Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Rákóczi- szabadságharc Száray Miklós: Történelem II. (39. lecke)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Rákóczi- szabadságharc Száray Miklós: Történelem II. (39. lecke)"— Előadás másolata:

1 A Rákóczi- szabadságharc Száray Miklós: Történelem II. (39. lecke)

2 A szabadságharc okai  A rendek sérelmei:  A szabad királyválasztási jog megszűnése  Az Aranybulla ellenállási záradékának megszűnése  A király nem hívja össze az országgyűlést  Az Újszerzeményi Bizottság működése (új birtokosok, fegyverváltság)  A Magyar Kamarát az Udvari Kamara alá rendelik  A protestáns vallásgyakorlás korlátozása az újszerzeményi területeken  A „vitézlő rend” sérelmei  A végvári katonaság szélnek eresztése  Idegen katonaság, katonai vezetés Mo-n  A Határőrvidék megszervezése  A jász és kun kerületek elzálogosítása, a hajdúszabadság csorbítása  A jobbágyság sérelmei:  Súlyosbodó adóterhek, vámok (sóvám)  „porció” (=katonák beszállásolása, tartása)  „forspont” (=fuvarozás vagy igavonó állatok elvétele)

3 A szabadságharc kitörése  Előzmények: ◦1697-es hegyaljai felkelés (sikertelen) ◦A spanyol örökösödési háború ( ) – tkv és 191. old.:  Franciaország (XIV. Lajos), Bajorország, Spanyolország, Magyarország <> Habsburgok, Anglia, Hollandia, Portugália  Mo-ról a császári katonaság jó részét kivonják (1701 után)  Kényszersorozások Mo-n (1702.)

4 II. Rákóczi Ferenc  Származása (I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona)  Neveltetése (nevelőapja Thököly Imre. Gyámja apja végrendelete értelmében I. Lipót! Jezsuita iskola, egyetemi tanulmányok, házassága Sarolta Amália hesseni hercegnővel.  1701: kapcsolatot keres XIV. Lajos udvarával >letartóztatása, szökése  1703: a magyarországi felkelés élére áll

5 A kuruc hadsereg  Kb fő, zömmel képzetlen parasztok ◦(1703-as vetési pátens: a hadba vonuló jobbágyok és családjaik mentesek az adók és szolgáltatások alól.)  Könnyűlovas és gyalogos túlsúly. Portyázó hadviselés. (Habsburg katonai fölény.) Tartós területfoglalásra, várostromra nem képesek.  Kiképzés: francia tisztek. A gyönge hadvezetés mindvégig probléma.  Francia pénzsegély (havi tallér)  Általános Katonai Szabályzat.

6 A szabadságharc hadieseményei  1703: Felvidéki hadjárat (a bécsi sáncokig)  1704: sikertelen kuruc dunántúli offenzíva  (aug.) a franciák höchstadt-i veresége  Folyamatos rác pusztítások az Alföldön.  1708-ig a kurucoké a Tiszántúl és a Duna-Tisza-köze  1705: (Vak) Bottyán János átmenetileg elfoglalja a Dunántúl jó részét  1707 eleje: Erdély és a Dunántúl egyaránt kuruc kézen  1708: a kurucok trencséni veresége (160 császári halott, 2500 kuruc+400 fogoly!) >> csökkenő kuruc hadilétszám (70E>20E!)  1710: romhányi ütközet (bizonytalan kimenetel, az erők aránya a kurucok javára!)

7 Kuruc országgyűlések – a szabdságharc államszervezete  1705 Szécsény ◦Rendi konföderáció ◦Vezérlő fejedelem ◦28 fős Szenátus, Gazdasági Tanács, Erdélyi Tanács, kancellária (Ráday Pál) ◦Pénzkibocsátás (réz „libertás”)  1707 (május) Ónod: a Habsburg-ház trónfosztása  1708 Sárospatak: kísérlet a jobbágyság mozgósítására

8 A szabadságharc befejezése  1711: Szatmári béke (Pálffy János-Károlyi Sándor) – méltányos kompromisszum ◦Rendi jogok visszaállítása – kivéve a szabad királyválasztás és az ellenállási záradék ◦Vallásgyakorlás szabadsága ◦Amnesztia a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek.  Rákóczi emigrációja (Rodostó, 1906 Kassa)  Értékelése: a uralkodó az abszolutisztikus hatalomgyakorlástól visszatér a rendekkel való együttműködéshez (rendi dualizmus)


Letölteni ppt "A Rákóczi- szabadságharc Száray Miklós: Történelem II. (39. lecke)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések