Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 KÖTELMI JOG Általános rész 2009/2010-es tanév, I. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 KÖTELMI JOG Általános rész 2009/2010-es tanév, I. félév."— Előadás másolata:

1 1 KÖTELMI JOG Általános rész 2009/2010-es tanév, I. félév

2 2 A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I.Rendszertani alapok II.A kötelemkeletkeztető tényállások III.Csonka kötelmek IV.A kötelmi jogviszony

3 3 I. RENDSZERTANI ALAPOK A kötelmi jog helye a jogrendszerben Személyi viszonyokVagyoni viszonyok Dologi jog Kötelmi jogÖröklési jog Polgári jog

4 4 I. RENDSZERTANI ALAPOK A dologi jog és kötelmi jog összehasonlítása DOLOGI JOG  abszolút szerkezetű jogviszonyok  a jogosulttal szemben álló meghatározatlan jogalanyok KÖTELMI JOG  relatív szerkezetű jogviszonyok A relatív szerkezet relevanciájának csökkenése: közérdekű kereset (popularis actio) (1996. évi LVII. versenytörvény 92.§) termékfelelősség (1993. évi X. törvény) egyes speciális tárgyú szerződések mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok

5 5  negatív tartalmú magatartásának  kógens jellegű normákkal való előírásával  a javak elsajátításának rendjét, azaz az állandóságot (statika) szabályozza.  kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének  pozitív tartalmú,  diszpozitív jellegű szabályanyaga,  amely a dologi viszonyok szándékolt változtatását (árucsereviszonyok) vagy a jogosult által nem kívánt változásának reparációját (kártérítés) (dinamika),  a kötelezettet terhelő vagyoni felelősség alapján,  igényként biztosítja. I. RENDSZERTANI ALAPOK A dologi jog és kötelmi jog összehasonlítása

6 6 I. RENDSZERTANI ALAPOK A kötelem fogalma, elemei  Fogalma A kötelem két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére.  Elemei: - alany = természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok, - tárgy = közvetett tárgy (dolog), közvetlen tárgy (szolgáltatás), - tartalom = a teljesítési kényszer és a kielégítés mikéntje

7 7 II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK  KÖZHATALMI AKTUSOK  EGYOLDALÚ JOGÜGYLET  JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS  SZERZŐDÉS  JOGELLENES (KIVÉTELESEN JOGSZERŰ) KÁROKOZÁS  EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Csoportosításuk lehetséges: szándékolt cél, akaratlagosság szempontjából.

8 8 II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Közhatalmi aktusok  A közhatalmi aktus kivételes és feltételhez kötött kötelemalapító tényállás. (Ptk § (3) bekezdés)  Feltételek:  jogszabály vagy törvényes jogkörében eljáró állami vagy önkormányzati hatóság írja elő és  a szolgáltatás alanyai, valamint a szolgáltatás kellőképpen meghatározott.

9 9 1.Jogszabály  Közvetlenül vagy közvetve keletkeztet kötelmet.  Közvetlenül pl.: jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztathatja (Ptk. 226.§ (2) bekezdés)  Közvetve pl.: meghatározott hivatások (orvos, ügyvéd, stb.) gyakorlása felelősségbiztosítás meglétéhez kötött II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Közhatalmi aktusok

10 10 2. Hatósági határozatok  Közvetlenül vagy kivételesen, közvetve keletkeztet kötelmet.  pl.: kisajátítás, (szakértő)kirendelő határozatok 3. Bírósági határozatok  Csak a konstitutív határozatok keletkeztetnek kötelmet. pl.: közhitelű cégbejegyzés bírói alakító jog (Ptk. 6. §) ítéletek:  szerződés létrehozása (Ptk §)  módosítás tartós jogviszonyokban (Ptk §)  nyilatkozattétel ítélettel való pótlása (Ptk. 5. § (3) bekezdés) II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Közhatalmi aktusok

11 11  Főszabály: egyoldalú nyilatkozat más terhére kötelezettséget nem állapíthat meg, kivéve, ha a másik fél, vagy a jogszabály erre a nyilatkozattevőt fel nem jogosítja. (alakító jog)  Ebből következően az egyoldalú kötelemalapítás ingyenes.  Esetei: alapítványrendelés (Ptk. 74/A. §), díjkitűzés (Ptk §), kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk §), végrendelet (Ptk §), hagyományrendelés (Ptk §), meghagyás (Ptk §), egyszemélyes társaság-alapítás (Gt §) Az egyoldalú jogügyletre általában a szerződésekre vonatkozó szabályok az irányadók. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Az egyoldalú jognyilatkozat

12 12  Csak korlátozottan visszavonható, nyilvános és egyoldalú kötelezettségvállalás valamely teljesítmény vagy eredmény létrehozásáért adandó anyagi juttatásról. létrehozása visszavonása eredmény meghatározása több jogosult igényhelyzete elhatárolási kérdések (» pályázat, felhívás ajánlattételre) II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A díjtűzés (Ptk §)

13 13 II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk. 593.§)  a kötelmi jog sajátos, hézagpótló intézménye  célhoz kötött felajánlás, amelynek kifejezetten közérdekűnek kell lennie (» a közérdekű cél mint feltétel)  kötelező írásbeli forma  ingyenesség  visszavonás lehetősége (» ld. clausula rebus sic stantibus szabály alkalmazása)  a jogviszony megszűnése

14 14  A jogosulthoz intézett (címzett), írásbeliséghez kötött egyoldalú akaratnyilatkozat, amelyben a kötelezett elismeri, hogy a címzettel szemben kötelezettsége áll fenn.  Jogkövetkezmények: o megfordul a bizonyítási teher o a tartozáselismerés megszakítja az elévülést II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A tartozáselismerés (Ptk. 242.§)

15 15 II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás ( §§) 1.Cél: a megbomlott vagyoni egyensúly helyreállítása. 2.Fogalma (törvényi tényállása): Ptk. 361.§ (1) bekezdés » „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” 3.Konjunktív feltételek(!): vagyoni előny, vagyoni hátrány (tényleges vagyoncsökkenés, vagyonszaporulat elmaradása), okozati összefüggés az előny és hátrány között, jogalap hiánya » nincs a gazdagodást indokoló jogcím!

16 16 4.Alaptalan gazdagodásra vezető főbb esetek tartozatlan fizetés (pl. helytelen átutalás) okafogyott szolgáltatás (jogalap megszűnte vagy eredmény meghiúsulása folytán) törvénybe vagy jó erkölcsbe ütköző szolgáltatás valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik térítési igények (túl-, ráépítés, bitorlási helyzetek) elszámolási helyzetek II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás

17 17 5.A visszatérítési kötelezettség alakulása  főszabály: „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” (361.§(1) bekezdés)  kivétel: „Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett (…)”  alkivétel: „(…) kivéve, ha  számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy  rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.” (361.§ (2) bekezdés) II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás

18 18  DE: kivétel az alkivétel alól: „Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.” (Ptk §)  Állam javára marasztalás jogalap nélküli gazdagodásnál » „Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti meg.” (Ptk § (3) bekezdés) II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás

19 19 6.A visszatérítés módja és mértéke  surrogatio elve » elsődlegesen a dolog, már meg nem lévő dolog helyett annak értéke, vagy a helyébe lépő más dolog szolgál a visszatérítésre  esedékesség alakulása  költségek visszatérítése, hasznok kiadása  kártérítési felelősség » különbség a jóhiszemű és a rosszhiszemű gazdagodó felelőssége között!  másodlagos helytállás » a „megajándékozott” harmadik személy is helytállással tartozik!  igényérvényesítés, bizonyítási teher II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás

20 20 III. CSONKA KÖTELMEK „ Vannak olyan kötelemszerű helyzetek is, amelyekből hiányzik a kötelem fogalmának egyik eleme: az alany, a szolgáltatási kötelezettség vagy a bírói érvényesíthetőség.” (Szászy I.) Általános jellemzők Olyan kötelmek, ahol a jogviszony valamely eleme, így: az alanya, a szolgáltatási kötelezettség, vagy a kikényszeríthetőség hiányzik.

21 21 III. CSONKA KÖTELMEK Alanytalan kötelmek  Valamely alany hiányzik a kötelemből.  Tipikus esete: alvagyonok közötti elszámolási helyzetek. Pl.: fedezetlekötés bankszámlán; különvagyon és szerzeményi vagyon, ill. örökhagyó szerzeményi és ági vagyona közötti elszámolási viszony.

22 22 III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya  Naturalis obligatio fajtái: szűk értelemben vett természetes kötelmek (A) elévült követelések (B) egyéb, igényállapotot nélkülöző helyzetek (C) A. NATURALIS OBLIGATIO (Ptk. 204.§) 1. Játékból és fogadásból eredő követelések Kivételek: ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le  igényérvényesítés lehetséges; tiltott szerencsejátékok következménye a semmisség  in integrum restitutio

23 23 2.kifejezetten játék vagy fogadás céljára adott (reálügylet) vagy ígért (konszenzuál ügylet) kölcsönből eredő követelések 3.azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja (kocsmai hitel, ld évi II. törvény [uzsoratörvény]) Joghatás:  bírósági úton nem érvényesíthetők, ezt a jellegét hivatalból kell figyelembe venni  biztosításukra kötött szerződés semmis  az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni jogalap nélküli gazdagodás címén III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya – naturalis obligatio

24 24 B. ELÉVÜLT KÖVETELÉSEK (Ptk §) 1.Az elévülés fogalma Az elévülés jogviszony módosítására alkalmas jogi tény, amely egy negatív alakító jog, az elévülési kifogás révén érvényesül. Az elévült követelések keletkezésükkor még érvényesíthetőek voltak, időmúlás következtében azonban az igényhelyzet megszűnt. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

25 25 2.Az időmúlás kettős hatása: elévülés: az alanyi jog igényállapota megszűnik; jogvesztés: maga az alanyi jog szűnik meg. 3.Az elévülés intézményének jogpolitikai indokai:  jogbiztonság  adós védelme  bíróságok mentesítése N.B.: A tulajdonjogi igények nem évülnek el!!! (Ptk § (1) bekezdés) III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

26 26 4. Az elévülés joghatása: a követelés elévülésére a bíróságok előtt hivatkozni kell  elévülési kifogás; a követelés elévülése a kézizálogból való kielégítést nem akadályozza; óvadékkal biztosítható; beszámításra alkalmas lehet. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

27 27 5.Az elévülési idő Általános » 5 évSpeciális elévülési idők: Jogszabály vagy a Felek megállapodása szerint:  Rövidebb elévülési határidőben megállapodhatnak írásban. Korlát: Ptk. 308.§ (4) bekezdés: fogyasztói szerződésben a 2 éves szavatossági igényekre vonatkozó elévülési határidő megrövidítése semmis, kivéve használt dolog esetében (ekkor min. 1 év)  Hosszabb: 1 évnél rövidebb határidőt a felek legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatnak, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

28 28 6.Az elévülés kezdete: az esedékesség időpontja. Pl.:  Jogalap nélküli gazdagodás: o ha jóhiszemű: a visszakövetelés időpontja o Ha rosszhiszemű: a gazdagodás időpontja  Szerződés lejárta – teljesítés időpontja  Kártérítési követelés: károkozás bekövetkezte. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

29 29 7.Az elévülés nyugvása (Ptk. 326.§ (2) bekezdés) „Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül – 1 éves, vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél, illetőleg 3 hónapnál kevesebb van hátra.” hosszan tartó öntudatlan állapot; cselekvőképtelen és nincs törvényes képviselője; rejtett hiba (Ptk. 308.§ (2) bekezdés). III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

30 30 8.Az elévülés megszakadása (Ptk. 327.§) Ha egyes jogi tények, a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás; a követelés bírósági úton való érvényesítése; megegyezéssel való módosítása (ideértve az egyezséget is); a tartozásnak a kötelezett általi – akár szóbeli – elismerése; a kötelezettnek az engedményezésről való értesítése megszakítják az elévülést, akkor az elévülés újból kezdődik. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés

31 31 C. EGYÉB, IGÉNYÁLLAPOTOT NÉLKÜLÖZŐ HELYZETEK  jóhiszemű jogalap nélkül gazdagodó, ha a gazdagodástól még azelőtt elesett, mielőtt a dolgot tőle visszakövetelték;  szokásos mértékű ajándék nem követelhető vissza (Ptk § (5) bekezdés) III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya

32 32 III. CSONKA KÖTELMEK Szolgáltatási kötelezettség hiánya: beszámítás (compensatio) A beszámítás jogszüntető magánjogi kifogás – alakító jog. 1. Beszámítás feltételei:  a jogosulttal szemben fennálló (kölcsönösség)  egynemű és  lejárt követelését  a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámítja. További feltételek:  jogszabály kivételt ne tegyen;  azonos jogalapból származzanak a követelések.

33 33 2.A beszámítás korlátai:  céljellegű (alimentációs) szolgáltatások;  tartási, életjáradéki és baleseti járadékkövetelések (PK 34.)  szándékosan okozott kárköveteléssel szemben;  bírósági úton nem érvényesíthető követelések – kivéve: elévült követelések bizonyos köre;  felek megállapodása is kizárhatja a beszámítást. III. CSONKA KÖTELMEK Szolgáltatási kötelezettség hiánya: beszámítás

34 34 III. CSONKA KÖTELMEK K ényszerkötelmek IV. Kényszerkötelmek Közhatalmi aktus hatására előálló kötelmi helyzetek Pl.  jogszabályi parancsra: szerződéskötési kötelezettség (Ptk §)  kényszeregyezség (ld Évi XLIX. törvény a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról)

35 35 IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A kötelem alanya, mint az akaratnyilatkozat kifejezője 1.Személyhez tapadó, ill. képviseletet tűrő nyilatkozatok Főszabályszerűen bármely akaratnyilatkozat tételében, illetve elfogadásában helye van képviseletnek. Ptk §  akaratnyilatkozat tételére csak ember képes,  jogi személy csak képviselő útján tehet nyilatkozatot,  természetes személy képviselőt igénybe vehet, a kizárólag személyesen tehető nyilatkozatok kivételével: pl. végrendelkezés, házasságkötés, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

36 36 1.Fogalma: helyettesítés akaratnyilatkozat tételében, illetve elfogadásában. 2.Az akaratnyilatkozatot a képviselt nevében, annak javára illetve terhére a képviselő teszi meg. 3.A képviselő a képviselt személy érdekeinek hordozója, ezért az érdekellentét összeférhetetlenséget keletkeztet. 4.Képviselő bárki lehet, aki az ehhez szükséges belátási képességgel rendelkezik. 5.A képviselet lehet: általános, különös. 6.Képviselet több személy is elláthat együttesen vagy önállóan. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai (Ptk §)

37 37 IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai A képviselet alapja, fajai A) Ügyleti képviselet Meghatalmazással jön létre, amely egyoldalú, (mert nem függ az elfogadástól) címzett, (mert a képviselőhöz szól) ingyenes akaratnyilatkozat. Érvényességéhez ugyanolyan forma szükséges, amilyen a meghatalmazott által teendő akaratnyilatkozathoz is kell. A meghatalmazás megszűnik: visszavonással ( közölni kell a meghatalmazottal és a harmadik személlyel ). akaratnyilatkozat megtételével v. elfogadásával bármelyik fél halálával.

38 38 B) Szervezeti képviselet Szükségszerű képviselet, ahol az akaratnyilatkozat joghatása arra feljogosított személyhez kötött.  Jogalapja: társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály, jogi norma.  Jogi személy állandósított részképviseleti jogot adhat meghatározott beosztást betöltő személyeknek.  Vélelmezett képviselet a jóhiszemű vevő védelmében (Ptk 220. § ). IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai A képviselet alapja, fajai

39 39 C) Törvényi képviselet 1.A belátási képesség hiánya, csökkent volta cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokság alá helyezéshez vezethet (Ptk §) vagy életkor okán. 2.Ügyei vitelében akadályozott, távollévő személy számára történő gondnokrendelés (Ptk §), aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy ismert helyen tartózkodik, de visszatérésében gátolva van Hivatalból vagy valamely érdekelt fél ill. hatóság kérelmére a gyámhatóság rendeli el. Cselekvőképességet nem érintő gondnokság. A gondnok általános hatáskörű vagyonkezelő. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai A képviselet alapja, fajai

40 40 3.Eseti gondnokság (Ptk. 225.§ ) meghatározott ügyben  ha a szülő, gyám, gondnok nem járhat el;  sürgős esetben, ha cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője;  vagy ha távollevő személy jogainak megóvása érdekében szükséges. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai A képviselet alapja, fajai

41 41 4.Összeférhetetlenség a képviselet körében A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat. (Ptk § (3) bekezdés) 5.Az álképviselet és jogkövetkezményei Amennyiben valaki jogalap hiányában, vagy a terjedelmét átlépve lát el képviseletet álképviseletről beszélünk. Jogkövetkezmények: - érvénytelenség, - kártérítési felelősség (jó- vagy rosszhiszemű álképviselő). A képviselt utólagos jóváhagyása megszünteti az álképviseletet. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai Összeférhetetlenség, álképviselet

42 42 IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI Az akaratnyilatkozat értelmezése Az alanyok jognyilatkozata tartalmi vitájának feloldását szolgálja.  nyilatkozati elv elsődlegessége  „A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.” (Ptk § (1) bekezdés)  akarati elv » a nyilatkozó fél szándékát tekinti elsődlegesnek; főként ingyenes ügyletek esetén alkalmazandó  ászf kidolgozójával szerződő fél érdekét védő értelmezés (Ptk. 207.§ (2) bekezdés)  fogyasztó védelmét szolgáló értelmezés

43 43  joglemondás értelmezése  „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.” (Ptk § (2) bekezdés)  a rejtett indok jogi sorsa  „A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös.” (Ptk § (5) bekezdés)  színlelt ügylet jogi sorsa.  „A színlelt szerződés semmis; ha pedig más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.” (Ptk § (5) bekezdés) IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI Az akaratnyilatkozat értelmezése

44 44 IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI TÖBB ALANY A KÖTELEMBEN egyidejű többalanyúság egyidejű többalanyúság = ha akár a jogosulti, akár a kötelezetti pozícióban azonos időpontban több személy áll 1) OSZTOTT KÖTELEM (Ptk § (1) bekezdés) Osztott kötelem keletkezik akkor, ha  osztható szolgáltatással többen tartoznak, illetőleg  osztható szolgáltatást többen követelnek egyszerre, úgy, hogy  mind a kötelezettségek, mind a tartozások egymástól elválaszthatók.

45 45 2.(JOGOSULTI) EGYÜTTESSÉG (Ptk § (3) bekezdés)  Együttesség esetén a nem osztható szolgáltatást az egyszerre jelenlévő jogosultaknak kell teljesíteni.  Pl. pénzkövetelésre létesített zálogjog (a zálogjogosult és az elzálogosított követelés jogosultja)  A késedelmes teljesítést bírói letétbe helyezéssel lehet elkerülni, ha az a jogosult személyében bizonytalanság van. Pl. bizonytalan a jogosult kiléte, fellelhetősége.  Bármelyik jogosult követelheti a bírói letétbe helyezéssel való teljesítést valamennyiük javára.  Bírói letét tárgya csak pénz, értékpapír vagy okirat lehet. (Ptk. 287.§) IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI TÖBB ALANY A KÖTELEMBEN egyidejű többalanyúság

46 46 3.EGYETEMLEGESSÉG (Ptk §) A) Jogosulti egyetemlegesség  Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy a szolgáltatás egészét bármelyikük követelheti. (Ptk. 335.§) Külső jogviszony:  bármelyik jogosult követelheti a teljesítést,  bármelyik jogosult kezéhez való teljesítés objektíve kötelezettségszüntető hatályú,  objektív hatályú, ha a követelés érvényesítésére bármelyik jogosult nyilatkozatot tesz (teljesítésre való felszólítás, választási jog gyakorlása, szavatossági igény érvényesítése) IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI TÖBB ALANY A KÖTELEMBEN egyidejű többalanyúság

47 47  Objektív hatályú a jogosult késedelme és a szolgáltatás lehetetlenné válása  A jogosulti igény csak akkor évül el, ha az elévülés minden jogosult vonatkozásában beállt.  Bármelyi jogosult perindítása esetén a kötelezett annak jogerős befejezéséig a többivel szemben is megtagadhatja a teljesítést. Belső jogviszony: elszámolási helyzet: egyenlő arányban illeti őket a szolgáltatás főszabályként IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI TÖBB ALANY A KÖTELEMBEN egyidejű többalanyúság

48 48 B) Kötelezetti egyetemlegesség  Minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik mindaddig, amíg a jogosult nem kapott teljes kielégítést. (Ptk §)  Fontos hitelezővédelmi eszköz! Alapja:  jogszabály  készfizető kezesség (Ptk. 272.§ (2) bekezdés)  többek általi károkozás (Ptk. 344.§ (1) bekezdés)  örököstársak felelőssége a hagyatéki osztály előtt és után a közös hagyatéki tartozásokért (Ptk § (1) bekezdés)  jognyilatkozat. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI TÖBB ALANY A KÖTELEMBEN egyidejű többalanyúság

49 49 Külső jogviszony  Objektív hatályú tények:  kifogások (bármelyik kötelezett hivatkozhat rá)  szerződésszegés (bármelyik kötelezett teljesítését el kell fogadnia a jogosultnak)  teljesítés  beszámítás (csak a saját követelését)  jogosulti késedelem  Szubjektív hatályú tények: tartozás elengedése a jogosult által, halasztás engedélyezése, egyezségkötés. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI TÖBB ALANY A KÖTELEMBEN egyidejű többalanyúság

50 50 Belső jogviszony: „számadási kötelem” (ld. Grosschmid) Az alapjogviszony dönti el:  az egyes kötelezettek szolgáltatási mértékét (nincs egyetemlegesség!) és  A kötelezettek egymással szemben fennálló megtérítési igényét.  törvényi engedmény! IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI TÖBB ALANY A KÖTELEMBEN egyidejű többalanyúság

51 51 IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI EGYIDEJŰ TÖBBALANYÚSÁG nem azonos kötelmi pozícióban 1) Polarizálatlan többalanyúság gazdaságszervező jellegű konszenzus » gazdasági társaságok, polgári jogi társaságok 2) Harmadik személy javára vagy terhére kötött ügyletek harmadik személy terhére csak az érintett személy beleegyezésével köthető. 3) Járulékos többalanyúság, amikor a jogviszony kötelezettje mellett más személy is szerepel anélkül, hogy önálló jogállása volna. Fő esete: kezesség (Ptk §)

52 52 IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A JOGUTÓDLÁS ENGEDMÉNYEZÉS (Ptk §) engedményezés = valamely követelésnek más személyre való átruházása DE: nem engedményezhető  a személyhez kötött szolgáltatás,  forgalomképes szolgáltatás, ha azt a felek kizárták. Törvény által előírt engedményezési helyzetek:  kezes javára (Ptk. 276.§ (1) bekezdés),  tartozáselvállaló és teljesítő személy javára (Ptk. 286.§),  a biztosító javára (vagyonbiztosítás [Ptk §], felelősségbiztosítás [Ptk § (3) bekezdés]). Absztrakt (jogcímtől független) juttatás.

53 53 Létrejötte: - szerződéssel, törvényi rendelkezéssel létrejön, DE: a kötelezettel szemben csak az eredeti jogosult általi értesítés után lesz hatályos, - egyoldalú nyilatkozattal vissza nem vonható. -ha a kötelezett nem kap értesítést » csak az eredeti jogosult irányában teljesíthet; -engedményestől érkező értesítés » kétszeri teljesítés veszélye! IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A JOGUTÓDLÁS ENGEDMÉNYEZÉS (Ptk §)

54 54 Joghatása: a) az engedményes és a kötelezett viszonyában  engedményesre száll át a követelés,  a biztosítékok ( zálogjog, kezesség) átszállnak,  kötelezett nem hozhatja fel azokat a kifogásokat, amelyek az engedményező és az engedményes közötti szerződés jogcíméből erednek.  kötelezett érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket, amelyek az engedményezővel szemben már az értesítéskor fennállt jogalapon keletkeztek IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A JOGUTÓDLÁS ENGEDMÉNYEZÉS (Ptk §)

55 55 b) az engedményező és az engedményes jogviszonyában:  törvény engedmény esetén eredeti jogosult nem felel a követelésért,  visszterhes ügyleti engedmény esetén az engedményező a kapott ellenérték erejéig kezesként felel a követelésért, Kivéve: eleve bizonytalan követelésként ruházta át felelősségét egyébként kizárta  ingyenes engedményezés esetén az ajándékozás szabályai érvényesülnek. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A JOGUTÓDLÁS ENGEDMÉNYEZÉS (Ptk §)

56 56 IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A JOGUTÓDLÁS A TARTOZÁSÁTSZÁLLÁS (Ptk. 333.§) A) A tartozásátszállás Jogszabály vagy hatóság rendelkezése alapján bekövetkező kötelezetti jogutódlás.  Pl.:  halál (Ptk. 679.§);  a tulajdon átruházásával a szolgáltatás tárgyához fűződő kötelezettségek is;  jogi személyek átalakulása esetén a jogosultságok, illetve kötelezettségek átszállása.

57 57 B) A tartozásátvállalás  A kötelezetti pozícióban ügyleti úton áll be a jogutódlás, ezért a jogosult hozzájáruló nyilatkozata nélkül nem kerülhet rá sor.  Az eredeti kötelezett és a tőle kötelezetti pozíciót átvállaló személy szerződése. Joghatása: a) átvállaló és a jogosult viszonylatában  átvállaló a teljesítésre kötelezett személy,  kifogások  biztosítékok b) átvállaló és az eredeti kötelezett viszonylatában IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A JOGUTÓDLÁS A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS (Ptk §)

58 58 IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A SZERZŐDÉS (KÖZVETLEN) TÁRGYA: A SZOLGÁLTATÁS A szerződés közvetlen tárgya: az a magatartás, amelyet a kötelem jogosultja a kötelezettől követelhet, ill. amit a kötelezett a jogosulttal szemben tanúsítani köteles. 1) A szolgáltatás, mint magatartás a) Fő- és mellékszolgáltatás. b) Tevőleges (dare, facere, non facere, praestare) és nem tevőleges (tartózkodás, tűrés) szolgáltatás. c) Egyszeri, tartás, időszakonként visszatérő szolgáltatás. d) Osztható és oszthatatlan szolgáltatás. (A jogosult szerződéskötéskor fennálló és szerződési érdeke határozza meg.)

59 59 e) Személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatás. Főszabály: forgalmi jelleg. Kivétel: a személyhez kötöttség. pl.:  kötelezett oldaláról a tevékenységben álló szolgáltatások,  jogosult oldaláról az eltartásra irányuló szolgáltatások,  mindkét oldalról a bizalmi jellegű szolgáltatások. f) Visszterhesség és ingyenesség. g) Feltételtől és időhatárolástól függő szolgáltatások (Ptk §) Feltétel: a felek egy bizonytalan jövőbeli eseménytől teszik függővé a szerződés hatályosságát. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A SZERZŐDÉS (KÖZVETLEN) TÁRGYA: A SZOLGÁLTATÁS

60 60 2) A szolgáltatások csoportosítása a szolgáltatott dolog jellege szerint a) -Egyedi: a felek konkrétan megjelölték azokat a dolgokat, amelyekkel teljesíteni kell. -Fajlagos: a szolgáltatás tárgyát fajta és mennyiség (szám, súly, hosszmérték) szerint határozták meg. „Genus perire non potest.” -Zártfajú: ha a szolgáltatás meghatározása fajtán belül valamiféle korlátozást vagy szűkítést tartalmaz. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A SZERZŐDÉS (KÖZVETLEN) TÁRGYA: A SZOLGÁLTATÁS

61 61 b) Vagylagos szolgáltatás (alternativ obligatio) Ptk §: ha a felek két vagy több szolgáltatást úgy jelölnek meg, hogy ezek közül valamelyik fél (vagy harmadik személy) határozhatja meg, hogy melyik legyen a teljesítendő szolgáltatás Vagylagos felhatalmazottság (facultas alternativa): eredetileg csupán egy szolgáltatásra irányul a szerződés, és ezt lehet utóbb egy járulékos szolgáltatással felváltani. c) A pénzbeli szolgáltatás. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A SZERZŐDÉS (KÖZVETLEN) TÁRGYA: A SZOLGÁLTATÁS

62 62 IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A PÉNZSZOLGÁLTATÁS A pénzszolgáltatást a legfajlagosabb szolgáltatássá - általános értékmérő funkciója, - korlátlan oszthatósága, - helyettesítő jellege és bármikori beszerezhetősége teszi. Értékben a pénznem és összeg meghatározásával lehet megjelölni. A pénztartozás megfizetésének módja (Ptk. 231.§, §) - A pénztartozás helyén érvényben lévő pénznemben kell teljesíteni. - A késedelmes adós bármikor jogosult részteljesítésre, azt a jogosult nem utasíthatja vissza. - Teljesítés helye: jogosult lakhelye, székhelye. - Teljesítés történhet készpénzzel, számlák közötti elszámolással, egyéb pénzhelyettesítő eszközökkel.

63 63 Több fennálló tartozás esetén: a kötelezett dönt a kielégítési sorrendről, ennek hiányában a teljesítést:  a régebben lejárt,  azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb,  egyenlő mértékben terhes tartozások közül a kevésbé biztosított követelés fedezésre kell fordítani,  egyenlő mértékben biztosított követeléseket a teljesítés azonos arányban csökkenti. Egy adott tartozás esetében a sorrend: költség - kamat - tőke (a kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan) IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A PÉNZSZOLGÁLTATÁS

64 64 IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A KAMAT, A PÉNZBELI TARTOZÁS OBJEKTÍV JOGKÖVETKEZMÉNYE kamat = valamely tőke (pénz vagy más helyettesíthető dolog) használatáért a tőkeösszeg meghatározott százalékában kifejezett, és a használat idejéhez igazodó ellenérték. Fajtái: 1) ügyleti 2) törvényi A kamat mértéke:  a kamatláb, amely egy évre vonatkozik és a használat idejéhez igazodik,  reálkamatláb: az inflációt, azaz a vásárlóérték romlását meghaladó mértékű kamatláb.

65 65 1)Ügyleti kamat: a pénzkölcsön ellenértéke. „ A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közötti szerződéses kapcsolatában kamat csak kikötés esetében jár.” (Ptk § (1) bekezdés) Mértéke: jegybanki alapkamathoz igazodik! Új rendelkezés! → a Ptk §-a új (2) bekezdéssel egészült ki az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt, vagy az alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A KAMAT, A PÉNZBELI TARTOZÁS OBJEKTÍV JOGKÖVETKEZMÉNYE

66 66 2) Törvényi kamat: késedelmi helyzetet szankcionál vagy kompenzál, objektív és minimál kárátalány jelleggel. a) Késedelmi kamat (Ptk. 301.§):  a fizetési kötelezettségével késedelemben lévő szerződésszegő adóst terheli.  minimál-kárátalány jellegű. b) Kárkamat (Ptk. 360.§): a károkozó fizetési kötelezettsége késedelmes teljesítésének szankciója (károkozástól). c) Egyenértéki kamatot kell fizetni minden olyan esetben, amikor hiányzik a pénzhasználat ingyenességének jogcíme (pl.: megbízás nélküli ügyvitel, ügylettől való elállásnál visszajáró összeg) IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A KAMAT, A PÉNZBELI TARTOZÁS OBJEKTÍV JOGKÖVETKEZMÉNYE

67 67 A kamatszabályok változásai (1996. január 1-től) január szeptember 1. között keletkezett jogviszonyokban: Eltérő kikötés hiányában 20 %-os ügyleti kamat, törvényi kamat 20% ill. késedelmi kamat: +8%-kal növelt összegű ügyleti kamat, de legalább 20% szeptember 1. – április 30. között keletkezett jogviszonyokban:  az ügyleti kamatmérték szabad megállapodás tárgya (A költségvetési törvény alapján évben) - évi 11 %, ha a felek nem kötöttek ki  magánszemélyek viszonylatában a kölcsön ingyenes jogügylet (ellenkező és kifejezett megállapodás hiányában) IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A KAMAT, A PÉNZBELI TARTOZÁS OBJEKTÍV JOGKÖVETKEZMÉNYE

68 68  a bíróság a túlzott mértékű kamatot mérsékelheti.  törvényi kamat: jogi lehetőség van késedelem beálltára kamatmértéket meghatározni (11 %);  megszűnt az alanyok közti különbségtétel;  ha a felek késedelmi kamatot nem kötöttek ki, mértéke: +4%, de minimum 11%.  szeptember 1-je előtt keletkezett jogviszonyokban csak a január 1-je után esedékessé váló kamatot érintette a módosítás ! szeptember 1. – április 30. között keletkezett jogviszonyokban (folyt.): IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A KAMAT, A PÉNZBELI TARTOZÁS OBJEKTÍV JOGKÖVETKEZMÉNYE

69 május 1. után keletkezett jogviszonyokban  ügyleti kamat mértéke = (az érvényes) jegybanki alapkamat (lásd köv. pontnál)  Ptk § a késedelmi kamat mértéke: a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat, ha volt ügyleti kamat, akkor +1/3 jegybanki alapkamat, de minimum a jegybanki alapkamat  Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok: Ptk. 301/A. § alapján a késedelmi kamat: a jegybanki alapkamat 7%- kal növelt összege A késedelmi kamat esedékességének időpontját a túlzottan alacsony kamat mértékét a bíróság megváltoztathatja. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A KAMAT, A PÉNZBELI TARTOZÁS OBJEKTÍV JOGKÖVETKEZMÉNYE

70 70 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI I.SZERZŐDÉSTANI ALAPTEVÉS II.A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI ÉS FŐ JELLEMZŐI III.A SZERZŐDÉS LÉTSZAKAI IV.A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA V.A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA, MÓDOSÍTÁSA VI.A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL VII.A TELJESÍTÉS VIII. A SZERZŐDÉSSZEGÉS

71 71 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSTANI ALAPVETÉS Kötelem = követelés és tartozás egysége, amelyben a mellérendelt jogalanyok,relatív szerkezetű és(általában) pozitív tartalmú viszonyban állnak egymással, és vagyoni értékű szolgáltatásaik teljesítését vagyoni szankciók biztosítják Szerződés = két vagy több személy joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata. (lényege: a konszenzus)

72 72 1. A szerződés alanyai A szerződés két vagy több alanyú jogügylet, amelynek bárki alanya lehet. Az alanyok jogi értelemben szabadok, azaz mellérendeltek. Egybehangzó akaratnyilatkozat tételére csak belátási képességgel rendelkező természetes személy képes. 2. A konszenzus Az akaratnyilatkozatoknak teljes mértékben egybehangzóknak kell lennie ahhoz, hogy a szerződés (contractus) létrejöhessen. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSTANI ALAPVETÉS A SZERZŐDÉS ELEMEI

73 73 3. A szerződés gazdasági tartalma A jogrend által előírt diszpozitív kívánalom: a visszterhesség (a szolgáltatással vele egyenértékű szolgáltatás álljon szemben), kivétel az ingyenesség. 4. A szerződés jogi tartalma A szolgáltatás, mint a szerződés jogi tartalma megmutatja, hogy az adósnak hogyan kell cselekednie ahhoz, hogy szerződésszerűen teljesítsen. 5. A szerződés tárgya A kötelezetti szolgáltatás a jogosult szerződéssel létrehozott érdekét elégíti ki. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSTANI ALAPVETÉS A SZERZŐDÉS ELEMEI

74 74 6. A szerződések joghatása (az állami elismertség) Az állam viszonya szerződésekhez: támogatja, eltűri (naturalis obligatio), tiltja (érvénytelenség). A hibátlan szerződéseket az állam elismeri, oly módon, hogy hozzá a perelhetőség és végrehajthatóság állami eszközrendszerét biztosítja. A jogi hibában szenvedő szerződéseket az állam érvénytelennek tekinti, így nem fűződhet hozzá joghatás. Ha időközben mégis fűződött, akkor in integrum restitutio következik be. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSTANI ALAPVETÉS A SZERZŐDÉS ELEMEI

75 75 A szerződések jogának hatályos jogforrásai  a Ptk. negyedik fejezete.  külön jogszabályok pl.: évi XVI. tv. a koncesszióról, évi CLX. tv. a fogyasztóvédelemről, 151/2003 (IX. 22.) Korm. rend. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSTANI ALAPVETÉS A SZERZŐDÉS ELEMEI

76 76 A szerződések jogának fejlődési tendenciái a) Relatív szerkezet lazulása (szerződés, szerződésszegésből fakadó kártérítés) b) Fogyasztóvédelmi normák előtérbe kerülése (protekcionális illetve támogató célú fogyasztóvédelem) c) Szabványosodás d) Szerződési típusok oldódása e) Gazdaságszervező jelleg erősödése f) Jogharmonizációs törekvések V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSTANI ALAPVETÉS A SZERZŐDÉS ELEMEI

77 77 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI ÉS FŐ JELLEMZŐI A polgári jog általános alapelveinek szerződési relevanciája 1. értelmezési alapelv Ptk. 1. § (2) 2. a jóhiszem ű ség, tisztesség, valamint Ptk. 4. § (1) 3. az elvárhatóság követelménye Ptk. 4. § (4) 4. együttm ű ködési kötelezettség Ptk. 4.§ (2) 5. rendeltetésszer ű joggyakorlás elve és Ptk. 2. § (2) a joggal való visszaélés tilalma

78 78 1. A szerződési szabadság elve Főszabály: jogi értelemben a szerződés alanyainak akarata – a szerződés megkötésére vonatkozóan – nincs megkötve. A) Szerződéskötési szabadság → korlátja: a szerződéskötési kötelezettség (Ptk § (7), Ptk § (1)-(2) bekezdés) Pl.: előszerződés (Ptk §), rendhagyó előszerződés (Ptk §), opciós szerződés (Ptk §) Indoka lehet: minősített közérdek (jogszabályi) válságjogi helyzet (jogszabályi) felek korábbi akarata ( szerződési) V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jog speciális alapelvei

79 79 B) Partnerválasztás szabadsága Korlátozására kivételesen kerül sor. Pl.: közforgalmú tömegközlekedési szolgáltatást üzemeltető cég az utazásból önkényesen nem zárhat ki senkit, de pl.: fertőző betegeket igen. C) Szerződési típusszabadság Korlátozására kivételesen és csak közérdekből kerül sor. Pl.: évi IV. törvény a gazdasági társaságokról V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jog speciális alapelvei

80 80 A minősítés szempontjából legjelentősebb rendező elv a szerződés tartalma szerinti tipizálás: 1.szolgáltatás jellege szerint: dare – facere – non facere – praestare 2.értékviszonyok alapján:, ingyenes – visszterhes 3.érdekpozíciók szemszögéből: polarizált alanyú – egypólusú 4.jogcímen alapulóak, absztraktak 5.a kötelemalapító szerződés, a kötelembonyolító (pl.: módosító) szerződés 6.tömeg- és egyedi ügyletek 7.az akaratnyilatkozat módja alapján szóban, írásban illetve ráutaló magatartással létrejövő szerződés 8.a szerződés funkciója szerint lehet előzetes, végleges. 9.időtényező alapján: egyszeri, illetve tartós szolgáltatásokat tartalmazó 10.tartós jogviszonyokban a szolgáltatás lehet: folyamatos, ismétlődő, szakaszos. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződések lehetséges csoportosításai

81 81 A szerződések létrejöttéhez fűződő jogi hatás szempontjából: - konszenzuál szerződések - reálszerződések Formai szempontból:  a Ptk.-ban nevesített szerződések, egyéb jogszabályban nevesített szerződések (licencia, kiadói szerződés)  jogszabályban szereplő, de nevesítetlen, azaz innominát szerződések,  jogszabály által nem rendezett, atipikus szerződések V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződések lehetséges csoportosításai

82 82 D) A tartalom szabadsága „Ptk § (1): Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek.” Korlátozása: a) jogszabályi tilalmakkal (negatív módon) Ptk § és az egyoldalú kógencia Ptk § (1) b) engedélyhez kötéssel vagy kötelező tartalmú elemek előírásával 8pozitív módon) V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jog speciális alapelvei

83 83 2. Az egyenérték ű ség főszabályszer ű követelménye A) A visszterhesség, mint főszabály Megdönthető vélelem, hogy a szolgáltatással szemben – értékét tekintve – vele arányban álló szolgáltatásnak kell állnia. Ingyenesség vélelme csak a Ptk § (1) bekezdés » ügyleti kamat a magánszemélyek egymás közötti pénzkölcsön- szerződése esetén B) Jogszerűen egyensúlyhiányos szerződések - ingyenes szerződések (ajándékozás) - kockázati elemeket hordozó szerződések (tartási sz.) - szerencseszerződések V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jog speciális alapelvei

84 84 C) Jogellenesen egyensúlyhiányos szerződések → é rvénytelen szerződések, amelyekhez joghatás nem fűződik.  feltűnő értékaránytalanság Ptk § (2)  másik fél által okozott értékbeli tévedés Ptk § (1)  megtévesztés Ptk § (4)  gazdasági erőfölény Ptk §  uzsora szerződésPtk § Tartós jogviszony esetén az egyenértékűség az értékállandóság igényeként jelenik meg. Valorizáció: a pénzbeni tartozás nominális átértékelését jelenti V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jog speciális alapelvei

85 85 3. A pacta sunt servanda és a clausula rebus sic stantibus A) Pacta sunt servanda (főszabály) „A szerződéseknek a felek között törvény ereje van.” (Code Civil) a felek kötelesek jóhiszeműen eljárni 3. személyre – annak beleegyezése nélkül – a szerződésből jogok és kötelezettségek nem háramolhatnak a szerződést úgy kell teljesíteni, ahogy azt a felek a szerződésben rögzítették. B) Clausula rebus sic stantibus (kivétel) Olyan esetekben alkalmazható, amikor azt az időmúlás során beálló lényeges körülménybeli változás indokolja. Jogkövetkezmény: módosítás vagy elállás pl.: Ptk § és a 226. § (2) V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jog speciális alapelvei

86 86 4. Együttműködés a szerződés megkötése és teljesítése körében  Ptk. 4 (1) bekezdés  Ptk § (3) bekezdés: culpa in contrahendo A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.  Ptk § (4) bekezdés A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jog speciális alapelvei

87 87 1.) A létrehozás folyamata, amely a szerződés megkötéséig tart. DE: előfordulhat, hogy a folyamatot nem követi szerződéskötés! 2.) A szerződés létrejöttétől a szerződés teljesítéséig terjedő időszak. 3.) Teljesítés ( → szerződésszegés) 4.) Teljesítést követő szakasz → helytállási (praestare) intervallum, hibás teljesítési jogkövetkezmények érvényesítése V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS LÉTSZAKAI

88 88 1. A szerződés létrejöttének mechanizmusa a) Az ajánlat ≠ felhívás ajánlattételre b) Ajánlati kötöttség (Ptk §) → függő jogi helyzet Az ajánlattevő kizárhatja ajánlati kötöttségét vagy megjelölheti annak maximális időtartamát. Ajánlati kötöttség kezdete: amikor az ajánlat a címzettel szemben hatályossá válik (tudomásra jutás, megérkezés) Az ajánlati kötöttség megszűnik, ha az elvárható gyorsasággal válasz nem érkezik (objektív). Az ajánlatra érkező eltérő tartalmú válasz új ajánlatnak minősül. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés létszakai – a szerződés létrehozása

89 89 c) A szerződés létrejövetele (Ptk §) A szerződés létrejön, ha az ajánlat és az elfogadó nyilatkozat lényeges elemeiben egybecseng. A hallgatás önmagában nem beleegyezés! Rejtett disszenzus: a felek között nincs valóságos akarategység, ugyanakkor abban a hiszemben vannak, hogy közöttük szerződés áll fenn. Következménye: - nincs szerződés, - a létrejött szerződés érvénytelen, - a szerződés az értelmezés útján megállapított tartalommal létezik. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés létszakai – a szerződés létrehozása

90 90 a) Reálaktus Mindkét fél ráutaló magatartása hozza létre a szerződést. b) Széleskörű nyilvános ajánlat elfogadásával létrejövő szerződés - A tájékoztatásnak nyilvánosnak, hitelesnek és friss adatokat tartalmazónak kell lennie. (értékpapírok) c) Versenytárgyalás Specialitása, hogy a kiíró nyilvánosan tesz ajánlatot vagy felhívást. Törvény kötelezően előírhatja versenytárgyalás kiírását, pl: évi CXXIX. tv. a közbeszerzésekről, évi XVL. tv a koncesszióról. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés létrejöttének speciális módozatai

91 91 VERSENYTÁRGYALÁS Árverés (Licit) Az ajánlattevő széles körben meghirdetett feltételes ajánlata indítja el a szerződéskötési folyamatot. Értékesítési jellegű. Pályázat (tender) Megrendelési jellegű. A pályázat kiírója (nem minősül ajánlattevőnek, hanem ajánlatot kérő) a pályázóra bízza a feltételrendszer kidolgozását. Bánatpénz kikötése. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés létrejöttének speciális módozatai

92 92 f) Általános szerződési feltételek (Ptk. 205/A.§ - 209/D.§) Fogalma: az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködés nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. (Ptk. 205/A § (4) bekezdés) A feltételt használó félnek kell bizonyítania, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közreműködött, azaz a feltételt egyedileg megtárgyalták. (azaz nem ászf) V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés létrejöttének speciális módozatai

93 93 Az ÁSZF csak akkor válik a szerződés részévé, ha  a másik fél számára megismerhető és  azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. (Ptk § (3) bekezdés)  szokásostól eltérő feltételt a másik fél – külön figyelemfelhívó tájékoztatás után - kifejezetten elfogadta. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés létrejöttének speciális módozatai

94 94 Tisztességtelen az ÁSZF vagy a fogyasztói szerződés kikötése, ha  a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megszegésével  a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit  egyoldalúan és indokolatlanul  az egyik fél hátrányára állapítja meg. A jogszabály által meghatározott feltétel sosem minősülhet tisztességtelennek. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés létrejöttének speciális módozatai

95 95 előszerződés = egy jövőben megkötendő szerződés létrehozatalára vonatkozó kölcsönös kötelezettségvállalás Kötelező tartalmi elemei: kik, milyen határidővel vagy feltétellel, mire vonatkozóan kívánnak szerződést kötni. Alaki feltétel: az előszerződésre ugyanazon formai megkötések vonatkoznak, mint a létrehozni kívánt szerződésre. Jogkövetkezménye: kétoldalú szerződéskötési kötelezettség. Nagy jelentőséggel bír a clausula rebus sic stantibus elve. Nem azonos a keretszerződéssel, amelyből nem következik szerződéskötési kötelezettség. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI Az előszerződés (pactum de contrahendo) (Ptk §)

96 96 Hatályosulás: a szerződés jogi hatásának beállása Kivételek: a) Feltétel vagy időtűzés → f elfüggesztő („még nem”), illetve bontó feltétel („már nem”). b) Relatív hatálytalanság → pl.: Actio Pauliana (Ptk §), elővásárlásra jogosultat megillető jogvédelem (Ptk §). c) Szankciós hatálvosság; Ptk § (2). Harmadik személy hozzájárulásának kérdése A) Az akaratnyilatkozat érvénye és hatálya B) A szerződés hatálya (pl.: önkormányzati lakások cseréje) V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés hatályosulása

97 97 A felek kölcsönösen követelhetik a másik fél szolgáltatásának szerződésszerű teljesítését, és annak felróható elmaradása esetén kártérítési igényt is támaszthatnak. a) Ajánlattételre felhíváshoz jogkövetkezmény nem fűződik, de a Ptk. 6. §-a alkalmazható. b) Ajánlati kötöttség megszegéséhez a Ptk § szerinti kártérítési jogkövetkezmény kapcsolódik. (pozitív interesse) c) Ajánlatának visszavonása jogkövetkezménye a gazdasági szervezetek estében negatív interesse. (Ptk § (3) bekezdés) (de lege ferenda). d) Culpa in contrahendo esetén pozitív interesse. e) Actio Pauliana esetén relatív hatálytalanság a hitelezőkkel szemben. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jogkövetkezmények

98 98 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA 1.Az érvénytelenség és hatálytalanság mibenléte a) A szerződési akarat hiánya, a disszenzus Ha a felek nyilatkozata a disszenzus állapotában van (egybehangzó akarata hiányos vagy teljességgel hiányzik), a szerződés nem jön létre. b) Érvénytelenség Érvénytelen a szerződés, ha a törvényben meghatározott valamilyen oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére. Az oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

99 99 c) Hatálytalanság A felek között létrejött, érvényes szerződéshez valamilyen oknál fogva (pl.: bontó vagy felfüggesztő feltétel miatt) nem fűződik joghatás.  Relatív hatálytalanság: az érvényes szerződés meghatározott személyek viszonylatában nem hatályosul.  Szankciós hatályosság, mint rendhagyó megoldás (Ptk § (2) és 223. § (2) bekezdés). V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA

100 100 SEMMISSÉGMEGTÁMADHATÓSÁG 1. akarathibák cselekvőképesség színlelt szerződés fizikai kényszer álképviselet tévedés megtévesztés fenyegetés 2. akaratnyilatkozat hibái alakszerűségi hibák 3. célzott joghatás hibái tilos, jogszabályba ütköző, jogszabályt megkerülő, jóerkölcsbe ütköző, lehetetlen uzsorás szerződések fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötése, ászf-e a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága tisztességtelen ászf. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Az érvénytelenségi okok rendszere

101 101 A megtámadhatóság és a megtámadás Az érvénytelenség relatív (feltételes) formája, a szerződés a sikeres megtámadás hatására válik érvénytelenné. A megtámadás egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amelyet a megtámadási határidő megnyíltától számított egy éven belül kell írásban a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetén haladéktalanul bírósághoz kell fordulni. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Megtámadhatóság, megtámadás

102 102 Megtámadásra jogosult személyek - sérelmet szenvedett fél, - az, akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik. Megtámadási idő:  kezdete: Ptk § (2) bekezdés,  anyagi jogi jellegű, de elévülési természetű (vonatkoznak rá az elévülés nyugvása és megszakadása szabályai),  általában 1 év. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Megtámadhatóság, megtámadás

103 103 A) Az akaratban fellelhető megtámadási okok a) Tévedés (Ptk § (1) bekezdés) Feltételei:  lényeges körülményben történt tévedés, és  a tévedést a másik fél okozta, vagy azt felismerte. (kivéve: ingyenes szerződések) Tévedés történhet :  a szerződés alanyában,  tárgyában,  tartalmában vagy  indokában. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE A megtámadási okok

104 104 Jogi tévedés (Ptk § (2) bekezdés) ha a jogszabály tartalmában való lényeges tévedés, a munkakörében eljáró jogi szakértő (ügyvéd, közjegyző, jogtanácsos), a felek együttes jelenlétében adott nyilvánvalóan téves felvilágosításának eredményeképpen következett be. Közös téves feltevés (Ptk § (3) bekezdés), ha a felek ugyanabban a téves feltevésben voltak. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE A megtámadási okok

105 105 b) Megtévesztés, jogellenes fenyegetés (Ptk § (4) bekezdés)  Megtévesztés: tudatos, szándékos tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás.  Fenyegetés: személyi vagy vagyoni jogellenes hátrány kilátásba helyezése abból a célból, hogy ezáltal a szerződő felet nyilatkozat tételében befolyásolja. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE A megtámadási okok

106 106 B) A célzott joghatás hibájában rejlő okok a) Az objektív értékaránytalanság (Ptk § (2) bekezdés) Konjunktív feltételei:  az értékaránytalanságnak a szerződés megkötésekor kell fennállnia,  az értékaránytalanságnak feltűnőnek kell lennie (alkusáv),  egyik felet sem vezette az ajándékozás szándéka. b) Tisztességtelen általános szerződési feltételek megtámadása (Ptk. 209/A. § (1) bekezdés) V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE A megtámadási okok

107 107 semmisség = érvénytelenség abszolút megjelenési formája. A szerződést nem kell külön megtámadni, az önmagában véve ex tunc hatállyal érvénytelen. Bárki határidő nélkül hivatkozhat rá. A bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. Relatív semmisség: csak meghatározott személy érdekében lehet rá hivatkozni; Ptk. 16/A. § Ptk. 209/A. § (2) bekezdés V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE A semmisség és a relatív semmisség

108 108 A) Az akarat hibái a) A cselekvőképesség korlátozottsága és hiánya (Ptk §) b) A színlelt szerződés (Ptk § (4) bekezdés) A felek nyilatkozata látszólagosan megfelel egy szerződés alaki és tartalmi kellékeinek, de  a felek vagy egyáltalán nem akarnak szerződést kötni (a hitelezők kielégítési alapjának elvonása érdekében kötött adásvételi szerződés), vagy  a külvilág felé egy másik szerződést lepleznek (jogszabályi rendelkezések kijátszása érdekében kötött szerződések). Elvileg lehetséges egyoldalú nyilatkozat színlelése is. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Semmisségi okok

109 109 c) Fizikai kényszer d) Az álképviselet  nem a képviselt akaratát tükrözi,  nincs valós szerződési akarat. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Semmisségi okok

110 110 B) A szerződési nyilatkozat hibái A megszabott alakszerűség hiánya 1. A jogszabály által megkívánt alakszerűség megsértésével létrejött szerződés semmis. Pl.:  kezesség csak írásban vállalható érvényesen  elővásárlási, visszavásárlási, és vételi jog, kötbér stb. szintén csak írásban köthető ki. 2. Felek kifejezetten megállapodhatnak később megkötendő szerződésük alakszerűségében, e kikötés megsértése ellenére is érvényes lesz a szerződés, ha a jogosult a teljesítést elfogadja. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Semmisségi okok

111 111 C) A célzott joghatás hibájában rejlő semmisség (Ptk § (2) bekezdés) a) Tilos szerződések: jogszabályba ütköző szerződések pl.:cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis Ptk. 12/C.§ zálogjogi rendelkezések, Ptk § (2) bekezdés b) Jogszabály megkerülésével kötött szerződések c) A jóerkölcsbe ütköző szerződések d) Az uzsorás szerződések Ptk 202. § Szubjektív elem: a „kihasznált” fél helyzete. e) Lehetetlen szerződések Ptk § (2) bekezdés (fizikai, jogi) f) Fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötése ill. tisztességtelen általános szerződési feltétele V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Semmisségi okok

112 112 A) Az érvénytelenség orvoslása  A hibát maguk a felek küszöbölik ki (pl.: alakszerűségi hiba esetén)  Az érvénytelen szerződést a bíróság érvényessé nyilvánítja (Ptk § (2) bekezdés 2. mondata)  pl.: feltűnő értékaránytalanság esetén (Ptk § (1) bekezdés), ex tunc hatállyal V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Az érvénytelenség jogkövetkezményei

113 113 B) Az eredeti állapot helyreállítása (Ptk § (1) bekezdés)  Nincs jelentősége a jó-, vagy rosszhiszemnek.  Főszabály: a szolgáltatást természetben kell visszaszolgáltatni C) Az érvénytelen szerződés hatályosítása (Ptk § (2) bekezdés 1. Mondata) Akkor kerül rá sor, ha a hiba nem orvosolható és az eredeti állapot nem állítható helyre. Ha ez nem lehetséges, akkor a pénzbeli érték megfizetésére kerül sor. (Ezzel párhuzamosak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai) V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Az érvénytelenség jogkövetkezményei

114 114 D) Az állam javára marasztalás » 21. sz. Irányelv  Feltételei: - visszatérítésre kerüljön sor, - tiltott, jóerkölcsbe ütköző szerződés, - megtévesztő, jogtalanul fenyegető, csalárd módon eljáró félnek visszajáró szolgáltatás esetén ítélhető meg.  Kötelezően alkalmazandó az uzsorás szerződésekre. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Az érvénytelenség jogkövetkezményei

115 115 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA módosulás = a felek szándékán kívül álló jogi tény eredményez módosulást a szerződésben, vagy a felek szándéka nem közvetlenül irányul a szerződés módosítására. módosítás = a felek akaratából változik a szerződés. A) A szerződés módosulása 1.) Módosulás az alanyi kör tekintetében Elsősorban a felek közös akarata eredményezheti: pl.: - engedményezés esetén a jogosult változik, - társasági szerződésben következik be változás a tagok be- és kilépésével, - kezesi szerződés.

116 116 2.) Módosulás a szerződés tárgyában Alternativ obligatio: Ptk § 3.) Módosulás a szerződés tartalmában - A felek a szerződés bármelyik tartalmi elemét egységes akarattal megváltoztathatják. - Bíróság kivételesen módosíthatja a szerződés tartalmát, pl.: Ptk § (2) tartási szerződés. - Jogszabály módosíthatja a szerződést, pl: amikor hatósági ára(ka)t határoz meg. 4.) Módosítás a szerződés jogcímében V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

117 117 B) Módosítás a felek akaratnyilatkozata alapján 1.) Szerződésmódosítás – szerződés útján Ptk § (1) bekezdés  A kötelemalapító szerződés szabályai vonatkoznak rá: Feltétele:  a felek akarategysége és  a módosítandó szerződéssel egyező alakiság. Akadályközlés nem tekinthető szerződésmódosításnak. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

118 118 2.) Az egyezség a) Anyagi jogi egyezség Ptk § (3) bekezdés Fogalmi elemei:  már fennálló szerződés  vitatható elemei tekintetében,  a felek konszenzusban,  olyan új közös álláspontot hoznak létre, melyben a felek mindegyike engedett. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

119 119 b) Egyezség a csőd- és felszámolási eljárás során (1991. évi IL. törvény)  A felszámolás során az adós és a hitelezők állapodnak meg a tartozások kielégítésének mértékéről, sorrendjéről. c) Az eljárásjogi egyezség  A felek akaratából, de a bíróság jóváhagyásával rendeződik a jogvita (a kölcsönös engedés nem fogalmi elem!). 3.) Az egyoldalú nyilatkozat. mint alakító jog Az alakító jog gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával jogviszonyt létesíthet, módosíthat, illetve szüntethet meg. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

120 120 C) A bíróságok szerződésmódosító jogköre A) Tartós jogviszonyban Ptk § Konjunktív feltételei: - a felek közötti tartós jogviszonyban - a szerződéskötést követően beálló, - jelentős változás, mely - valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti. Követendő alapelvek: - clausula rebus sic stantibus - culpa in contrahendo V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

121 121 B) Az érvénytelenség körében Érvénytelenség orvoslása. C) A szerződéskötési kötelezettség körében - Ptk § (2) bekezdés: a gazdálkodó szervezetek szerződéskötési kötelezettségének körében, - Ptk § (4) bekezdés: az előszerződés körében. D) A jogszabállyal módosított szerződések körében Ptk § (2) bekezdés: ha jogszabály a szerződést úgy módosítja, hogy az valamelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását. E) Részletfizetés engedélyezése és bírói mérlegelés F) Túlzott mértékű kamatot, kötbért a bíróság leszállíthatja. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

122 122 D) Jogszabályi módosulás lehetőségei a Ptk-ban és más törvényekben A Ptk § (2) bekezdés értelmében jogszabály szerződést csak kivételesen változtathat meg. E) Az emberi és társadalmi körülmények módosító hatása Pl. valamelyik fél halála V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

123 123 A szerződés – rendszerint – a tartalmának megfelelő (szerződésszerű) teljesítéssel szűnik meg. 1. A szerződés megszűnése kétoldalú nyilatkozat alapján (Ptk § (1) bekezdés)  megszüntető szerződés  felbontó szerződés V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Kétoldalú nyilatkozat alapján

124 124 A) A megszüntető szerződés A felek olyan kétoldalú jognyilatkozata, amely a szerződést a jövőre nézve (ex nunc) hatállyal szünteti meg. Alakisága!! Főként irreverzibilis szerződéseknél, mint - bérleti szerződés, - megbízási szerződés, stb. érvényesül. B) A felbontó szerződés Olyan kétoldalú nyilatkozat, amelyben a felek szerződésüket annak keletkezésének idejére (ex tunc) hatállyal számolják fel. Alakisága!! PK. 32. – elszámolás! V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Kétoldalú nyilatkozat alapján

125 125 - azonos alakiság mellett. Oka szerint (jellege) a) hatalmasság (nincs indoklási kötelezettség), b) szankció ( súlyos szerződésszegéseknél). A) A felmondás (Ptk § (1)-(2) bekezdés) A másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést a jövőre nézve szünteti meg: - a már teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, - az ellenszolgáltatással nem fedezett szolgáltatás visszakövetelhető. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk §)

126 126 FELMONDÁS A) Rendes felmondás Jellemzői: - kivételesen határozott idejű szerződések esetén is alkalmazható, - indoklása nem kötelező, - felmondási időközzel, pl.: megbízás, bérlet, letét, stb. B) Rendkívüli (szankciós) felmondás Jellemzői: - határozott és határozatlan szerződéseknél egyaránt, - súlyos szerződésszegés esetén, - indoklási kötelezettséggel alkalmazható, - azonnali hatály. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk §)

127 127 B) Az elállás (Ptk § (1)-(3) bekezdés) - A másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozat, amely visszaható hatállyal számolja fel a szerződést. - Eredményeként a szerződés előtti állapotot kell helyreállítani. a) Hatalmasságként alapulhat jogszabályon és a felek megállapodásán. aa) Jogszabályon alapul: - Objektív elállás Indoklási kötelezettség nincs, de az ellenérdekű félnek kártalanítás jár. pl. a szállítási, a vállalkozási és fuvarozási szerződéseknél a megrendelőt, feladót illeti meg. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk §)

128 128 - A körülmények változása (clausula rebus sic stantibus) pl.: - kölcsönösszeg átadásának megtagadása Ptk. 524.§ (1) bekezdés - jogszabály által módosított szerződéseknél Ptk § (2) bekezdés ab) Szerződésen alapuló elállási jog: - Indoklást nem igényel, ám okszerűen valamelyik fél, nem bizonyítandó érdekmúlásához kapcsolódik. -Bánatpénz: abszolút kárátalány jellegű. az elállási jogosultság megszerzésének ellenértéke, V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk §)

129 129 - Nem gyakorolhatja elállási jogát az a fél, aki a kapott szolgáltatás ellenértékét nem, vagy csak csökkentett mértékben tudja visszaszolgáltatni. b) Szankciós elállás  jogosultságként mindig jogszabályon alapul.  a szerződő felet a másik fél súlyos szerződésszegő magatartása esetén illeti meg ez a jog.  érdekmúlás bizonyításához kötött pl.: - kötelezetti késedelem (Ptk § (1) bekezdés), hibás teljesítés (Ptk § (3) bekezdés) V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk §)

130 130 A)Jogszabályon alapuló egyes szerződésszüntető tények pl.: - Megbízási szerződésnél a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válása (Ptk §) - A polgári jogi társaság megszűnik, ha tagjainak száma egy főre csökkent (Ptk § f. pont). B) Közhatalmi aktusok a) Bíróság jogviszony-alakító jogosultsága pl.: tartási és életjáradéki szerződés (Ptk § (2) bekezdés) b) Közigazgatási határozat pl.: kisajátítás miatt megszűnő bérleti szerződés V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A közhatalmi aktusok szerződésszüntető ereje

131 131 „Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett.” (Ptk §) pl.: öröklés → a kötelezett a jogosult örökösévé válik gazdálkodó szervezetek egyesülése A szerződés megszűnése harmadik személy jogát, illetve kötelezettségét nem érintheti. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A confusio

132 132 A halál ténye főszabályként nem szünteti meg a szerződést. (jogutódlás) pl. az örökös (mint egyetemes jogutód) köteles helytállni az örökhagyó tartozásaiért a) A kötelezett halála megszünteti a szerződést, ha a szolgáltatás csak személyesen volt teljesíthető, pl.: ingyenes tartási szerződés. b) Más okból (pl. a megbízásnál a bizalmi jelleg) a jogosult halála megszünteti a (tartási) szerződést. c) A jogi személy jogutód nélküli megszűnése. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A halál mint szerződésszüntető körülmény

133 133 Ha a szerződés a megkötése utáni okból nem teljesíthető, akkor lehetetlenülésről beszélünk (≠ lehetetlen szerződés!) a) Jogi lehetetlenülés: a szerződés jogszerű teljesítése jogi akadály miatt nem lehetséges. b) Fizikai lehetetlenülés: ha a szolgáltatás tárgya megsemmisült vagy egyéb okból nem hozzáférhető. de: „genus perire non potest” = „a fajta nem pusztulhat el” c) Érdekbeni (gazdasági) lehetetlenülés: ha csak aránytalan áldozatok árán lehetne csak a szerződést teljesíteni. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A lehetetlenülés

134 134 Lehetetlenülés jogkövetkezményei: a) Objektív: az egyik félnek sem felróható lehetetlenülés miatt a szerződés megszűnik (Ptk § (1) bekezdés) A szerződés ex tunc hatállyal szűnik meg → elszámolási kötelezettség! b) Szubjektív: ha valamely fél felróható magatartása miatt lehetetlenül a szerződés, akkor lehetséges jogkövetkezmény a kártérítés. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A lehetetlenülés

135 135 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés elvei (Ptk §) 1.Reális teljesítés „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.” 2. Együttműködés „A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek.”, DE: elvárhatóság! 3. Tájékoztatás „A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni.”

136 A szerződés megszűnik, ha a teljesítés szerződésszerű és mindkét fél teljesített. 2. Az ellenérték esedékessé válik. 3. A kárveszély a másik, szerző félre száll. Kötelmi igény - dologi igény V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés joghatásai

137 137 A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy rendeltetésszerűen és a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni. (Ptk. 277.§) a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, és c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A szerződésszerűség

138 138 Diszpozitív szabályok! Főszabály: a teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetve székhelye. Kivétel:  ha jogszabály eltérően rendelkezik,  ha a szolgáltatás tárgyából, rendeltetéséből más következik,  a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van.  fuvarozó közbejöttével történő teljesítés  gazdálkodó szervezetek közti ügyleteknél jogosult székhelye V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés helye (Ptk §)

139 139 A teljesítés idejét a felek meghatározhatják: határnappal vagy határidővel (teljesítési időszak vagy véghatáridő) Lehívás: a szerződés feljogosítja az egyik felet arra, hogy egyoldalú nyilatkozatával tegye esedékessé a másik fél teljesítését (pl.: beszedési megbízás). Főszabály (a felek eltérő rendelkezése hiányában): a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyidejűsége. A jogosult ingyenes szerződések esetén bármikor; visszterhes szerződések esetén a saját szolgáltatása egyidejű felajánlásával felszólíthatja a kötelezettet a teljesítésre. A kötelezett azonban csak a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés ideje, előteljesítés

140 140 A Ptk. meghatározott esetekben – biztosítékok hiányában – megadja a szolgáltatás megtagadásának lehetőségét a teljesítéssel elöljáró személy számára (Ptk § (2)-(4) bekezdés), sőt elállási jogot is biztosít számára. Előteljesítés A kötelezett a határnapot megelőzően, illetve a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet (KIVÉVE: pénzszolgáltatás) A jogosult beleegyezése nélküli előteljesítés esetére a felelős őrzés szabályai lesznek az irányadóak. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés ideje, előteljesítés

141 141 Ha a felek a szolgáltatás minőségét nem határozták meg, akkor a forgalomban szokásos, jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni. A jogosultnak a lehető legrövidebb időn belül meg kell győződnie a teljesítés megfelelőségéről, nem kell megvizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét (bizonyítvánnyal) tanúsítják, illetve amelyekre a jótállás vonatkozik. Osztható szolgáltatás esetén a jogosult a részteljesítést is köteles elfogadni. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés módja

142 A pénztartozás kiegyenlítésének speciális szabályai: A teljesítés helye: a jogosult lakóhelye, illetve székhelye. A jogosult köteles az előteljesítést elfogadni. 2. Kielégítési sorrend (Ptk §): költségek – kamat – főtartozás (pénztartozás elszámolása több fennálló tartozásra) 3. A nyugta: a teljesítés megtörténtét igazolja. A jogosult késedelembe esik, ha nem állít ki nyugtát. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A pénztartozások, kielégítési sorrend. A nyugta

143 Harmadik személy általi teljesítésre csak a kötelezett hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve: ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjen (  törvényi engedmény: a követelés a teljesítő harmadik személyre átszáll.) 2. A jogosult nem köteles elfogadni a harmadik személy által felajánlott teljesítést, ha az különleges szakértelmet, képességet igényel, vagy ha a szolgáltatás személyhez kötött. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS Teljesítés harmadik személy részéről

144 144 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS (Ptk §) A szerződésszegésről általában szerződésszegés = minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogát. a)Objektív szerződésszegés  az a körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, tekintet nélkül arra, hogy a felek mennyiben működnek közre ennek előidézésében. Szankciói: pl. a teljesítés kikényszerítésére, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékegyensúlyának biztosítására, a jogviszony megszüntetésére irányulnak.

145 145 b) Szubjektív szerződésszegés  ha valamelyik vagy mindkét fél a szerződésszegést felróhatóan követte el, vagy  a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a szerződésben vállalt kötelezettsége alapján elvárható lett volna. Szankciói: pl. - kártérítési felelősség, - kárveszély átszállása. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS (Ptk §) A szerződésszegésről általában

146 146 késedelem = a szolgáltatás időleges nem teljesítése. A) A kötelezetti késedelem (Ptk §) A kötelezett késedelembe esik, ha 1. a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési határidő eredménytelenül telt el, 2. kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A késedelem (Ptk §)

147 147  Nem állhat fenn kötelezetti késedelem,  ha a jogosult késedelembe esik (Ptk § (3) bekezdés),  ha a felek a teljesítési határidőt, annak lejárta előtt közös akarattal módosítják.  Megszűnik a kötelezetti késedelem,  ha a kötelezett a lejárat után teljesít,  ha a kötelezett fizetési vagy teljesítési halasztást kapott. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A késedelem (Ptk §)

148 148 1.Objektív jogkövetkezmények 1. A jogosult változatlanul követelheti a teljesítést. 2. A jogosultat megilleti az elállás joga, ha a szolgáltatás teljesítése többé már nem áll érdekében. Az érdekmúlást bizonyítani kell, kivéve: ha a szolgáltatás rendeltetéséből nyilvánvalóan kitűnik, ha a felek a teljesítésre szigorú határidőt szabtak, és a jogosult által szabott póthatáridő is eredménytelenül telt el. 3. Késedelmi kamat, amely minimál kárátalány jellegű V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A késedelem (Ptk §)

149 Szubjektív szankciók: 1. Kártérítési kötelezettség (Ptk § (1) bekezdés): - teljes kártérítés, - a kár mértékét a jogosultnak kell bizonyítani. 2. Felelősség a dologban beállott károkért és a kárveszély viselése (Ptk § (2) bekezdés) A kötelezett csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a károsodás a késedelem nélkül is bekövetkezett volna. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A késedelem (Ptk §)

150 150 B) A jogosulti késedelem (Ptk §) A jogosult késedelembe esik, ha a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el (kivéve, ha alapos indokkal); b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A késedelem (Ptk §)

151 151 Jogkövetkezményei (Ptk §): 1.Kizárja vagy megszünteti a kötelezett egyidejű késedelmét.(!) 2.2. A pénztartozás adósa a jogosult késedelme alatt nem köteles kamatot fizetni. (még előteljesítés esetében sem) 3.Dologszolgáltatás esetén a kötelezett az át nem vett dolgot a jogosult költségére és veszélyére felelős őrzésbe veszi. 4.A jogosult - késedelme miatt - éppúgy viseli a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkat, mintha a teljesítést elfogadta volna. 5.A kötelezettnek a késedelemből eredő kárát köteles V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A késedelem (Ptk §)

152 152 szavatosság = a hibás teljesítés objektív, azaz kimentést nem tűrő jogkövetkezménye. Hibás a teljesítés, ha  a szolgáltatás tárgya a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas,  szerződésben kikötött vagy egyébként a kötelezett által ismert célnak nem felel meg.  a dolog szakszerűtlen összeszerelése is hibás teljesítésnek minősül!  a szolgáltatásnak a teljesítéskor kell megfelelnie a törvényi, illetve egyéb feltételeknek. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság

153 153 SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK 1. Kijavítás » a hiba kijavítása a lehető legrövidebb időn belül, a kötelezett saját költségén. A jogosult a kötelezett költségén maga is kijavíthatja, illetve kijavíttathatja a dolgot (» kijavítási költségigény!) 2. Hibás dolog kicserélése, ha  a dolog fajta és mennyiség szerint meghatározott, és  a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül nem javítható ki, vagy  a jogosult érdekeit sérti a kijavítás. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság – szavatossági igények

154 Megfelelő árleszállítás, amelyet a vételárhoz kell igazítani. 4. Elállás joga: ha a jogosult teljesítési érdeke megszűnt. Igények sorrendje: A jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. Fogyasztói szerződésben e sorrendtől a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet! V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság – szavatossági igények

155 155  ius retentionis = a jogosult visszatartási joga az ellenszolgáltatás arányos részének tekintetében.  ius variandi = a jogosult lehetősége arra, hogy az egyik szavatossági jogról a másikra térjen át. (kártalanítás bizonyos esetekben)  facultas alternativa activa = a szavatossági igények közül elsősorban a jogosult választhat  facultas alternativa passiva = ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett a dolgot kicserélheti. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság

156 156 A SZAVATOSSÁGI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK HATÁRIDEJE: A jogosult a szolgáltatás hibájának észlelése után haladéktalanul köteles a kötelezettet (fogyasztói szerződés esetén 2 hónapon belül) a hibáról és szavatossági igényeiről értesíteni. Kettős igényérvényesítési határidő:  Elévülési határidők (Ptk. 308.§) Főszabályként 6 hónapos elévülési jellegű határidő Fogyasztói szerződés esetén: 2 év (használt dolog: 1 évre lecsökkenthetik) Állatszavatosság 60 nap Ha a kötelező alkalmassági idő 6 hónapnál kevesebb, az elévülési jellegű határidő lesz V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság – érvényesítési határidők

157 157  Jogvesztő határidő:  főszabályként: 1 év,  fogyasztói szerződés esetén 3 év  tartós fogyasztási cikkeknél 3 év  kötelező alkalmassági idő, ha az 3 évnél hosszabb  A szavatosság a jogvesztő határidő előtt megszűnik, ha az elévülési határidő eredménytelenül telik el.  A szavatossági jogokat ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíteni lehet. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság – érvényesítési határidők

158 158 A hibás teljesítés szubjektív szankciója: KÁRTÉRÍTÉS A jogosult az általános, elévülési határidőn (5 év) belül kártérítést követelhet, ha a hibás teljesítésből kára keletkezett. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság

159 159 jótállás = valamely szerződési kötelezettség maradéktalan teljesítésére irányuló, visszterhesen vállalt (kivételesen jogszabályon alapuló) helytállási kötelezettség. A. A szavatosság és a jótállás A jótállás tartalmilag a szavatossági igényeket jelenti főszabályként, DE: - a kötelezett köteles bizonyítani (mentesülése érdekében), hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. (kivéve: fogyasztói szerződésnél 6 hónapon belül felismert hiba esetén), V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jótállás

160 160 -időtartama általában hosszabb, -határideje jogvesztő jellegű, -a jogosult rövid időn (3 nap) belül feltétel nélkül kérheti a dolog kicserélését, -a jótállás kötelezettje a helytállást feltételhez kötheti. A kötelező jótállás Pl. 249/2004. (VIII. 27.) Kormányrendelet az egyes javító- karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jótállás

161 161 A vásárló a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. Jótállási igényeit jótállási jeggyel érvényesítheti, a jótállási jegy hiányossága, hiánya a jótállási kötelezettség – vállalás érvényességét nem érinti. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jótállás

162 162 jogszavatosság = a kötelezettet helytállási kötelezettség terheli azért, hogy a szolgáltatás tárgyán harmadik személynek ne álljon fenn olyan joga, amely a jogosult érdekeit sértené, jogai gyakorlásában akadályozza vagy korlátozza. Jogszavatosságból fakadó igények: a) Ha a jogosult a szerződésben rögzített jogot egyáltalán nem szerezheti meg; 1. határidőt tűz az akadály elhárítására, illetve biztosíték adását kérheti, ha ez eredménytelen, 2. megilleti az elállás joga és kártérítést követelhet. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jogszavatosság

163 163 b) Ha a jogosult a szerződés alapján csak korlátozott jogot szerezhet, akkor 1. tehermentesítést követel, a jogosultat megilleti a tehermentesítés lehetősége a kötelezett költségére (visszatartás joga), 2. árleszállítást kérhet, 3. elállhat a szerződéstől, 4. kártérítést követelhet. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jogszavatosság

164 164 Felróható a lehetetlenülés, ha a lehetetlenülés a kötelezettnek felróható okból következett be, a jogosult kártérítési követeléssel léphet fel a lehetetlenülés a jogosult hibájából következik be, a kötelezett szabadul a kötelemből és kártérítési igénnyel is felléphet. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A felróható lehetetlenülés (Ptk §)

165 165 Vagylagos szolgáltatás esetén: a)Objektív lehetetlenülés esetében, ha a választásra jogosult félnek felróható a lehetetlenülés, a szerződés a fennmaradó szolgáltatásra korlátozódik. b)Ha nem a választásra jogosult fél hibájából lehetetlenül a szerződés, akkor a választásra jogosult dönthet a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A felróható lehetetlenülés (Ptk §)

166 166 A teljesítés megtagadása esetén a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A teljesítés megtagadása (Ptk §)

167 167 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI (Ptk §) 1. Szerződésszegésért való felelősség korlátozása: A kötelezett a jogosulttal való megállapodás alapján a szerződésszegésért való felelősségét előre kizárhatja, illetve korlátozhatja. (diszpozitivitás elve) Kivételek: a)A szerződésszegésért való felelősség csak akkor zárható ki vagy korlátozható, ha  azt jogszabály lehetővé teszi, vagy  a korlátozással okozott hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkenetése vagy valamilyen más előnnyel kiegyenlíti.

168 168 b)A szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni. 2. A közreműködőért való felelősség: Az igénybevevő a közreműködő szerződésszegésért helytállni tartozik úgy, mintha ő maga járt volna el. 3. Teljesítés elfogadása nyílt hiba esetében: Ha a jogosult a dolgot a hibáról tudva jogfenntartó nyilatkozat nélkül átveszi, elfogadja, úgy a szerződésszegésért utóbb igényt nem érvényesíthet. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI (Ptk §)

169 Az oszthatatlanság hatása a szerződésszegés mértékére: Ha a szerződésszegés az osztható szolgáltatás egy részére áll be, akkor a jogkövetkezményeket is csak e rész tekintetében kell alkalmazni. 5. A szerződéses és a szerződésen kívüli kárfelelősség kapcsolata: A szerződéssel okozott károk tekintetében a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI (Ptk §)

170 A kötelező igényérvényesítés szerződésszegés esetén: Az igényérvényesítés kötelező, ha a kikötött ellenszolgáltatás teljesítése az állami költségvetésből történik, kivéve: - ha a jogosult meggyőződött arról, hogy a kötelezett a szerződésszegésért nem felel, - a szerződés jelentéktelen V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI (Ptk §)

171 171 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A teljesítési készséget fokozó biztosítékok:  foglaló  kötbér  jogvesztés kikötése  tartozás elismerése A teljesítési képességet fokozó biztosítékok:  óvadék  zálogjog  jogok átruházása  engedmény  fedezet lekötése és igazolása  bankgarancia  kezesség

172 172 A foglaló olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor, a szerződéskötés jeléül, foglalónak nevezve átadásra kerül. Foglalókénti rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnjön (egyébként csak előleg). Korábban átadott pénzösszeget is minősíthetnek a felek szerződéskötéskor foglalónak. Előszerződést is biztosíthat. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A foglaló (Ptk §)

173 173 Sorsa: 1.Ha a szerződés teljesítése meghiúsult a)és az a foglalót adónak felróható » akkor a foglalót elveszíti, b)ha az a foglalót kapó félnek felróható » a kapott foglaló kétszeresét kell visszafizetnie. 2.A foglalót a szerződés teljesítése esetén a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani (előlegként viselkedik). 3.A foglaló visszajár: - ha nem lehet beszámítani, - a szerződés meghiúsulása mindkét félnek vagy egyik félnek sem felróható. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A foglaló (Ptk §)

174 174 Rendhagyó kárátalány jelleg: A foglaló teljes összege jár akkor is, ha a foglalóra jogosult személy kára a foglaló összegénél kisebb. Ha a jogosult felmerült kára nagyobb a foglaló összegénél, akkor a foglalót meghaladó mértékben a kártérítés szabályai szerint érvényesítheti kárigényét. A foglaló járulékos jellegű, azaz az alapügylethez kapcsolódik, annak érvénytelensége esetén vissza kell adni. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A foglaló (Ptk §)

175 175 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A kötbér (Ptk §) kötbér = a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére, írásban kikötött pénzösszeg; a „kötelem bére”.  Csak pénzösszeg, amely a szerződés megkötésekor nem kerül átadásra.  A felek ilyen irányú, kifejezett, írásbeli nyilatkozatával köthető ki.  A kötbér a kötelezett felróhatóan szerződésszegő magatartásához kapcsolódik (nem objektív).  Fajtái: meghiúsulási, késedelmi, hibás teljesítési.  Funkciója: a kötelezettet a szerződés teljesítésére ösztönözze.  Megfizetése nem mentesít a teljesítés alól, kivéve meghiúsulási kötbér esete.

176 176  Alapja: a szerződésszegéssel érintett rész (osztható szolgáltatás) illetve a teljes szerződési érték – annak meghatározott %-ában kifejezett – összeg.  Mértéke: a felek állapítják meg, túlzottan magas kötbérkikötést a bíróság mérsékelheti.  Minimum kárátalány jellegű.  A pénztartozás késedelmi kötbérére a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. (objektív jogkövetkezmény)  Járulékos jellegű. Naturalis obligatio-t biztosíthat.  Kötbérkövetelés, mint kötelmi igény 5 év alatt évül el.  Kötbér után kamat kikötése semmis, de a kötbérfizetés késedelme esetén késedelmi kamat fizetendő. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A kötbér (Ptk §)

177 177 V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A jogvesztés kikötése (Ptk §)  A felek megállapodása alapján az, aki felróható magatartást követett el, elveszít valamilyen korábban fennálló jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.  Csak a felek írásbeli megállapodása alapján jöhet létre.  Jogvesztés hatálya: - automatikusan hatályosul vagy - a jogosult egyoldalú nyilatkozata hatályosítja

178 178  A másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozatával a kötelezett elismeri, hogy tartozása áll fenn.  A bizonyítási terhet a jogosult javára, a kötelezett terhére fordítja meg. A kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja hogy tartozása nem áll fenn, az ügylet érvénytelen, a követelés bírói úton nem érvényesíthető. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A tartozáselismerés (Ptk. 242.§)

179 179  Az óvadék pénz, értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból eredő követelés biztosítása végett.  Alapítható ezen kívül: bankszámla-követelésen vagy egyéb pénzügyi eszközön.  Nem kárátalány természetű.  Járulékos jellegű, az alapszerződés megszűnésekor visszajár.  Az óvadék (általában) átkerül a jogosult birtokába.  Megállapodás alapján használhatja és rendelkezhet vele.  egyenértékű fedezettel helyettesítse.  Közvetlen kielégítési jog. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK Az óvadék (Ptk §)

180 180 Zálogjog = a jogosultnak az erre a célra lekötött, biztosítékként szolgáló dolgon, jogon, követelésen, abszolút hatállyal és más jogosultakat megelőzően kielégítési jogot biztosít arra az esetre, ha a kötelezett nem teljesítene. Keletkezése: jogszabály által, bírósági vagy más hatósági határozattal, szerződéssel. Általános alakszerűségi feltétel: írásbeliség, további feltételek az egyes zálogfajtáknál V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A zálogjog (Ptk §)

181 181 Kézizálogjog Keletkezéséhez a dolog átadása szükséges. Tárgya ingó dolog lehet, kivéve, ha jogszabály kizárja. (A Ptk § (1) alapján ingatlant csak jelzálog alapítása útján lehet elzálogosítani.) A zálogtárgyat nem használhatja és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A zálogjog (Ptk §)

182 182 Jelzálog (Ptk §) Ingatlan esetén írásba foglalás és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges. Ingó esetén közjegyzői okiratba foglalás és a MOKK által vezetett nyilvántartásba vétel szükséges. Keretbiztosítéki zálogjog (Ptk § (1) bekezdés) Olyan követelések biztosítására szolgál, amely a felek között fennálló jogviszonyból keletkeznek vagy a jövőben keletkezhetnek. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A zálogjog (Ptk §)

183 183 Vagyont terhelő (lebegő) zálogjog (Ptk § (1) bekezdés) A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül - vagyont terhelő zálogjog alapítható. Alapítása közjegyzői okiratba foglalással és a MOKK által vezetett nyilvántartásba vétellel történik. A kielégítési jog megnyíltával a zálogjogosult a kötelezetthez intézett nyilatkozatával konkretizálja a zálog tárgyát. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A zálogjog (Ptk §)

184 184 Átruházható jogokon és követeléseken fennálló zálogjog  szerződéssel alapítható;  jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet, ezek körülírással is meghatározhatók;  jogosulti együttesség, ha a követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt válik esedékessé. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A zálogjog (Ptk §)

185 185 A lex comissoria tilalma Semmis a kielégítési jog előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezett teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. Önálló zálogjog Nincs járulékos jellege (absztrakt). A zálogjog jogosultja kizárólag a zálogtárgyból kereshet kielégítést, a szerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A zálogjog (Ptk §)

186 186 A zálogjog érvényesítése 1. Főszabályként bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. 2. A felek a kielégítési jog megnyílta előtt is, írásban megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében. (Eladási ár ill. értékesítési határidő meghatározásával: ha a határidő alatt az értékesítés eredménytelen, a megállapodás hatályát veszti.) V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A zálogjog (Ptk §)

187 A felek megállapodhatnak abban is: a) Ha a jogosult vagy megbízottja záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezet vagy ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, a zálogtárgyat a jogosult a bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti vagy b) A zálogtárgy értékesítésével, árveréssel hivatalból foglalkozó személyek részére megbízást adhat a zálogjogosult. Elszámolási kötelezettség. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A zálogjog (Ptk §)

188 188  Tipikusan pénzintézetek által nyújtott kölcsönök fedezetét szolgálja.  Az adós egy harmadik személlyel szemben fennálló követelését a kölcsönadóra engedményezi. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK Jogok átruházása, engedmény

189 189  A fedezetlekötés egy nyilatkozat és annak banki igazolása arról, hogy a kötelezett bankszámláján a szerződés ellenértékeként lekötött, elkülönített pénzösszeg a rendelkezésre áll. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK Fedezet lekötése és ennek igazolása

190 190 A bank egyoldalú nyilatkozatával kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A bankgarancia (Ptk. 249.§)

191 191  Személyi biztosíték, melyben az adós kötelezettségének teljesítésére más is kötelezettséget vállal.  Az alapügylet hitelezője és a kezes közötti ingyenes szerződés, amely csak írásban köthető.  Járulékos jelleg: a kezes kötelezettsége a főkötelemhez igazodik, kötelezettsége nem válhat terhesebbé.  Fajtái: készfizető kezesség sortartó kezesség V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A kezesség (Ptk §)

192 192 a) Egyszerű (sortartó) kezesség:  az egyszerű kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől, illetve az őt megelőzően és rá tekintet nélkül kezességet vállalóktól behajtható. b) Készfizető kezes:  A készfizető kezessel szemben a jogosult a kötelezettől, illetve más kezesektől függetlenül, elsődlegesen is felléphet. Megtérítési igény:  A teljesítő kezes a jogosult helyébe lép, annak törvényi engedményese lesz. V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A kezesség (Ptk §)


Letölteni ppt "1 KÖTELMI JOG Általános rész 2009/2010-es tanév, I. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések