Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem 1. Az alkotmány 2. Alkotmányosság – jogállamiság 3. Alkotmányvédelem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem 1. Az alkotmány 2. Alkotmányosság – jogállamiság 3. Alkotmányvédelem."— Előadás másolata:

1 Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem 1. Az alkotmány 2. Alkotmányosság – jogállamiság 3. Alkotmányvédelem

2 1. Az alkotmány  a hatalmi viszonyok önéletrajza; a mindenkori előző rendszerrel kapcsolatos félelmek (Sajó András: Az önkorlátozó hatalom); az állam morális vitorlája (Ronald Dworkin)  diktatúrában: papíros  anyagi (materiális) értelemben vett alkotmány-fogalom: az államszervezet és a polgárok helyzete – ebben az értelemben minden államnak van alkotmánya  formális értelemben: egyetlen írott törvény, az alaptörvény (Nagy- Britannia, Izrael, Szaúd-Arábia: nincs)  globális (nemzetközi) alkotmány: nemzetközi jogi szabályok és elvek (európai alkotmány)

3  történeti előképek:  Arisztotelész „politeiá”-ja – a városállam vezetésének rendje, az állam formája  Cicero „constitutio”-ja – egy közösség alapnormái  az állam szerződéses felfogása: a hatalom eredeti forrása a nép „államjogi szerződése” az uralkodóval (Ulpianus) – szerződésszegés ~ ellenálláshoz való jog, zsarnokgyilkosság (Magna Carta, Aranybulla; Aquinói Szent Tamás)

4  modern értelemben vett alkotmány – a modern állam első formája: a 17. sz. angol abszolút monarchia → hatalomkoncentráció → puritán forr. → alkotmányos monarchia ~ alkotmányos kormányzás (const. governm.);  18. sz. amerikai és francia alkotmányfejlődés  az alkotmány jogi jellege: felsőbbség és ennek védelme a módosíthatóság nehezítésével – feloszlatásos (belga, holland, norvég), népszavazásos (US, Svájc, Ausztrália, Franciaország) módosítás, örökös klauzulák (Németo.)

5 2. Az alkotmányosság - jogállamiság  az alkotmányosság arra ad választ, hogy adott államberendezkedési, szabályozási megoldás megakadályozza-e a szabadság indokolatlan korlátozását, a szervezett zsarnokságot, vagyis: az alkotmányosság elvei = a szuverenitás olyan korlátozása, amelyben érvényesülhet az állampolgár szabadsága (Sajó)  legitimációs bázisa az alkotmány, amit nemcsak az államapparátus, hanem a polgárok is elismernek

6  1789-es francia Deklaráció 16.§: nem jogállam, ahol  az emberi jogok nem biztosítottak,  nincs hatalommegosztás  alkotmányosság = túl a materiális (tartalmi követelmények~írott alkotmánnyal sem feltétlenül, 1936/1949; Kínai Karta 08: alkotmány alkotmányos kormányzás nélkül) és a formális alkotmány-fogalmon (írott alaptörvény nélkül is, Anglia);

7 alkotmányos (jog)állam (korlátozott állam) = amelyben különféle jogelvek, jogi intézmények és eljárások szabnak határt az állami szervek önkényes tevékenységének (pl. U.S. alkotmány 14. kiegészítése: due process, törvényes eljárás nélkül senki sem fosztható meg életétől, szabadságától, tulajdonától) globális alkotmányosság = jogállamiság, emberi jogok érvényesítése

8  az elvek egyike: az államhatalmi ágak (tv. hozó, végr., igazságszolg.) elkülönítésének elve  történelmileg 2 formája: - szétválasztás (separation of powers): alkotmányos monarchia, prezidenciális (US nem a legerősebb) elvileg teljes elkülönülés; létrejöttükben is függetlenek; V. francia köztársaság: félprezidenciális (dualista végrehajtó hatalom)

9 - megosztás (division of powers): parlamentarizmus – kevésbé hangsúlyozott a személyi elkülönülés; egyik ág sem tud érdemben cselekedni a másik nélkül 19. sz.: a parl. által választott kormány a király mellé lép → a végr. hatalom megkettőződik; létrejövetel szempontjából asszimetrikus: a végr. hatalmat a parl. hozza létre; a parl. bizalmatlansággal megbuktathatja a kormányt, de gyakran parl. feloszlatás is

10 parlamentarizmus 2 típusa (tv. hozás és végr. kapcsolata alapján):  többségelvű (Westminsteri): kétpártrendszer > „orrhossz”; stabil kormányzás (GB, Ausztrália, Új-Zéland),  közmegegyezéses (konszenzusos): „többpártrendszer”, koalíciós kormányzás (kont. Eu.)

11 3. Alkotmányvédelem  tág értelemben: különböző állami szervek (pl. Finnország: parlament)  szűkebb értelemben: bírói szervek (alkotmánybíráskodás) – rendes v. külön bíróságok (alkotmánybíróságok)  alkotmánybíráskodás ellen:  angol forr.: abszolút parl. szuverenitás → ma sincs  francia forr.: népszuverenitás (Rousseau) → csak előzetes normakontroll

12  alkotmánybíráskodási modellek:  decentralizált: „amerikai” v. „diffúz” modell – US. Marbury v. Madison → Argentína, Ausztrália, Kanada, India, Japán, skandináv, Svájc  centralizált: „osztrák” v. „európai” modell – G, I, E, P, Kelet-Eu.

13 Magyar alkotmányfejlődés 1989 után es alkotmány 2. „Alkotmányos forradalom”

14 Magyar alkotmányfejlődés 1989 után 1. Az 1949-es alkotmány 1. Az 1949-es alkotmány  az 1936-os szovjet minta:  államhatalom egysége, de munkamegosztás → 4 szervtípus  állampolgári jogok garanciák nélkül  Sólyom-bizottság 2002: 1989 előtt Magyarország nem volt jogállam

15 2. „Alkotmányos forradalom”  új alkotmány helyett átfogó módosítás: Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal (kölcsönös félelmek)  magyar parlamentarizmus: paktum (1990) - stabil kormányzás (konstruktív bizalmatlanság, 2/3-os törvények számának csökkenése); „középgyenge” államfő  erős alkotmánybíráskodás

16  alkotmányozási próbálkozások:  „új forradalmárok” ( )  restaurátorok (1996)  jelenlegi esélyek


Letölteni ppt "Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem 1. Az alkotmány 2. Alkotmányosság – jogállamiság 3. Alkotmányvédelem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések