Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Pintér Ádám.  a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos  minden nagykorú magyar állampolgárnak van választójoga.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Pintér Ádám.  a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos  minden nagykorú magyar állampolgárnak van választójoga."— Előadás másolata:

1 Készítette: Pintér Ádám

2  a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos  minden nagykorú magyar állampolgárnak van választójoga  nincs választójoga annak: aki gondnokság alatt áll, eltiltott a közügyek gyakorlásától, szabadságvesztés-büntetését tölti, kényszergyógykezelés alatt áll  mindenki választható, aki választójoggal rendelkezik és állandó lakhelye Magyarországon van  a szavazásban akadályozott az, aki külföldön tartózkodik (és nem jelentette be külföldi szavazási szándékát), továbbá akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon  a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul

3  A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.  A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

4  egyéni választókerületekben a jelöléshez 750 választópolgár hitelesített aláírása szükséges  területi listát az a párt állíthat, amely az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben állított jelöltet  országos listát az a párt állíthat, amely legalább 7 területi választókerületben állított listát  ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi és egy országos listán lehet jelölt, amennyiben mandátumot szerez a többi listáról törölni kell  ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soronkövetkező lép  ugyanazon párt egy választókerületben csak egy listát állíthat

5

6 386 képviselő210 fő listás min. 58 fő országos listáról max. 152 fő területi listáról 176 fő egyéni

7 Egyéni választókerület Területi választókerület Országos lista

8  1. forduló: ◦ az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta a szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a választópolgárok több mint fele szavazott ◦ érvénytelen a választási forduló, ha nem szavazott a választópolgárok több mint fele ◦ érvényes, de eredménytelen a választás, ha a választópolgárok több mint fele szavazott, de egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét

9  2. forduló: ◦ a 14 nappal később tartandó második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak, a szavazatok legalább 15 százalékát megkapták vagy az első három hely valamelyikét szerezték meg ◦ a második fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy a választópolgárok több mint egynegyede szavazott ◦ ha a választás jelölt hiánya vagy a részvétel miatt eredménytelen időközi választást kell tartani

10  a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgárok több mint fele szavazott  ha az első forduló érvénytelen (a választópolgárok kevesebb, mint fele szavazott), a második fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak  a második forduló akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint egynegyede szavazott  ha üres mandátum marad, akkor az felkerül az országos listára  az a lista kaphat mandátumot, amely az országosan összesített listára leadott szavazatok több mint 5 százalékát kapta, ha nem éri el a lista ezt a szavazatszámot kiesik és nem kap mandátumot  ha a területi választókerületben a második forduló érvénytelen volt, akkor az első fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatnak kell tekinteni, és a betöltetlen mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra

11 SZAVAZATSZÁMÍTÁS (Hagenbach-Bischoff formula) Ha marad betöltetlen mandátum, akkor a töredékszavazatok után a kétharmados határig csökkenő sorrendben kapnak a pártok mandátumot. Ha ezután is marad mandátum, akkor az felkerül az országos listára. A maradék töredékszavazatok és a mandátumot nem eredményező szavazatok is az országos listára kerülnek.

12 KONKRÉT PÉLDA Párt neve Szava­zatok száma Szavazat/ H-B Kapott mandá­ tum Fennmaradó szavazatok száma Kétharmados szabállyal nyert mandátumok száma Töredék- szavazatok száma Összes megszerzett mandátum MSZP , SZDSZ , Fidesz-MDF , Országgyűlési választások, Budapest, április. 7. Megszerezhető mandátumok száma: 28 Hagenbach-Bischoff-kvóta: / (28+1) = 37696,3448, kerekítve= Ennek kétharmada: Kiosztásra került 25 mandátum, az országos listára került 3, valamint a pártok töredékszavazatai is (a kétharmados szabállyal szerzett mandátumnál negatív előjellel kerülnek fel a töredékszavazatok az országos listára – számítás: fennmaradó szavazatok száma - egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám).

13  az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz  töredékszavazatnak minősülnek: ◦ az egyéni választókerületekben az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel egyik forduló esetén sem szereztek mandátumot ◦ a területi választókerületben – érvényes választási fordulóban – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, valamint amelyek a mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot meghaladták  nem minősülnek töredékszavazatnak azok a szavazatok, amelyeket érvénytelen választási fordulóban adtak le és amelyeket az 5 százalékos küszöböt meg nem haladó szavazatszámot kapó pártra adtak  Az országos listán szerezhető mandátumokat a töredékszavazatok és a felkerült negatív szavazatok alapján osztják el. Negatív szavazatok akkor keletkeznek, ha egy párt a kétharmados szabály alkalmazásával szerzett mandátumot: hiányzó szavazatai negatív előjellel kerülnek fel az országos listára, azaz más területi listák eredményéből kell levonni azokat.

14 SZAVAZATSZÁMÍTÁS (d’Hondt-mátrix) D’Hondt-módszer: az egyes pártokra leadott töredékszavazatokat egy osztósorral osztjuk végig – a pártnak már odaítélt mandátumok számával + 1-gyel. Az első mandátumot egyszerűen a legtöbb szavazatot kapott párt kapja, ezután ez a párt már csak szavazatainak felével versenyez. Amennyiben még így is több szavazat van versenytársainál, megkapja a második mandátumot is, ami után már csak szavazatainak harmadát lehet számításba venni. Az osztogatás addig megy tovább, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.

15 KONKRÉT PÉLDA Országos listát állító pártok Összes töredékszavazat MIÉP 0 Munkáspárt 0 Fidesz-MDF FKgP 0 SZDSZ Centrum 0 Új Baloldal 0 MSZP Országgyűlési választások, országos lista, április. 21. Kiosztható mandátumok száma: 70 (csak az első 8 kiosztásának menete látható) Osztó sorszáma MSZP Fidesz-MDFSZDSZ MandátumMandátumelosztlás Eredmény431

16


Letölteni ppt "Készítette: Pintér Ádám.  a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos  minden nagykorú magyar állampolgárnak van választójoga."

Hasonló előadás


Google Hirdetések