Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest:"— Előadás másolata:

1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus. A weimari parlamentarizmus. Az elnöki kormányzás 20. A kollegiális kormányforma; átmeneti, illetve vegyes kormányformák

2 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú) parlamentarizmus

3 I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (1) 1. Angol modell - a miniszterelnök meghatározó szerepe jellemző: 18. sz. vége: First Lord of Treasury Ő választja ki a minisztereket (meg is válhat tőlük) Összehívja a kabinetüléseket, meghatározza a napirendet Közvetít a kormány és az uralkodó között

4 2. A miniszterek parlamenti tagok: Régi szokás: ha kinevezik miniszterré, lemond parlamenti mandátumáról, hogy rögvest megméresse magát a választóinál 1867 előtt inkább a Lordok Házából, utána inkább a Közösségek Házából kerülnek ki a miniszterek Rendkívüli helyzetekben kivételesen nem parlamenti tag is lehet miniszter (pl. háború idején tábornok hadügyminiszter) I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (2)

5 3. A végrehajtó hatalom politikai felelőssége: A kabinetnek a TH felé politikai felelősséggel tartozik (a parlamenti többség politikai irányvonalát kell követnie) S ez a felelősség KOLLEKTÍV! (minden miniszter az egész kormány tevékenységéért felelősséget vállal) Egyhangúság a döntésekben – kötelező szolidaritás I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (3)

6 4. Kétpártrendszer és politikai váltógazdálkodás: A 17. századtól két nagy párt: I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (4) Tory Konzervatív párt Whig Liberális párt A 20. sz. elejétől meggyengül – szerepét átveszi a Munkáspárt (20-as, 30-as évek) Erős pártfegyelem.

7 5. Belső kabinet működése: A legfőbb miniszterek külön csoportot alkotnak (I. vh. óta szokás) Külügyi, védelmi, igazságügyi, pénzügyi, belügyi tárcavezető Alkotmányos szabály nincs rá (háborús időben „háborús kabinet”) I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (5)

8 (Itt elsősorban a III. Francia Köztársaságra gondolunk – ) 1. Duális végrehajtó hatalom: II. A klasszikus francia parlamentarizmus (1) Köztársasági elnök 7 évre a Nemzetgyűlés választja Nincs politikai felelőssége a Nemzetgyűlés felé Törvénykezdeményezési jog A főtisztviselők kinevezésének joga Hadsereg parancsnoka Elnököl a minisztertanácsban (Conseil des Ministres) Intézkedéseinek érvényességéhez miniszteri ellenjegyzés szükséges (nem elnöki, hanem parlamentáris rendszer, mivel a minisztereken keresztül fennáll a VH politikai felelőssége a TH felé) Kormány A kormányzati döntések tényleges meghozója Tagjait a köztársasági elnök nevezi ki, de a parlamenti erőviszonyok alapján Politikailag is felelős a Nemzetgyűlésnek A köztársasági elnök jelenlétének hiányában kabinettanácsként tanácskozik (Conseil de Cabinet)

9 2. Instabil, gyenge kormányzat: 1875 és 1940 között több mint 100 kormány működött Ennek okai: ▫Instabil többpártrendszer ▫A parlamentfeloszlatási jog „hiánya” A törvényhozás stabil maradt (1877-et kivéve mindig kitöltött mandátumát) II. A klasszikus francia parlamentarizmus (2)

10 3. Instabil többpártrendszer: Nem két nagy politikai erő, hanem több „diffúz” párt: gyorsan változó képződmények Alacsony pártfegyelem – a hosszú távú koalíciók kizártak A kormánybuktatás módjai: ▫Bizalmatlansági indítvány ▫Bizalmi szavazás kérése a kormány részéről ▫Interpelláció (leszavazás esetén a kormány lemondott) II. A klasszikus francia parlamentarizmus (3)

11 4. A parlamentfeloszlatási jog hiánya: Az alkotmány szerint ugyan a köztársasági elnök a szenátus jóváhagyásával feloszlathatta az alsóházat, de – mint a két ház együttes ülése által választott elnök – ez nem igazán fér össze státuszával 1877/79: a köztársasági elnök végül politikailag belebukott annak következményeibe, hogy feloszlatta a képviselőházat (többé nem éltek ezzel a joggal a III. Köztársaság idején) II. A klasszikus francia parlamentarizmus (4)

12 5. A francia törvényhozás-központú kormányzati példa hatásai: Mussolini előtt hasonló volt Olaszország (instabil pártrendszer) 1921 óta a lengyel kormányzati rendszer (az elnökkel és a kormánnyal szemben túlsúlyos parlament) II. A klasszikus francia parlamentarizmus (5)

13 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus. A weimari parlamentarizmus. Az elnöki kormányzás

14 1. Jelentése: Állandósuló bal-jobb struktúrában több párt van jelen (nem pusztán két párt, mint Angliában, s nem is olyan diffúz, mint a III. Francia Köztársaságban) Változó erejű pártok kötnek egymással változó összetételű koalíciókat (egyedül egyik sem bír kormányozni) I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (1)

15 2. Következmények: A kormányfő „primus inter pares” (nincs oly meghatározó szerepe a politika irányításában) A kormány testületi jellege megerősödik (kollektív felelősség) I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (2)

16 3. Példák a 19. századból: 1831-es belga alkotmány nyomán Belgium (továbbá Hollandia, skandináv országok – kivéve Finnországot) Spanyolország, Portugália I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (3)

17 1. Egyensúly a Reichstag és a közvetlenül választott elnök között: A Reichstagot általános választójog alapján választják, az elnököt szintén – mindkét tényező a nép képviselője Az elnök közvetlenül nem vesz részt a kormányzásban (van felelős kormány) Az elnök szerepe azonban megnő belső konfliktusok és szükséghelyzetek esetén (pl. 48. §: szükségrendeletalkotási jog) II. A weimari parlamentarizmus (1919) (1)

18 2. Közvetlen demokratikus intézmények bevezetése (43. §, §): A közvetlen elnökválasztás mellett visszahívhatóság népszavazással (a Birodalmi Gyűlés indítványára) Elnök által elrendelt törvényreferendum Törvényreferendum a Birodalmi Gyűlés egyharmadának + a választók 5%-ának indítványára Törvényiniciatíva a választók 10%-ának indítványára Elnök által elrendelt törvényreferendum a TH két kamarájának konfliktusa esetén Népi alkotmányiniciatíva (10%) Elnök által elrendelt alkotmányreferendum a két kamara konfliktusa esetén II. A weimari parlamentarizmus (1919) (2)

19 3. Instabil kormányzás: 14 év alatt 20 kormány Döntően nem a kormányforma, hanem a gazdasági és politikai válság miatt (főként a W. K. utolsó szakaszában) II. A weimari parlamentarizmus (1919) (3)

20 1. Közvetlenül (kvázi közvetlenül) választott államfő, parlamenti politikai felelősség nélkül: Megbízatása nem függ a parlament bizalmától Nincs ellene parlamenti bizalmatlansági indítvány 2. Egyszemélyi végrehajtó hatalom: A köztársasági és miniszterelnöki pozíció egy kézben Az elnök egymaga alkotja a kormányt (nincsenek miniszterei, csak önállótlan államtitkárai – politikai értelemben csak neki felelnek) III. Elnöki kormányzás – USA (1787) (1-2)

21 3. A TH és a VH viszonya: A TH nem tudja elmozdítani az elnököt politikai bizalmatlanság okán, csak jogsértés esetén (impeachment) Eltérhet egymástól az elnöki és a parlamenti politikai irányvonal „divided government” Az elnök ill. kabinetje általában nem rendelkezik törvénykezdeményezési joggal Az elnök nem oszlathatja fel a parlamentet Nincs szigorú pártfegyelem III. Elnöki kormányzás – USA (1787) (3)

22 4. Az amerikai prezidenciális kormányforma hatásai: Latin-amerikai országok Európa: tiszta formájában nem veszik át ▫A franciáknál a II. Köztársaság (1848/51) hoz létre hasonlóan erős elnöki hatalmat ▫Az 1958-as alkotmány szintén a VH-ra helyezi a hangsúlyt – félelnöki rendszer III. Elnöki kormányzás – USA (1787) (4)

23 20. A kollegiális kormányforma; átmeneti, illetve vegyes kormányformák

24 1. Két példából építkezik: Amerikai elnöki rendszer Az 1795-ös francia alkotmány (a VH élén 5 fős direktórium) 2. Jellemzői: 4 évre a parlament által választott kormány (Szövetségi Tanács) A Szövetségi Tanácsnak nincs parlamenti politikai felelőssége Nincs külön államfői és miniszterelnöki tisztség A Szövetségi Tanács tagjai váltakozva (rotációs) alapon töltik be az államfői tisztséget Gyakori a közvetlen demokratikus eszközök alkalmazása I. Kollegiális kormányforma – Svájc (1848, 1874)

25 1. A TH közjogilag és politikailag is minden más hatalmi tényező fölött áll: kizárólag a népnek felelős 2. Jellemzői: A VH teljesen alá van vetve a TH-nak (szinte a TH egyik bizottságaként működik; nincs parlament-feloszlatási jog) Egykamarás TH Nincs a parlamenti hatalommal szemben ellensúlyt képező államfő Többnyire rendkívüli helyzetekben alakult ki hasonló: ▫Anglia: 1640-es évek parlamenti kormányzása ▫Franciaország: Robespierre diktatúrája idején a Konvent II. A parlamenti kormányzás

26 1. Félprezidenciális kormányforma: Pl. Franciaország, Románia A VH megoszlik a közvetlenül választott köztársasági elnök és a kormány között Jogi felelőssége mindkettőnek van Parlamenti politikai felelőssége csak a kormánynak 2. Elnöki kormány (Präsidial-Kabinet) a Weimari Köztársaság utolsó szakaszában: Kormányképes többség híján az elnök a parlamenti erőviszonyokra tekintet nélkül nevezi ki jelöltjét kancellárrá Az alkotmány 48. §-a alapján, szükségrendelettel lépteti életbe a kormány intézkedéseit III. Átmeneti ill. vegyes kormányformák


Letölteni ppt "Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések