Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László."— Előadás másolata:

1 A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László

2 Vázlat A munkaerő-kölcsönzés meghatározása, elterjedtsége A munkaerő-kölcsönzéshez fűződő munkáltatói és munkavállalói érdekek A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi trendjei A kollektív szerződéses szabályozás szerepe (EU országok) A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi szabályozása –Az EU intézmények szerepe A magyar munkajogi szabályozás és annak fejlődése A magyarországi kollektív szerződéses szabályozás esélyei Statisztikai adatok a magyarországi munkaerő-kölcsönzésről Kutatási kérdések a magyarországi munkaerő-kölcsönzés gyakorlatáról Az EU direktíva lehetséges hatásai

3 A munkaerő-kölcsönzés meghatározása Kétoldalú munkaszerződés helyett „háromszög- viszonyrendszer” Nemzeti jog (variációk) –USA: co-employer státus ILO 181. számú egyezménye a foglalkoztatási magánügynökségekr ő l (private employment agencies) 2008/104/EK EU irányelv Temporary Agency Work = ideiglenes, ügynökségi

4

5

6

7 A kölcsönzés előnyei, hátrányai ElőnyökHátrányok Kölcsönbevevő cég felől ??? Kölcsönzött munkavállaló ???

8

9

10

11 A CIETT szerint… A kölcsönzők hozzájárulnak a munkaerőpiac jobb működéséhez: –Csökkentik a munkanélküliséget –Segítik a fiatalok munkaerőpiacra lépését „a stepping stone to the labour market” –Aktív szerep a munkaerő-piaci váltások elősegítésében („transitions in the labour market”) –Segítenek az illegális munka visszaszorításában work Pl. Olaszországban, a korlátozások megszűntetésével csökkent a fekete-szürke foglakoztatás (undeclared work) Ezért a CIETT sürgeti a korlátok lebontását…

12 Országonként eltérő tartalom (kutatási eredmények) USA: 2,6 %, főként szolgáltatóipar, magasan képzett, ffi-nő egyformán, 24 % pay gap Németo: 1,4 %, főként gyáripar, képzetlenek, 75 % ffi, % pay gap –De: rövid idejű mindkettőben, USA átlag 12,5 hét Skandináv tradíció: a kölcsönző állományában tartja a kölcsönzötteket munkahiányos időszakban is (Máshol nem…) Elméletek: –Keresleti és kínálati oldali magyarázatok –Munkaerőpiaci szabályozás függvénye: Dereguláció erősíti a kölcsönzés szerepét? (Ld. Németország vs. USA) –A munkaügyi kapcsolatrendszer és a munkaerő-kölcsönzés közötti kapcsolat (Európa:ágazati szerződések, Fro.: többletbér…)

13

14

15

16

17

18

19

20

21 A kollektív szerződések szintje

22 A „flexicurity” születése: Hollandia munkaerő-piaci reformja (1995-8) ‘Wassenaar Agreement’ (1982) mérsékelt béremelés, munkahelyteremtés (önkéntes részmunkaidő) kollektív szerződéses keretek között, de minimális állami beavatkozás munkaügyek terén 1995: bipartit kezdeményezés, majd törvényi szabályozás az elbocsátások és a munkaerő- kölcsönzés szabályozásáról (Flexicurity törvény) 2004: új egyezmény: –munkavállalói szolidarítás: jövedelem-átcsoportosítás az állandó alkalmazottaktól a kölcsönzöttek felé

23 „Flexicurity törvény” 1997 Rugalmasság: –Határozott idejű 3 év vagy 3 hosszabbítás után (Korábban: 1) –Kölcsönzés: nincs időbeli korlát, nem kell regisztrálni –1-4 hónap felmondási idő (Korábban 6) –Leépítést nem kell előre jelenteni a Munkaügyi Központ felé Biztonság: –Minimum 3 órára bér az ügyeletre (on-call), ügyelet kifizetése biztonságosabb –Munkaerőkölcsönzés munkaviszonynak számít, 26. hétig, a szűntethető meg –Atipikus viszonyok „beszámítanak” – …

24 Munkaerő-kölcsönzési törvény Fázis: az első 78 hétre: –A munkaszerződés megszűnik, amikor a kölcsönvevő igénye megszűnik 2. Fázis: a 78. hét után: –Csak határozott idejű szerződéssel, ha a kölcsönvevő igénye megszűnik kötelező továbbfoglalkoztatás és bérfizetés 3. Fázis: 3,5 év után: –Csak határozatlan idejű szerződéssel, ha a kölcsönvevő igénye megszűnik kötelező továbbfoglalkoztatás és bérfizetése De táppénz jár minden szakaszban

25 Flexicurity: rugalmasság és stabilitás közötti alku (trade-off, nexus) Biztonság  Rugalmasság  Állás- biztonság (job security) Foglal- koztatási biztonság (employment security) Jövedelem- biztonság Kombinációs biztonság (család+munka) Létszám, külső Létszám, belső Munka-szervezeti Bér (ösztönzés és bércsökkentés)

26 Kísérlet a munkaerő-kölcsönzés nemzetközi szabályozására Az EU intézmények szerepe EU ágazati párbeszéd bizottság a munkaerő- kölcsönzésre EU szintű szociális partnerek (EuroCIETT, UNI- Europa, magyar részvétellel) Lassan készülő EU direktíva –1995: A Bizottság konzultációt kezdeményez… –Egyenlő bér, juttatások mint kritikus pont –2008 június: miniszterek megállapodása: egyenlő bér az első naptól. CIETT: de juttatások nem! –Háttér: angol kompromisszum: összekötve a munkaidő direktíva felülvizsgálatával (opt-out)

27

28

29 Az EU 2008/104/EK Irányelve EU Bizottság: nincs egyetértés a szociális partnerek közt Cél: korlátozások, tilalmak felülvizsgálata és a munkavállaló igényeihez való alkalmazkodás Egyenlő bánásmód alapelve –Bér, munkaidő, pihenőidő, túlóra, szabadság (az első naptól!) –Állandó alkalmazáshoz, szociális létesítményekhez és képzéshez való azonos hozzáférés –Tájékoztatás a kölcsönbevevő üres állásairól Korlátozott időtartamra Képviselet, tájékoztatás Eltérés: állandó szerződés esetén, vagy kollektív szerződéssel vagy országos megállapodással Nemzeti átvétel: december 5.-ig.

30 És Magyarországon?

31 Jogfejlődés I. Kilencvenes évek: magán munkaközvetítők végezték 2001: Mt módosítás, új cím a munkaerő-kölcsönzésről –Kötelező regisztráció és adatszolgáltatás (ÁFSZ statisztika) –‘Háromszög elv’: jogok és kötelezettségek –A munkaviszony különleges formája, amely felfüggeszti az Mt. rendelkezéseit a munkaviszony megszüntetése, a határozott idejű szerződés ismétlése, munkahelyi képzés, stb. vonatkozásában –Törvényes felmondási idő határozatlan idejű szerződés esetén 15 vagy 30 nap a munkaviszony hosszától függően, illetve a szerződés végéig határozott idejű munkaviszonynál –Nincsenek korlátozások (pl. ágazat, időtartam, indoklási kötelezettség), de tilos sztrájk idején –A kölcsönbevevő kötelessége informálni az üzemi tanácsot a kölcsönzöttek számáról legalább évente

32 Jogfejlődés II. 2006: az Mt jelentős módosítása Célja az illegális gyakorlatok megszűntetése, az egyenlő bér elvének pontos szabályozása Az ügynökség köteles bizonyítani a kölcsönbevevőnek a jogszerű foglalkoztatást. Ennek hiányában kölcsönbevevőnél létrejött határozatlan munkaviszonynak tekinthető. Felügyelet szerepének megerősítése.(2003 és 2006) Egyenlő bér 6 hónap után, azonos juttatások 1 év után határozatlan idejű szerződésnél, 2 év után határozottnál A határozott idejű szerződés felmondásakor csak a hátralévő idő kétharmadát kell kifizetni : Alkalmi munkavállaló könyvvel tilos…

33

34 A kölcsönző és kölcsönbevevő cégek 2002 és 2007 között háromszoros növekedés mindkettőben 2009: csökkenés mindkettőben Koncentráció: Top-10: 28% (BBJ) Nemzetköziesedés, listavezető cégek: Trenkwalder, Adecco, and Manpower (BBJ)

35 A kölcsönzöttek és teljesítményük : folyamatos növekedés 2007: kis csökkenés (2.5%) a számukban, de jelentős a teljesítményben (28%), feltehetően az AMK tilalom miatt 2009: 30-35% visszaesés, a gazdasági válság, a (GDP) csökkenésének következménye

36

37

38 Képzettség szerinti megoszlás (%) Többség (60-70%) képzetlen, 11-25% szellemi (enyhén növekvő, 2008-ban különösen) Alacsony iskolázottság (13% érettségi, 5% felsőfok) 31% fiatal (25 alatt) and 13% idősebb (50 felett) % a nők aránya

39 A munkaviszony típusa nem, állománycsoport szerint (2008)

40 A ledolgozott munkanapok átlagos hossza (2008)

41 A kölcsönzési esetek ágazati megoszlása (2007 és 2009, %) A teljesítményről nincs jó ágazati adat. A feldolgozóipar vezet, de a válság miatt csökkenés mind a cégek és esetek számában Külföldi összeszerelő üzemek a legnagyobb kliensek (pl. számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazat) Kereskedelem és építőipar: esetek csökkennek 2009-re

42 Amit a statisztika nem tud… Mindent tud a kölcsönzési esetszámról, de keveset a teljesített órákról (pl. nincs ágazati megoszlás) A kölcsönzői piac jellemzői (árbevétel, koncentráció, tőkeösszetétel) ? Teljes munkaidős ekvivalens ? Több kölcsönzőnél együtt eltöltött idő? Honnan jönnek? Munkanélküliek? ( a kölcsönzés „munkaerő-piaci teljesítménye”) Mi lesz velük? Átveszi a kölcsönbevevő? Képzés? Egyenlő bérek, juttatások? (Kutatási kérdések)

43 Magyar sajátosságok? Hosszú távú kölcsönzés, kevés ‘projektmunka’ –(elektroniai ipar, IBM esete) Drágább, de a kimutatott létszám csökkentése is az indokok között (főleg multiknál) Betanított munka túlsúlya, bár nő a szellemiek aránya Egyenlő bér rendelkezés gyenge, kijátszható A kollektív szerződéses szabályozás teljes hiánya Szakszervezetek: gyakorlatilag nincs tagságuk a kölcsönzöttek között („nem szervezhetőek”) Kivétel: egy-két alulról szerveződő szakszervezet, sikertelen ágazati próbálkozás

44 Szociális párbeszéd 2005: Ágazati párbeszéd bizottságok a korlátozásért (kohászat, vendéglátóipar, vegyipar) 2005: Sikeres lobbi szervezet (SZTMSZ) 2008: Konzultációk az új direktíváról az OÉT-ben „Saját jogán” nem elismert ágazat, nincs ÁPB se –Az új direktíva átvétele esetleg létrehozza… –Európai képviseletnek nincs visszahatása Szakszervezetek: a kölcsönbevevő munkavállalóit képviselik (munkáskonkurencia?) Saját tagság nélkül nem megy… Kihívás: EU direktív a átvétele. Lesz-e kollektív szerződés, országos megállapodás a derogációról?


Letölteni ppt "A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László."

Hasonló előadás


Google Hirdetések