Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai rendszerek Állam– és kormányformák. A hatalommegosztás elvéről A hatalmi ágak szétválasztásának klasszikus követelménye, az államhatalom különböző.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai rendszerek Állam– és kormányformák. A hatalommegosztás elvéről A hatalmi ágak szétválasztásának klasszikus követelménye, az államhatalom különböző."— Előadás másolata:

1 Politikai rendszerek Állam– és kormányformák

2 A hatalommegosztás elvéről A hatalmi ágak szétválasztásának klasszikus követelménye, az államhatalom különböző funkciói szerinti szétválasztása: –a törvényhozás, azaz a normaalkotás –a végrehajtás, azaz a normák egyedi esetekre történő alkalmazása –a bíráskodás, azaz az egyes eseteknek az általános elvekkel való összevetése → !ezeknek mind hatáskör, mind intézményi és esetenként személyi vonatkozásban el kell különülniük egymástól!

3 Államformák Állam: adott területen, adott népesség fölött a legitim erőszak monopóliumával rendelkező közhatalom. Két államforma: –Monarchia: az állam feje ált. öröklés útján kerül hatalomra (császár, király, nagyherceg, emír, sah) és tradicionális legitimitással bír (kivétel: a Vatikán – teokratikus monarchia) –Köztársaság: az államfő (elnök) rendszeres választások eredményeként kerül hatalomra, legitimitását racionális eljárási szabályok biztosítják Diktatórikus rezsimek között is vannak monarchiák és köztársaságok → a dem. nem függ az államformától.

4 Kormányformák A hatalommegosztás szerveinek struktúrája és egymáshoz való viszonya alapján csoportosíthatóak a politikai rendszerek. A kormányformák meghatározásakor a törvényhozói és végrehajtói hatalom közötti viszony, illetve a végrehajtó hatalom belső szerkezete a döntő. Kormányformák: elnöki (prezidenciális), parlamentáris, kancellári (miniszterelnöki), illetve vegyes rendszer (félelnöki), valamint egyéb, egyedi kormányformák (pl. kollegiális/direktoriális rendszer).

5 Az elnöki kormányforma Jellemzői: – a monisztikus hat., az államfő és a kormányfő egy személy, széles jogkörrel. –az elnököt ált. közvetlenül választják → megbízatása nem függ a parlamenti többség bizalmától –erős legitimáció –a minisztériumok, kormányhivatalok munkájának irányítója, felügyelője, a hadsereg főparancsnoka (tényleges jogkörrel), az ország külügyeinek fő irányítója –a vezető tisztségviselők kinevezője, a közkegyelem gyakorlója –A törvényhozással szemben vétójoggal bír (a parl. minősített többséggel kell elfogadja a hat.-ot), ált. jogában áll feloszlatni a parlamentet

6 Az elnöki kormányforma A minisztériumok élén álló államtitkárokat az elnök nevezi ki → függetlenek a parlamenttől, az elnöknek tartoznak politikai felelősséggel. Az elnöknek csak a választók fele van politikai felelőssége, csak súlyos jogi vétség esetén vonható felelősségre, különleges bírósági eljárás keretében (impeachment). Először az AEÁ-ban jött létre, majd elterjedt Latin- Amerika térségében és néhány afrikai és ázsiai – ált. fejlődő – országban. DE: az AEÁ-ban működő fékek és egyensúlyok rendszere ált. hiányzik ezekben az országokban, itt az elnök abszolút dominanciája érvényesül.

7 Az elnöki kormányforma AEÁ: – az elnököt nem közvetlenül választják, hanem elektori testülettel, de ez nem gyengíti a legitimációját. –az az elektori lista „győz”, amelyik megszerzi a szavazatok (relatív) többségét –a szövetségi választást az az elnökjelölt nyeri, aki a föderáció több mint felének szavazatait megszerzi –minden állam annyi elektori hellyel rendelkezik az elnökválasztó testületben, ahány szenátora és képviselője van a kongresszusban –a győztes mindent visz (first past the post) elv alapján az egyes államok nyertes elnökjelöltjei maguk mögött tudhatják az adott állam összes elektorának támogatását

8 Az elnöki kormányforma A közvetlen elnökválasztás nem jelent automatikusan elnöki rendszert (pl. Ausztria, Bulgária), és fordítva. Fékek és egyensúlyok: kölcsönös függőség a végrehajtó és törvényhozó hatalom között. Az elnöki hatalom korlátozói: az elnök vétójoggal rendelkezik a törvényhozás felett, de nem oszlathatja fel a kongresszust, csak a szenátus jóváhagyásával állomásoztathat csapatokat külföldön, nevezhet ki legfelsőbb bírákat, nagyköveteket stb., köthet nemzetközi szerződéseket. a független igazságszolgáltatás is korlátozza, amely alkotmánybírósági jogkörével értelmezi az alkotmányt és ellátja a normakontrollt. a pártrendszer és a föderatív államszerkezet is korlátozza a széleskörű autonómia által.

9 A parlamentáris kormányforma A parlament abszolút primátusa jellemzi. A kormány, kormányfő és államfő (mely elkülönül) politikailag egyaránt felelős a parlamentnek (meghallgatások, beszámolók, interpellációk, bizalmatlansági indítvány, stb.). A miniszterelnököt és a kormány tagjait a parlament választja. Ált. a kormánytagok parlamenti képviselők → nem érvényesül a hatalommegosztás személyi elválasztódásának elve. Az államfő – államformától függően – monarcha vagy köztársasági elnök.

10 A parlamentáris kormányforma Parlamentáris rendszerben bárhogy is választják az elnököt, jogköre korlátozott, szerepe ált. protokolláris. Egyes államokban az „erős” kormányfő – „gyenge” elnök együtt állnak a végrehajtói hat. csúcsán → dualizmus, más országokban az államfő kívül áll a végrehajtás intézményein. Parlamentáris demokráciákban az államfő nem rendelkezik politikai felelősséggel, tényleges döntési jogait csak miniszterelnöki / miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolhatja. Bár rendelkezhet vétójoggal, ez nem kötelezi a parlamentet minősített többségi döntésre.

11 A parlamentáris kormányforma A klasszikus parlamentarizmus Nagy-Britanniában alakult ki, mára módosult. Nagy-Britannia: szervezett / fegyelmezett pártok, kétpártrendszer, többségi választási rendszer → ez nagyfokú stabilitást és erős pozíciót biztosít a kormánynak. –alkotmányjogilag kiemelt a parlament szerepe, de a politikacsinálás súlypontja a rendszerint egypárti kormányokra helyeződött, mely stabil parlamenti többséggel bír. –törvényhozás és végrehajtás összefonódik → kabinetkormányzás.

12 A parlamentáris kormányforma A kontinentális Európában: Egyes államokban az alkotmány tiltja a személyi összefonódást – a kormánytagok nem lehetnek parlamenti képviselők (pl. Bulgária, Benelux államok). DE a kormányok politikailag ugyanúgy irányítják a törvényhozást, mint ahol nincs ez korlátozva (pl. Svédország, Lettország). A kontinentális Európa parlamentáris rendszereiben a kabinetelv érvényesülését több tényező is gyengíti: – a fragmentált pártstruktúra (többpártrendszer) –az arányos / vegyes választási rendszer → ritka az egypárti kormány, inkább többségi koalíciók (pl. Belgium, Hollandia) vagy kisebbségi kormányok (pl. skandináv államok) alakulnak.

13 A parlamentáris kormányforma A politikai egyezkedések (koalíciós partnerrel, ellenzékkel) beszűkíthetik a kormány mozgásterét és parlament feletti befolyását. Ált. ezen országokban egykamarás parlamentek működnek. Ahol kétkamarás a parlament (pl. Csehország) → pl. a felsőházi többségi támogatás elveszítése korlátozza a kormány lehetőségeit. A parlamentáris kormányforma egyik közös jellemzője, hogy a végrehajtói és törvényhozói hatalom nem választódik el egyértelműen. → a hagyományos parlament–kormány dualizmust a kormány–ellenzék dualizmus váltja fel. A végrehajtói hatalom megerősítése a kontinentális parlamentarizmusok esetében részben a II. vh. sokkjával magyarázható.

14 A kancellári kormányforma Kialakulása az 1949-es bonni alkotmányra vezethető vissza. Ezt a modellt követte az osztrák kormányforma, valamint az 1980-as, majd 1990-es években demokratizálódó, rendszert váltó jó néhány ország. Cél: a kormányzati stabilitás biztosítása. Sajátossága: –a miniszterelnök kiemelésével egyidejűleg korlátozza az egyes miniszterek parlamenti felelősségét –a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal biztosítja a kormányzóképesség folytonosságát.

15 A kancellári kormányforma Klasszikus parlamentarizmus: mind a min.elnökkel, mind az egyes miniszterekkel szemben a parlament egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal élhet. Konstruktív bizalmatlansági indítvány: a leváltás megszavazásával egyidejűleg az új jelölt nevét is tartalmazza / megszavazza. → biztosítja a folytonosságot, kormányozhatóságot (válasz a két vh. közti instabilitásokra) Előfordulhat, hogy egy kormány idővel elveszíti a parl.- i többségét – pl. egyes képviselői az ellenzéket támogatják, két esetben vezethet ez kormánybukáshoz:

16 A kancellári kormányforma 1, ha a többség elveszítése a törvényhozói munka megbénulását jelenti és/vagy a költségvetés elfogadása lehetetlen → parl. feloszlása 2, ha az „új” többség az új kormányfő személyében is meg tud állapodni (ritka) → folytonosság A kormányfő (kancellár) kiemelt szerepét tükrözi a kormányalakítás is: a miniszterek kiválasztása a kormányfő diszkrecionális joga – a parl. megszavazza A parl. hatása a kormányalakításra korlátozottabb: –a képviselők nem szavaznak az egyes min.-ről –bizalmatlansági indítvány csak a min.elnök ellen nyújtható be

17 A kancellári kormányforma A miniszterek kiválasztása/ cserélődése főként a min.elnök döntése. A kormányfő politikai korlátja: – a pártján belüli, illetve a koalíción belüli erőviszonyok. A kormány politikai irányvonalát is a kormányfő határozza meg. A kancellária modellben a miniszterelnök munkáját egy külön minisztérium/ hivatal segíti, a miniszterelnöki hivatal (kancellária). A kancellária feladata: a min.elnök munkájának segítése, a minisztériumok munkájának összehangolása, kormányülések előkészítése, stb.

18 A félelnöki kormányforma A kormányzati stabilitás biztosításának másik útja a félelnöki rendszer, az államfő jogköreinek megerősítése. Végrehajtó hat.: – az államfő, mely széles jogosítványokkal bír és a parlamentnek felelős kormány. Az államfő: a külügyek és hadügyek fő alakítója, befolyással van a kormány összetételére, biz. döntéseihez nem szükséges miniszteri ellenjegyzés, kiterjedt kinevezési hatáskörrel bír, politikailag nem felelős a parlamentnek, valamint erős vétójoggal rendelkezik a parlamenttel szemben (minősített többség).

19 A félelnöki kormányforma A félprezidenciális rendszerben az államfőt közvetlenül választják → erős legitimitás. A félelnöki kormányforma tipikus államformája a köztársaság. Kialakulásának történelmi magyarázatai vannak, pl. Franciaországban az állandósuló kormányválságból jelentett kiutat (De Gaulle), 1962-től közvetlen választással 7 évre választották, 2000-től 5-re. Az államfő elnököl a kormányüléseken, nem felelős a parlamentnek és jogában áll feloszlatni a nemzetgyűlést. Félelnöki rendszer van pl. Finnországban (1999-ig), Lengyelországban, Oroszországban – sajátos jellemzőkkel.

20 Direktoriális kormányforma Svájc: kollegiális kormányzás – az erős kantonokra épülő államszerkezet, a nemzetiségek közötti hat.i- pol.-i egyensúly, a pártrendszer sajátosságai magy. A végrehajtó hat. feje a kormány, a hét tagból álló szövetségi tanács. A szövetségi tanácsot a parlament (szövetségi gyűlés) választja – választás után függetlenedik. A parlament nem kezdeményezhet bizalmatlansági indítványt, a szövetségi tanácsnak nincs vétójoga. A szövetségi tanács szótöbbséggel dönt → kollegialitási elven. Az államfői funkciók megoszlanak a szövetségi gyűlés és tanács között, a min.elnöki-államfői posztot a szöv.-i tanács egy-egy tagja tölti be éves rotáció alapján.

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Politikai rendszerek Állam– és kormányformák. A hatalommegosztás elvéről A hatalmi ágak szétválasztásának klasszikus követelménye, az államhatalom különböző."

Hasonló előadás


Google Hirdetések