Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK Párt eredete= pars (rész)- a társadalomban elkülönült csoport Nálunk „pártoskodás” = negatív Ma: a politikai rendszer intézményes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK Párt eredete= pars (rész)- a társadalomban elkülönült csoport Nálunk „pártoskodás” = negatív Ma: a politikai rendszer intézményes."— Előadás másolata:

1 PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK Párt eredete= pars (rész)- a társadalomban elkülönült csoport Nálunk „pártoskodás” = negatív Ma: a politikai rendszer intézményes összetevőihez tartozik Politikai párt= társadalmi szervezet, mely az egyesülési és gyülekezési jog alapján szerveződhet

2 PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK A politikai párt az a szervezet, amely megjeleníti a társadalmi érdektagoltságot és ezeket az érdekeket a hatalmi döntések tárgyává teszi Cél: a hatalom és ezzel az állami intézmények feletti irányítás

3 Pártok Pártok típusai R. Michels  protopártok – előpártok,elitpártok (nincs pártszervezet, nincs ideológia)  szervezett pártok (nincs ideológiájuk, de programjuk igen)  tömegpártok (XX. sz.)

4 : Max Weber 1. szakasz: honorácior pártok (összekötő kapocs a patronázs- a kölcsönös ellenszolgáltatás) 2. szakasz: elvpártok (nézetazonosság alapján)

5 Tömegpártok megjelenési formái világnézeti párt osztálypárt (munkásmozgalomból indul ki) érdekpárt (érdek alapján alakul) regionális (helyi szerveződések, pl. városvédők; a város önkormányzatába bejuthatnak) néppárt (több, mint tömegpárt; mindenkit meg akar szólítani; van egy karizmatikus vezetője) Európában a nagy pártok néppártok totalitáriusok (demokráciába nem illeszthetők)

6 A pártok általános vonásai (9 jellemző) 1. szerveződés  hol nem lehet? – állami intézményekben, munkahelyeken  ki nem lehet? – bíró, ügyész, rendőr ügyvédeknél nincs kikötés  működési terület: Parlament, helyi önkormányzatok

7 2. nincsenek közhatalmi jogosítványaik -politikai szankciókat nem alkalmazhatnak 3. önkéntesen szerveződnek -a belépés kritériuma: értsen egyet az irányvonallal, az eszmékkel

8 4. tevékenység/működés szabályozása -tiltó rendszer: a párt nem alapíthat céget, pénzt nem mozgathat, titkos adományokat nem fogadhat el -/bár nem vallják be, de működik a titkos adományozás (pl. Fidesz-, illetve MSZP- közeli cégek); vannak olyan cégek, akik több, vagy minden pártot támogatnak/

9 5. minden pártnak van programja, ideológiája, értékrendje 6. jelöltek kiválasztása, kiképzése 7. pártstruktúra

10 Pártstruktúra élén a vezető áll – elnök alatta: alelnökség, kongresszus, konferencia, országos nagygyűlés (ez választja meg az összes képviselőt, fogadja el a programokat; a helyi szervezetek delegáltjai alkotják) ha a pártnak erős vezetése van, akkor csak kis szerepet játszik (ld. Fidesz)

11 apparátus – fizetett, országos és helyi tanácsadók (nem muszáj belépniük a pártba) tagok pártfrakció (függetlenedhet a párttól, a párt akaratát közvetíti a parlamentben) 8. stabilitás (pl. a Centrum párt túl gyenge volt → feloszlott) 9. cél: a hatalom

12 A pártok funkciói -harc a hatalomért (harc a választókért → választási csalás, az alsóbb néprétegek manipulálása) -mobilizáció, toborzás (kit kell? – szimpatizánsokat, szakértőket, hivatásos politikusokat) -érdekek artikulációja, integrációja (az érdekeket fel kell tárni, összegyűjteni és integrálni → ebből lesz a pártprogram

13 -közvetítő (az alrendszerek felé kell közvetíteni, oda-vissza csatolás) -döntés (törvényjavaslat-készítés → vitázás → döntés) -kormányzati -ellenzéki -választó (jelölteket keresek, állítok, készítek fel)

14 -közvéleményt befolyásoló (médiával való viszony → SZDSZ, MSZP, Fidesz) -szocializációs (a pártok hatnak a kultúrára) -nemzetközi

15 Pártrendszerek pártrendszer = politikai pártok összessége M. Duverger  erős párt (erős parlamenti képviselet, lehetősége van hatalomhoz jutni)  közepes párt (van parlamenti lehetősége, de csak koalícióban tud hatalmat szerezni)  gyenge párt (éppen bekerül a Parlamentbe, már ha egyáltalán bekerül)

16 A pártrendszert meghatározó tényezők  kultúra, tradíciók  társadalmi struktúra  politikai tagoltság (pártosodási hajlam)  hatalmi szerkezet (két- vagy többpólusú)  állam-/uralmi forma (monarchia vagy köztársaság; Magyarország: parlamenti, egykamarás)  egységállam/szövetségi állam (Németországban pl. van tartományi parlament)

17 Pártrendszerek típusai  M. Duverger  Kétpártrendszer  Többpártrendszer (3-6)  sokpártrendszer szervezettség szerint:  lazán (liberális)  közepesen (szocialista, konzervatív)  erősen (radikális)

18 koncentráltság alapján:  merev kétpártrendszer (pl. Anglia)  rugalmas kétpártrendszer (pl. USA)  többpártrendszer (áltöbbpárt, vagy valódi) polarizáltság alapján – Sartori:  versengő  nem versengő (totális-, autoriter-, pragmatikus egypárt)

19 Versengő:  kétpártrendszer  predomináns többpártrendszer (több párt van, de huzamosabb ideig vannak hatalmon)  mérsékelt többpártrendszer (több párt, de két pólus)  polarizált többpártrendszer

20 Választási rendszer szerint: Duverger „angol” egyfordulós egyéni („orhossz”) = 2 párt küszöb nélküli egyfordulós egyéni, vagy listás (sok párt is bekerülhet) kétfordulós listás, egyéni küszöbös (négy vagy öt párt → mérsékelt többpártrendszer


Letölteni ppt "PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK Párt eredete= pars (rész)- a társadalomban elkülönült csoport Nálunk „pártoskodás” = negatív Ma: a politikai rendszer intézményes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések