Egyéb foglalkoztatási jogviszony: - Közszolgálati, - Kormánytisztviselői, - Közalkalmazotti - Ügyészi szolgálati jogviszony - Bírósági jogviszony - Igazságügyi szolgálati jogviszony -Fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya - Gazdálkodó szervezet tagjának személyes közreműködése

14 Részvételre jelentkező Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki - a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be, - aki a részvételi dokumentációt átvette - a részvételi határidő lejártáig az is, aki a dokumentációban az ajánlatkérőnél betekintett, vagy kiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez.

15 Hamis adat Valóságnak megfelelőnek ismert, de a valóságtól S z á n d é k o s a n eltérően közölt adat. Hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. Közmegrendelés Közösségi célokat szolgáló beruházás hatályon kívül helyezésre került

16 EGYÉB ÚJ, ILLETVE MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése megszűnt; Legalább három tagú bíráló bizottságot köteles létrehozni az eljárást lezáró döntést megelőzően (83,87 § alkalmazásakor nem kívánja meg a bíráló bizottság közreműködését) tehát nem értelmezhető az ajánlatok tág értelemben vett értékelése körében; Hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybe vétele lehetőség, kötelező bevonásuk megszűnt; A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység akkor terjed ki az ügyvédi törvény 5. § (1.-2) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére is, ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó ilyen tevékenység végzésére egyébként jogosult;

17 Minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke Közbeszerzések Tanácsa igazolást állít ki a jegyzékben való szereplésről Jegyzék a tanács honlapján elektronikusan is elérhető, ez a formája is közhiteles A kizáró okok fenn nem állásának igazolására, az alkalmassági minimum követelményeknek való megfelelés igazolására az ajánlatkérő köteles elfogadni a jegyzékben szereplés tényét, kivétel ez alól 13 § (3) bekezdés

18 A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETBEHOZÁSA - A részajánlattétel lehetőségének kötelező biztosítása valamennyi ajánlatkérőknél; - Figyelembe veendő szempontok A részajánlattétel lehetővé tétele várhatóan: 1. Nem okozza az ellenérték jelentős növekedését 2. Nem hat negatívan a beszerzés tárgyának minőségére, vagy a szerződés teljesítésének más körülményeire 3. A felhívásban erre ki kell térni, illetőleg előírhatja, hogy egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ez nem lehet kötelező

19 Nemzeti értékhatár alá tartozó árúbeszerzés esetén kivétel: - hideg élelmiszer, főzési alapanyag, zöldség, gyümölcs beszerzés (243 § h) pont) - a felhívás/dokumentáció magyar nyelven történő közzététele; - magyar nyelven történő ajánlattétel lehetősége, vita esetén a magyar nyelv az irányadó; - az új egyszerű eljárásban részvétel fenntartásának lehetősége árúbeszerzés és szolgáltatás esetén 100 millió Ft, építési beruházás esetén egy milliárd Ft ( beszerzés értéke nem haladja meg az ötszáz milliót) ÁFA nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlatkérők számára további feltétel - akik ajánlatában szereplő 10 % mértéket meghaladóan igénybe vett alvállalkozók is megfelelnek ezen követelményeknek

20 Kis- és középvállalkozásokat segítő rendelkezések Ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésére álló elektronikus, hatósági, vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult. Ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is. Az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés között egy alkalommal ellenőrzi.

21 Kis- és középvállalkozásokat segítő rendelkezések II. Kétszakaszos eljárásban részvételi határidő lejárta és eredményhirdetés között egy alkalommal ellenőrzi. Ellenőrzés tényét, eredményét nyilvántartást vonatkozó részét kinyomtatva, vagy elektronikus formában őrzi meg.

22 A KÖRBETARTOZÁS KEZELÉSE - A közbeszerzési eljárás megindításának feltétele az anyagi fedezet vagy biztosíték megléte (hatályon kívül helyezve), kivéve, ha az ajánlatkérő támogatási igényt nyújtott be. - A rendelkezésre álló anyagi fedezetet meghaladó ajánlat(ok) miatti eredménytelenség (Kbt. 92. § c) pont) esetén indokolási kötelezettség (anyagi fedezet összege, mikor, milyen okból került átcsoportosításra).

23 Alanyi hatály változásai - Miniszterelnökség - Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - Média Tanácsa elnevezésre változott. - A beszerzés tárgyai nem változtak.

24 Egybeszámítás szabályai Kbt. 40 § Tilos a Kbt szabályaiba ütköző módon a közbeszerzést részekre bontani. Egybe kell számítani mindazon árubeszerzéseket, vagy építési beruházások, vagy szolgáltatások értékét, amelyek 1. beszerzése egy költségvetési évben kerül sor és 2. amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

25 Egybeszámítás szabályai II. Egy építménnyel kapcsolatos (25 § szerinti szerződés) becsült rétékét nem kell más építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve: - az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat, melyek becsült értékét egymással akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak.

26 Egybeszámítás szabályai III. Nem kell egybeszámítani az olyan közbeszerzést, amelynek ÁFA nélkül számított becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzés esetében ,- Ft- nál az építési beruházások esetében pedig Ft-nál kevesebb Feltétele: hogy ezen egybe nem számított közbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a 20 %-át amit egybeszámítás esetén állapított volna meg az ajánlatkérő, ezen adott közbeszerzés és az egybeszámítandó közbeszerzések együttes becsült értékeként.

27 Kötelező hirdetményellenőrzés megszűnik Hirdetményellenőrzés és díj fizetése kötelező ha a közbeszerzést részben, vagy egészben Európai Uniós támogatásból valósítják meg és a hirdetményt nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg. Opcionális lehetőség Ajánlatkérő kérheti a hirdetmény ellenőrzését, melyért díj jár.

28 Kötelező hirdetményellenőrzés megszűnik II A Közbeszerzések Tanácsának polgári jogi felelősségét hatályon kívül helyezte a módosítás. A lektorálási díjból 50 % kedvezmény illeti meg a külön jogszabály szerinti kedvezményezett kistérségekben található tízezer főnél kevesebb lakosú és a 22 § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérőket.

29 Az ajánlati felhívás új elemei Jogosult az ajánlatkérő teljesítési, jólteljesítési, vagy más biztosítékot kikötni. A tényt, a biztosíték körét és mértékét a felhívásban kell előírni. A teljesítési biztosíték és a jólteljesítési biztosíték mértéke egyaránt legfeljebb a szerződés szerinti ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt-öt %-át érheti el

30 Az ajánlati felhívás új elemei II teljesítési biztosíték az ajánlatkérőt illeti akkor: Ha az ajánlattevő a szerződés teljesítését saját érdekkörében felmerült ok miatt meg sem kezdi, vagy megkezdi, de nem fejezi be. Nem minősül teljesítési biztosítéknak a késedelmi kötbér, a hibás teljesítési kötbér

31 Az ajánlati felhívás új elemei III. Jólteljesítési biztosíték a jótállási kötelezettség teljesítését biztosítja. Egyéb biztosítékokkal kapcsolatos előírásokat a szerződéstervezetben kell rögzíteni, meg kell határozni a biztosítékkal biztosítani kívánt szerződéses kötelezettséget, továbbá a biztosíték ajánlatkérő általi igénybevételének feltételeit.

32 Az ajánlati felhívás új elemei IV. A teljesítési biztosítékot szerződéskötéskor A jólteljesítési biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában K e l l r e n d e l k e z é s r e b o c s á t a n i Egyéb biztosítékot abban az időpontban, melytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet. Ezt az időpontot a szerződéstervezetben kell meghatározni. Nem lehet korábbi a szerződéskötés időpontjánál.

33 Az ajánlati felhívás új elemei V. Meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem írható elő. Teljesítési, jólteljesítési illetőleg egyéb biztosíték határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban kell nyilatkoznia. Egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról nem kérhető.

34 Az ajánlati felhívás új elemei VI. Teljesítési, jólteljesítési, vagy egyéb biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő a felhívásban előírhatja 1. hogy a biztosítékok határidőig az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthetőek az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel, vagy bankgarancia biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel, vagy

35 Az ajánlati felhívás új elemei VII. 2. megjelöl egy, vagy több a fentieken kívül nem szereplő biztosítéki formát és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető, bármelyik megjelölt, vagy az előbbiekben meghatározott formában.

36 AdatokatInformációkatHirdetményeket Ellenszolgáltatás teljesítésével kapcs. adatok Ajánlattevő teljesítette a szerződésben kikötött ellenszolgáltatást Megtagadta az alvállalkozó irányában Éves statisztikai összegezés Jogorvoslati eljárás indult Jogorvoslati kérelem adatai DB határozata DB szerződés megkötését engedélyező végzése Bíróság döntései Szerződés teljesítésével kapcsolatos adatok Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény (hatályon kívül helyezve) Eljárás eredményéről, eredménytelenségéről szóló táj. (hatályon kívül helyezve) Szerződés megkötéséről szóló táj. (hatályon kívül helyezve) Megkötött szerződések lényeges tartalmi elemei (Kbt. 99. § (1), 99/A. § (2),(3), 99/A. § (4), (hatályon kívül helyezve), kivéve a 2/A. §) Szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló táj.(hatkiv.h.) Előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatokat Előzetes összesített táj., idő-szakos előzetes összesített táj. (hatkiv.h.) Egyéb hirdetmények (hatkiv.h.)

37 Dokumentáció új elemei A dokumentáció készítése kötelező A módosítás célja ez esetben is a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá és olcsóbbá tétele volt. Ezen túlmenően a módosítás azt a célt is szolgálta, hogy csökkenjen az érvénytelen ajánlatok száma.

38 Dokumentáció új elemei II a dokumentáció kötelező része a szerződéstervezet tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén elég a szerződéses feltételek megadása. A szerződéses feltételek ugyanis nem kell, hogy teljes körűen tartalmazzák a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés összes elemét. Szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezetként kerül meghatározásra a közbeszerzési eljárások során.

39 Dokumentáció új elemei III. A 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérők esetében (klasszikus ajánlatkérők) a szerződéstervezetnek tartalmaznia kell a 305. § (6) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére alkalmazandó beszedési megbízás teljesítésére szóló, az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.

40 Dokumentáció új elemei IV. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat is. az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációban történő meghatározására jogosult továbbá az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírt – a kizáró okokon és alkalmassági minimum követelményeken kívüli – egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni

41 Dokumentáció új elemei V. Ez a fentebb körülírt lehetőség azonban nem járhat azzal, hogy olyan személy (szervezet), amely az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tehetne, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet lehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre már nem képes.

42 Dokumentáció új elemei VI. Ha az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észleli, hogy a dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy a közbeszerzési törvénytől, illetőleg a dokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével kapcsolatban többlet előírást tartalmaz, köteles az 56. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen – az ajánlatkérő által pontosan megjelölt – eleme, előírása semmis.

43 Dokumentáció új elemei VII. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.

44 Dokumentáció új elemei VIII. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattétel érdekében a dokumentációt ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie vagy elektronikus úton el kell érnie. Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven - ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is - rendelkezésre álljon. Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a dokumentációt teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették.

45 Dokumentáció új elemei IX. A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani. A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha - az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást; - az eljárás a 92. § d), f) vagy g) pontja alapján eredménytelen; - az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.

46 Dokumentáció új elemei X. A Kbt 54. § (2) bekezdésének rendelkezéséből kimarad az a – visszaélésekre alkalmat adó - szabály, hogy az ajánlatkérő jogosult a dokumentációban szereplő egyes iratokról úgy rendelkezni, hogy azok akkor sem minősülnek hamis nyilatkozatnak, ha hamis adatot tartalmaznak. A Kbt. 54. §-ának a módosuló (3) bekezdése tehát arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak definiálására, továbbá az ajánlati felhívásban előírt – a kizáró okokon és alkalmassági minimum követelményeken kívüli – egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályainak a dokumentációban történő meghatározására.

47 Dokumentáció új elemei XI. A Kbt. 54. §-ának a megállapított új (3) bekezdése meghatározza a dokumentáció ezen elemeinek korlátait is, úgy, hogy nem lehet egy – az ajánlati felhívásban előírt – követelményt a dokumentációban részletesebben úgy „megmagyarázni”, hogy tulajdonképpen módosuljon a követelmény és az a cég, aki az ajánlati felhívás szerinti szöveg esetén tudott volna indulni a közbeszerzési eljárásban, a dokumentáció szerinti részletesebb szöveg alapján erre már ne legyen képes. E szabály az ajánlattevők érdekét szolgálja, mert határt szab olyan feltételek dokumentációban történő elhelyezésének, amelyek miatt egyes ajánlattevők nem képesek ajánlatot tenni. Így nyilvánosságra kerülhetnek olyan – eddig csak a dokumentációban elhelyezett – ajánlatkérői elvárások, melyek jogsértően korlátozzák a lehetséges ajánlattevők körét, vagy ha nem kerülnek nyilvánosságra, ez a körülmény önmagában is jogsértő.

48 Dokumentáció új elemei XII. A Kbt. hatályos szabályaiból az következik, hogy ha a legjelentéktelenebb adatban, előírásban eltér a dokumentáció az ajánlati felhívástól, akkor ez a Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján jogsértő állapotnak minősül, mert az ajánlati felhívás feladását követően kibocsátott dokumentáció eltér az ajánlati felhívástól, de az ajánlatkérő az ajánlati felhívást csak hirdetménnyel módosíthatná. A dokumentációt a hatályos Kbt. szerint a kiegészítő tájékoztatással sem lehet módosítani.

49 Dokumentáció új elemei XIII. Ennek érdekében a módosult szabály úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő jogosult kiegészítő tájékoztatással közölni, hogy semmis, tehát a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó a dokumentáció ajánlati felhívástól vagy Kbt.-től eltérő rendelkezése. Az ajánlatkérő köteles a kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen – az ajánlatkérő által pontosan megjelölt – eleme, előírása semmis” egyértelművé teszi, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció közötti ellentmondást nem lehet úgy feloldani, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban úgy rendelkezik, hogy az semmis, ami az ajánlati felhívásban van.

50 Dokumentáció új elemei XIV. Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban téves adatot közöl, vagy a felhívásban elírás történt, ami egyébként a dokumentációban ugyanakkor megfelelően került rögzítésre, ezen helyzet kezelésére nem lehet kiegészítő tájékoztatással úgy orvosolni a problémát, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatással módosítja az ajánlati felhívást, hanem az ajánlati felhívást – a nyilvánosság alapelvére tekintettel – továbbra is csak a hirdetménnyel módosíthatja. Az ajánlatkérő észlelheti azt is, hogy a dokumentáció tér el az ajánlati felhívástól (vagy a Kbt.-től) úgy is, hogy valamelyik ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatás kérésében jelzi, hogy az eltérő adatok közül melyiket vegye figyelembe az ajánlattétel során, de az ajánlatkérő maga is észlelheti az eltérést. Az utóbbi esetben is közölheti kiegészítő tájékoztatásban, hogy a dokumentáció adott eleme semmis.

51 Dokumentáció új elemei XV. Ha az ajánlatkérő egy adatról a kiegészítő tájékoztatásban közölte, hogy semmis, akkor azt sem a közbeszerzési eljárásban, sem a közbeszerzési szerződésben nem lehet a továbbiakban alkalmazni. A dokumentáció módosítását az ajánlatkérő csak az 56. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban teheti meg, aminek a határideje az ajánlattételi határidő lejárta előtti 6. nap.

52 Dokumentáció új elemei XVI. A Kbt. tehát kizárja, hogy az ajánlattételi határidő után, vagy akár a szerződés teljesítésének időszakában nyilvánítsa a dokumentáció vagy a szerződés valamely részét semmisnek a Kbt. új 54. § (4) vagy (5) bekezdésére hivatkozva az ajánlatkérő.

53 A törvénymódosítás újra szabályozza az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és a formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat, mint amit az új jogszabályi rendelkezés 70/A § (1) és (3) bekezdése megkövetel.

54 A törvénymódosítás újra szabályozza az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket II. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

55 A törvénymódosítás újra szabályozza az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket III. Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.

56 A törvénymódosítás újra szabályozza az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket IV. Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – - nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, - más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozójaként nem vehet részt, - más ajánlattevő számára erőforrást nem biztosíthat.

57 A törvénymódosítás újra szabályozza az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket V. Egy személy (szervezet) nem lehet egy ajánlatban, - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - egyszerre erőforrást nyújtó szervezet és alvállalkozó. Ha egy – a 4. § 2. a)-d) pontjainak hatálya alá nem tartozó – személy (szervezet) a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog résztvenni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell hogy szerepeljen.

58 A törvénymódosítás újra szabályozza az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket VI. Egy személynek (szervezetnek) a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának ÁFA nélkül számított ellenértékéből.

59 A törvénymódosítás újra szabályozza az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket VII. Az ajánlat kötelező része a felolvasó lap, amit el kell helyezni az ajánlatban, mely tartalmazza a 80. § (3) bekezdése szerinti adatokat, azaz az ajánlattevő nevét, címét, székhelyt, lakóhelyét, valamint azokat a főbb számszerűsíthető adatokat, mely a bírálati szempont, résszempontok alapján értékelésre kerülnek.

60 A 70/A. § külön tartalmazza a papír- alapú, illetve az elektronikus ajánlat formai követelményeit. A papír alapú ajánlat tekintetében elsőként az összefűzés követelménye szerepel. Ennek elvárt módja olyan, mint a közjegyzői okiratoké. A közjegyzői okirat formai és tartalmi követelményeit a Közjegyzőkről szóló évi XLI törvény 118. §-a rögzíti, mely szerint ha a közjegyzői okirat több lapból áll ezeket zsinórral össze kell fűzni és a közjegyző bélyegzőjével kell megerősíteni. A közjegyzői okirat mellékleteit, melyek az okirat részét képezik, ugyanígy kell az okirathoz fűzni.

61 A 70/A. § külön tartalmazza a papír- alapú, illetve az elektronikus ajánlat formai követelményeit II. A törvénymódosítás kötelezően előírja, hogy az ajánlatban lévő nyilatkozatokat a nyilatkozattételre jogosultak írják alá, (ez az elektronikus ajánlatra is vonatkozik), illetve az ajánlatban (természetesen a beadás előtt) végzett javításokat is ellen kell jegyezni. Az elektronikus ajánlatra sajátos formai követelményeket rögzít a törvénymódosítás. Várhatóan egyéb részletszabályok ebben a körben alacsonyabb szintű jogszabályokban kerülnek rögzítésre.

62 A hiánypótlás új szabályai A módosítás célja egyrészt az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza. Másrészt a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételét könnyítse, segítse. A gyakorlat azt bizonyította, hogy az ő vonatkozásukban a hibás ajánlat beadásának kockázata nagyobb, mint a számos szakemberrel rendelkező nagy cégek esetén. A törvénymódosítás célja továbbá az is volt, hogy a hatályos szabályozás egyértelműbb legyen, ami szolgálja a jogalkalmazók érdekeit.

63 A hiánypótlás új szabályai II. Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció, vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de az alábbi módosításokat, kiegészítéseket nem lehet hiánypótlással végrehajtani, azaz ezek jelentik a módosítás korlátait.

64 A hiánypótlás új szabályai III. Hiánypótlás korlátai: - a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a Kbt. 81 § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. - ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni. - a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát.

65 A hiánypótlás új szabályai IV. - A hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani amely miatt az már a benyújtáskor 88. § (1) bekezdés a) (azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be), illetőleg b) pontja (az ajánlati biztosítékot nem az előírt határidőre, nem a meghatározott mértékben bocsátotta rendelkezésre az ajánlatkérő) szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal.

66 A hiánypótlás új szabályai V. Az ajánlati biztosíték hibája miatt korábban a hatályos Kbt. szerint számos ajánlat vált érvénytelenné, mert az arról szóló iratokat kiállító bankok nem vették figyelembe a Kbt. és az ajánlati felhívás (dokumentáció) követelményeit.

67 A hiánypótlás új szabályai VI. Az ajánlati biztosíték hibája miatti speciális érvénytelenség csak akkor áll fenn, ha az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határidejéig (ami általában megegyezik az ajánlattételi határidővel) a biztosítékot nem, vagy az ajánlati felhívásban megjelölt mértéknél kisebb összegben bocsátotta az ajánlattevő rendelkezésre. A Kbt. 88. §-ának megállapított (1) bekezdés b) pontjából és a 83. § (2) bekezdésének módosított d) pontjából együttesen az következik, hogy ha az ajánlati biztosíték rendelkezésre állását az ajánlatban nem igazolták, a törvényalkotó nézete szerint a hiánypótlás során beadható olyan irat az ajánlati biztosítékról, ami bizonyítja, hogy az ajánlati biztosíték az előírt határidőben rendelkezésre állt.

68 A hiánypótlás új szabályai VII. Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően az ajánlat nem módosult-e a 83,. § (2) bekezdés a-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha az a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették kizárólag az eredeti ajánlati példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során.

69 A hiánypótlás új szabályai VIII. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül, akkor is, ha az csak valamely – 70/A § (1) bekezdésének a-d) pontja szerinti, vagy 70/A § (2) bekezdés a, b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt – követelménynek nem felel meg.

70 A hiánypótlás új szabályai VIII. Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, amely tartalmában megegyezik a Kbt. 84. §-a szerinti – ajánlatkérő által elvégzendő – számítási hiba javítással, az nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat 83. § (2) bekezdés a-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia.

71 A hiánypótlás új szabályai IX. A hiánypótlás szabályait megfelelő módon kell alkalmazni a részvételi jelentkezések esetében is, így a részvételi jelentkezések felbontásakor is alkalmazni kell a fentebb kifejtett 80. § (5)- (7) bekezdés új rendelkezéseit. Az ajánlatkérő köteles az összes részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.

72 A részvételi jelentkezés hiánypótlásának korlátai 1.) A hiánypótlás során a részvételre jelentkező új, közösen részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, illetőleg erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki a részvételi jelentkezését.

73 A részvételi jelentkezés hiánypótlásának korlátai II. 2.) A hiánypótlás során nem lehet a részvételi jelentkezés olyan hibáját kijavítani amely az már a benyújtáskor a 114. § (1) bekezdés a, b) pontja szerint érvénytelen, nevezetesen a részvételi jelentkezését a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtotta be a részvételi jelentkező, illetőleg a részvételi jelentkező ajánlatot tesz az ajánlattételi tilalom ellenére.


Letölteni ppt "A szabályozás jellege Kógens, csak ott és annyiban lehet eltérni, ahol és amennyiben a törvény kifejezetten megengedi. ellenőrizhetőségének megteremtése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések