Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NÉMETORSZÁG. A költségvetési folyamatok jogi szerkezete Áttekintés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NÉMETORSZÁG. A költségvetési folyamatok jogi szerkezete Áttekintés."— Előadás másolata:

1 NÉMETORSZÁG

2 A költségvetési folyamatok jogi szerkezete Áttekintés

3 Főbb törvények Alkotmány (Alaptörvény), 1949 Alkotmány (Alaptörvény), 1949 Gazdasági Stabilitást és Növekedést elősegítő törvény, 1967 Gazdasági Stabilitást és Növekedést elősegítő törvény, 1967 Költségvetési Elvekről szóló törvény, 1969 Költségvetési Elvekről szóló törvény, 1969 Szövetségi Költségvetési Törvénykönyv, 1969 Szövetségi Költségvetési Törvénykönyv, 1969 Szövetségi Vizsgálótábla, 1985 Szövetségi Vizsgálótábla, 1985 Kormányközi kapcsolatokról szóló törvények Kormányközi kapcsolatokról szóló törvények Társadalombiztosítási alapokról szóló törvény Társadalombiztosítási alapokról szóló törvény

4 átfogó jogi szerkezet a kormányzat minden szintjén átfogó jogi szerkezet a kormányzat minden szintjén a szövetség és a tartományok önállóan készítik elő, fogadják el és hajtják végre saját költségvetésüket a szövetség és a tartományok önállóan készítik elő, fogadják el és hajtják végre saját költségvetésüket a legfontosabb költségvetési törvények az 1960-as évek végén keletkeztek a legfontosabb költségvetési törvények az 1960-as évek végén keletkeztek Költségvetési Elvekről szóló törvény – nem csak a szövetségi kormányra, hanem a tartományok kormányaira és minden helyi önkormányzatra vonatkozik Költségvetési Elvekről szóló törvény – nem csak a szövetségi kormányra, hanem a tartományok kormányaira és minden helyi önkormányzatra vonatkozik Törvény a Gazdasági Stabilitás és Növekedés Előmozdítására – a szövetségi és tartományi kormányok kötelesek figyelembe venni a nemzeti célkitűzéseket a gazdaság- és pénzügyi politikájuk kialakításakor Törvény a Gazdasági Stabilitás és Növekedés Előmozdítására – a szövetségi és tartományi kormányok kötelesek figyelembe venni a nemzeti célkitűzéseket a gazdaság- és pénzügyi politikájuk kialakításakor Pénzügyi Tervezési Tanács létrehozása Pénzügyi Tervezési Tanács létrehozása

5 Pénzügyi Tervezési Tanács szövetségi pénzügy- és gazdasági miniszterek, a tartományok pénzügyminiszterei és négy a kormány által kijelölt önkormányzati képviselő szövetségi pénzügy- és gazdasági miniszterek, a tartományok pénzügyminiszterei és négy a kormány által kijelölt önkormányzati képviselő közép-távú tervek előkészítése, prioritások meghatározása a nemzeti pénzügyi politikához közép-távú tervek előkészítése, prioritások meghatározása a nemzeti pénzügyi politikához a kormányzat minden szintje köteles olyan információkkal ellátni, amelyek a működéséhez szükségesek a kormányzat minden szintje köteles olyan információkkal ellátni, amelyek a működéséhez szükségesek a közjogi és társadalombiztosítási intézmények is kötelesek jelentést tenni a közjogi és társadalombiztosítási intézmények is kötelesek jelentést tenni döntései politikailag kötelező erejűek, de nem jogerősek döntései politikailag kötelező erejűek, de nem jogerősek

6 A költségvetési törvények reformja A legfontosabb változtatások: 4 makroökonómiai tényező figyelembe vétele: gazdasági növekedés, stabil árak, magas szintű foglalkoztatás, külkereskedelmi egyensúly 4 makroökonómiai tényező figyelembe vétele: gazdasági növekedés, stabil árak, magas szintű foglalkoztatás, külkereskedelmi egyensúly kölcsönt csak beruházásokra lehet felvenni kölcsönt csak beruházásokra lehet felvenni évi költségvetést közép-távú tervek (5 év) kontextusában kell megfogalmazni évi költségvetést közép-távú tervek (5 év) kontextusában kell megfogalmazni Pénzügyi Tervezési Tanács létrehozása Pénzügyi Tervezési Tanács létrehozása Részletes költségvetési osztályozás és egységes készpénz-alapú könyvelés Részletes költségvetési osztályozás és egységes készpénz-alapú könyvelés párhuzamos költségvetés megszüntetése párhuzamos költségvetés megszüntetése

7 A költségvetési törvények alapelvei Számos költségvetési alapelvet rögzítettek az Alkotmányban, mint: éves költségvetés éves költségvetés időszerűség időszerűség egységesség egységesség gazdasági egyensúly gazdasági egyensúly kiegyensúlyozott költségvetés kiegyensúlyozott költségvetés költségvetés tartalmának korlátozása költségvetés tartalmának korlátozása költségvetési autonómia a kormányzat minden szintjén költségvetési autonómia a kormányzat minden szintjén Az Alkotmány más elveket is említ: specifikáció specifikáció hatékonyság hatékonyság külön költségvetés a kiadásokra és a jövőbeni feladatokra külön költségvetés a kiadásokra és a jövőbeni feladatokra

8 A költségvetési rendszer szereplői, hatáskörük

9 Áttekintés 1949-es Alkotmány – kétkamarás parlament: Bundestag (alsóház) és Bundesrat (felsőház) A két ház viszonyában az alsóház dominanciája érvényesül. A felsőháznak erős hatalma van azáltal, hogy sok törvény elfogadásánál vétó- joggal rendelkezik. A szövetségi kancellár a kormány feje. Németország szövetségi állam, 3 szintre lehet bontani: szövetségi szövetségi tartományi tartományi önkormányzati önkormányzati A tartományoknak megvan a saját kormányuk.

10 A kormányzat, miniszterek, minisztériumok A végrehajtó hatalmat az államfő és a kormány együttesen gyakorolja. A végrehajtó hatalmat az államfő és a kormány együttesen gyakorolja. A kormányzást a szövetségi kormány és a szövetségi államok közösen látják el. A kormányzást a szövetségi kormány és a szövetségi államok közösen látják el. A kormány vezére a szövetségi kancellár. A kormány vezére a szövetségi kancellár. A kancellárt a Bundestag választja meg és az elnök jelöli ki, illetve a Parlamentnek tartozik felelősséggel. Mandátuma 4 évre szól. A kancellárt a Bundestag választja meg és az elnök jelöli ki, illetve a Parlamentnek tartozik felelősséggel. Mandátuma 4 évre szól. A szövetségi elnököt a szövetségi konvent választja meg 5 évre. A szövetségi elnököt a szövetségi konvent választja meg 5 évre. A kancellár választja ki minisztereit, akiket az elnök jelöl ki és ment fel (Alk. 64.cikk) A kancellár választja ki minisztereit, akiket az elnök jelöl ki és ment fel (Alk. 64.cikk) A miniszterek a Parlamentnek jelentéseket tesznek A miniszterek a Parlamentnek jelentéseket tesznek A miniszterek számát nem korlátozza törvény, számuk a kormánykoalíción belüli erőknek megfelelően alakul. A miniszterek számát nem korlátozza törvény, számuk a kormánykoalíción belüli erőknek megfelelően alakul. A minisztériumok alapításához nem kell törvény, kormányzati döntések hoznak létre, vonnak össze vagy szüntetnek meg minisztériumokat. A minisztériumok alapításához nem kell törvény, kormányzati döntések hoznak létre, vonnak össze vagy szüntetnek meg minisztériumokat. A minisztériumok saját költségvetési osztállyal rendelkeznek. A minisztériumok saját költségvetési osztállyal rendelkeznek.

11 Közszervezetek Németországban Közjogi vagy magánjogi törvények alapján Közjogi vagy magánjogi törvények alapján Közjogi: direkt vagy indirekt Közjogi: direkt vagy indirekt 114 direkt, 330 indirekt 2001-ben 114 direkt, 330 indirekt 2001-ben Minisztériumi felügyelet Minisztériumi felügyelet Indirekt szervezetek jogi személyiséggel rendelkeznek Indirekt szervezetek jogi személyiséggel rendelkeznek Magánjogra alapozottak főként vállalkozói szervezetek, kutatóintézetek és kevésbé vannak a minisztérium által felügyelve Magánjogra alapozottak főként vállalkozói szervezetek, kutatóintézetek és kevésbé vannak a minisztérium által felügyelve

12 Parlamenti Bizottságok szerepe 3 állandó parlamenti bizottságot említ az Alkotmány: EU ügyekre EU ügyekre külügy és védelem külügy és védelem petíciók petíciók A költségvetés állandó bizottsága nincs megemlítve az Alkotmányban. A Bundestagnak azonban joga van állandó bizottságok létrehozására ban 21 ilyen bizottság létezett, köztük: Költségvetési Bizottság Költségvetési Bizottság Pénzügyi Bizottság Pénzügyi Bizottság Közgazdasági Ügyek Bizottsága Közgazdasági Ügyek Bizottsága A Költségvetési Bizottság elnökét az ellenzék adja. A Bundesrat is létrehozhat állandó bizottságokat, pl.: Pénzügyi Bizottság. Közvetítő Bizottság – vitás kérdések rendezése a két képviselőház között

13 Alkotmányi testületek Alkotmánybíróság: az alkotmányosság megőrzéséről gondoskodik Alkotmánybíróság: az alkotmányosság megőrzéséről gondoskodik A költségvetési rendszer törvényeire: A költségvetési rendszer törvényeire: - Szövetségi Közigazgatási Bíróság - Szövetségi Pénzügyi Bíróság - Szövetségi Társadalmi Bíróság Szövetségi Bíróságok: a köztisztviselők ellen megfogalmazott panaszokkal és fegyelmi eljárásokkal foglalkoznak Szövetségi Bíróságok: a köztisztviselők ellen megfogalmazott panaszokkal és fegyelmi eljárásokkal foglalkoznak

14 Tartományi és helyi önkormányzatok erős jogi hatalom a tartományoknak erős jogi hatalom a tartományoknak szövetség kizárólagos jogi szerepe: külügy, országhatár védelme, központi rendőrség szövetség kizárólagos jogi szerepe: külügy, országhatár védelme, központi rendőrség a nagyobb adókból származó bevételek megoszlanak a szövetség, a tartományok és a helyi önkormányzatok között a nagyobb adókból származó bevételek megoszlanak a szövetség, a tartományok és a helyi önkormányzatok között tartományi kompetenciák: oktatás, egyetemi képzés, egészségügy tartományi kompetenciák: oktatás, egyetemi képzés, egészségügy a teljes kormányzati kifizetések 1/3-át a tartományi önkormányzatok bonyolítják le. Ez arány jóval alacsonyabb, mint más szövetségi OECD tagországban (Kanada, Svájc), de magasabb, mint Ausztriában a teljes kormányzati kifizetések 1/3-át a tartományi önkormányzatok bonyolítják le. Ez arány jóval alacsonyabb, mint más szövetségi OECD tagországban (Kanada, Svájc), de magasabb, mint Ausztriában a jogi kötelezettségeket a költségvetés tekintetében a tartományok alkotmányai, a Költségvetési Elvekről szóló törvény valamint a tartományok költségvetési törvénykönyvei jelölik ki a jogi kötelezettségeket a költségvetés tekintetében a tartományok alkotmányai, a Költségvetési Elvekről szóló törvény valamint a tartományok költségvetési törvénykönyvei jelölik ki

15 Jogi rendelkezések a költségvetési ciklus egyes szakaszaira Jogi rendelkezések a költségvetési ciklus egyes szakaszaira

16 Költségvetési Elvekről szóló törvény Költségvetési Elvekről szóló törvény 17 költségvetési törvénykönyv (1 szövetségi, 16 tartományi): azonos szakaszokat dolgoznak fel 17 költségvetési törvénykönyv (1 szövetségi, 16 tartományi): azonos szakaszokat dolgoznak fel Törvények írják elő a költségvetési törvénytervezetek előkészítési és jóváhagyási folyamatait Törvények írják elő a költségvetési törvénytervezetek előkészítési és jóváhagyási folyamatait Sok más országban ezt a végrehajtás határozza meg Sok más országban ezt a végrehajtás határozza meg A költségvetést önállóan készítik elő és fogadják el a kormányzat minden szintjén A költségvetést önállóan készítik elő és fogadják el a kormányzat minden szintjén Költségvetésen kívüli források: szövetségi alapok létrehozása Költségvetésen kívüli források: szövetségi alapok létrehozása A költségvetésen kívüli alapok száma időről időre változik A költségvetésen kívüli alapok száma időről időre változik Ezen alapok hiányai nem tárgyai a deficit-limitáló cikkelynek az Alkotmányban Ezen alapok hiányai nem tárgyai a deficit-limitáló cikkelynek az Alkotmányban 2003-ban 42 ilyen alap volt, 16 szövetségi szinten és 26 tartományi szinten 2003-ban 42 ilyen alap volt, 16 szövetségi szinten és 26 tartományi szinten

17 Költségvetési aggregátumok meghatározása Az Alkotmány előírja, hogy mely bevételeket lehet szétosztani. A költségvetési bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük. Költségvetési Elvekről szóló törvény: ex ante pénzügyi egyensúly: bevételek és kiadások közötti különbség ex ante pénzügyi egyensúly: bevételek és kiadások közötti különbség Szövetségi Költségvetési Törvénykönyv: ex post többlet vagy deficit: aktuális bevételek és kiadások közötti különbség ex post többlet vagy deficit: aktuális bevételek és kiadások közötti különbség Bármiféle többletet, ami az előző költségvetés végrehajtásából származik, a kölcsönök járulékos költségeinek csökkentésére, adósságok visszafizetésére vagy a gazdasági trendek ellensúlyozására kell fordítani.

18 Költségvetési szabályok „arany szabály”: a kölcsön összege nem lépheti túl a beruházás összegét „arany szabály”: a kölcsön összege nem lépheti túl a beruházás összegét hasonló „arany szabályok” találhatók a tartományok alkotmányaiban hasonló „arany szabályok” találhatók a tartományok alkotmányaiban az Alkotmány 2 kivételt enged az arany szabály alól: az Alkotmány 2 kivételt enged az arany szabály alól: - makrogazdasági zavarok elhárítása - speciális alapok beruházások bruttó jellegűek: nem csak a fix nyereség bruttó hozamát foglalja magába, hanem a támogatásokat is beruházások bruttó jellegűek: nem csak a fix nyereség bruttó hozamát foglalja magába, hanem a támogatásokat is 2002 óta az Európai Gazdasági és Pénzügyi Unió rendszerének figyelembe vétele kötelező 2002 óta az Európai Gazdasági és Pénzügyi Unió rendszerének figyelembe vétele kötelező a költségvetési tervezetet az EU-nak történő átadásakor, a szövetségi Pénzügyminisztérium átalakítja a nemzeti költségvetési könyvviteli adatokat a nemzetközi normáknak megfelelően, amelyeket az Európai Könyvelési Rendszerben találunk meg a költségvetési tervezetet az EU-nak történő átadásakor, a szövetségi Pénzügyminisztérium átalakítja a nemzeti költségvetési könyvviteli adatokat a nemzetközi normáknak megfelelően, amelyeket az Európai Könyvelési Rendszerben találunk meg

19 A költségvetés előkészítése és Parlament elé terjesztése A költségvetési törvényjavaslatot a költségvetési év megkezdése előtt elő kell terjeszteni. Ez nem lehet később, mint a Bundestag szeptember 1. utáni ülésszakának első hete. A költségvetési törvényjavaslatot a költségvetési év megkezdése előtt elő kell terjeszteni. Ez nem lehet később, mint a Bundestag szeptember 1. utáni ülésszakának első hete. A költségvetési becsléseket elő kell terjeszteni a Szövetségi Pénzügyminisztériumnak arra az időpontra, amit a minisztérium előír a költségvetést készítő bizottságoknak. Ez általában március eleje. A költségvetési becsléseket elő kell terjeszteni a Szövetségi Pénzügyminisztériumnak arra az időpontra, amit a minisztérium előír a költségvetést készítő bizottságoknak. Ez általában március eleje. 3 hónappal korábban a Szövetségi Pénzügyminisztérium elküldi az éves költségvetési körlevelet az osztályokra. Ez tartalmazza a hatályos ötéves pénzügyi tervezetet és útmutatásokat az éves költségvetési tervezet előkészítésére 3 hónappal korábban a Szövetségi Pénzügyminisztérium elküldi az éves költségvetési körlevelet az osztályokra. Ez tartalmazza a hatályos ötéves pénzügyi tervezetet és útmutatásokat az éves költségvetési tervezet előkészítésére

20 A költségvetési törvény kisérő dokumentumok Középlejáratú makrogazdasági szerkezet és fiskális stratégia Középlejáratú makrogazdasági szerkezet és fiskális stratégia Adó kiadások, esetleges kiadások, költségvetési rizikó Adó kiadások, esetleges kiadások, költségvetési rizikó A törvény által megkövetelt egyéb információk (3) A törvény által megkövetelt egyéb információk (3)

21 A PARLAMENT és egyéb más alkotmányos testületek KÖLTSÉGVETÉSE Az alkotmányos testületek pénzügyileg függetlenek. Vita lehetősége a Klt. Meghozásában résztvevő testület között

22 Költségvetési eljárás a Parlamentben Idő sávok (szeptember, 1hét) Idő sávok (szeptember, 1hét) Vita Vita Klt. terv kidolgozása és elfogadása (4hónap) Klt. terv kidolgozása és elfogadása (4hónap) ideiglenes költségvetés ideiglenes költségvetés Források elfogadása Források elfogadása Módosítások ereje Módosítások ereje

23 A ráfordítások természete, struktúrája és futamideje A ráfordítások természete, struktúrája és futamideje Államadóság elfogadása Államadóság elfogadása Elfogadás, vétó és a kihirdetése a büdzsének Elfogadás, vétó és a kihirdetése a büdzsének Költségvetés végrehajtása Költségvetés végrehajtása

24 Vészkiadások, többlet kiadások, tartalékalap Vészkiadások, többlet kiadások, tartalékalap Pénztári terv és a kormányzat vagyon és hitel menedzsmentje Pénztári terv és a kormányzat vagyon és hitel menedzsmentje

25 Belföldi vizsgálat Kormányzati könyvelés és kincstári jelentés Kormányzati könyvelés és kincstári jelentés Kormányzati banki intézkedések Kormányzati banki intézkedések Éves jelentés a Parlamentek Éves jelentés a Parlamentek - éves költségvetési vita - éves költségvetési vita - éves jelentés - éves jelentés

26 Külső jelentés Külső jelentés Vezetői, pénzügyi, operatív függetlenség Vezetői, pénzügyi, operatív függetlenség A vizsgálatok típusai (3) A vizsgálatok típusai (3)


Letölteni ppt "NÉMETORSZÁG. A költségvetési folyamatok jogi szerkezete Áttekintés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések