Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A demokrácia válfajai (egy megközelítés) (Tiszta) közvetlen demokrácia „Plebiszcitárius” demokrácia Képviseleti vagy közvetett demokrácia Népszavazási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A demokrácia válfajai (egy megközelítés) (Tiszta) közvetlen demokrácia „Plebiszcitárius” demokrácia Képviseleti vagy közvetett demokrácia Népszavazási."— Előadás másolata:

1 A demokrácia válfajai (egy megközelítés) (Tiszta) közvetlen demokrácia „Plebiszcitárius” demokrácia Képviseleti vagy közvetett demokrácia Népszavazási vagy félközvetlen demokrácia  A nép maga dönt minden törvényről  A nép maga választja a VH tagjait és a bírákat  A választott tisztviselők döntéseit is magához vonhatja  Landsgemeinde, town meeting  Az államfő saját belátása szerint népszavazásra bocsát bizonyos kérdéseket (egyben „bizalmi” szavazás is)  Bonaparte Napóleon, III. Napóleon  „Appel au peuple”  A nép akkor szólhat, ha kérdezik  Tárgyi döntések perszonalizálódnak  A nép képviselőkön keresztül gyakorolja hatalmát  A képviselők saját belátásuk szerint járnak el (szabad mandátum)  Két modell: Liberális felfogás (19. sz.): a képviselők képzett vagy vagyonos honoráciorok, a pártok csak parlamenti klubok Modern demokrácia: erős tömegpártok, a képviselő szabad mandátuma szinte illúzió (frakciófegyelem)  A képviseleti és a közvetlen demokrácia elemeinek kombinációja  A nép saját maga is kezdeményezheti a közvetlen demokratikus eljárást  A nép esetleg választott képviselőit, tisztviselőit le is válthatja (Abberufungsrecht, recall)  Svájc, USA egyes nyugati tagállamai

2 A (fél)közvetlen demokrácia eszközei: Népszavazás (referendum) Alkotmányreferendum jogalapja szempontjából: kötelező vagy fakultatív; esetenként rendkívüli; kötőerő szempontjából: kötelező vagy konzultatív; hatály szempontjából: szuszpenzív vagy abrogatív Törvényreferendum Államszerződés-referendum Közigazgatási referendum Népi kezdeményezés (iniciatíva) Alkotmányiniciatíva kidolgozott vagy általános javaslat direkt vagy indirekt iniciatíva ellenjavaslat (?) Törvényiniciatíva Közigazgatási iniciatíva Napirendi (agenda) iniciatíva Visszahívás (ki ellen) Parlament a teljes testület (hatóság) ellen vagy egyes tisztviselők ellen Kormány Bírák Kibővített választójogok Államfőre Kormányra Tisztviselőkre Bírákra

3 A szabályozás csomópontjai a) Ki kezdeményezheti? államfő? kormány? parlament? – plebiszcitárius karakter meghatározott számú választópolgár (mennyi)? – közvetlen demokratikus karakter b) Miről? alkotmány, törvény, stb. előzetes/utólagos alkotmányossági kontroll c) Kötelező-e? kötelező-e megtartani az eredménynek van-e kötelező ereje? (vagy csak konzultatív a népszavazás) d) Mikor érvényes/eredményes? Quorum: részvételi, elutasítási, támogatási

4 NÉPSZAVAZÁSI MODELLEK Antik előzmény: Athén Amerika „Ősforrások”: Town meeting (New England colonies: Connecticut, Maine, Massachusetts, New Hampshire, Vermont) – majd más vidékeken Protestantizmus (common assent, true consent, Mayflower Compact) Céhek, guildék Összetartás szükségessége Az amerikai forradalom kora: constitutional referendum: Már 1639-ben: Fundamental Orders of Connecticut 1778 Massachusetts, 1779 New Hampshire További terjedés 1818-tól Szövetségi szinten nincs! A populista-progresszív mozgalmak kora ( sz. fordulóján): Svájci mintájú közvetlen demokratikus intézmények elterjedése

5 Forrás: Initiative & Referendum Institute, California (www.iandrinstitute.org ) Iniciatíva és fakultatív referendum Se referendum, se iniciatíva Csak fakultatív referendum Csak alkotmány- iniciatíva Referendum és iniciatíva a mai USA-tagállamokban

6 Franciaország: Jean-Jacques Rousseau ( ) Francia forradalom: 1793-as alkotmány: ősgyűlések A napóleoni minta: felülről elrendelt népszavazás (plebiszcitárius modell) Svájc: Korábbi gyökerek (Landsgemeinde, felvilágosodás, a fr. forr. exportja) Liberális reformmozgalom (Regeneráció, 1830-as évek) Föderáció (1848) 1860-as évek demokratikus mozgalma 1874-es szövetségi alkotmány „bottom up initiatives”

7 Területi plebiszcitumok (19. sz.): Francia forr.: Avignon, Venaissin, Savoya, Nizza, Ciszpadániai és Ciszalpin Köztársaságok, Velencei Közt., Liguriai Közt. Olasz egység (1848/1860/1866/1870) Az I. vh. után: Weimari Köztársaság (1919) Balti államok ( ) Írország (1922) Ausztria (1920) torzulások

8 Két további jellegzetes hagyomány: Dánia (1953): Parlamenti kisebbség által kezdeményezett referendum (parlamenti kisebbségvédelmi eszköz) Olaszország (1970): Abrogatív referendum * * * Fejlődési tendenciák

9 Az országos népszavazások száma a világban, Európában és Svájcban VilágszerteEurópaSvájc Forrás: Centre for Research on Direct Democracy (Aarau)


Letölteni ppt "A demokrácia válfajai (egy megközelítés) (Tiszta) közvetlen demokrácia „Plebiszcitárius” demokrácia Képviseleti vagy közvetett demokrácia Népszavazási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések