Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az újjáépítés kora Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban 1711-1820 Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az újjáépítés kora Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban 1711-1820 Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba."— Előadás másolata:

1 Az újjáépítés kora Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba

2 A szabadságharc veresége és „eredményei” 1711 szatmári ogy. » szatmári béke Közkegyelem a résztvevőknek Mo. és Erdély alkotmányának fenntartása Vallásszabadság, + birtokok megtartása Az uralkodó biztosította a rendi jogokat Egyes nemesi jogokat nem adtak vissza szabad királyválasztás + ellenállási záradék (szabad királyválasztás + ellenállási záradék) »kompromisszum (rendi dualizmus) »Mo. betagozódott a Habsburg Birodalomba

3 A Habsburg Birodalom a XVIII. század első felében

4 A Habsburg Birodalom (=udvar) Közép-Európa legfontosabb állama » dunai monarchia részei: A magyar korona országai: -Magyar Királyság -Erdélyi Fejedelemség -Horvátország + Szlavónia Az örökös tartományok: -Ausztria (Alsó- és Felső Ausztria) - Csehország -Szilézia -Stájerország -Krajna, Karintia, Tirol

5 udvarrendek Az udvar és a rendek erőviszonya III. Károly III. Károly ( ) osztrák császár, magyar király » megtartja szatmári békében rögzített pontokat Magyarország különállása megvolt viszont a függetlensége csak viszonylagos volt (Bécs befolyása) fővárosPozsony főváros: Pozsony » ogy.helye+ Kamara, Helytartótanács A rendi országgyűlés (diéta) szerepe miatt a magyar rendi jogok, kiváltságok biztosítva voltak -adómentesség fejében lemondtak az önálló haderőről -csak az adó-és újonclétszám szavazásban érdekeltek rendelettel szabályozták a protestánsok helyzetét 1731 Carolina Resolutio → katolikus befolyás maradt

6 Pozsony

7

8 1723 Pragmatica Sancio III. Károlynak nincs fiú örököse → a kihalás veszélye fenyegeti a Habsburg-házat pozsonyi országgyűlés » a magyar rendek (nemesek) jogaik megerősítése fejében elfogadják a nőági örökösödési rendeletet közös védelem kötelezettségének bevezetése A két birodalomrész csak együtt öröklődhet oszthatatlan és elválaszthatatlan (oszthatatlan és elválaszthatatlan)

9

10 Magyarország államszervezete a XVIII. században a rendi dualizmus Az államszervezet rendszere » a rendi dualizmus Az uralkodó és a rendek együtt kormányoznak Mo. a birodalom része, de „független állam” - királyi felségjogok: had-, pénz- és a külügy - a rendek akarata az országgyűlésen és a királyi vármegyékben érvényesült A legfontosabb államszervek: Törvényhozás → rendi országgyűlés Végrehajtás → Magyar Kancellária, Helytartótanács Bíráskodás→ Bíróságok (Hétszemélyes, Királyi Tábla)

11

12 Az államigazgatás intézményei Magyar Kancellária – Bécs → a királyi döntések legfontosabb közvetítője Helytartótanács – Pozsony → a Kancellária és a vármegyék között működő új ügyeket irányító és összehangoló kormányhivatal elnöktagjai elnök: nádor, tagjai: 4 főpap, 10 főúr, 8 köznemes Magyar Kamara – Pozsony → a pénzügyeket irányító legfontosabb hivatal Rendi országgyűlés (diéta) – Pozsony → a törvényhozás szerve, kétkamarás

13 Az országgyűlés felépítése és működése

14 » A király és a rendek együtt, közösen alkotják meg az ország törvényeit Pozsonyban Az uralkodó hívhatja össze – meghívólevél Kétkamarás felépítésű: Felsőtábla (arisztokrácia, főpapok, főispánok személyesen) élén: nádor Alsótábla (vármegyék 2-2 követe, sz. k.-i városok követei 1-1) élén: országbíró A jogalkotás és a törvényhozás lassú, körülményes (felirat, leirat, javaslatok, újratárgyalások, követek)

15 A vármegye felépítése és működése A nemesi vármegye állam volt az államban » a rendiség védőbástyája ↔ király élén: a király által kinevezett főispán tényleges vezető: a választott alispán szerve: közgyűlés feladatai: adók, újoncozás közrend fenntartása hivatalnokok (követek) megválasztása

16 A magyar királyi udvari kancellária Bécsben A király e hivatal segélyével gyakorolta felségjogait úgy a törvényhozás, mint a pénz- és hadi ügyek kivételével, a kormányzás és bíráskodás körében; sőt a kancelláriának a magyar államot érdeklő ügyekre is volt befolyása.


Letölteni ppt "Az újjáépítés kora Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban 1711-1820 Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba."

Hasonló előadás


Google Hirdetések