Diktatórikus rendszerek, II.

Az előadások a következő témára: "Diktatórikus rendszerek, II."— Előadás másolata:

1 Diktatórikus rendszerek, II.
Az autoritárius rendszerek

2 Az autoriárius rendszerek politológiája
Eredete az 1870-es, 1880-as évektől George Boulanger: cél a népi mozgalmak fékezése vagy megszüntetése Juan Linz:korlátozott pluralizmus, nincs vezető ideológiája, mozgósítás hiányzik, hatalom kiszámítható Gabriel Almond: strukturális (részleges) pluralizmus. A hatalom megegyezni, együttműködni akar a néppel

3 Az autoritárius rendszerek csoportosítása
I. A politika szereplői szerint Polgári Katonai Polgári-katonai (a polgári és katonai elit)

4 Az autoritárius rendszerek csoportosítása
II. A politikai pártok szerint Pártnélküli Egypárti Hegemon többpárti (formálisan többpártrendszer, állandó egypárti győzelemmel) Állampárt + szatellit pártok

5 Az autoritárius rendszerek csoportosítása
III. Eszmei – tudati megalapozottság szerint /ideológia (felépített gondolatrendszer) vagy mentalitás (emocionális gondolkodásmód) szerint/ Domináns a mentális eszme Domináns az ideológia (pl. posztsztalinista kommunista országok) A kulturális és eszmei tényezők keveredése

6 Az autoritárius rendszerek csoportosítása
IV. A társadalmi változásokhoz való viszony szerint Konzervatív Modernizációs Részlegesen modernizáló (gazdaságilag igen, politikában nem) Változtatási törekvések forradalmi lökésekkel

7 Az autoritárius rendszerek csoportosítása
V. A mozgósításhoz (és társadalomhoz) való viszony szerint Leszerelő (csupán közömbösséget vár el) Populista (mozgósító, nagy mértékű részvétel elvárása)

8 Az autoritárius rendszerek csoportosítása
VI. Kulturális tartalom szempontjából Marxista, polgári, kapitalista, bürokrata, technokrata, konzervatív, nacionalista, populista, radikális, vallási, laikus, korporatív, stb. Vegyes összetételek (pl.vallási és nacionalista és konzervatív, vagy marxista és konzervatív és bürokratikus, stb.)

9 Az autoritárius rendszerek létrejöttének történelmi szituációi
Nemzeti függetlenségi harc után Poszt- és vagy pre demokratikus szituáció (demokratikus rendszer után és az előtt) Poszt és vagy pre totalitárius szituáció (totális politikai rendszer után vagy az előtt) Poszt és pre autoriárius szituáció (a rendszerváltás után is autoritárius rendszer maradt) Kevert kategóriák

10 Az autoritárius politikai rendszerek a társadalmi berendezkedés szerint
I. Polgári típusú rendszerek II. Kommunista berendezkedésű rendszerek III. Vallási alapon szerveződő rendszerek

11 Az autoritárius rendszerek mozgástendenciái
A demokratikus politikai rendszerek és a totális rendszerek között helyezkedik el. Jellegét e két rendszertípushoz való közelség vagy távolság adja meg

12 Az autoritárius és totális rendszerek összevetése
I. Azonosság: pártállamiság és a politikai pluralizmus hiánya II. Különbségek:részleges pluralizmus, nyílt ellenség kép nincs, hatalom kiszámítható, terror nincs, ellenzékkel inkább egzisztenciálisan számol le, (korlátlan)vezér nincs, tömeglegitimáció helyett a legitimáció más formái.

13 Az autoritárius rendszerek kategóriáinak jövője
A kommunista jellegű rendszerek dominanciája 1990-től (az európai rendszerváltásoktól) csökkent A polgári autoritárius rendszerek aránya csak kismértékben emelkedett (demokratizálódási tendenciák) Az iszlám alapú vallási jellegű autoritárius rendszerek aránya növekedett

14 Az autoritárius magyar példa – a Kádár rendszer
Létrejöttének és fennállásának történelmi szituációja: poszt-totalitárius és pre-demokratikus szituációban, (Előtte totális diktatúra, utána polgári demokrácia)

15 A Kádár- rendszer korszakolása
A megtorlás és a restauráció (1956 végétől az 1960-as évek elejéig) A konszolidáció és stabilizáció (az 1960-as évek első két harmada A konjuktúra időszaka (az 1960-as évek égétől az 1980-as évek legelejéig) A válság és a bukás (az 1980-as évek elejétől 1989-ig)

16 A Kádár rendszer jellemzői
Polgári jellegű Egypárti, az állampárt az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) Az MSZMP felépítése: Kongresszus Központi Bizottság Politikai Bizottság (legfőbb szerv) A párt vezetője 1988-ig Kádár János

17 A Kádár rendszer pártállamisága
Formális, a pártnak alárendelt államszervezet Formális választások Parlament (évente háromszor) Elnöki Tanács és az Elnöki Tanács Elnöke Minisztertanács Tanácsrendszer

18 A rendszer jellege Domináns ideológia: marxizmus-leninizmus
Kulturális tartalma: marxista, konzervatív, bürokrata (majd technokrata) Először konzervatív, majd 1968-tól (az új gazdaságirányítási rendszertől kezdve) részlegesen modernizáló Leszerelő jellegű

19 A rendszer jellege Puha diktatúra: az ellenzékkel való fellépés eszköze az egzisztenciális zsarolás Néppel kötött „szerződések”: „Aki nincs ellenünk, az velünk van” „A hallgatás beleegyezés” („boldoguljatok, de ne szóljatok bele a politikába”)

20 A rendszer jellege Az apparátussal kötött szerződés:
„Káder nem vész el, csak átalakul” Az egzisztencia megteremtésének és megtartásának feltétele: a politikai megbízhatóság