Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

E URÓPAI ALKOTMÁNY - ÉS INTEGRÁCIÓTÖRTÉNET 2 VIII. Francia republikánus alkotmányok 12. A francia államberendezkedés a II. Köztársaság és a II. Császárság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "E URÓPAI ALKOTMÁNY - ÉS INTEGRÁCIÓTÖRTÉNET 2 VIII. Francia republikánus alkotmányok 12. A francia államberendezkedés a II. Köztársaság és a II. Császárság."— Előadás másolata:

1 E URÓPAI ALKOTMÁNY - ÉS INTEGRÁCIÓTÖRTÉNET 2 VIII. Francia republikánus alkotmányok 12. A francia államberendezkedés a II. Köztársaság és a II. Császárság idején [Tk o.] 13. A Harmadik Köztársaság alkotmánya (Franciaország) [Tk o.] Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmus- történet Budapest: Osiris, 2006.

2 12. A FRANCIA ÁLLAMBERENDEZKEDÉS A II. K ÖZTÁRSASÁG ÉS A II. C SÁSZÁRSÁG IDEJÉN

3 1. E LŐZMÉNYEK Napóleon után Bourbon-restauráció ( ) X. Károly ( ) azonban abszolút monarchiát akar kiépíteni 1830: júliusi forradalom, a trónra meghívott Lajos Fülöp orániai herceg alkotmányos monarchiát hirdet (1830. évi alkotmányos karta), de ez a rendszer is autoriterré válik

4 2. A Z AS FORRADALOM Élen járók: baloldaliak, szocialisták, Alphonse de Lamartine, Louis Blanc Lajos Fülöp Angliába menekül, ideiglenes kormány Választanak egy 880 tagú, konzervatív többségű gyűlést, amely viszont nem támogatja a szocialista törekvéseket Újabb zavargások Végül megalakul a Második Köztársaság (alkotmány: 1848)

5 3. A Z ÉVI FRANCIA ALKOTMÁNY A polgári jogok deklarációja továbbra sem kerül külön részbe Helyette: „szabadság, egyenlőség, testvériség”, „munka és ipar szabadsága”, „munkaadók és munkások egyenlősége” (erősen baloldali „töltésű”) A kor legszélesebb férfi választójoga Egykamarás TH, amely azonban Államtanácsot választ (kvázi második kamaraként törvényjavaslatokat kezdeményezhet) VH: 4 évre közvetlenül választott köztársasági elnök (Charles-Louis-Napóleon Bonaparte, a korábbi hadvezér császár unokaöccse) Az elnök újraválasztása tilos Az elnök mellett kormány Átmenet a parlamentáris és a prezidenciális kormányforma között

6 4. A Z ÉVI ÁLLAMCSÍNY 1849-ben konzervatív többségű Nemzetgyűlést választanak Charles-Louis-Bonaparte december 2-án államcsínyt hajt végre: Feloszlatja a Nemzetgyűlést Ostromállapotot hirdet Népszavazást kezdeményez egy új alkotmány létrehozásáról

7 5. A Z ÉVI ALKOTMÁNY (1) KÖZTÁRSASÁGI FORMÁBA BURKOLT MONARCHIA Emberi jogi katalógus helyett csak utalás az 1789-es Deklarációra TH: kétkamarás: Szenátus: Tagság részben tisztség, részben elnöki kinevezés alapján Törvényhozásnál egyetértési jog Kvázi alkotmánybírósági feladatok (az alkotmány hiteles magyarázója – senatusconsultum, állampolgári vagy kormányzati kezdeményezésre megsemmisítheti az alkotmányellenesnek talált határozatokat) Törvényhozó Testület: 10 évre általános választójog alapján választott tagok

8 5. A Z ÉVI ALKOTMÁNY (2) VH: Köztársasági Elnök 10 évre választják A lehető legszélesebb elnöki jogkör - utódkijelölési jog (!) (a választás joga csak akkor száll vissza a népre, ha a hivatalban lévő elnök meghal) Erős jogosítványok a TH-mal szemben: A két ház vezetőinek kinevezése, alsóház feloszlatása, törvénykezdeményezési jog, abszolút vétójog De nem prezidenciális a rendszer (vannak miniszterei) Államtanács (≠ Szenátus): törvények és rendeletek véleményezője, részt vesz a közigazgatás felügyeletében

9 6. A M ÁSODIK C SÁSZÁRSÁG (1852) Charles-Louis-Bonaparte népszavazással módosíttatja az alkotmányt: Megváltoztatják az államformát: Bonaparte új címe: császár (III. Napóleon) Autoriter berendezkedés Politikai reformok: Sajtótörvény szigorának enyhítése A vége felé alkotmányos monarchiaként működik De az elégedetlenség nő, Poroszországtól katonai vereség (1870. szept. 2. Sedan; III. Napóleon fogságba esik, majd Angliába távozik) A II. Császárság megbukik, Párizsban kikiáltják a III. Köztársaságot (1870. szept. 4.)

10 13. A H ARMADIK K ÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (F RANCIAORSZÁG )

11 1. P ÁRIZSI K OMMÜN 1871 Felkelés 1871 márciusában Louis Auguste Blanqui és Pierre-Joseph Proudhon alapelveit igyekeznek átvinni a gyakorlatba (anarchista és marxista csoport helyi kormányzata Párizsban) Kilenc bizottságból álló kormány, szociális intézkedések Két hónap után leveri a kormányhatalom (Adolphe Thiers kormányfő – a Bordeaux-ban ülésező Nemzetgyűlés választotta kormányfővé még február 17-én)

12 BEN 3 ALKOTMÁNYTÖRVÉNY 1. A törvényhozó hatalomról és a köztársasági elnökről („a közhatalom szervezetéről”) 2. A Szenátus szervezetéről 3. A hatalmi ágak elválasztásáról („a közhatalom viszonyairól”)

13 3. A III. K ÖZTÁRSASÁG BERENDEZKEDÉSE (1) TH: kétkamarás Nemzetgyűlés: központi szerep Képviselőház: általános választójog alapján Szenátus: részben a Nemzetgyűlés választja (élethossziglan), részben a helyi önkormányzatok képviselői delegálják (9 évre) Szimmetrikus bikameralizmus Alkotmánymódosítás: mindkét kamara külön- külön szavaz, majd együttes ülésen abszolút többséggel is el kell fogadni

14 3. A III. K ÖZTÁRSASÁG BERENDEZKEDÉSE (2) VH: köztársasági elnök + kormány Köztársasági elnök: Nemzetgyűlés választja 7 évre Csak alkotmányjogi felelőssége van, miniszteri ellenjegyzés Hadsereg parancsnoka, törvénykezdeményezési jog, elnapolás, Képviselőház feloszlatása (utóbbihoz szenátusi jóváhagyás kell) Felelős kormány: Mindkét kamarának felelős politikailag Üléseit az elnök vezeti

15 4. V ÁLASZTÁSI RENDSZEREK Gyakran módosítják aktuálpolitikai megfontolásból: 1871: listás, arányos 1875: többségi, kétfordulós 1884: listás 1889: többségi (1919-ig)

16 5. A LAPJOGI TÖRVÉNYEK Az 1875-ös alkotmánytörvényekből hiányzott a katalógus Az 1880-as évektől alapjogi jogalkotás, pl.: 1881: sajtószabadság rendezése, politikai gyűlések engedélyezése 1884: szakszervezet-alapítás joga, sztrájkjog

17 6. J ELLEMZÉS VH instabilitása (7 évtized alatt egyetlen párt sem tudott abszolút többséget szerezni) Diffúz pártrendszer (nincsenek stabil koalíciók) Nemzetgyűlés domináns szerepe: törvényhozás- központú kormányzati rendszer Az elnöknek ugyan volt feloszlatási joga, de től nem élt vele A Nemzetgyűlés gyakran megvonta a bizalmat a kormánytól

18 A IV. F RANCIA K ÖZTÁRSASÁG

19 1. A LKOTMÁNYOZÁSI VITÁK (1) Az ország összeomlásáért sokan a III. Köztársaság instabil kormányzatát és a hagyományos pártokat okolják 1945 október: népszavazás: visszatérés az ös alkotmányhoz vagy új alkotmány (alkotmányozó nemzetgyűléssel)? Utóbbi álláspont győz: alkotmányozó nemzetgyűlést választanak, hogy 7 hónap alatt dolgozza ki az új alkotmányt

20 1. A LKOTMÁNYOZÁSI VITÁK (2) Charles De Gaulle (ekkor a ideiglenes kormány elnöke) erős államfői hatalmat szeretne – ellensúlyként a parlamentnek; kétkamarás rendszert A baloldali többségű nemzetgyűlés azonban egykamarás rendszerű alkotmánytervezetet készít (De Gaulle lemond) A nemzetgyűlés tervezetét 1946 májusában népszavazásra bocsátják, de elbukik (53% ellene) Újabb tervezet, kétkamarás parlamenttel 1946 október: népszavazás, megerősíti

21 2. A IV. K ÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA TH: kétkamarás parlament: Felsőház: Köztársasági Tanács (korlátozott, késleltető vétójog) VH: megerősített kormányhatalom: A Nemzetgyűlést megválasztása után 18 hónappal az elnök feloszlathatja, ha legalább két alkalommal bizalmatlanságot szavazott a kormánnyal szemben A kormány az alsóháznak tartozik politikai felelősséggel Gyenge státusú köztársasági elnök (a parlament két háza választja 7 évre)

22 3. J ELLEMZÉS (1) Mégsem jött létre stabil VH: A köztársaság hívei, az ún. harmadik erő (szocialisták, radikálisok és kereszténydemokraták) állandóan szemben álltak két ellenzéki tömörüléssel: Francia Kommunista Párttal és De Gaulle Francia Népi Tömörülésével Kérdés: a harmadik erő pártjai közül melyik gyengül meg annyira, hogy a koalíció elveszíti többségét A két ellenzéki párt sem a kormánnyal, sem egymással nem kíván együttműködni

23 3. J ELLEMZÉS (2) A kormányalakítás nehéz: kétszeres beiktatás 1. Köztársasági elnök megbíz egy kormányfő- jelöltet 2. A Nemzetgyűlés abszolút többséggel megerősíti 3. Utóbb külön megerősíti az általa összeállított kormányt 1954-ben megszüntetik a kettős beiktatási szavazást: Csak a teljes kormánynak kell bizalmi szavazást kérnie a Nemzetgyűléstől Elég a relatív többség is

24 3. J ELLEMZÉS (3) A kormányzás mégis instabil marad: Nem a bizalmatlansági indítványokon buknak meg a kormányok (ilyen csak 5 esetben történt) Hanem belső konfliktusokon ( között 13 kormány mondott le, s csak 2 bizalmatlansági indítvány okán) A feloszlatási jog így nem alkalmazható (ahhoz kétszeri bizalommegvonás kéne) Összességében még instabilabb, mint a III. Köztársaság volt: 25 kormánynak átlagosan 7 hónapos hivatali idő (a III. Köztársaságban átlagosan 9 hónapos)


Letölteni ppt "E URÓPAI ALKOTMÁNY - ÉS INTEGRÁCIÓTÖRTÉNET 2 VIII. Francia republikánus alkotmányok 12. A francia államberendezkedés a II. Köztársaság és a II. Császárság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések