Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Államszervezet és közigazgatás Az állam szerepe, feladatai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Államszervezet és közigazgatás Az állam szerepe, feladatai."— Előadás másolata:

1 Államszervezet és közigazgatás Az állam szerepe, feladatai

2 Az állam szerepe A gondoskodó állam A gondoskodó állam Kialakulása: 19. század-modernizáció Egyre több feladat „bölcsőtől a sírig”

3 Az állami feladatok ellátása Törvények Törvények Azok betartatása Erre hivatal- és erőszakszervezet, Intézményhálózat, közigazgatás

4 A közigazgatás ás szervezete Minisztériumok Minisztériumok Országos hatáskörű szervek (pl.: APEH, KSH) Országos hatáskörű szervek (pl.: APEH, KSH) Önkormányzatok (területi-helyi) Önkormányzatok (területi-helyi) Szakigazgatási szervek (pl.:ÁNTSZ) Szakigazgatási szervek (pl.:ÁNTSZ)

5 Az önkormányzat Népszuverenitás helyi szinten Valódi önkormányzatiság Közigazgatási hivatalszervezet Közvetlen lakossági ügyek képviselőtestületPolgármesteri hivatal Okmányirodák, ügyfélszolgálatok

6 Egy önkormányzat a gyakorlatban

7 A pártok Világnézetek és érdekek mentén Világnézetek és érdekek mentén IDEOLÓGIA!!! IDEOLÓGIA!!! (hagyományosan: társadalmi csoportok, társadalmi rétegződés) (hagyományosan: társadalmi csoportok, társadalmi rétegződés) A politikai folyamat formálói, alakítói A politikai folyamat formálói, alakítói Egypártrendszer-többpártrendszer Egypártrendszer-többpártrendszer

8 A politikai pártok Liberális Liberális Konzervatív Konzervatív szocialista szocialista Szabadság, jogállamiság Hagyomány, család, vallás, erkölcs Szolidaritás, egyenlőség, társadalmi felelősség

9 A parlamenti pártok Fidesz Magyar Polgári Szövetség Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kereszténydemokrata Néppárt Magyar Demokrata Fórum

10 Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Szabad Demokraták Szövetsége

11 A választási rendszer Az Alkotmány által nevesített négy alapelv - általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás - a demokratikus választási rendszer alappillérei, amelyek tiszteletben tartása és betartása minden demokratikus berendezkedésű államnak kötelessége. Az Alkotmány által nevesített négy alapelv - általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás - a demokratikus választási rendszer alappillérei, amelyek tiszteletben tartása és betartása minden demokratikus berendezkedésű államnak kötelessége.

12 A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán kerül megválasztásra, 58 mandátum pedig országos listáról kerül kiosztásra. Ennek megfelelően a magyar választási rendszer a következőképpen épül fel: A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán kerül megválasztásra, 58 mandátum pedig országos listáról kerül kiosztásra. Ennek megfelelően a magyar választási rendszer a következőképpen épül fel:

13 176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe. 176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe. 20 területi választókerület: a törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki. 20 területi választókerület: a törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki. Országos (kompenzációs) lista: E listáról minimum 58 mandátum a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában kerül kiosztásra. Országos (kompenzációs) lista: E listáról minimum 58 mandátum a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában kerül kiosztásra.

14 A magyar vegyes választási rendszerben két választási rendszer él egymás mellett: az egyéni választókerületi rendszer, ahol személyekre lehet szavazni és a szavazatok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő, valamint az arányos rendszer, ahol pártlistákra szavaznak, és a pártok a rájuk eső szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból. A kétféle mandátumszerzési módon kívül a harmadik formában – az arányos képviselet erősítése érdekében – az országos listákról a töredékszavazatok alapján tölthetők be a képviselői helyek. Így tehát három különböző módon lehet mandátumhoz jutni, a törvény azonban kimondja, hogy a képviselők jogai és kötelességei azonosak, függetlenül megválasztásuk formájától. A képviselők visszahívására jogrendszerünk nem ad lehetőséget, a népképviseleti szervben helyet foglaló képviselők szabad mandátum alapján tevékenykednek. A magyar vegyes választási rendszerben két választási rendszer él egymás mellett: az egyéni választókerületi rendszer, ahol személyekre lehet szavazni és a szavazatok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő, valamint az arányos rendszer, ahol pártlistákra szavaznak, és a pártok a rájuk eső szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból. A kétféle mandátumszerzési módon kívül a harmadik formában – az arányos képviselet erősítése érdekében – az országos listákról a töredékszavazatok alapján tölthetők be a képviselői helyek. Így tehát három különböző módon lehet mandátumhoz jutni, a törvény azonban kimondja, hogy a képviselők jogai és kötelességei azonosak, függetlenül megválasztásuk formájától. A képviselők visszahívására jogrendszerünk nem ad lehetőséget, a népképviseleti szervben helyet foglaló képviselők szabad mandátum alapján tevékenykednek.

15 „Szűrőrendszer” Egyéni választókerület: 750 ajánlás Egyéni választókerület: 750 ajánlás Területi lista: a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább 2 egyéni választókerületben jelölt állítása Területi lista: a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább 2 egyéni választókerületben jelölt állítása Országos lista: legalább 7 területi választókerületben területi lista állítása Országos lista: legalább 7 területi választókerületben területi lista állítása


Letölteni ppt "Államszervezet és közigazgatás Az állam szerepe, feladatai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések