Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt. - hétfői kurzus - összeállította: Jójárt Eszter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt. - hétfői kurzus - összeállította: Jójárt Eszter."— Előadás másolata:

1 Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt. - hétfői kurzus - összeállította: Jójárt Eszter

2 Áttekintés Használati kötelmek: –bérlet –haszonbérlet –lízing –franchise stb. Tevékenységkifejtő kötelmek: –vállalkozási szerződés(ek): eredménykötelem –megbízás és bizomány: gondossági kötelmek („ügyviteli” kötelmek) –stb.

3 A bérleti szerződés 1. Használati kötelmet keletkeztet, lényege: az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték (bérleti díj) fejében. Alanyok: általános szabályok; bérbeadó-bérlő Tárgy: közvetlent lásd az első pont alatt a „lényege” után!, közvetett tárgya: kizárólag dolog (ingó, ingatlan). Ingatlanok bérletére külön, mára elavult szabályok Időtartama: határozott vagy határozatlan.

4 A bérleti szerződés 2. Jog- és kellékszavatosság a szerződés teljes tartamára, tehát nem csak az átadáskor! (azonnali hatályú felmondás elállás helyett; kicserélés nincs) Bérlő kötelessége: rendeltetésszerű használat, az ezzel járó kisebb költségek viselése, nem rendeltetésszerű használatért felel. (Foglaló, ill. óvadék (kaució) szerepe) Bérleti díj: időszakonként előre jár. (objektív okbóli nem-használat: nem jár a díj) Ingatlannál: törvényes zálogjog a bérlemény területén lévő ingókon, ha a bérlő nem fizeti a díjat; albérletbe adás/használat átengedése külön engedély nélkül is lehetséges.

5 A bérleti szerződés 3. A bérbeadó jogai: ellenőrzési jog; kártérítéshez való jog, illetve végső soron azonnali felmondás joga a bérlő nem rendeltetésszerű használata, ill. bérfizetés póthatáridőre való elmulasztása (írásbeli felszólítás a fizetésre + következményekre való figyelmeztetés) esetén A bérbeadó kötelezettségei: jog- és kellékszavatosság + nagyobb költségek és közterhek viselése

6 A bérleti szerződés 4. Megszűnés speciális szabályai: –feltétel bekövetkezése, határozott idő eltelte –dolog elpusztulása –rendes felmondás 15 napos felmondási idővel: főszabály szerint csak határozatlan idejű szerződésnél lehetséges –rendkívüli (azonnali hatályú felmondás): szerződésszegés esetén (díjfizetés elmulasztása írásban, felszólítással egyidejűleg kitűzött póthatáridőre; a dolog súlyos veszélyeztetése) mind határozott, mind határozatlan idejű szerződésnél lehetséges. Határozott idejű bérlet határozatlanná alakul át, ha a határozott idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik.

7 Haszonbérleti szerződés Fogalma: meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog használati jogának, hasznai szedésének illetve hasznosításának (rendes gazdálkodás!) időleges átengedése haszonbérlet fejében Haszonbér: pénzben vagy természetben (időszakonként utólag) Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásának érvényességi feltétele: írásbeliség. Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis.

8 Lízing Atipikus, nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelem jellege van; felek: lízingbe adó és lízingbe vevő; közvetett tárgy: ingó vagy ingatlan Pénzügyi lízing: a lízingbe vevő időszakosan fizetendő díj ellenében megszerzi a dolog birtokát, használati jogát és a „futamidő” végén megszerzi a dolog tulajdonjogát is (zártvégű; nyíltvégű: plusz díj a tulajdonjogért a végén) Operatív lízing: szinte bérleti szerződés, de! 2 speciális elem! Dolog birtokának, használatának időleges átengedése díj fejében, a végén – szemben a pénzügyi lízinggel! – soha sincs tulajdonátruházási elem (könyv szerinti érték > valódi érték okán) - 2 speciális elem: KÁRVESZÉLY + SZAVATOSSÁG: lízingbe vevő viseli, illetve ő a jogosultja

9 Franchise Atipikus: nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelemhez áll talán a legközelebb Felek: Franchise-ba adó és franchise-ba vevő Franchise-ba adó vertikális kapcsolatban a fr.-vevőkkel, akik egymással nincsenek jogi kapcsolatban Szellemi alkotás/know-how használatára felhasználási szerződés, adásvétel, bérlet/lízing, vállalkozás, megbízás stb. elemei keverednek egymással --- franchise díj (belépési díj, majd időszakos hűségdíj) Pl. gyorséttermi hálózatok/láncolatok Lényege: azonos minőség, azonos áron, egységes arculat megvalósítása

10 A vállalkozási szerződés 1. Lényege: tevékenységkifejtő (eredmény)kötelem, amely munkával elért eredmény (mű) létrehozására irányul díjfizetés és a mű átvétele ellenében. A szerződésszerű teljesítés, a díjazás és a szerződésszegésért való felelősség a szerződésben meghatározott eredményhez igazodik. Van felelősség, nem jár a (teljes) díj, ha nincs eredmény, vagy annak szolgáltatása hibás. Az eredményre irányultság és az ezért való felelősség a döntő szempont a megbízási szerződéstől való elhatárolásnál!

11 A vállalkozási szerződés 2. Felek: megrendelő és vállalkozó (fő- és alvállalkozó, szerződési láncolatok). Tárgy: közvetlent lásd a fogalom-meghatározásnál azzal, hogy a “létrehozás” számos módon történhet; közvetett tárgy: dolog (ingó, ingatlan) vagy más eredmény elérése (pl. utazás megszervezése, személyek „fuvarozása” stb.). A megrendelő utasítási joga: szűkebb körben lehetséges, mint a megbízásnál, mert a vállalkozó saját költségére végzi a munkát (sokszor saját anyagból), így az utasítási jog nem terjed ki a munka megszervezésére, illetve nem teheti azt terhesebbé.

12 A vállalkozási szerződés 3. Elhatárolási kérdések: –Megbízás-vállalkozás –Fuvarozás-vállalkozás –Munkaszerződés-vállalkozás –Szállítás-vállalkozás –Adásvétel-vállalkozás

13 A vállalkozási szerződés 4. Vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes (vállalkozó zálogjoga a díj biztosítására a megrendelő vagyontárgyain). Alvállalkozó igénybevételének lehetősége (szerződési láncolat), vállalkozó regressz igénye az alvállalkozó által okozott károkért való helytállás tekintetében: regressz amíg a vállalkozó a megrendelőnek a szerződésszegésért helytállni tartozik, feltéve, hogy a minőségmegvizsgálási kötelezettségének a vállalkozó eleget tett.

14 A vállalkozási szerződés 5. Lehetetlenülés és jogkövetkezményei: –Mindkét fél hibájából, vagy érdekkörön kívüli lehetetlenülés: a vállalkozót arányos díj illeti (elvégzett munka+költségek); –Vállalkozó hibájából történő lehetetlenülés: Ø díj –Megrendelő hibájából: csökkentett vállalkozói díj jár (-vállalkozói megtakarítások és -újabb vállalkozásért járó (valós vagy vélt) díj)

15 A vállalkozási szerződés 6. Kárveszély: főszabály szerint a máshonnan meg nem térülő kárt a tulajdonos köteles viselni. Kárveszély átszáll az átadással. A megkezdett, illetve a befejezett de még át nem adott mű lehetetlenülése esetén a kárveszélyviselés a lehetetlenülés fenti szabályai szerint alakul. A teljesítéshez szükséges anyagok és eszközök káráért való felelősség az általános szabályok szerint alakul.

16 A vállalkozási szerződés 7. Kötbér jelentősége a vállalkozásnál a legnagyobb. A megrendelő törvényben biztosított, speciális, nem szerződésszegéshez fűződő elállási joga kártalanítás (ún. bánatpénz) fejében: itt a megrendelő bármikor, indokolás nélkül elállhat, ha kártalanítja a vállalkozót. Előzetes szerződésszegés: ha a teljesítés befejezése előtt a hibás teljesítés már nyilvánvaló→fogyatékosság kiküszöbölésére adott határidő eredménytelen eltelte→a megrendelő a hibás teljesítés jogkövetkezményeit „levon(at)hatja”! Altípusokra speciális szabályok: építési szerződés, szerelési szerződés, tervezési szerződés, kutatási szerződés, utazási szerződés.

17 A megbízási szerződés 1. A tevékenységkifejtő kötelmek másik fajtája, ún. gondossági kötelem. Lényege: a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet gondosan, általában díj ellenében, a megbízó érdekei és utasításai szerint ellátni. Gondos ügyellátás a lényeg, és nem az, hogy ez eredménnyel járjon (de kiköthető eredmény is), ez a legalapvetőbb különbség a vállalkozáshoz képest, s magához a gondos eljáráshoz igazodik a díjazás, a felelősség.

18 A megbízási szerződés 2. Ha a felek a megbízási szerződésben eredmény elérését is kikötik, akkor kétféle díjazás lehetséges: 1) csökkentett díj, ha az eljárás gondos ugyan, de nem járt eredménnyel; vagy 2) a megbízási díjon felül ún. sikerdíjat is kikötnek, amely kifejezetten csak az eredmény eléréséért jár (a normál megbízási díj ilyenkor is jár a gondos, de eredményt nem hozó ügyellátás után). A sikerdíj nem teszi vállalkozássá a megbízást!!! Ha az ügy ellátása képviselettel is jár, akkor a megbízás magában foglalja a meghatalmazást is. Tipikus példák: ügyvédi, orvosi, „magántanári” megbízási szerződés (de pl. protézis, plasztikai műtét már inkább vállalkozásnak minősíthető). AZ APRÓ BETŰST NEM KELL MEGTANULNI!!!!!AZ APRÓ BETŰST NEM KELL MEGTANULNI!!!!!

19 * Kitérő: a képviselet fogalma, fajtái Fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében, vagy elfogadásában. Aki helyettesít, az a képviselő, akit helyettesít, az a képviselt. Fajtái: –törvényes (közvetlenül törvény keletkezteti a képviseleti jogviszonyt: pl. a szülő/ a gyám a kiskorú gyermek törvényes képviselője); –ügyleti (jogügylet/jognyilatkozat keletkezteti, amely lehet egyoldalú, pl. meghatalmazás, és kétoldalú, azaz szerződés de ez csak inkorporált meghatalmazási elemmel!, pl. /ügyvédi/ megbízás)‏ –szervezeti (a törvényes és az ügyleti képviselet elemeit vegyíti, pl. egy kft. ügyvezetőjét a törvény alapján választják és kötnek vele a cég képviseletére szerződést).

20 Meghatalmazás és megbízás elhatárolása Meghatalmazás: –Egyoldalú jognyilatkozat, a képviselt személy intézi a potenciális, leendő képviselőjéhez, vagy ahhoz a személyhez, szervhez (hatósághoz), amely előtt szeretné, ha őt a képviselő képviselné. –Csak képviseletre (joghatás kiváltását célzó jognyilatkozat tételére, illetve elfogadására) szólhat. –Mivel egyoldalú jognyilatkozat, csak jogot biztosít valakinek (a képviselőnek) jognyilatkozat tételére/elfogadására a képviselt helyett és nevében, de nem jelenti azt, hogy a képviselő köteles is a meghatalmazás alapján a képviseletre (hogy köteles-e az egyik másik kérdés, az a megbízás kérdése lehet).

21 Meghatalmazás és megbízás elhatárolása folyt. Megbízás: –Kétoldalú jognyilatkozat, azaz szerződés, a megbízó és a megbízott a felek, az ő belső viszonyukat szabályozza (meghatalmazás inkább kifelé szólt, ahhoz a személyhez / szervhez, aki előtt a képviselő képviselni jogosult a képviseltet). –Mivel szerződés, ezért a megbízott nem csak jogosult, de köteles is azon ügy ellátására, ami a megbízási szerződés tárgya. –A megbízási szerződés tárgya nem képviselet, hanem más ügy gondos ellátása pl. nyelvoktatás, ha a szerződés képviseleti elemet is tartalmaz, akkor annak „oka”, eredője a benne-foglalt meghatalmazási elem! –A legtipikusabb képviseletre is irányuló, tehát meghatalmazást is magában foglaló megbízási szerződés az ügyvédi megbízási szerződés. *

22 A megbízás 3. - a szerződés bizalmi jellegének következményei Más személy csak korlátozottan vehető igénybe az ügyellátásnál. (Pl. a megbízó szerint őt csak Leonardo tudja megfesteni, a segédje nem.) A megbízott a megbízó költségére tevékenykedik, ezért a megbízó széles utasítási joga (vö. vállalkozási szerz.). A bizalmi jelleg miatt vannak speciális szabályok a megszűnésre. Megszűnik a szerződés, akkor is, ha: –bármelyik fél a szerződést felmondja (megszűnés jövőre nézve indokolás és felmondási idő nélkül); –bármelyik fél meghal/jogutód nélkül megszűnése, – a megbízó cselekvőképtelenné, vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, – a megbízott a cselekvőképességét elveszti.

23 Bizomány Általában három pólusú jogviszony: megbízó---bizományos személy (de! önszerződés lehetősége) Lényege: a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára és számlájára díjazás fejében köt szerződést, amely gyakran ingók tömeges értékesítésére irányul; a szerződéses szolgáltatás: szerződéskötés Tőzsdei ügyletek Adásvétel vagy más szerződés megkötése Limitár A bizományos „kettős”, Janus-arcú felelőssége: –saját eljárásáért (ügyviteli mulasztásért) a megbízás szabályai szerint, megbízottként felel, –a 3. személy szerződésszerű teljesítéséért is helytállni tartozik (kezességhez hasonlít kicsit; a nagy kockázat a bizományosi díjba kalkulált).


Letölteni ppt "Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt. - hétfői kurzus - összeállította: Jójárt Eszter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések