Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fogyatékosságot érintő jogi szabályozás Magyarországon 1998.évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fogyatékosságot érintő jogi szabályozás Magyarországon 1998.évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról."— Előadás másolata:

1 A fogyatékosságot érintő jogi szabályozás Magyarországon 1998.évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2 A törvény január 1-én lépett életbe Célja: Fogyatékos személyek jogainak érvényesítése,rehabilitációjuk szabályozása,esélyegyenlőségük és önálló életvitelük biztosítása

3 Alapelvei: - a fogyatékosok a társadalom egyenrangú tagjai - cél a fogyatékos emberek terheinek csökkentése és állapotrosszabbodásuk megakadályozása - ezenkívül a fogyatékos személyek sajátos szükségleteinek kielégítéséhez különleges megoldások alkalmazása - az állam köteles gondoskodni a fogy. személyeket megillető jogok érvényesítéséről - a fogyatékkal élők állapotukból eredően jogukkal kevéssé tudnak élni,ezért előnyben kell őket részesíteni

4 Fogyatékos személy az, aki érzékszervi - különösen látás, hallás, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg kommunikációjában számottevően korlátozott és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való részvétel során.

5 A törvény II. fejezete a fogyatékos személyeket megillető jogokat tartalmazza: Környezetre vonatkozóan: a biztonságos,akadálymentes környezethez való jog Kommunikáció területén: hozzáférés biztosítása a közérdekű információkhoz a családtagok számára is Közlekedésre vonatkozóan azt írja elő,hogy a tömegközlekedési eszközöknek alkalmasnak kell lenni a fogyatékos személyek általi igénybevételre illetve a számukra fenn tartott parkoló helyek kialakításáról ír 11. § pedig a támogató szolgálat és a segédeszközök biztosítását írja elő

6 A III. fejezet Az esélyegyenlőség célterületeit mutatja be Egészségügy területén fontos a fogyatékosságból adódó szükségletek figyelembe vétele az ellátás során, ez az ellátás segítse elő a társadalmi beilleszkedést és ne erősítse a betegség tudatot Oktatás, képzés területén a fogyatékos személynek joga van a korai fejlesztéshez, óvodai-iskolai neveléshez, oktatáshoz, fejlesztő felkészítésben való részvételhez Foglalkoztatás területén kimondja a törvény,hogy a fogyatékos személy integrált vagy védett foglalkoztatásra jogosult és a munkavégzéshez szükséges biztonságos környezetet ki kell alakítani (erre támogatás igényelhető központi költségvetésből) Lakóhely szempontjából a személyes szükségleteknek,körülményeknek megfelelő lakhatási formát kell biztosítani, ami lehet családi, lakóotthoni és intézményi is Kultúra, sport területén pedig biztosítani kell a látogatások igénybevételét a létesítményekben

7 IV. fejezet A rehabilitációt szabályozza és kimondja, hogy a fogyatékos személynek joga van a rehabilitációhoz, amit szolgáltatások és ellátások formájában biztosít. Ennek ellátására az állam közalapítványt hozott létre, ami különböző programokat és ajánlásokat dolgoz ki, együttműködik szervezetekkel és szakmai- módszertani ajánlásokat dolgoz ki.

8 V. fejezet A fogyatékossági támogatásról, igénybevételéről, mértékéről ad felvilágosítást Jogosult az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki az ellátás időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert - látási - hallási-halláskárosult - értelmi fogyatékos - autista - mozgásszervi fogyatékos személy Mértéke:öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65-80%

9 A Magyar Államkincstár általi formanyomtatvány kitöltésével lehet igényelni, melyhez csatolni kell orvosi papírokat, személyes okiratok másolatát. A Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága ezt továbbküldi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságához, akik döntenek a folyósításról.

10 VI. fejezet Az Országos Fogyatékosügyi Tanács működését fejti ki. Ez a szervezet látja el a kormány fogyatékos üggyel kapcsolatos kezdeményező, véleményező és koordináló feladatait (fogyatékos szervezetek is delegálnak tagokat).

11 VII. fejezet Az Országos Fogyatékosügyi Programot ismerteti, ezt az Országgyűlés határozza meg és magába foglal egészségügyi, foglalkoztatási, oktatási, közlekedési, településfejlesztési feladatokat, amik a fogyatékos személyek aktív részvételét segítik elő a társadalomban, életminőségük javítását célozzák megfelelő eszközökkel, intézményekkel és pénzügyi forrással.

12 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Támogató szolgálat (nem kötelező önkormányzati feladat) A rendelet kimondja olyan segítő szolgálat működését, amiben a fogyatékos személy aktív közreműködésével segítséget nyújtanak a szükségletek kielégítésében, illetve a társadalomban való teljes jogú részvételben: - a rászorultságot vizsgálják - a fogyatékos térítési díjat fizet

13 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A törvény célja - a szociális biztonság megteremtése - az akadályozottakat érintő kérdés, az ápolási díj jogosultsági körét határozza meg többek között - személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat is magába foglalja, ami érintheti a fogyatékos személyeket, de minden területen foglalkozik a fogyatékossággal élők szempontjaival is.

14 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A gyermekek alapvető jogait és kötelességeit, illetve a gyermekek védelmének rendszerét szabályozza. A törvény részletezi a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, de minden paragrafus vonatkozik a fogyatékossággal élőkre és gondozóikra is. PL: (2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hat éves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt.

15 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A közoktatás fogalmába tartozó óvodai, iskolai nevelés, oktatás, kollégiumi nevelés rendszerét írja le. A törvény érinti a gyógypedagógia területét, ami a különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jogot, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény rendszert és a képzési kötelezettségre vonatkozó szabályokat taglalja.

16 Hoffmann Judit - Mezeiné Dr. Isépy Mária: Gyógypedagógiai alapismeretek Bujdosó Balázs-Kemény Ferenc:Fogyatékosság és rehabilitáció Felhasznált irodalmak


Letölteni ppt "A fogyatékosságot érintő jogi szabályozás Magyarországon 1998.évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról."

Hasonló előadás


Google Hirdetések