Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az atipikus munkavégzés és társadalmi megítélése Neumann László Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az atipikus munkavégzés és társadalmi megítélése Neumann László Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály."— Előadás másolata:

1 Az atipikus munkavégzés és társadalmi megítélése Neumann László Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály

2 Definíció helyett: „ami ma már szinte tipikus” Tipikus (standard, rendes…) –Határozatlan idejű munkaszerződés („stabil állás”) –Teljes munkaidő –Szokásos munkaidő (8 óra) –Egyetlen munkáltató –Biztos jövedelem –Biztosítás (nyugdíj, betegség, baleset, munkanélküliség…) –Munkavédelem, képzés, stb. –Állandó helyszín Atipikus (ahol ezek nincsenek) –Határozott idejű szerződés –Alkalmi munkavégzés –Részmunkaidő –Rugalmas munkaidőrendszerek –Önfoglalkoztató (egy megrendelőtől gazdaságilag függő vállalkozó) –Munkaerő-kölcsönzős állás –Távmunkavégzés –Nem bejelentett, szürke, fekete foglakoztatás ??? –Színlelt munkaszerződés ???

3 Társadalmi megítélés: mi mérhető? A munkavállaló oldaláról:  A munkával (munkahellyel) való elégedettség Kérdőív (dublini Alapítvány: Munkafeltételek Európában )  A munkavállaló ‘jóléte’ (kérdőív + egészség indikátorok)  Atipikus munkavégzés: a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság szinonimája A munkáltató oldaláról:  Rugalmasság, költség- csökkentés, szervezeti kihívás...

4 A munkával való elégedettség Európában (Forrás: dublini Európai Alapítvány az Élet és Munkakörülmények Javításáért, 2006)

5 Biztonság vs. rugalmasság: EU szintű politikai kérdés  Atipikus munka: ellentmondásos szakmai értékelés  EU politikák: versenyképesség és szociális dimenzió –„flexicurity”, munka és család igényeinek összehangolása  Munkáltatói és munkavállalói érdekek össze- egyeztetése a kollektív és egyéni szerződésekben –Élenjáró országok: Dánia, Hollandia, skandináv országok  Az atipikus munkák EU szintű szabályozása: –Részmunkaidő (97/81/EC Direktíva) –Határozott idejű szerződés (1999/70/EC Direktíva) –Távmunka keretegyezmény (2002) –A munkaidő megszervezése (93/104/EEC, 2003/88/EC) –Munkaerő-kölcsönzés: még (?) nincs Direktíva !!!

6 A távmunka keretegyezmény előzményei  Korai nagyvállalati „kiszervezések”  Vállalati kollektív szerződések IBM Deutschland, Deutsche Telekom, Electrolux-Zanussi (Olaszország), British Telecom  Ágazati szerződések Ausztria: IKT szektor Dánia: pénzügyek Svédország: kereske- delem és szolgáltatás A szerződések tipikus kérdései: –A távmunka önkéntes jellege –Visszafordíthatóság –A munkavállalói státus fenntartása –Egyenlő bér, előmenetel, képzés információ és érdekképviselet –Munkabiztonság, vállalati felügyelet és felelősségvállalás –Munkaidőrendszerek, munka- eszközök biztosítása / térítése –Szabályok speciális munkavállalói csoportokra

7 Az EU távmunka keretegyezménye  Követi a vállalati és ágazati kollektív szerződések tartalmát, de kevesebb konkrét szabályt állapít meg  A távmunka két fajtáját különbözteti meg: munkahely-teremtést és a korábbi munkaszerződés átalakítását (‘kiszervezés’)  ‘Kiszervezés’ esetén: önkéntesség és megfordíthatóság  Tematizálja azokat a kérdéseket, amelyekről a munkaadóknak és szakszervezetek egyeztetni kell  Végrehajtása a tagállamokban: –többnyire ágazati és országos kollektív szerződések, az Egyesült Királyságban tripartit nyilatkozat (közérthető ajánlás a munkáltatók és a helyi egyeztetések számára)

8 … és magyarországi átvétele (2004)  Az Mt évi módosítása: „X/A szakasz a távmunkavégzésről” –egy újabb atipikus forma részletes szabályozása –A távmunkát alapvetően új munkaszerződésként, „munkahelyteremtésként” kezeli, hiányzik a „kiszervezés”  Amit nem sikerült átvennie: –Munkavédelmi szabályok –„Önkéntesség” és „megfordíthatóság” nem jelenik meg a szövegben (a munkaszerződés módosítására és a részmunkaidőre vonatkozó szabályokat alkalmazza)  Formailag helyes átvétel, de tartalmilag ellentétes az EU szubszidiaritási alapelvével  Csak a munkaviszonyként végzett távmunkával foglalkozik, miközben a távmunkát végzők többsége Magyarországon is önfoglalkoztató


Letölteni ppt "Az atipikus munkavégzés és társadalmi megítélése Neumann László Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések