Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A politikai rendszer. A politikai rendszer alanyai, tárgya a közvélemény-kutatásoknál 60%-os a megbízhatóság → 40% nem válaszol A passzívok csoportjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A politikai rendszer. A politikai rendszer alanyai, tárgya a közvélemény-kutatásoknál 60%-os a megbízhatóság → 40% nem válaszol A passzívok csoportjai."— Előadás másolata:

1 A politikai rendszer

2 A politikai rendszer alanyai, tárgya a közvélemény-kutatásoknál 60%-os a megbízhatóság → 40% nem válaszol A passzívok csoportjai első kategória: névtelenek  legtöbbször írástudatlanok  nem is tudják, mi a politika  marketingszempontból ők a legolcsóbbak  kb millió emberről van szó

3 passzívak: ►közömbös passzívak: abszolút nem érdekli őket a politika ►csalódott passzívak: minden pártban csalódtak → ők biztosan nem mennek el szavazni ►hedonista passzívak: nem foglalkoznak a politikával, lenézik ►rejtőzködők: nem merik bevallani pártszimpátiájukat ►bizonytalanok: csak az utolsó pillanatban döntenek

4 Aktívak: nagy részük nem tartozik párthoz, csak szimpatizáns, de a pártszimpátia változhat tudatos aktívak: ők már kötődnek valamilyen párthoz (persze itt is változhat a pártszimpátia) Hivatásos politikusok: ide tartozik a pártaktivisták csoportja (itt sem kizárt egy másik párthoz csatlakozás)

5 Politikai rendszer  hatalmi dimenziók mentén kialakult rendszer → itt születnek a hatalmi döntések elemeit két nagy csoportra osztjuk: -intézményes -nem intézményes

6 Intézményes elemek Állami intézmények:  törvényhozás – Parlament  végrehajtás – Kormány  az igazságszolgáltatás ágai  önkormányzatiság  adminisztráció

7 Párt, pártrendszer : parlamenti pártok: - hatalmon lévők - ellenzéki pártok nem parlamenti pártok: - az 1%-ot elérők → állami támogatásra jogosultak - az 1%-ot el nem érők

8 érdekképviselete k : -szakszervezetek -lobbikörök -civil szervezetek tömegkommunikáció : -sajtó – nagy hatalommal bír → senkikből képes nagy embereket csinálni, de ismert embereket is képes tönkretenni nemzetközi szervezetek

9 Nem intézményes elemek 1.politikai magatartás – választói magatartás 2.politikai kultúra Alaptípusai: résztvevői, alattvalói és parókiális 3. politikai szocializáció Az egyén milyen viszonyt alakít ki a pártokkal, eszmékkel, a rendszerrel 4. politikai ideológiák

10 1.arra szavazok, aki olyat ígér, amit én hallani akarok 2.szélesebb az elsőnél; az értékek, az attitűdök határozzák meg Három fajta politikai kultúra és magatartás alakul ki:  résztvevői/részvételi kultúra (a véleményem megjelenhet a döntési folyamatban)  alattvalói kultúra (négyévente választok, másba azonban nem szólhatok bele)  helyi/parókiális (önkormányzati szinten beleszólhatok a dolgok menetébe) Magyarországon az utolsó kettő a jellemző

11 A politikai rendszer funkciói  I.Társadalmi funkciók: a politikai folyamatokat irányítani, szervezni kell  érdekek artikulációja: az érdekeket össze kell gyűjteni  politikai szocializáció: az egyén viszonya az államhoz, a pártokhoz, a rendszerhez  a társadalom politikai integrációja, legitimációja

12 Legitimációs eszközei  erőszak: ez lehet legális, vagy nyers erőszak  lojalitás megszerzése  a döntési folyamatokba bevonjuk a szervezeteket is  szakmai jogrendszer és bürokrácia működtetése

13 II. Belső funkciók ►Érdekartikuláció-, integráció és döntési javaslatok ►jogi normák, intézmények felállítása ►Információszerzés- és feldolgozás ►tradíciók, szimbólumok fenntartása ►a polgárokat fel kell készíteni a politikai szerepre, szerepvállalásra; arra, hogy válasszon, illetve hogyan válasszon

14 -biztosítani kell a rendszer stabilitását -a rendszert a nemzetközi politikába is be kell vinni -a rendszer infrastruktúráját működtetni kell

15 Az infrastruktúra működtetése: Közhivatalok Pártok, választások, népszavazások finanszírozása támogatása

16 Input funkciók:környezettől a rendszer felé I.Követelések anyagi javakra és szolgáltatásokra magatartás szabályozására (biztosítsák a jogaimat, pl. kollektív szerződés) politikai részvétel joga (jog a politikai részvételhez; legyen választójogom, alapíthassak szervezeteket, tüntetéshez való jog) szimbolikus azonosulások (viselhetem a nemzeti-, a párt, stb. szimbólumokat, kitűzhetek zászlókat, stb.)

17 II.Támogatások anyagi támogatás (pl. 1% felajánlása – adózás) engedelmesség (betartom a szabályokat, törvényeket) részvétel (részvétel a politikában – szavazok, elmegyek politikai gyűlésekre, stb.) tiszteletadás (tisztelem a hatóságokat, a vezetőket

18 Output funkciók (döntések és pol. akciók a pol. rendszer felől) anyagi elvonás (adózás elvárása) magatartások szabályozása szimbólum-azonosulások (nyilatkozatok, szimbólumok viselése, stb) javak, szolgáltatások, státuszok elosztása (Mi alapján? Veszély: korrupció)

19 Almond-modellje Inputok  politikai szocializáció (terep-felkészítés, felkészítés a választói, képviselői szerepre, valamint az állami funkciók betöltésére)  Érdektörekvések kifejezése, artikulációja intézményes, nem intézményes-pl. vallási, etnikai-, civil érdekcsoportok  érdekek csoportosítása, kompromisszumok)  Politikai kommunikáció

20 Outputok  szabályalkotás (törvényhozás – felső szint, önkormányzati rendeletek – alsó szint)  szabályalkalmazás (törvényhozás után végrehajtás kormányzati, illetve önkormányzati szinten)  igazságszolgáltatás (bíróság) Nem állami outputok: a pártok akciói a társadalom felé

21 Érték és érdek  a politikai hatalom érvényesülésének és működésének közege  Politika= az érdekek érvényesülése  Az érdekek kölcsönhatásának eredménye az érték  Az értékek koronként változhatnak - (az ókori közjótól az újkori hatalomig) Milyen értéket adhatunk el?

22 Érdek, érték értelmezések David Hume Vélt és valós érdek (saját és közjó). Karl Deutsch Érdek-haszon elmélet Politika=az egyéni érdekek érvényesítése Érdek és érték összekapcsolása

23 Lasswellnél: 8 érték -hatalom -felvilágosodás (tudást jelent) -jártasság -vagyoni javak fölötti rendelkezés -jólét (jó közérzet) -szeretet -becsület -tisztelet

24 Az érdekek csoportosítása I. Teljesülés időtávja szerint -Rövid- -Közép- -Hosszú távú érdek II. Az érdekhordozó társadalmi egység szerint -Egyéni- -Csoport- - Makro- (társadalmi) érdek

25 Az érdekek csoportosítása III. A szükséglet tartalma szerint -Gazdasági – (primér és másodlagos) -Politikai- (szabadságjogok és intézményei) -Kulturális érdekek

26 Az értékek funkciói 1. Magatartás befolyásolók 2. Értékmérők 3. Integrálják a hasonló értékeket vallókat 4. Meghatározzák az életminőséget

27 A Hayek „háromszög” A politikai értékek, irányzatok, ideológiák és a politikai rendszer kapcsolata Liberális, szociálliberális, konzervatív liberális, demokratikus, szociáldemokrácia (Polgári demokrácia: plurális demokácia, jogállamiság) Diktatórikus,konzervatív, náci, fasiszta, Proletár szocialista, kommunista (Totális állam)

28 Klasszikus értékek  szabadság (korlátozás nélküli élet) lehet egyéni/közösségi sok relációja van (pl. egyén-egyénhez, egyén- közösséghez, stb.) szabadságjogok általában a liberálisok használják (ki)  rend (stabilitás, közbiztonság) tradíciókhoz való ragaszkodás a konzervatívok sajátították ki

29  egyenlőség (nem egyformaság!) lehet politikai, gazdasági, jogi, kulturális, vallási, etnikai, állami) az egyenlőség nem egyformaság!! a szocialisták (kommunisták) sajátítják ki  demokrácia (szabadsággal és egyenlőséggel)  igazságosság  humanizmus  béke

30 Leszármaztatott demokratikus értékek  részvétel joga a politikai életben  vezetők felválthatósága  nyilvánosság (ehhez kell a sajtószabadság)  szerveződés szabadsága  hatáskörök decentralizáltsága (önkormányzatnak ad hatásköröket)  sokféleség tolerálása  Biztonság, stabilitás, megbízhatóság  Szuverenitás  Szolidaritás  Demokratikus politikai kultúra  kollektivitás

31 Három érdekartikuláció  elitista fogyasztó = állampolgár az elitek dolgozzák ki a programokat(inputok). Output= a győztes A politikai folyamatok a kulisszák mögött  populista a társadalom (rész)érdekeiből indul ki; ezeket használják fel a pártok, a lobbik ebből csinálnak pártprogramokat A politikai folyamatok nyilvánossak (USA)

32  liberális a pártok csak keretet csinálnak lehetőséget adnak, de a napi érdekartikulációval nem törődnek (ld. Anglia) A politikai folyamatok a nyilvánosság (parlamentben, pártokban) előtt zajlanak

33 A hatalom Mi a hatalom célja? a társadalom irányítása a javak feletti rendelkezés (a hatalmon lévő párt és az ellenzék között megegyezés a javak elosztásáról A konfliktusok megoldása a hatalom gyakorlásának 3 módja:  erőszak  presztizs, tekintély  redisztribúció – javak elosztása

34 A hatalom forrásai és eszközei  erőszak  szankciók  meggyőzés  információ (kié az inf., ha visszatartom, nagyobb a hatalmam)  intelligencia, tudásszint  vagyon  lasswelli értékek is lehetnek (bár lehet, hogy pénzzel szerezte azokat meg)  Félelem, szeretet, barátság, hűség, lojalitás, stb.


Letölteni ppt "A politikai rendszer. A politikai rendszer alanyai, tárgya a közvélemény-kutatásoknál 60%-os a megbízhatóság → 40% nem válaszol A passzívok csoportjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések