Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban 22. A választójog és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban 22. A választójog és."— Előadás másolata:

1 IX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban 22. A választójog és a cenzusok 23. A választási rendszerek Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.

2 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban

3 1. A szabad mandátum története Rendi alkotmányokPolgári alkotmányok A képviselő a rendjét képviseli (rendi törvényhozás – képviselőin keresztül a rend nyilvánítja akaratát) A képviselő a népet képviseli (népképviseleti törvényhozás – képviselőin keresztül az egész nép nyilvánítja akaratát) Anglia (18. sz.): Tory párt: A képviselő választókörzetét képviseli (instrukciókat kap) Whig párt: A képviselő az össznemzet érdekét képviseli (nem kap instrukciót: szabad mandátum)

4 2. A szabad mandátum tartalma és garanciái Tartalma:Garanciái: A képviselő elvben mentes az érdekcsoportok befolyásától (különben nem az egész nép érdekeit képviselné) A képviselőt meghatározott időre választják Nem hívható vissza A szabad mandátum ellentéte:

5 3. A kötött mandátum Rendi gyűlésekVisszahívhatóság A polgári korban kivételes - Nemesi vármegyei gyűlések utasítást adnak a képviselőknek - Új kérdés esetén pótutasítást kell kérnie - Nem térhet el az utasítástól -A kötött mandátum garanciája - A megbízatás letelte előtt is visszahívható - Ma: USA egyes tagállamaiban, Svájci kantonokban (recall, Abberufungsrecht) - Fontos viszont, hogy a képviselő élő kapcsolatban álljon a választókkal: - Helyben lakási kötelezettség - Rövid mandátum (pl. USA Képviselőház: 2 év)

6 4. A szabad mandátum és a politikai pártok összefüggése Korai programpártok •A 19. századig a képviselők nem „profi” politikusok •A pártok konkrét ügyek kapcsán alakuló formációk •Laza szerkezetű „klubok” •A szabad mandátumot nem veszélyezteti Modern parlamenti pártok •A 19. sz. második felétől hivatásos politikusok •Modern tömegpártok •Erős pártfegyelem •A szabad mandátum elvben fennáll, a gyakorlatban megkérdőjeleződik

7 5. Kivételek a népképviseleti elv alól (különleges képviselet) Amikor a TH (vagy annak egy része) bevallottan nem az egész népet képviseli, pl.: Szövetségi államok felsőháza •A küldő tagállamot képviselik, nem az egész föderációt •Pl. USA Szenátusa Tudományos és kulturális élet képviselete a felsőházban •Pl. egyetemek, tudományos akadémia képviselői Egyházak saját jogú képviselete a parlamentben •Érsekek, püspökök a felsőházban •Egyházuk véleményét képviselik

8 6. Az egyenlő mandátum elve  Minden képviselőnek azonos jogai és kötelezettségei vannak (munkamegosztás lehetséges)  Alapja: a választójog egyenlősége (a választás és a választhatóság szempontjából is)

9 22. A választójog és a cenzusok

10 1. A modern választójog két alapvető elve: Minden felnőtt polgár rendelkezik választójoggal Származás, vagyoni helyzet, nem, iskolázottság, vallás, stb. nem számít Szűk körű kivételek - érettség: Életkor, elmebetegség, büntetés (erkölcsi alkalmatlanság) Általános választójog Mindenki szavazata ugyanannyit ér A választókerületek beosztása révén ma is sérülhet (manipulálható) Egyenlő választójog Történetileg hosszú út vezetett idáig:

11 2. Cenzusok (1) Cenzus = feltétel a szavazási joghoz (aktív választójog) ill. a választhatósághoz (passzív választójog) A) Vagyoni cenzus:  Bizonyos vagyon megléte  Meghatározott éves jövedelem  Befizetett éves adó  („Aki a közterhekből többet visel, legyen több beleszólása.”)

12 2. Cenzusok (2) B) Életkori cenzus:  A 19. században sok helyen a 21. életév volt az aktív választójog határa (a passzívé általában magasabb volt) C) Műveltségi cenzus:  Írni-olvasni tudás, 6 elemi elvégzése D) Nemi cenzus:  Nők nem szavazhatnak  Finnország 1906-ban tett kivételt

13 2. Cenzusok (3) E) Helybenlakási cenzus:  Meghatározott ideig az adott választókörzetben kell lakni  Így kizárhatók az idegenek, s akik csak ideig-óráig vannak ott F) Érdemtelenség, alkalmatlanság:  Anglia (1673): katolikusok nem viselhetnek közhivatalt (ellentétes a nemzeti érdekkel, hogy ők kötelezőn lojálisak a pápához)  Szovjetunió: érdemtelen, aki nem a saját munkájából él  Bűnözők, csődbe jutottak G) Születési, származási cenzusok:  Főrendi házba csak főnemesi családtag  USA: színesbőrűek, náci Németország: zsidók kizárása

14 3. Aktív – passzív választójog  Aktív: szavazhat  Passzív: választható  A kettőre sokáig eltérő feltételeket alkalmaztak (a passzív választójognak szigorúbbak a kritériumai)  A 20. sz. első felében többnyire eltűnt a különbség

15 4. A választójog szabadsága – a titkos szavazás elve  Sem külső, sem belső kényszer nem érvényesülhet  Csak a belső szabad elhatározás  Sokáig nyílt szavazás volt, a század fordulóján változik:  A szavazat anonim (a választó nem köteles elmondani, hogy kire szavazott)  Cél: valóban (belsőleg) szabad döntés legyen

16 5. A választójog kötelező gyakorlása  Kivételesen nemcsak állampolgári jog, de kötelesség is  Pl. Belgium (1893), később Dánia, Luxemburg, stb.  Mindenki felelős a közügyek alakításáért

17 6. A szavazás közvetlenségének elve  Olyan személyekre szavaznak a választók, akik közvetlenül a népképviseleti TH-ba jutnak  Cél: a hatalom ne távolodjon el a választóktól (ráhatási lehetőségük ne legyen fikció)  Kivételek (pl.: USA: az elnököt elektorok választják)

18 23. A választási rendszerek Választási rendszer: az a rend, amelynek alapján a választáson leadott szavazatokat képviselői helyekre váltják

19 1. Többségi rendszerek (1) A választók egyéni jelöltekre szavaznak, s a legtöbb szavazatot kapott jelölt (jelöltek) nyer(nek) mandátumot Más szempontú felosztás: Egymandátumos többségi rendszer Többmandátumos többségi rendszer Minden szavazó csak egy jelöltre voksolhat Minden választópolgár annyi szavazatot adhat le, ahány képviselőt küld a parlamentbe az adott körzet

20 1. Többségi rendszerek (2) Relatív többségi modell •Az a jelölt nyer mandátumot, akire a legtöbb szavazat esett •Százalékos részesedése egyébként nem számít •10% - 20% - 30% - 40% •Pl. Anglia (646 körzet); USA (435 képviselő, 100 szenátor) Abszolút többségi modell •Az a jelölt nyer mandátumot, aki a szavazatok több mint felét megszerezte (50% + 1) •Kétfordulós szavazás (pl. Fr. o.): a legerősebb jelöltek jutnak a második fordulóba •Alternatív szavazás (pl. Fr. III. Közt.): a szavazók alternatív szavazatot is leadnak (másodlagos preferencia) – ezek összesítésével egy fordulóban is eldőlhet

21 1. Többségi rendszerek (3) Az érvénytelen ill. üres szavazatok problémája: Elv: az érvényes szavazatokat kell figyelembe venni. Érvényes szavazat: általánosságban: amiből a választói akarat világosan látszik (részletszabályok) Üresen bedobott szavazat – két lehetőség: ÉrvénytelenA leadott szavazatok számába beszámít Nem számít be a szavazatok közé„Részt akart venni a választáson, de nem akarta támogatni egyik jelöltet sem.”

22 1. Többségi rendszerek (4) A választókerületekkel való manipuláció lehetőségei: Aktív választókerület-geometria:  A körzethatárokat úgy alakítják át, hogy lehetőleg kormánypárti többség adódjon (pl. hagyományosan ellenzéki többségű körzetekhez olyan területet csatolnak, amely hagyományosan kormánypárti) Passzív választókerület-geometria:  Annak ellenére nem alakítják át, hogy alaptalan eltérés van:  Pl. a betelepülés-elvándorlás révén jelentősen eltér a körzetek lakosságszáma  Sérül a választójog egyenlősége  Ha a nagy létszámú körzet hagyományosan az egyik párt jelentős fölényét hozza, akkor ő valójában hátrányt szenved (ha lakosságarányos lenne a földrajzi beosztás, több képviselője is bejuthatna onnan)

23 2. A többségi rendszerek előnyei, hátrányai (1) Előnyök •Az nyer, aki többséget szerez •Segíti a nagy pártokat – nagy az esélye a kormányképes többség kialakulásának •A kisebb pártok kiszorulnak (nem tudják instabillá tenni a politikai rendszert) •Erősebb a választói kontroll (az egyéni körzetekben ismerik saját jelöltjeiket, képviselőiket) Hátrányok •A nagy pártok felerősítése túl erős végrehajtó hatalmat eredményezhet •A kis pártok hasznosak lehetnek a megmerevedett struktúrák feloldásában – de itt kiszorulnak •Aránytalan: nagyon eltérhet a parlament politikai felosztása a tényleges választói akarattól

24 2. A többségi rendszerek előnyei, hátrányai (2) Pl. Anglia, 2005: Arányosnak csak a konzervatívok eredménye mondható. Miért? – Az egyéni körzetekben vesztes képviselőkre leadott szavazatok elvesznek! (Valaki nyer 40%-kal, de a maradék 60% „eltűnt”.)

25 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (1)  Országos szinten először Dániában, 1855-ben  A 20. században Európa más országaiban is elterjedt Nem egyéni jelöltekre szavaznak a választók, hanem egyes jelölő szervezetek (pártok) területi (pl. országos, megyei, stb.) jelöltlistáira. Ideális célkitűzés: Párt Országos szavazati arány Parlamenti helyek százaléka A60% B30% C10% A gyakorlatban nem lesz ilyen, mert: • szavazatok nem pont % arányban oszlanak meg • a mandátumok pedig oszthatatlanok

26 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (2) Kötött listás: a szavazó nem módosíthat a listán Szabad listás: módosíthatja a listát  Kihúz jelölteket (vagy üresen hagyja a rubrikát)  Valakinek több szavazatot ad (kumuláció) Panasírozás: a szavazó több lista között osztja meg szavazatát (panacher = színesíteni, vegyíteni)  Pl. Svájc: parlamenti vál.; Németo.: egyes helyi önk. Lényegében a szabad lista egy pótmegoldás arra, hogy a jelölt személyiségét a választó értékelhesse (de ilyenkor is inkább a jelölő szervezet dominál).

27 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (3) Bejutási küszöb:  Csak azon pártok listás jelöltjei jutnak be a parlamentbe, amelyek az országosan leadott szavazatok minimális %-át megszerezték  Pl. 3%, 5%, 10%  Cél: megakadályozni a pártrendszer szétaprózódását

28 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (4) Mandátumkiosztás Pl. d’Hondt módszer (Victor d’Hondt, ) Pl. 3 párt és 7 kiosztható mandátum esetén: A pártB pártC párt Szerzett szavazatok: / / / / / / Helyek eloszlása:520

29 4. Az arányos rendszerek előnyei, hátrányai Előnyök: •Arányos (nincs sok elvesző szavazat) •A kisebb erők is képviselethez juthatnak (ha a küszöböt elérték) •Könnyebben elkerülhető, hogy egyetlen párt túl nagy többséget/hatalmat szerezzen Hátrányok: •Instabil: túlságosan sokpártivá válhat az országgyűlés •Sokpárti koalíciók: könnyen bomlanak (pl. III. Francia Köztársaság) •A pártok beékelődnek a képviselők és a választók közé (nem a képviselő számít, hanem a pártszimpátia)

30 5. Vegyes választási rendszerek Cél: a többségi és az arányos rendszerek előnyeinek egyesítése, hátrányainak kiküszöbölése: Pl.: a képviselők egy részét egyéni kerületekben választják többségi alapon, másik részét területi listán arányos rendszerben,  + kompenzációs lista az „elvesző” szavazatok összegyűjtésére és mandátumra váltására Pl.: egyéni kerületből nem egy, hanem több képviselőt választanak úgy, hogy ha a győztes jelöltre több szavazatot adtak le, mint ami a mandátumszerzéshez szükséges,  akkor a „többlet” átszáll az azonos párt színeiben induló másik jelöltre, s így ő is mandátumot szerezhet


Letölteni ppt "IX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban 22. A választójog és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések