Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról Nagy Gyöngyi Mária NEFMI Közoktatási Főosztály Nemzeti Erőforrás Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról Nagy Gyöngyi Mária NEFMI Közoktatási Főosztály Nemzeti Erőforrás Minisztérium."— Előadás másolata:

1 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról Nagy Gyöngyi Mária NEFMI Közoktatási Főosztály Nemzeti Erőforrás Minisztérium

2 2 Előzmények Az új rendelet kiadásának indokai: Kiadása óta tizenhét esetben került sor a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet átfogó, illetve kisebb módosítására. A rendelet címében szereplő „képzési kötelezettség” fogalma a közoktatási törvényből már 2004 decemberében törlésre került. Az új rendelet kiadásának előkészítése: „Szakmai vitaanyag a pedagógiai szakszolgálatokról, az új miniszteri rendelet elkészítését megalapozó döntési pontokról” tárgyú koncepció Nemzeti Erőforrás Minisztérium

3 A rendelet hatálya A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül – kiterjed a nevelési-oktatási intézményekre, a pedagógiai szakszolgálat intézményeire, a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő bölcsődékre, gyermekotthonokra, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonaira, fogyatékosok rehabilitációs intézményeire, fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézményeire, valamint a többcélú intézményekre – azaz az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre is –, ha bármelyik pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátják. Az előadás keretei a teljes áttekintést nem teszik lehetővé, figyelemfelhívó jelleggel a szabályozás új elemeit tekinti át. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

4 4 Hatálybalépés Három ütemben: 1.a kihirdetést követő tizenötödik napon: iskolapszichológusi ellátás keretszabályai; korai fejlesztésbe való bekapcsolódás18 hónapos kor alatt; augusztus 1-jén – a 3. pontban felsoroltak rendelkezések kivételével – hatályos a jogszabály; augusztus 1-jén lépnek hatályba: a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepével összefüggő rendelkezések; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, második hivatalból történő felülvizsgálatában az Oktatási Hivatal közreműködési kötelezettsége; a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottal létszámának meghatározására vonatkozó rendelkezések; A szakértői vizsgálat időpontjának a kezdeményezéstől számított tíz munkanapon belül történő kijelölését, a vizsgálatnak a kezdeményezéstől számított negyven munkanapon belüli elvégzését meghatározó rendelkezés 1] [1][1] Folyamatban lévő jogszabály-módosítás Nemzeti Erőforrás Minisztérium

5 5 Az alkalmazás feltételei A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy az alkalmazásnál a munkáltató előírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét. Előzmény: A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése már a február 1-jei hatállyal történt módosításától kezdődően tartalmazza, hogy „a pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott pedagógus- munkakörben foglalkoztatottak végzik”. A szakvizsga bevezetése fokozatosan történt, a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 26. § (6)-(10) bekezdésében foglalt ütemezéssel. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

6 6 Gyógytestnevelői munkakörben való alkalmazás Nemzeti Erőforrás Minisztérium A gyógytestnevelés bármelyik közoktatási intézmény alapfeladataként megszervezhető. (korábban: bármely nevelési, oktatási intézményben) A gyógytestnevelői munkakörhöz – az alábbi kivétellel – gyógytestnevelő tanári végzettség és szakképzettség szükséges. Ha a gyógytestnevelést az óvodai nevelés vagy a nem szakrendszerű iskolai nevelés és oktatás keretében szervezik meg, megfelelő végzettség és szakképzettség a pedagógus végzettség és szakképzettség, a gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szakon szerzett végzettséggel együtt. Ez a rendelkezés azt nem teszi lehetővé, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményében gyógytestnevelési feladatok ellátására ilyen végzettségű személyt alkalmazzanak!

7 7 Fejlesztőpedagógusi munkakörben való alkalmazás Fejlesztő pedagógusi munkakörbe történő alkalmazás feltétele a szakirányú továbbképzésben szerzett, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakképzettség megléte. FelsőoktatásFelsőoktatás >> Szakirányú továbbképzésekSzakirányú továbbképzések Szakirányú továbbképzések » A felsőoktatási intézmények által létesített szakirányú továbbképzési szakok – összefoglaló táblázatA felsőoktatási intézmények által létesített szakirányú továbbképzési szakok – összefoglaló táblázat Tovább »Tovább A felsőoktatási intézmények által létesített szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményei A szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételt elrendelő határozata szerinti szövegezéssel tesszük közzé. Tovább »Tovább Szakirányú továbbképzési szakok betűrendben Ha egy szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményeit kívánja megismerni, keresse meg a listában. A szak képzési és kimeneti követelményeit tartalmazó cikk a szak nevére kattintásra nyílik meg a böngészőben. Tovább »Tovább Nemzeti Erőforrás Minisztérium

8 8 Közös rendelkezések A pedagógiai szakszolgálat intézménye egész évben folyamatosan működik. Szorgalmi időn kívül a működést oly módon kell megszervezni, hogy valamennyi, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételével kapcsolatos szülői igényt teljesíteni lehessen. A pedagógiai szakszolgálat intézménye feladatainak ellátásához évente, a tanév rendjéhez – nem a tanév szorgalmi idejéhez! - igazodva munkatervet készít. A munkatervnek biztosítania kell, hogy a) a február utolsó napjáig kezdeményezett eljárásokban április utolsó munkanapjáig aa) elvégezzék az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához szükséges vizsgálatokat, ab) elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakvélemények; b) május utolsó munkanapjáig elkészüljenek azok a szakvélemények, amelyek tekintetében közigazgatási hatósági eljárás indult. A február utolsó napját követően kezdeményezett vizsgálatokat, a rendelkezésre álló szabad vizsgálati napokra kell megtervezni a vizsgálatokat a beérkezés sorrendjében. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

9 9 Közös rendelkezések A pedagógiai szakszolgálat intézménye a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles közzétenni az általa nyújtott szolgáltatásokat, a működési körzetét, a szervezeti és működési szabályzatát, az intézményi minőségirányítási programját, az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának értékelését, a gyermekek, tanulók, szülők fogadásának idejét. A pedagógiai szakszolgálat intézménye az első alkalommal a gyermeket, tanulót a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. A pedagógiai szakszolgálat intézménye évente legalább egyszer rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének eredményét. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

10 10 Ellátási kötelezettség - illetékesség A szakértői és rehabilitációs bizottság illetékességét minden esetben a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapján kell megállapítani. A pedagógiai szakszolgálat többi intézménye – beleértve a gyógytestnevelést ellátó intézményt is -intézménye köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetve aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

11 Nemzeti Erőforrás Minisztérium A szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának kezdeményezése A szakértői és rehabilitációs bizottság eljárása központilag kiadott kérelem-nyomtatványon –mely tartalmazza a szülő tájékoztatását a tudnivalókról, a szülőt megillető jogokról és a szülői kötelezettségekről - kezdeményezhető. A szülő kérésére az óvoda, az iskola a kérelem elkészítésében köteles közreműködni. Ha a nevelési tanácsadó vagy a családvédelmi intézmény megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt, a szülő egyetértése esetén gondoskodik arról, illetve közreműködik abban, hogy a vizsgálati kérelem három munkanapon belül kiállításra kerüljön. A javaslattétellel egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól.

12 Családvédelmi intézmény a nevelési-oktatási intézmények, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény hatálya alá tartozó, a korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye összesenjére használt gyűjtőfogalom. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

13 13 A jegyzői eljárás A jegyző a határozat egy példányát megküldi a szülőnek, annak, akinek a kezdeményezésére a jegyzői eljárás megindult, annak a szakértői és rehabilitációs bizottságnak vagy a nevelési tanácsadónak, amelynek a szakértői véleménye, illetve szakvéleménye kapcsán vagy eljárásával összefüggésben a jegyzői döntéshozatalra szükség volt, az érintett óvodának, iskolának, kollégiumnak, továbbá a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő gyermekotthonnak, fogyatékosok ápoló-gondozó otthonának, fogyatékosok rehabilitációs intézményének, fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézményének, illetőleg gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központnak, bölcsődének. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

14 14 Az Oktatási Hivatal szerepe A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában - bármelyik fél megkeresésére - az Oktatási Hivatal által felkért, a közoktatásról szóló törvény 101. §-a szerinti szakértőkből álló bizottság dönt. Az Oktatási Hivatal a Szakmai Szolgáltató Intézményt is felkérheti a döntésre. Abban az esetben, ha a jegyző határozata ellen fellebbezést nyújtanak be, szakértőként az Oktatási Hivatal jár el. Az Oktatási Hivatal a szakértői véleményének elkészítéséhez létrehozhat az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőkből egy bizottságot, vagy igénybe veheti szakvélemény elkészítéséhez a szakmai szolgáltató intézményt. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

15 15 Tartalmi szabályozás A rendelet új elemként – többek között - meghatározza: szakértői és rehabilitációs bizottságok egységes eljárási rendjét, a szakértői vélemény elkészítését megalapozó vizsgálat szakmai követelményeit, az óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére szervezett gyógytestnevelés ellátásának kérdéseit, a logopédiai ellátás keretében az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettsége alapvizsgálatának, szűrésének kötelezettségét; a logopédiai vizsgálati vélemény elemeit, azt, hogy a nevelési tanácsadó és a szakértői bizottság által készített szakvéleménynek tartalmaznia kell, hogy a rehabilitációs célú órakeret terhére szervezett foglalkozás, illetve az iskolai fejlesztő foglalkozás megtartásához milyen végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus bevonása szükséges, az iskolapszichológiai szolgáltatás szervezésére, ellátására vonatkozó keretszabályokat. Nemzeti Erőforrás Minisztérium


Letölteni ppt "4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról Nagy Gyöngyi Mária NEFMI Közoktatási Főosztály Nemzeti Erőforrás Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések