Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László."— Előadás másolata:

1 A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László

2 Vázlat •A munkaerő-kölcsönzés meghatározása, elterjedtsége •A munkaerő-kölcsönzéshez fűződő munkáltatói és munkavállalói érdekek •A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi trendjei •A kollektív szerződéses szabályozása (EU országok) •A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi szabályozása –Az EU intézmények szerepe –A 2008/104/EK irányelv •A magyar munkajogi szabályozás és annak fejlődése •A magyarországi kollektív szerződéses szabályozás esélyei •Statisztikai adatok a magyarországi munkaerő-kölcsönzésről •Tapasztalatok a magyarországi munkaerő-kölcsönzés gyakorlatáról •A kölcsönzés változó szerepe a válság során ( ) •A 2008-as EU direktíva átvételének módjai és lehetséges hatásai

3 A munkaerő-kölcsönzés meghatározása •Kétoldalú munkaszerződés helyett „háromszög- viszonyrendszer” •Nemzeti jog (variációk) –USA: co-employer státus •ILO 181. számú egyezménye a foglalkoztatási magánügynökségekr ő l (private employment agencies) •2008/104/EK EU irányelv •Temporary Agency Work = ideiglenes, ügynökségi

4

5

6

7 A kölcsönzés előnyei, hátrányai ElőnyökHátrányok Kölcsönbevevő cég felől ??? Kölcsönzött munkavállaló ???

8

9

10

11 A CIETT szerint… •A kölcsönzők hozzájárulnak a munkaerőpiac jobb működéséhez: –Csökkentik a munkanélküliséget –Segítik a fiatalok munkaerőpiacra lépését „a stepping stone to the labour market” –Aktív szerep a munkaerő-piaci váltások elősegítésében („transitions in the labour market”) –Segítenek az illegális munka visszaszorításában •Pl. Olaszországban, a korlátozások megszűntetésével csökkent a fekete-szürke foglakoztatás (undeclared work) •Ezért a CIETT sürgeti a korlátok lebontását…

12 Országonként eltérő tartalom (kutatási eredmények) •USA: 2,6 %, főként szolgáltatóipar, magasan képzett, ffi-nő egyformán, 24 % pay gap •Németo: 1,4 %, főként gyáripar, képzetlenek, 75 % ffi, % pay gap –De: rövid idejű mindkettőben, USA átlag 12,5 hét •Skandináv tradíció: a kölcsönző állományában tartja a kölcsönzötteket munkahiányos időszakban is (Máshol nem…) •Elméletek: –Keresleti és kínálati oldali magyarázatok –Munkaerőpiaci szabályozás függvénye: Dereguláció erősíti a kölcsönzés szerepét? (Ld. Németország vs. USA) –A munkaügyi kapcsolatrendszer és a munkaerő-kölcsönzés közötti kapcsolat (Európa:ágazati szerződések, Fro.: többletbér…)

13

14

15

16

17

18

19

20 A kollektív szerződések szintje

21 A „flexicurity” születése: Hollandia munkaerő-piaci reformja (1995-8) •‘Wassenaar Agreement’ (1982) mérsékelt béremelés, munkahelyteremtés (önkéntes részmunkaidő) kollektív szerződéses keretek között, de minimális állami beavatkozás munkaügyek terén •1995: bipartit kezdeményezés, majd törvényi szabályozás az elbocsátások és a munkaerő- kölcsönzés szabályozásáról (Flexicurity törvény) •2004: új egyezmény: –munkavállalói szolidaritás: jövedelem-átcsoportosítás az állandó alkalmazottaktól a kölcsönzöttek felé

22 „Flexicurity törvény” 1997 •Rugalmasság: –Határozott idejű: 3 év vagy 3 hosszabbítás után (Korábban: 1) –Kölcsönzés: nincs időbeli korlát, nem kell regisztrálni –1-4 hónap felmondási idő (Korábban 6) –Leépítést nem kell előre jelenteni a Munkaügyi Központ felé •Biztonság: –Minimum 3 órára bér az ügyeletre (on-call), ügyelet kifizetése biztonságosabb –Munkaerő-kölcsönzés munkaviszonynak számít, 26. hétig szűntethető meg –Atipikus viszonyok „beszámítanak” – …

23 Munkaerő-kölcsönzési törvény 2004 •1. Fázis: az első 78 hétre: –A munkaszerződés megszűnik, amikor a kölcsönvevő igénye megszűnik •2. Fázis: a 78. hét után: –Csak határozott idejű szerződéssel, ha a kölcsönvevő igénye megszűnik kötelező továbbfoglalkoztatás és bérfizetés •3. Fázis: 3,5 év után: –Csak határozatlan idejű szerződéssel, ha a kölcsönvevő igénye megszűnik kötelező továbbfoglalkoztatás és bérfizetése •De táppénz jár minden szakaszban

24 Flexicurity: rugalmasság és stabilitás közötti alku (trade-off, nexus) Biztonság Rugalmasság Állás- biztonság (job security) Foglal- koztatási biztonság (employment security) Jövedelem- biztonság Kombinációs biztonság (család+munka) Létszám, külső Létszám, belső Munka-szervezeti Bér (ösztönzés és bércsökkentés)

25 Kísérlet a munkaerő-kölcsönzés nemzetközi szabályozására Az EU intézmények szerepe •EU ágazati párbeszéd bizottság a munkaerő- kölcsönzésre •EU szintű szociális partnerek (EuroCIETT, UNI- Europa, magyar részvétellel) •Lassan készülő EU direktíva –1995: A Bizottság konzultációt kezdeményez… –Egyenlő bér, juttatások mint kritikus pont –2008 június: miniszterek megállapodása: egyenlő bér az első naptól. CIETT: de juttatások nem! –Háttér: angol kompromisszum: összekötve a munkaidő direktíva felülvizsgálatával (opt-out)

26

27

28 Az EU 2008/104/EK Irányelve •EU Bizottság: nincs egyetértés a szociális partnerek közt •Cél: korlátozások, tilalmak felülvizsgálata (rugalmasítás) és a munkavállaló igényeihez való alkalmazkodás •Egyenlő bánásmód alapelve –Bér, munkaidő, pihenőidő, túlóra, szabadság (az első naptól!) –Szociális létesítményekhez és képzéshez való azonos hozzáférés –Tájékoztatás a kölcsönbevevő üres állásairól •Korlátozott időtartamra, ideiglenes foglalkoztatás •Képviseleti küszöbökbe való beszámítás, tájékoztatás •Eltérés: állandó szerződés esetén, vagy kollektív szerződéssel vagy országos megállapodással •Nemzeti átvételek: december 5.-ig

29 És Magyarországon?

30 Jogfejlődés I. •Kilencvenes évek: magán munkaközvetítők végezték •2001: Mt módosítás, új cím a munkaerő-kölcsönzésről –Kötelező regisztráció és adatszolgáltatás (ÁFSZ statisztika) –‘Háromszög elv’: jogok és kötelezettségek –A munkaviszony különleges formája, amely felfüggeszti az Mt. rendelkezéseit a munkaviszony megszüntetése, a határozott idejű szerződés ismétlése, munkahelyi képzés, stb. vonatkozásában –Törvényes felmondási idő határozatlan idejű szerződés esetén 15 vagy 30 nap a munkaviszony hosszától függően, illetve a szerződés végéig határozott idejű munkaviszonynál –Nincsenek korlátozások (pl. ágazat, időtartam, indoklási kötelezettség), de tilos sztrájk idején –A kölcsönbevevő kötelessége informálni az üzemi tanácsot a kölcsönzöttek számáról legalább évente

31 Jogfejlődés II. •2006: az Mt. jelentős módosítása •Célja az illegális gyakorlatok megszűntetése, az egyenlő bér elvének pontos szabályozása •Az ügynökség köteles bizonyítani a kölcsönbevevőnek a jogszerű foglalkoztatást. Ennek hiányában kölcsönbevevőnél létrejött határozatlan munkaviszonynak tekinthető. •Felügyelet szerepének megerősítése.(2003 és 2006) •Egyenlő bér 6 hónap után, azonos juttatások 1 év után határozatlan idejű szerződésnél, 2 év után határozottnál •A határozott idejű szerződés felmondásakor csak a hátralévő idő kétharmadát kell kifizetni.. •2007: Alkalmi munkavállaló könyvvel tilos…

32 A kölcsönző és kölcsönbevevő cégek •2002 és 2007 között háromszoros növekedés mindkettőben •2009: csökkenés mindkettőben •Koncentráció: Top-10: 28% (BBJ) •Nemzetköziesedés, listavezető cégek: Trenkwalder, Adecco, and Manpower (BBJ)

33 A kölcsönzöttek és teljesítményük • : folyamatos növekedés •2007: kis csökkenés (2.5%) a számukban, de jelentős a teljesítményben (28%), feltehetően az AMK tilalom miatt •2009: 30-35% visszaesés, a gazdasági válság, a (GDP) csökkenésének következménye

34

35

36 Képzettség szerinti megoszlás (%) •Többség (60-70%) képzetlen, 11-25% szellemi (enyhén növekvő, 2008-ban különösen) •Alacsony iskolázottság (13% érettségi, 5% felsőfok) •31% fiatal (25 alatt) and 13% idősebb (50 felett) • % a nők aránya

37 A munkaviszony típusa nem, állománycsoport szerint (2008)

38 A ledolgozott munkanapok átlagos hossza (2008)

39 A kölcsönzési esetek ágazati megoszlása (2007 és 2009, %) •A teljesítményről nincs jó ágazati adat. •A feldolgozóipar vezet, de a válság miatt csökkenés mind a cégek és esetek számában •Külföldi összeszerelő üzemek a legnagyobb kliensek (pl. számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazat) •Kereskedelem és építőipar: esetek csökkennek 2009-re

40 Amit a statisztika nem tud… •Mindent tud a kölcsönzési esetszámról, de keveset a teljesített órákról (pl. nincs ágazati megoszlás) •A kölcsönzői piac jellemzői (árbevétel, koncentráció, tőkeösszetétel) ? •Teljes munkaidős ekvivalens ? •Több kölcsönzőnél együtt eltöltött idő? •Honnan jönnek? Munkanélküliek? ( a kölcsönzés „munkaerő-piaci teljesítménye”) •Mi lesz velük? Átveszi a kölcsönbevevő? •Képzés? •Egyenlő bérek, juttatások?

41 A „Munkahelyi fogalakoztatási viszonyok ” felmérés a kölcsönzésről I.

42

43 A „Munkahelyi fogalakoztatási viszonyok ” felmérés a kölcsönzésről II.

44 A „Munkahelyi fogalakoztatási viszonyok ” felmérés a kölcsönzésről III.

45 Magyar sajátosságok? •Hosszú távú kölcsönzés, kevés ‘projektmunka’ –(elektronikai ipar, IBM esete) •Drágább, de a kimutatott létszám csökkentése is az indokok között (főleg multiknál) •Betanított munka túlsúlya, bár lassan nő a szellemiek aránya •Egyenlő bér rendelkezés gyenge, kijátszható •A kollektív szerződéses szabályozás teljes hiánya •Szakszervezetek: gyakorlatilag nincs tagságuk a kölcsönzöttek között („nem szervezhetőek”) •Kivétel: egy-két alulról szerveződő szakszervezet, sikertelen ágazati próbálkozás

46 A kölcsönzés változó szerepe a válság során A kölcsönzött munkaerő arányának változása az összes foglalkoztatott százalékában (2007-9) Válság elején: csökkenés, minden fajra sérülékeny munkaerő leépítése Válságból kilábalás: új felvétel határozott időre, vagy kölcsönzöttként, a megrendelések időtartamának megfelelően. A képzetlenek, fiatalok, elbocsátottak esélyei romlanak, a terheket Aránytalanul nagy mértékben a munkaerőpiacon kívüliek viselik

47 Szociális párbeszéd •2005: Ágazati párbeszéd bizottságok a korlátozásért (kohászat, vendéglátóipar, vegyipar) •2005: Sikeres lobbi szervezet (SZTMSZ) •2008: Konzultációk az új direktíváról az OÉT-ben •„Saját jogán” nem elismert ágazat, nincs ÁPB se –Az új direktíva átvétele esetleg létrehozza ? –Európai képviseletnek nincs visszahatása •Szakszervezetek: a kölcsönbevevő munkavállalóit képviselik (munkáskonkurencia?) •Saját tagság nélkül nem megy… •Kihívás: EU direktív a átvétele. Lesz-e kollektív szerződés, országos megállapodás a derogációról?

48 A 2008-as EU direktíva átvételének módjai I. (Kártyás Gábor cikke nyomán) •Hogyan ültethető át az ideiglenességi szabály? •Az Mt.-ben általánosságban időbeli korlát vagy munkaviszony csak meghatározott időtartamra (most gyakoribb a határozatlan idejű szerződés) •Az alkalmazás okainak felsorolása (túl szigorú) •Egy kikölcsönzés időtartamának korlátozása (pl. 1 év reálisnak tűnik)

49 A 2008-as EU direktíva átvételének módjai II. •Egyenlő bér elve a gyakorlatban –Ma: jelentős kereseti hátrány, az átvétel indokolt –Alternatív megoldás: tartós kölcsönzési viszonyt meghatározni: amikor két kiközvetítés között (állásidőre) bért fizetnek - ilyenkor az egyenlő bér nem követelmény (Skandináv modell realitása Magyarországon? Tartósság garanciája?)

50 A 2008-as EU direktíva átvételének módjai III. •Egyenlő bánásmód a bérezésen túl –munkafeltételek is: a munkaidő hossza, túlmunka, szünetek, pihenőidő, éjszakai munka, szabadságok és munkaszüneti napok –a munkaidő tekintetében a kölcsönvevő kollektív szerződését a kölcsönzött munkavállalóra is alkalmazni kell, ha az rá nézve kedvezőbb –a kölcsönvevő szolgáltatásaihoz, illetve szociális létesítményeihez (különösen az étkezdéhez, a gyermekgondozási létesítményekhez és az utazási szolgáltatásokhoz) a kölcsönvevő saját munkavállalóival megegyező hozzáférést kell biztosítani

51 A 2008-as EU direktíva átvételének módjai IV. •A korlátozások és tilalmak felülvizsgálata •Regisztráció feltételeinek felülvizsgálata (pl. 2 milliós regisztrációs biztosíték felemelése) •Közszféra korlátozásainak feloldása (pl. egészségügyi személyzetnél) •Beugró kölcsönzés rugalmasabb szabályai, egyszerűsített foglalkozatás tilalma helyett új szabályozás

52 A 2008-as EU direktíva átvételének módjai V. •Kollektív jogok felülvizsgálata –a kölcsönzött munkavállalókat be kell számítani azon küszöbértékekbe, amelyek felett bizonyos munkavállalói érdekképviseleti szerveket kell létrehozni

53 A 2008-as EU direktíva átvétele: további lehetőségek •non-profit kölcsönzés –Jelenleg kihasználatlan foglalkoztatási támogatás (Flt.) –Rugalmasabb szabályokkal •A munkaerő-kölcsönzés foglalkoztatás-politikai céljának erősítése –„Ugródeszka” szerep jogi támogatás –képzés támogatása


Letölteni ppt "A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László."

Hasonló előadás


Google Hirdetések