Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szalmaszállal Dunát rekeszteni, avagy minőségi szempontok az informatikai tömegoktatásban (IF2005 Konferencia, Debrecen) Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szalmaszállal Dunát rekeszteni, avagy minőségi szempontok az informatikai tömegoktatásban (IF2005 Konferencia, Debrecen) Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Szalmaszállal Dunát rekeszteni, avagy minőségi szempontok az informatikai tömegoktatásban (IF2005 Konferencia, Debrecen) Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens PTE-PMMK, Számítástechnika Tanszék Tel: 30/

2 Az előadás tartalma A tömegoktató rendszerek kialakulása –A rendszerváltás hatása az intézményi struktúrára –A tömegoktatás gyakorlati anomáliái A hallgatókkal kapcsolatos minőségmenedzsment kritikus pontjai –A hallgatói bázis szocio-demográfiai háttere „Sodródó” csoport „Tudatos” csoport –Tantárgystruktúra, tananyag Az alaptárgyak és emelt szintű fakultatív párjaik Alkalmazás-orientáció, fokozott vizualizáció Elektronikus elérhetőség –Számonkérés Folyamatos, elektronikusan támogatott számonkérés Az félév végi aláírás, mint szűrő szerepe –Tehetséggondozás Közvetlenség, műhelymunka, tanulmányi versnyek, projectek Az oktatókkal kapcsolatos minőségmenedzsment kritikus pontjai –Az oktatói munka értkelésének rendszere –Informatikai támogatás és korrekciók Összegzés –A hallgatók, hallgatói önkormányzat, oktatók és a vezetés viszonya, vezetői szerepek

3 A tömegoktató rendszerek kialakulása A magyar felsőoktatás a rendszerváltás után: Társadalmi igény a felsőoktatásban résztvevők arányának albán szintről európai átlagszintre emelésére, a hallgatói létszámok folytonos bővülése Egyelőre fennmarad az állami finanszírozás dominanciája, ugyanakkor egyre elégtelenebbé válik, nyomás az intézményeken a piaci nyitásra, a magántőke megjelenik, az intézményi paletta bővül Az angolszász stílusú, versenyvállalati kultúra és előmeneteli rendszer lassú behatolása Csatlakozás az EU Bologna-i folyamatához, kétszintű képzés beindítása (Kiss, 2003) Az intézmények átalakításának igénye hivatalból szolgáltató céggé, a TQM (Teljeskörű Minőségmenedzsment) elvei mentén (Murgatroyd, 1992), (Freed, 1997)

4 A tömegoktató rendszerek kialakulása A folyamat közben sajátos negatív anomáliákat figyelhetünk meg: Az intézmények fejkvótától függését erősítő állami finanszírozási rendszer egyre magasabb hallgatói létszámot és egyre felhígultabb minőségi szintet eredményez. Ennek ellenére a kemény erőforráskorlátos helyzet fennmarad, mert a kormányzat a fejkvótában szétosztott pénzt ezer módon visszalapátolja saját politikai céljaira és a költségvetési rések tömésére Eszközfejlesztések maradnak el, illetve az oktatói bérek messze elmaradnak az európai színvonaltól, az oktatók másod-, harmadállásokban kénytelenek dolgozni, így – bár ez ösztönözheti az alkalmazás- orientáltságot – a háttértevékenységeik (tananyagfejlesztés, konzultációk, tanulmányi versenyeztetés, kutatás) ezt jelentősen megsínylik

5 A tömegoktató rendszerek kialakulása A magántőke megjelenése az oktatásban nem feltétlenül jár együtt magasabb minőségi szinttel, a legtöbb cég a piac kialakulási fázisában piaci részesedésért harcol, árral és nem minőséggel versenyez A munkaerőpiac nincs igazán felkészülve a diplomásözön fogadására: –Az oktatási intézmények piaci részesedésért való harca miatt – ami az 1989-es demográfiai mélypont miatt most erősödni fog - a képzés struktúrája nincs összahangban a munkaerőpiaci igényekkel –A legtöbbet foglalkoztató, bérmunkát végező vagy multi cégekben az irányító pozíciók külföldiek kezén vannak, valójában középszintű munkaerőt igényelnek, még ha elő is írják a diplomát –Így sokszor elsősorban a papír számít, a tudás másodlagos, a cégek inkább finanszírozzák az új munkaerő saját továbbképzését

6 Az előadás tartalma A tömegoktató rendszerek kialakulása –A rendszerváltás hatása az intézményi struktúrára –A tömegoktatás gyakorlati anomáliái A hallgatókkal kapcsolatos minőségmenedzsment kritikus pontjai –A hallgatói bázis szocio-demográfiai háttere „Sodródó” csoport „Tudatos” csoport –Tantárgystruktúra, tananyag Az alaptárgyak és emelt szintű fakultatív párjaik Alkalmazás-orientáció, fokozott vizualizáció Elektronikus elérhetőség –Számonkérés Folyamatos, elektronikusan támogatott számonkérés Az félév végi aláírás, mint szűrő szerepe –Tehetséggondozás Közvetlenség, műhelymunka, tanulmányi versnyek, projectek Az oktatókkal kapcsolatos minőségmenedzsment kritikus pontjai –Az oktatói munka értkelésének rendszere –Informatikai támogatás és korrekciók Összegzés –A hallgatók, hallgatói önkormányzat, oktatók és a vezetés viszonya, vezetői szerepek

7 A hallgatói bázis szocio-demográfiai háttere Saját intézményünkben fókuszcsoportos vizsgálatokat végeztünk a jelentkező és a már felvett hallgatók közt: A hallgatói bázis összetétele társadalmi háttér, családi- szocializációs környezet, tanulás-kultúra szerint, Milyen szerepet játszanak ennek alakításában a középiskolák. A vizsgálatok menete: 1. Fókuszcsoport: Saját intézményünkre, illetve más műszaki felsőoktatási intézménybe felvételiző diákok (12 fő) (Lebonyolítva: ) 2. Fókuszcsoport: Saját intézményünkre felvételiző diákok, illetve már felvett és ott tanuló hallgatók (12 fő) (Lebonyolítva: ) A résztvevőket a fő hallgatói bázist képező, illetve jővőben megcélzandó intézményekből hívtuk meg

8 A hallgatói bázis szocio-demográfiai háttere A célcsoportban a diákoknak két nagy szegmense van: 1. Sodródók: A jelentkező hallgatók 75-80%-a Kevesebb szülői háttér-támogatást kapnak, ezért meghatározó számukra a szűkebb baráti kör elvárásai. Középiskolában roszabb tanulmányi eredményekkel rendelkeznek, jelentős pontszám-továbbviteli korlátok érvényesülnek, amelyek behatárolják a választást. A továbbtanulási döntésre és az intézményválasztásra a középiskola 3. évének végén – 4. évének elején kerül sor. A döntésben kis súlyt kap a szülők és a tanárok befolyása, ellenben meghatározó az adott szűkebb baráti kör véleményvezérének szerepe. Az intézmény- és esetleges tartózkodási hely váltással kapcsolatos félelmeket, és nehézségeket úgy oldják fel, hogy a baráti kör a véleményvezért követve egy intézménybe jelentkezik. Gyakran semilyen motivációjuk nincs az adott intézmény, illetve az általa kínált karrierpályák iránt, ezzel kapcsolatos elképzeléseik esetlegesek, kiforratlanok Önálló kezdeményezésre sokszor képtelenek, a stressz további visszafogó hatással van képességeikre

9 A hallgatói bázis szocio-demográfiai háttere 2. Tudatosak: A jelentkező hallgatók 20-25%-a Több szülői háttér-támogatást kapnak, ezért meghatározó számukra a szüleik véleménye, elvárásai. Középiskolában jobb tanulmányi eredményekkel rendelkeznek, választási lehetőségeiket a hozott pontok nem korlátozzák. A továbbtanulási döntésre és az intézményválasztásra a középiskola 1. vagy 2. évében kerül sor A döntésben nagy súlyt kap a szülők és a tanárok befolyása, bár működésük nem mindenhol hatékony Az intézmény- és esetleges tartózkodási hely váltással kapcsolatos félelmeket, és nehézségeket úgy oldják fel, hogy igyekeznek a lakóhelyükön továbbtanulni. A döntés egyénileg, vagy családon belül történik, a baráti kör szerepe nem meghatározó, inkább a felsőoktatási intézmény oktatási-szakmai színvonala dominál. A felsőoktatási tanulmányaik során az önálló, kreatív munka lehetőségével jól motiválhatók magasabb teljesítmény elérésére

10 Az előadás tartalma A tömegoktató rendszerek kialakulása –A rendszerváltás hatása az intézményi struktúrára –A tömegoktatás gyakorlati anomáliái A hallgatókkal kapcsolatos minőségmenedzsment kritikus pontjai –A hallgatói bázis szocio-demográfiai háttere „Sodródó” csoport „Tudatos” csoport –Tantárgystruktúra, tananyag Az alaptárgyak és emelt szintű fakultatív párjaik Alkalmazás-orientáció, fokozott vizualizáció Elektronikus elérhetőség –Számonkérés Folyamatos, elektronikusan támogatott számonkérés Az félév végi aláírás, mint szűrő szerepe –Tehetséggondozás Közvetlenség, műhelymunka, tanulmányi versnyek, projectek Az oktatókkal kapcsolatos minőségmenedzsment kritikus pontjai –Az oktatói munka értkelésének rendszere –Informatikai támogatás és korrekciók Összegzés –A hallgatók, hallgatói önkormányzat, oktatók és a vezetés viszonya, vezetői szerepek

11 Tantárgystruktúra, tananyag Oktatási rendszerünket igyekszünk a Sodródó és Tudatos csoportok sajátosságainak figyelembevételével alakítani: Ahol lehet, a kötelező tantárgyakat kiegészítjük egy, velük párhuzamos választható, emelt szintű tantárggyal (pl. Adatbáziskezeléshez Data Mining). –A kötelező tárgy anyagát próbáljuk egyszerű nyelvezetűnek és – a motiváció fenntartása érdekében - alkalmazás-orientáltnak megtartani (pl. „Milyen hasznod lesz ebből az üzleti életben, ha megtanulod...”) –A párhuzamos választható tárgyban tárgyaljuk az elméletileg igényesebb részeket. A választható tárgy felvételét az előfeltételi tantárgyak során elért eredmények alapján javasoljuk egyes hallgatóknak. Mindkét fajta tantárgyhoz teljesen elektronikus tananyagot készítettünk (előadások, gyakorlatok, esttanulmányok, számonkérés), de az alaptantárgynál különösen ügyeltünk a magasfokú vizualizációra: –Pl. szoftverkezelés megjelenítése nem egyszerűen a menüparancsok felsorolása, hanem a menük, beállítóabblakok animált megjelenítése –Így segítjük a Sodrodó csoportból jelentős arányban dyslexiával kűzdőket

12 A számonkérési rendszer Folyamatossá tettük a számonkérést: A kreditrendszer által adott szabadság társítva a hagyományos porosz rendszerű, 1zárthelyi + 1kollokviumos számonkéréssel hihetetlenül széteső teljesítményt eredményzett, elsősorban a Sodródó csoport esetén. Amerikai minták alapján a számonkérést 10 kis zárthelyire és 10 házifeladatra bontottuk, amelyeket ugyan másolgatnak egymásról, de kicsi rá az esély, hogy mind a 20 alkalom nagy részében eredményesen teszik... Az értékelésben újra felfedeztük a félév végi aláírás intézményét: Ez sokhelyütt már adminisztratív formalitássá satnyult. Ezzel kívántuk blokkolni a tömegoktató intézményekben szokásos „hallgatóáradat-effektust” kollokviumon, amikoris a nulla felkészültségű hallgatók tömegei (többnyire jogosan) arra számítanak, hogy a túlterhelt, és külön díjazást ezért nem kapó tanerőnek nem lesz energiája X-szer megbuktatni őket, és csak átmennek egyszer tanulás nélkül is. A vizsgára áramlók számát alulról erőteljesen vágjuk a félévi teljesítményre alapozott aláírással, felülről pedig szintén a félévi teljesítményre alapozott 4-es 5-ös megajánlott jeggyel. Így vizsgára csupán egy „szűkített középréteg” jut, jelentősen csökkentve a vizsgacsalások hatényságát (másolni másolják, de ha nincs ott, akiről érdemes, akkor nem sokra mennek vele...)

13 Tehetséggondozás A fenti intézkedéseknek az a célja, hogy a hallgatók hosszú távú munkerőpiaci érdekeit védje a rövid távúakkal szemben, és maradjon energiánk a tehetséggondozásra, a tehetséges hallgatók elkülönítetten történő, emelt szintű kezelésére. Ez a számonkérésben is tükröződik, amikoris az otthon önnállóan – konzultációk segítségével – megoldott komplex esettanulmányt teljes értékű vizsgajeggyel jutalmazzuk. Hasonlóan járunk el tanulmányi versenyen történő részvétel esetén. Az emelt szintű választható tárgyakban igyekezünk műhelyszerű légkört kialakítani a tanár-diák hatalmi távolság jelentős csökkentésével, ösztönzendő a kreatív, alkotó csapatmunkát, a tanulmányi versenyekben és fizetős projectekben történő részvételt.

14 Az előadás tartalma A tömegoktató rendszerek kialakulása –A rendszerváltás hatása az intézményi struktúrára –A tömegoktatás gyakorlati anomáliái A hallgatókkal kapcsolatos minőségmenedzsment kritikus pontjai –A hallgatói bázis szocio-demográfiai háttere „Sodródó” csoport „Tudatos” csoport –Tantárgystruktúra, tananyag Az alaptárgyak és emelt szintű fakultatív párjaik Alkalmazás-orientáció, fokozott vizualizáció Elektronikus elérhetőség –Számonkérés Folyamatos, elektronikusan támogatott számonkérés Az félév végi aláírás, mint szűrő szerepe –Tehetséggondozás Közvetlenség, műhelymunka, tanulmányi versnyek, projectek Az oktatókkal kapcsolatos minőségmenedzsment kritikus pontjai –Az oktatói munka értkelésének rendszere –Informatikai támogatás és korrekciók Összegzés –A hallgatók, hallgatói önkormányzat, oktatók és a vezetés viszonya, vezetői szerepek

15 Az oktatói munka értkelésének rendszere A fejlett, versenyző oktatási cégek minőségirányításában óriási szerepe van az oktatói munka értkelésének rendszerének (Freed, 1997). De mindez szöges ellentétben áll a magyar felsőoktatás poroszos-feudális-patriarchális tradíciójával és szervezeti-intézményi kultúrájával. Ezzel kapcsolatban az OM ajanlásai tartalmaznak egy viszonylag jó színvonalú kérdőív-mintát (Kiss, 2002), viszont nem sok szó esik ezek feldolgozásáról, pedig itt is van egy-két érdekes probléma: Fontosnak tartjuk, hogy a kérdőívek kezelése az elektronikus tanulmányi rendszerekbe integrálva történjen, és ne papíron: –Tapasztalataink szerint túl sok kérdőívet vesztenek el vagy töltenek ki maguk a hallgatói önkormányzatok által fizetett diák kérdezőbiztosok. –Emellett a manuális feldolgozás rendkívül drága

16 Az oktatói munka értkelésének rendszere Az elektronikus kezelés ellen a legkomolyabb kifogás, hogy így az értékelés nem lehet anonim, mivel a hallgató szükségszerűen felhasználói névvel/jelszóval lép be, hogy a minősítésre való jogosultság ellenőrizhető legyen Azonban ellenérv lehet, hogy az értékelt oktatók rendszerint nem férhetnek hozzá a tanulmányi rendszer ezen részéhez. Ezenkívül lehetőség van rá, hogy egy algoritmus a hallgatói azonosítókat egy vissza nem fejthető egyedi kulccsá konvertálja a feldolgozás során, lehetetlenné téve az utólagos személyi azonosítást (Babaics, 2003) Mivel az önkéntes kitöltés hihetetlenül alacsony válaszadási arányt eredményez, a fenti technikai háttér megléte UTÁN!!! elképzelhetőnek tartjuk, hogy a tanulmányi rendszer a félév lezárását a minősítések kitöltésétől tegye függővé

17 Kérdőívminta 1 A bevezető szöveg biztosítja a hallgatót az értékelés anonimitásáról és rávilágít az érdekeltségükre az ügyben Az első rész a hallgatók és az oktatók találkozásának pontosságával foglalkozik. Ez azért fontos, hogy megtudjuk, vannak-e egyáltalán tapasztalatai az adott hallgatónak az adott oktatóval kapcsolatban Ezek után a tananyag tartalmi tényezőiről kérdezünk. A szokásos kérdések mellett rámegyünk az oktatói háttérmunkával kapcsolatos, nehezebben detektálható problémák felderítésére

18 Ugyanezt nyomonkövetjük a számonkéréssel kapcsolatos jellegzetes tüneteken is: –Ponthatár tologatása –Félévközi számonkérések hiánya Kérdőívminta 2

19 Végül egy összesített értékelést kérünk, amit majd a kérdések fontosságának kutatásában hasznosítunk Zárásként pedig nyílt kérdéssel ötleteket, javaslatokat gyűjtünk a hallgatóktól Kérdőívminta 3

20 Az oktatói munka értkelésének rendszere Az OM ajánlásához plusszként javasolt feldolgozási korrekciók: Az oktató értékelési kérdőív kérdéseire kapott pontokat hallgatószám × tényleges óraszám × kredit súlyozással aggregáljuk, vagyis kisebb súllyal vegyük figyelembe azon hallgatók véleményét, akik alig voltak az órákon jelen. A rendszer egyváltozós lineáris regressziók sorozatával keressen kapcsolatot az osztályozás és az egyes kérdésekre adott válaszok közt, és ha szignifikáns kapcsolatot talál, végezzen korrekciót, ami eltűnteti ezt a hatást: –Ezzel megakadályozhatjuk a „népszerűségi osztályozást” az oktatók részéről, –Illetve, hogy a diákok az értékelésen keresztül álljanak bosszút egy-egy szigorúbban követelő oktatón.

21 Az oktatói munka értkelésének rendszere Tekintve, hogy a minisztérium az oktatók értékelésén alapuló mozgóbérezését kívánja bevezetni, ezek nem elméleti-statisztikai füstölgések többé. Az összesített értékeléshez a kari vezetésnek súlyokat kell rendelnie az egyes kérdésekhez. Ezek helyes beállításában segít az egyes kérdések összesített értékelésre gyakorolt hatását vizsgáló sokváltozós lineáris regresszió Felhasználói felület: Több száz oldalnyi, papírra nyomtatott jelentések nagy eséllyel végzik valaki asztalfiókjában vagy szemétkosarában. A rendszernek egy gyorsan, több szempont szerint lekérdezhető OLAP-os, webes felületen keresztül kell mutatnia az értékelés stratégiai fontosságú információit az intézményi menedzsment számára:

22 Az értékelést megjelenítő OLAP-felület Az összesítés a zöld színű menükön keresztül, félévre, szakra, csoportra, tárgyra, oktatóra szűrhető. A narancssárga sáv mutatja a korrigálatlan, a vörös a korrigált értékelést. A zöld sáv mutatja a kérdések rendszer által javasolt súlyait, amelyek kézzel felülbírálhatók a menedzsment prioritásai szerint

23 Az előadás tartalma A tömegoktató rendszerek kialakulása –A rendszerváltás hatása az intézményi struktúrára –A tömegoktatás gyakorlati anomáliái A hallgatókkal kapcsolatos minőségmenedzsment kritikus pontjai –A hallgatói bázis szocio-demográfiai háttere „Sodródó” csoport „Tudatos” csoport –Tantárgystruktúra, tananyag Az alaptárgyak és emelt szintű fakultatív párjaik Alkalmazás-orientáció, fokozott vizualizáció Elektronikus elérhetőség –Számonkérés Folyamatos, elektronikusan támogatott számonkérés Az félév végi aláírás, mint szűrő szerepe –Tehetséggondozás Közvetlenség, műhelymunka, tanulmányi versnyek, projectek Az oktatókkal kapcsolatos minőségmenedzsment kritikus pontjai –Az oktatói munka értkelésének rendszere –Informatikai támogatás és korrekciók Összegzés –A hallgatók, hallgatói önkormányzat, oktatók és a vezetés viszonya, vezetői szerepek

24 Összegzés Összegzésként elmondhatjuk, hogy a fenti pontok egész biztosan csak rózsaszín álmok mindaddig, amíg az intézményi menedzsment nem áll teljes mellszélességgel a megvalósításuk mellé. Ez azért nehéz, mert a hosszútávú túlélési-minőségi érdekek védelmében rövid távon szinte mindenki (hallgatók, oktatók, HÖK, intézményi vezetés) anyagi érdekei ellen kell játszani Ezt egy bürokrata vezető nem fogja végigvinni, csak olyan, aki látja a jövőt.

25 Szakirodalom Babaics, Alexandra: Az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendszre, PTE-PMMK kari TDK Dolgozat, 2003 Freed, E. Jann: Quality principles and practices in higher education: Different questions for different times [Washington, D.C.] : American Council on Education; Phoenix, Ariz.: Oryx Press, 1997 Kiss Ádám: Útmutató, 2, 3-as számú mellékletei: Önértékelési szempontok az intézményi minőségbiztosítási rendszer kialakításához, Oktatási Minisztérium, Kiss, Endre: A műszaki felsőoktatás dilemmái a bolognai folyamattal kapcsolatban, Dunaújvárosi Főiskola, Murgatroyd, Stephen: Total quality management and the school, Buckingham; Philadelphia : Open Univ. Pr., 1992


Letölteni ppt "Szalmaszállal Dunát rekeszteni, avagy minőségi szempontok az informatikai tömegoktatásban (IF2005 Konferencia, Debrecen) Dr. Pauler Gábor, egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések