Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az érzelmek lexikális megközelítése Fehr, Russell.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az érzelmek lexikális megközelítése Fehr, Russell."— Előadás másolata:

1 Az érzelmek lexikális megközelítése Fehr, Russell

2 Az érzelem definiálásának problémája A fogalmak nemcsak egyértelmű jellemzők mentén határozhatók meg, hanem prototípusok mentén is. A prototípus mentén szerveződő fogalom életlen halmazként viselkedik Az érzelem fogalma egyrészt prototípus köré szerveződik, másrészt hierarchikus felépítésű

3 A bizonyítás lépései 1. Az érzelem kategóriájába eső szavakat kellett felsorolni 2. Fölérendelt kategóriákat kellett megnevezni az előző vizsgálatbeli 20 szóra 3. Az érzelem szó „jó példáit” kellett kiválasztani 4. Helyettesíthetőség vizsgálata 5. Van-e „kétes tagság”? 6. Családi hasonlóság: a 20 cél-érzelmet kellett leírni 7. Más v.sz.-ekkel megítéltették, hogy a leírás mennyire jellemző a cél-érzelemre

4 Az érzelem-nevek hierarchikus cluster-analízise

5 A prototípus és a családi hasonlóság

6 A prototípusvizsgálatok nyomán kialakult érzelmi folyamat-modell

7 Integratív törekvések Buck, Cacioppo

8 Az érzelmek összetevői Kogníció (érzés, emlékezés, értékelés) Zsigeri, humorális és immunreakciók Gesztusok, kifejező mozgások, hangok Testtartás, nyílt viselkedés

9 A fiziológiai teóriák integrálása James-Lange (perifériás hatások észlelése) Ekman, Izard (elkülöníthető fiziológia) Schachter, Singer (arousal és értelmezés) Frijda (az érzelmi kihívás cselekvési elvárásai vagy anticipációja határozza meg az ingerre adott választ)

10 Cacioppo szomatoviszcerális afferentáció modellje

11 Buck fejlődési interakcionista modellje az érzelmek, motiváció és tanulás összefüggéseiről Tomkins: az affektus elsődleges motiváló, a testi válasz az arckifejezésre centrál. Ekman, Izard: az arckifejezéseknek veleszületett alapja van, de befolyásolják a tanult „kifejezési szabályok” Buck: az általános affektus a specifikus motivációs rendszerből fejlődött ki, és nem minden érzelem jár jellegzetes arckifejezéssel – ha a neurokémiai rendszerekre építünk, több érzelemmel foglalkozhatunk.

12 Kognitív (fentről-le) modellek Schachter, Frijda, Lazarus, Scherer: kognitív értékelés szerepe Buck: kétféle kogníció Szinkretikus (Gibson – knowledge by acquaintance: „forró”, közvetlen, egészleges) Analitikus (Piaget – knowledge by description: hideg, szekvenciális, lineáris információfeldolgozó)

13 Motiváció, emóció és kogníció viszonya A motiváció és emóció ugyanannak az éremnek a két oldala: a motivációt nem látjuk, emócióban nyilvánul meg. A motiváció egy viselkedés lehetősége, az emóció a motivációs potenciál olvasata Érzelem I (arousal, fight/flight) Érzelem II (expresszív megnyilvánulások) Érzelem III (szubjektív érzések)

14 A szinkretikus kogníció szerepe Az Érzelem II a szociális affordanciák tudatát tükrözi Az Érzelem III a testi affordanciák észlelése (elsősorban neurokémiai rendszerekből, nem zsigeri vagy arc- visszajelzésekből eredően)

15 Speciális és általános célú feldolgozó rendszerek A speciális rendszerek velünk születettek, filogenetikai adaptációk Az általános célú rendszerek az egyéni fejlődés alatt strukturálódnak

16

17 A speciális és az általános célú feldolgozó rendszerek

18 A prímek három kiolvasása

19 A prímek 1. csoportja: agytörzs/középagy: arousal, megközelítés/eltávolodás A prímek 2. csoportja: hypothalamus: defenzív v. offenzív támadás, önalávetés, kötődés, szex 3. csoport: paleocortex-hypothalamus: „hüllő- érzelmek: szex és agresszió 4. csoport: limbikus rendszer: önző és proszociális érzelmek Önző: harcias érzelmek, önfenntartással kapcs. Proszociális: gondozás, kötődés, játék, élvezet Biológiai affektusok: az anatómiai hierarchia

20 Önző és proszociális érzelmi rendszerek

21 Biológiai affektusok neurokémiai szinten Aminok: katekolaminok (NE, DA, EPI) – jutalommal kapcsolatos; indolaminok (5-HT, hisztamin) – szociális elfogadás, elutasítás szabályozza Peptidek endorfinok – eufória, kötődés CCK – félelem, szorongás OXY – receptivitás VP – férfi agresszivitás GnRH – a humán libido mozgatója CRF – stresszel kapcsolatos, elkeseredettség, depresszió

22 Az önző gén elmélete helyett a kommunikatív gének elméletét! A kommunikatív gén elmélete szerint a szociális viselkedések alapját a kommunikatív génrendszerre épülő spontán érzelmi kommunikáció alakítja Az érzelmi kommunikáció velünk született magatartásokra és ráhangoltságokra épül Csoportszinten, kommunikatív kapcsolatban működik: az ijesztésből, önalávetésből, udvarlásból, figyelmeztetésből a küldő és a vevő is profitál → ami szelektálódik, az a kommunikáció. A szelekció egysége a kommunikációs kapcsolat.

23 Az affektus a gének hangja Az önző érzelmek az önző gének olvasata – a drive-ok és individualista affektusok nem kívánnak tárgyat, attól függetlenül léteznek A proszociális érzelmek a proszociális gének olvasata – csak valaki mással kapcsolatban léteznek

24 Magasabbrendű érzelmek


Letölteni ppt "Az érzelmek lexikális megközelítése Fehr, Russell."

Hasonló előadás


Google Hirdetések