Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SNI EGYÜTTNEVELÉS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA ÉS INTÉZMÉNYI GYAKORLATA 2012 Bori Judit Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat igazgató-helyettese Közoktatási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SNI EGYÜTTNEVELÉS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA ÉS INTÉZMÉNYI GYAKORLATA 2012 Bori Judit Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat igazgató-helyettese Közoktatási."— Előadás másolata:

1 SNI EGYÜTTNEVELÉS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA ÉS INTÉZMÉNYI GYAKORLATA 2012 Bori Judit Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat igazgató-helyettese Közoktatási szakértő

2 T ÖRVÉNYI TÁMOGATÁS évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rend. 14/1994. (VI.24.) MKM rend. 4/2010. (I. 19.) OKM rend. 2/2005 (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról ÚJ!! 2012 szept. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Nemzeti Alaptanterv

3 12. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ : KNT. ALAPJÁN a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

4 S AJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG SZAKVÉLEMÉNYE ALAPJÁN É RTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK KT. 121.§ 29. „a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.”

5 28. S AJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA ( KNT) 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

6 A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI AZ ÚJ KNT- BEN Óvoda: 45. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

7 (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

8 N EVELÉSI T ANÁCSADÓK FELADATKÖRE ? 4/2010 Szakszolgálatok működéséről szóló rendelet módosítása fogja meghatározni: Diagnosztikai feladatok TKVSZRB SNI, BTMN, Ellátás, tanácsadásNev. Tan. ??? Ki? Hol? Hogyan?

9 T ÖRVÉNYEK A GYAKORLATBAN Befogadás intézményi feltételei: 1. Alapító okirat 2. Működési engedély 3. Pedagógiai program 4. Személyi feltételek 5. Speciális ellátás (rehabilitáció, habilitáció) 6. Eszközök, speciális eszközök 7. Speciális feltételek

10 Jogosultság megállapítása: szakértői véleményben Megvalósítás dokumentumai Egyéni fejlesztési terv Egyéni fejlődési lap (A. Tü r.sz., A. Tü r.sz.) SNI – különleges bánásmód

11 K IEGÉSZÍTŐ NORMATÍV FINANSZÍROZÁS 2013 AUGUSZTUS 31- IG 160% Érzékszervi fogyatékosság, halmozott fogy., autista, mozgássérült 80% Beszéd fogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos 70% a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. 60% SNI-ből visszahelyezett

12 2013. S ZEPTEMBER 01- TŐL Megváltozott finanszírozás!!! Hol a gyógypedagógus? SNI létszámok/ szakember- ki alkalmazza, hogyan szervezi az ellátást?

13 E LLÁTÁS SZERVEZÉSE ( KNT.) 46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,

14 16. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK ( KNT.) 18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. (2) Pedagógiai szakszolgálat: a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i ) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, j ) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. (3) A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. (4/2010 módosítása)

15 H ABILITÁCIÓ - REHABILITÁCIÓ A NEVELÉSI – OKTATÁSI FOLYAMATBAN Az iskolai habilitációs – rehabilitációs tevékenység a nevelés – oktatás teljes folyamatában jelen van, de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában[Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 52§ (6)] Az oktatás, a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme, és fordítva is igaz, az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység.

16 2/2005. (III. 1.) OM RENDELET A többségi pedagógus feladatai az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében „szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;” a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

17 8/A. § (2) „Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.” 8/B. § (3) „A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. ”

18 A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI FELADATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI A NAT SZERINT ( AZ ÚJ KONCEPCIÓ IS TARTALMAZZA ) 1. a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; 2. szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; 3. az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Honnan? Hogyan? A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

19 2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2/2005. (III. 1.) OM RENDELETHEZ A S AJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE 1. Á LTALÁNOS ELVEK 1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak.

20 A GYÓGYPEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÜTTNEVELÉS SORÁN Idézetek az Irányelvből: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

21 A TÖBBSÉGI PEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÜTTNEVELÉS SIKERES MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Idézetek az Irányelvből: a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság- vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

22 Ú J NAT Az eredményes tanulás segítésének elvei — a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.

23 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK - OKTATÁSÁNAK ELVEI ( ÚJ NAT) A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: — a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; — szükség szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat,követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; — az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; a fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

24 A KIK AZ OSZTÁLYBAN VANNAK Sajátos nevelési igényű? Könnyen kezelhető? Tehetséges? Nehezen kezelhető? Iskolaéretlen?

25 K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Tel.:


Letölteni ppt "SNI EGYÜTTNEVELÉS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA ÉS INTÉZMÉNYI GYAKORLATA 2012 Bori Judit Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat igazgató-helyettese Közoktatási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések