Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Választójog. közvetlen és képviseleti demokrácia Alkotmány 2. § (2) bekezdés „a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Választójog. közvetlen és képviseleti demokrácia Alkotmány 2. § (2) bekezdés „a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást."— Előadás másolata:

1 Választójog

2 közvetlen és képviseleti demokrácia Alkotmány 2. § (2) bekezdés „a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja” 2/1993. (I. 22.) AB határozat „A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsõdleges formája a képviselet. Népszavazás csak az Alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyûlés hatáskörébe tartozó ügyekben.”

3 az országgyűlési választáson választójoggal rendelkezik Alkotmány 70. § (1) bekezdése 2004. május 1-je előtt a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár választható, és ha a szavazás napján az ország területén tartózkodik, választó 2004. május 1-től a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár választó és választható

4 az országos népszavazáson az vehet részt, aki az országgyűlési választáson választhat országos közügyekben közvetetten és közvetlenül ez a közösség gyakorolja a közhatalmat politikai nemzet

5 az önkormányzati választáson választhat (aktív választójog) 2004. május 1-je előtt ha a választás napján az ország területén tartózkodik (1) a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár (2) a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élő személy 2004. május 1-től ha a választás napján az ország területén tartózkodik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező (1) minden nagykorú magyar állampolgár (2) más uniós tagállam állampolgára (3) bevándorolt, letelepedett, menekült

6 az önkormányzati választáson választható (passzív választójog) 2004. május 1-je előtt a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár 2004. május 1-től a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező (1) minden nagykorú magyar állampolgár (2) más uniós tagállam állampolgára polgármesterré, főpolgármesterré, megyei közgyűlési elnökké csak magyar állampolgárok választhatók

7 az európai képviselők választásán választójoggal rendelkezik Alkotmány 70. § (4) bekezdése 2004. május 1-től „a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet (sic!) az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen” (aktív és passzív választójog)

8 a választásokon nem rendelkezik választójoggal Alkotmány 70. § (5) bekezdése aki jogerõs ítélet alapján a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll vitatott kérdés: a meghatározott ügycsoportok tekintetében korlátozott cselekvőképességű részt vehet-e aki jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését (Hirst v. UK, EJEB!) vagy büntetõeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. EU polgár akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti országban kizárták e jog gyakorlásából

9 kisebbségi önkormányzati képviselők választása 2004. május 1-je előtt ha a választás napján az ország területén tartózkodik, a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár 2004. május 1-től nincs külön anyagi jogi szabályozás a kisebbségi választójogra Alkotmány 68. § (4) bekezdés a kisebbségek hozhatnak létre kisebbségi önkormányzatokat a kisebbséghez nem tartozók nem rendelkeznek választójoggal

10 a magyar választási rendszer

11 választási rendszerek fő típusok: többségi, arányos, vegyes többségi: az adott kerületben leadott szavazatok többségével szerezhető mandátum relatív többség (Nagy Britannia): a legtöbb szavazat abszolút többség (Franciaország): a szavazatok többsége arányos: az adott kerületben leadott szavazatok arányában szerezhető mandátum vegyes: a többségi és az arányos elemek keverednek

12 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról az országgyűlési képviselők száma 386 egyéni választókerületben 176 képviselő megyei (területi) listán 152 képviselő országon listán 58 kompenzációs mandátum

13 kormányozhatóság v. a választói akarat leképezése az egyéni kerületek képviselik a többségi elemet, ez szolgálja a kormányozhatóságot a területi lista és az országos lista szolgálja elvileg a választói akarat arányos leképezését a területi lista az arányos elem az országos lista szolgálja az aránytalanság kompenzálását

14 az egyéni kerületek a pártkoncentációval és a visszalépésekkel az első fordulós győzelmek egyre gyakoribbak kétfordulós többségi rendszer első forduló: abszolút többség második forduló: relatív többség kiugróan aránytalan a választókerületek mérete

15 egyéni választókerületek kerületlélekszám Veszprém 627335 Tolna 428269 Budapest 3132156 Budapest 3033211 Pest 862677 Pest 463086 Hajdú-Bihar 163400 Budapest 2564200 22/2005. (VI. 17. ) AB határozat: 2007. június 30-ig módosítani

16 területi lista a választójogi törvény melléklete meghatározza, hogy egy megyében hány mandátum szerezhető ez 1990 óta nem változott, nem követte a népességmozgásokat megye19902002változás Budapest1 517 8771 424 26693,83% Fejér307 590337 379109,68% Györ-Moson-Sopron318 082349 823109,98% Pest707 030850 478120,29%

17 területi lista ha van még kiosztható mandátum, az osztó kétharmadával is szerezhető mandátum egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám: érvényes szavazatok száma/ megszerezhető mandátumok száma + 1 mivel kevés a megszerezhető mandátum, nehéz a megyei listán képviselői helyet szerezni (magas az implicit küszöb)

18 arányos-e a területi lista? mandátumok száma implicit küszöb (a kétharmados szabállyal) Nógrád413,33 % Heves511,11 % Baranya69,52 % Bács-Kiskun87,41 % Szabolcs-Szatmár96,67 % Borsod-Abaúj115,56 % Pest144,44 % Budapest282,30 %

19 mandátumkiosztás a területi listán példa: Nógrád megye megszerezhető mandátumok száma: 4 osztószám: 200000 / (4+1) = 40000 kétharmados kedvezménnyel = 26666 [13,33%] érvényes szavazatok200000 párt #165000 1 mand 32,5 % párt #227000 1 mand 13,5 % párt #320000 0 mand 10 %

20 országos lista a párt összes töredékszavazata ezekkel lehet az országos listán mandátumot szerezni egyéni kerületben szerzett töredékszavazatok területi listán szerzett töredékszavazatok


Letölteni ppt "Választójog. közvetlen és képviseleti demokrácia Alkotmány 2. § (2) bekezdés „a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást."

Hasonló előadás


Google Hirdetések