Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Összeállította: dr. Lehőcz Regina, a Tolnai Járási Hivatal vezetője.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Összeállította: dr. Lehőcz Regina, a Tolnai Járási Hivatal vezetője."— Előadás másolata:

1 Összeállította: dr. Lehőcz Regina, a Tolnai Járási Hivatal vezetője

2 2 Az előadás tartalmi felépítése 1. Bevezető 2. A közigazgatás felépítése 3. Államigazgatás 4. Önkormányzati igazgatás 5. Az állampolgárság 6. Kormányablak 7. Az Okmányirodában intézhető ügyek 8. Ügyfélkapu

3 1. 1. Mire való az Alaptörvény? • Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. • A legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat

4 • Az Alaptörvény meghatározza a magyar társadalmi-politikai-gazdasági berendezkedés legfontosabb szegmenseit.

5 A normaszöveg öt részből áll, melyek sorrendje a következő: • Preambulum (Nemzeti Hitvallás), • Alapvetés (államforma, területi struktúra, jelképek, ünnepek, európai integráció, határon túl élő magyarok és Magyarországon élő nemzetiségek), • Szabadság és felelősség (alkotmányos alapjogok), • Az állam • Különleges jogrend (rendkívüli helyzetek).

6 1. 2. A jogforrási hierarchia • A jogalkotásról szóló évi XI. törvény az alapvető rendelkezések között rögzíti, hogy Magyarországon mely szervek milyen jogforrási típus kibocsátására jogosultak

7 A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: • a) az Országgyűlés törvényt, • c) a Kormány rendeletet, • d) a miniszterelnök és a Kormány rendeletet, • f) az önkormányzat rendeletet. E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal

8 1. 3. Magyarország alkotmányjogi berendezkedése • Magyarország államformáját tekintve köztársaság, amely azt jelenti, hogy a hatalom a néptől ered. • Magyarország kormányformája pedig parlamentáris, vagyis a nép a hatalmat választott képviselők útján gyakorolja

9 • Magyarország demokratikus elvek mentén működik, és ez tükröződik a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyában is. • A három legfőbb hatalmi ág: - a törvényhozó, - a végrehajtó hatalom, - igazságszolgáltatás A hatalmi ágak egymástól függetlenül működnek.

10 A magyar állam legfőbb szervei • törvényhozó hatalom: parlament • végrehajtó hatalom: kormány • igazságszolgáltatás: bíróságok

11 A népszuverenitás elve: a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát választott képviselői útján, valamint – kivételesen – közvetlenül gyakorolja. A közhatalom gyakorlásának két formája: a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia.

12 A képviseleti demokrácia esetén a nép az általa választott képviselők útján, közvetett módon gyakorolja a hatalmat, míg a közvetlen demokrácia akkor valósul meg, amikor az állampolgár közvetlen módon vesz részt a döntésekben.

13 1. 4. Az Országgyűlés • Magyarországon a legfőbb népképviseleti szerv. • Tevékenységének két fő iránya: szabályozás és az ellenőrzés. A szabályozási tevékenység elsősorban az Országgyűlést kizárólagosan megillető törvényalkotási jogkörben ölt testet, míg az ellenőrzési funkciók a végrehajtó hatalom kontrollját jelentik.

14 1. 5. A Kormány • A végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány tagjai: • a miniszterelnök; • a miniszterek, • a tárca nélküli miniszterek, akik minisztériumot nem vezetnek, hanem a Kormány által meghatározott kiemelt feladatokat látnak el.

15 A hatályos jogszabály a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi XLII. törvény, amelynek 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők: • Belügyminisztérium, • Honvédelmi Minisztérium, • Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, • Külügyminisztérium, • Nemzetgazdasági Minisztérium, • Emberi Erőforrások Minisztériuma (2012. május 14-ig Nemzeti Erőforrás Minisztérium), • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, • Vidékfejlesztési Minisztérium.

16 1. 6. A bíróságok A bíróságok rendszere Magyarországon négyszintű, amelynek egyes fokait 1) a járásbíróságok; 2) a törvényszékek; 3) az ítélőtáblák; 4) a Kúria.

17 1. 7. Képviseleti demokrácia • Többségi választási rendszer: a többségi választási rendszerek lényegi sajátossága, hogy a mandátumért síkra szálló jelöltek közül az szerzi meg a kívánt pozíciót, aki több szavazatot szerez; • az ún. abszolút többségi választási rendszerekben az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki elnyeri a szavazatok többségét – azaz több mint felét –, • addig a relatív többségi választási rendszerekben az lesz a győztes, aki a többi jelöltnél több szavazatot szerez – azaz aki relatíve a legtöbb szavazatot kapta a választóktól.

18 A választási rendszerek két fő csoportja • Arányos rendszerek: fő célja a reprezentáció, azaz minél több választópolgár kapjon képviseletet • Többségi rendszerek: szétaprózottság elkerülését, ezáltal a kormányozhatóságot helyezik előtérbe

19 Az országgyűlési választások menete 1989–2011 között • A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat- visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. • A 386 fős, egykamarás parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. (Az első, 1990-es választáson ez a határ még 4% volt.) • A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok. • A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság (OVB), a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik.

20 Az országgyűlési választások menete 2012-től • A magyar választási rendszert a évi CCIII. törvény szabályozza. Eszerint a választások egyfordulós, kétszavazatos rendszerben kerülnek lebonyolításra. A magyar választási rendszer vegyes rendszer. Az országgyűlési képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak. Az a párt kaphat mandátumot, amely elérte országos összesítésben az 5%-os küszöböt. Lehetőség van közös pártlistát indítani, ebben az esetben 10% a minimum. • Jelentős változás a korábbi választási rendszerhez képest, hogy a szavazás érvényességéhez nem szükséges 50% feletti részvétel.

21 Új választási rendszer

22 1. 8. Az állam működésében fontos szerepet játszik: • a köztársasági elnök • az Alkotmánybíróság • az ombudsmanok, vagy más néven országgyűlési biztosok • az Állami Számvevőszék • a Magyar Nemzeti Bank • a Magyar Honvédség • a Magyar Ügyészség • az önkormányzatok

23 A közigazgatás fogalma, feladata FOGALMA: A közigazgatás olyan szerve- zetrendszer, amely alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. FELADATA:  Jogalkotó tevékenység;  Hatósági jogalkalmazó tevékenység;  Közszolgáltató jellegű feladatok.

24 A közigazgatás szervezetrendszerét alapvetően két részre oszthatjuk: • központi és • helyi igazgatásra.

25 2. 2. A közigazgatás rendszere • egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer); • van felettes szervük; • állami feladatokat lát el (országos közügy); • jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; • önálló költségvetésük van; • állami vagyonkezelők. • polgármesteri hivatal; • közös önkormányzati hivatalok • megyei közgyűlés hivatala; • főpolgármesteri hivatal; • vezetője: jegyző; • helyi közügyek ellátása; • törvényi és saját feladat- meghatározás; • önálló döntési jogkör; • egységes szervezet • irányító: képviselő-testület..25 Két szervezetrendszer működik (duális jelleg). Államigazgatási szervekÖnkormányzati szervek

26 Az államigazgatás központi szervei Kormány, és a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok A nem minisztériumi formában működő köz-ponti államigazgatási szervek •Kormányhivatalok •Központi hivatalok •Autonóm államigazgatási szervek Az államigazgatás központi szerveinek fő csoportjai •Az egész országra kiterjed az illetékességük; •Országos feladatokat látnak el; •Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el;

27

28 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MIÉRT VAN SZÜKSÉG A KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKÍTÁSÁRA?

29 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL I. Alaptörvény → XXIV. cikk „Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése,a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.

30 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL  A dekoncentrált államigazgatási szerveknek nem volt egységes szervezetrendszere. ( ̴ 40 szerv)  Az államigazgatás szervei különböző minőségű szolgáltatást, eltérő ügyintézési technikákat alkalmaztak.  A mai kor követelményeinek megfelelő elektronikus közigazgatás bevezetése, technikai hátterének megteremtése elvárás az ügyfelek részéről.  A közigazgatásnak egységes, azonos színvonalú szolgáltatást kell nyújtania minden állampolgára részére.  Az államigazgatás minél több szolgáltatása legyen elérhető egy helyen.

31 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Az közigazgatás korszerűsítési program eddig megtett legjelentősebb lépései:  évi CXXVI. Tv. a területi államigazgatási szervek átalakításának legjelentősebb intézkedése volt a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozása.  A korábban önállóan vagy szakminiszter irányításával működő 17 szakigazgatási szerv egységes irányítás alá, és szervezetbe került azzal, hogy a szakigazgatási szervek önállósága megmaradt.  A területi struktúra átalakítása 2012-ben folytatódott tovább a járási hivatalok létrehozásával. Tolna megyében hat járási hivatal jött lére január 1-től.  2013.október 1-től folyamatosan - Tolna Megyében először Pakson, várhatóan december végén – létrejön a járási hivatal szervezeti egységeként az integrált ügyfélszolgálat a KORMÁNYABLAK.

32

33 • A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (a továbbiakban együtt: járási hivatal) áll.

34 4. 1. Az önkormányzat szervezete A helyi képviselő-testület és szervei: • polgármester • alpolgármester • a képviselő-testület bizottságai • településrészi önkormányzat Jegyző a képviselő-testület hivatalaként polgármesteri hivatal körjegyzőség (2013-tól: közös önkormányzati hivatal) 34

35 4. 1. Az önkormányzat szervezete  Települési önkormányzatok: – község – város (2013-tól: járásszékhelyi város; város) – megyei jogú város (2013-tól: megyeszékhely város, valamint az OGY által az új Ötv. hatálybalépéséig megyei jogú várossá nyilvánított város) – a főváros és kerületei  Területi önkormányzat: – megyei önkormányzat 35

36 4. 2. Az önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat. 36

37 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL 5. Az állampolgárság keletkezése

38 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Az állampolgárság keletkezése  születéssel történő állampolgárság- szerzés, ahol az állampolgárság alapja általában a szülők egyikének vagy mindegyikének állampolgársága (ius sanguinis), vagy az egyénnek az állam területén való születése. (ius soli)  Honosítás, illetve visszahonosítás.

39 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Magyarország a „ ius sanguinis” vagyis a vérségi elvet követi, tehát az alaptörvényben is rögzítetten: „ Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár.” Az állampolgárság megszerzésének másik formája a honosítás és a visszahonosítás, melyek feltételeit külön sarkallatos törvény rögzíti.

40 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Mit jelent az állampolgárság?  Az állampolgár részt vesz az állam életében  Dönt az állami vezetők személyéről  népszavazáson keresztül véleményt nyilvánít az állami berendezkedést és a társadalmat érintő egyes kérdésekről  igénybe veszi az állam által nyújtott egyes szolgáltatásokat, jóléti és szociális ellátásokat, adót fizet stb.  az állampolgár az adott állam hatalma alatt áll: birtokolja azon jogokat, melyeket az állam természetes személy számára elismerhetőnek fogad el és teljesíti azokat a kötelezettségeket, melyek az adott állam szabályai alapján az állampolgárságból fakadnak

41 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL 6. Álljon itt immár definíciószerűen a Jó Állam fogalma: „Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja” Magyary Zoltán

42 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MI INTÉZHETŐ KORMÁNYABLAKOKBAN?  Az okmányirodában eddig is intézett ügyek,  Az un. „egyablakos” ügyek intézése,  A különböző szakigazgatási szervek hatáskörébe tartozó kérelmek befogadása, továbbítása a szakigazgatási szervek részére,  Tájékoztatás nyújtása a különböző államigazgatatási szerveknél intézhető ügyekről.

43 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Miért jó a kormányablak az állampolgároknak?  mert az állampolgár az államigazgatással kapcsolatos ügyeit egy helyen, a hozzá legközelebbi kormányablakban intézheti,  a kormányablak korszerű technikával ellátott ügyfélszolgálatokon, azonos minőségű szolgáltatást nyújt,  az ügyfélszolgálat 8-20 óráig áll az ügyfelek rendelkezésére, így munka után is van lehetőség az ügyintézésre.

44

45 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL 7. OKMÁNYIRODÁBAN INTÉZHETŐ ÜGYEK

46 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL  Lakcímbejelentés, lakcím fiktív jelzéssel való ellátása  Személyi igazolvány  Útlevél  Vezetői engedély  Nemzeti kártyarendszer: diákigazolvány, pedagógus igazolvány, oktatási igazolvány, stb.  Ügyfélkapu  Egyéni vállalkozói igazolvány  Parkolási igazolvány  Járművekkel kapcsolatos ügyek  adatszolgáltatások

47 8. Ügyfélkapu • Az Ügyfélkapun keresztül lehetőség van elektronikus ügyintézésre: ügyintézés kezdeményezésére, hivatali időpontfoglalásra, valamint a Kormányzati Portál egyéb szolgáltatásainak igénybevételére. Az Ügyfélkapu használatával az ügyintézés sokkal gyorsabb és egyszerűbb az ügyfelek számára. • Ügyfélkapu létesítését minden természetes személy állampolgárságtól függetlenül kezdeményezheti. • Szükséges iratok: személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú jogosítvány • Intézhető ügyek: elektronikus felvételi, adóbevallás, útlevél pótlás, spam bejelentés

48 TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Összeállította: dr. Lehőcz Regina, a Tolnai Járási Hivatal vezetője."

Hasonló előadás


Google Hirdetések