Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tárki Európai társadalmi jelentés 2009 3. fejezet Állam és piac Janky Béla.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tárki Európai társadalmi jelentés 2009 3. fejezet Állam és piac Janky Béla."— Előadás másolata:

1 Tárki Európai társadalmi jelentés fejezet Állam és piac Janky Béla

2 Kérdések és adatok Az állam és a piaci intézmények bizonyos társadalmi problémák megoldásában betöltött – kívánatos – szerepe –az egyéni felelősség boldogulásban játszott szerepe - ideológiai attitűdök –az állami intézkedések és a piaci megoldások optimális súlya –a különböző területekre fordított állami kiadások növelése/csökkentése ISSP 1999, 2006, World Values Survey 1999, országcsoport: Kontinentális, Brit, Észak, Dél, Poszt- szocialista

3 3.1. ábra: A kemény munka vezet a sikerhez – az állítással inkább egyetértők aránya országonként (%) Megjegyzések: Azoknak az aránya, akik a tízfokozatú skálán 1–4 közötti értéket jelöltek be. Teljesen egyetért az állítással: 1 – „Hosszú távon a kemény munka rendszerint jobb életet hoz.” 10 – „A kemény munka általában nem hoz sikert – rendszerint ez inkább szerencse vagy kapcsolatok kérdése.” Forrás: WVS, ötödik hullám (2005) alapján saját számítás. Kulturális és intézményi hagyományok szerepe nem felismerhető Az ország közelmúltbeli sikere számít?

4 3.2. ábra: Az egészségügyi és oktatási szolgáltatások piacosítását támogatók aránya országonként (%) Megjegyzések: Azoknak az aránya, akik az ötfokozatú skálán 1–3 közötti értéket jelöltek be. Az adatok a két arányszám összege szerint vannak sorba rendezve. A kérdés: „Kérem, mondja meg a válaszlap segítségével, hogy véleménye szerint igazságos – helyes vagy helytelen –, hogy a magasabb jövedelmű (gazdagabb) emberek… a) jobb egészségügyi ellátást tudnak vásárolni, b) jobb oktatásban tudják részesíteni gyermekeiket …mint az alacsonyabb jövedelműek (a szegényebbek)?” Forrás: ISSP (1999) adatai alapján saját számítás. Angolszászok és poszt-szocialisták az élen Nyugaton az oktatás, keleten az egészségügy piacosítása az elfogadotabb

5 3.3. ábra: Az állam adjon több szabadságot a vállalatoknak – az állítással inkább egyetértők aránya országonként (%) Megjegyzések: Azoknak az aránya, akik a tízfokozatú skálán 1–4 közötti értéket jelöltek be. A kérdés: „Hová helyezné el ezen a skálán a véleményét a következő kérdéssel kapcsolatban? 1: az államnak több szabadságot kellene adnia a vállalatok számára; 10: az államnak hatékonyabban kellene ellenőrizni a vállalatokat.” Forrás: WVS, negyedik hullám (1999) adatai alapján saját számítás.

6 3.4. ábra: A különböző számú költségvetési tétel növelését támogatók aránya országonként (%) Megjegyzések: Az adatok a legfeljebb két tétel növelését támogatók aránya szerint vannak sorba rendezve. A kérdés: „Felsorolok néhány dolgot, amire az állam az adókból származó bevételeket fordítja. Ön mit tartana jónak, melyikre költsön a kormány többet, és melyikre kevesebbet (a mostanihoz képest). Ne feledkezzen meg arról, hogy ha azt mondja, hogy »sokkal többet« kellene költenie az államnak, az az adók növelését is jelentheti (hogy legyen miből többet költeni rá).” Az egyes tételek: környezetvédelem, egészségügy, rendőrség, oktatás, honvédelem, nyugdíjak, munkanélküli ellátás, kultúra. Forrás: ISSP (2006) adatai alapján saját számítás.

7 3.5. ábra: Redisztribúciós attitűdindex – az állami beavatkozás támogatásának erőssége országonként Megjegyzés: Az index magas értéke az állami beavatkozás/redisztribúció iránti nagyobb fokú igényt jelöli. Forrás: ISSP (2006) adatai alapján saját számítás. Nagy ellenállás: erős polgári hagyományok és nagy jóléti állam Társadalmi normák és intézmények feszültsége

8 3.6. ábra: Redisztribúciós attitűdindex – férfiak és nők közötti eltérések országonként Megjegyzés: Az index magas értéke az állami beavatkozás/redisztribúció iránti nagyobb fokú igényt jelöli. Forrás: ISSP (2006) alapján saját számítás.

9 3.7. ábra: Redisztribúciós attitűdindex – önállóak/vállalkozók és inaktívak közötti különbségek országonként Megjegyzések: Az index magas értéke az állami beavatkozás/redisztribúció iránti nagyobb fokú igényt jelöli. Litvániára az adatbázisban nincs adat. Forrás: ISSP (2006) alapján saját számítás. Társadalmi rétegek közötti eltérések: piacibb szemlélet → nagyobb különbségek

10 Összegzés Magas az állami szabályozás támogatottsága Európában De: az országok többségében csak a kérdések egy részében van nagy többsége a nagy(obb) állami szerepvállalásnak Sok ország bizonyos kérdésekben inkább állam-párti, más kérdésekben pedig inkább a piac-párti A közelmúlt gazdasági- és politikai folyamatai is befolyásolhatják a véleményeket A tágabb kulturális és a konkrét jóléti intézményi hagyományok egymásra reflektálnak a véleményekben: „túlérett” és „alulfejlett” jóléti államok


Letölteni ppt "Tárki Európai társadalmi jelentés 2009 3. fejezet Állam és piac Janky Béla."

Hasonló előadás


Google Hirdetések