Az erdőbirtokossági társulat Schiberna Endre

Az előadások a következő témára: "Az erdőbirtokossági társulat Schiberna Endre"— Előadás másolata:

1 Az erdőbirtokossági társulat Schiberna Endre

2 Történelmi előzmények
1848 előtt uradalmak (úrbéri használattal) közbirtokosságok 1848 után megjelennek a „volt úrbéres” erdők kisparaszti erdők 1879. évi erdőtörvény bevezeti a „gazdasági üzemterv”, a „szakértő erdőtisztek” és az „erdőőrök” alkalmazását 1898. évi törvény állami kezelésbe vétel birtokosságok belső rendjének rendezése 1935. évi erdőtörvény az erdőbirtokosságok bevezetése II. Vh után proletár erdők 1950-től TSZ-esítés 1960-tól megszűnés Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

3 Kialakulási folyamat 1989 Ptk módosítás 1991. évi privatizációs tv.
visszaállítják a magántulajdont a termőföld forgalomképessé válik 1991. évi privatizációs tv. 1992. évi szövetkezeti tv. 1994. évi XLIX. tv az erdőbirtokossági társulatokról 1996. évi LIII. tv az erdőről és az erdő védelméről Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

4 Definíció Az erdőbirtokossági társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet(ek) tulajdonosai által létrehozott gazdálkodó szervezet, amelyet az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, illetve ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására hoznak létre. erdőtulajdonosok alapítják kifejezetten erdőgazdálkodással foglalkozik Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

5 Tulajdoni viszonyok Az erdőbirtokosság használatában levő földterület a tagok, vagy maga az erdőbirtokosság tulajdonában is lehet. A tagok tulajdonában levő terület nem feltétlenül egységesen oszlik meg a tagok között, a tulajdonosok és azok tulajdoni illetősége az egyes földrészleteken eltérő lehet. Új földterületet az erdőbirtokosság már nem vásárolhat. Az erdőbirtokosság területe forgalomképes, de csak a társulati tagsággal együtt. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

6 Megalakulás Az EBT legkevesebb két erdőtulajdonossal jöhet létre.
10 főnél kevesebb tulajdonos esetében társulati szerződést kell kötni 10 fő feletti tulajdonosi létszám esetén alakuló közgyűlés határozatával jön létre Megalakuláskor a legfontosabb meghatározandók: Tagok névjegyzéke és társulati érdekeltségük megállapítása Földterületi jegyzék készítése Alapszabály megállapítása Tisztségviselők megválasztása Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

7 Megalakulás Az alapító szerződést vagy közgyűlési határozatot a cégbíróság számára kell leadni bejegyzés és közzététel céljából. A megalakuláshoz a tulajdonosok 2/3-os egyetértő szavazatára van szükség. A kisebbségben maradt tulajdonosok, amennyiben önálló gazdálkodási egység kialakítására nincs lehetőség, kötelesek a társulatba belépni. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

8 Társulati érdekeltség
A társulati érdekeltség a tulajdonos társulati vagyonból való részesedését fejezi ki Kifejezi: Szavazati jogot Használati mértéket A társulati érdekeltség csak a használatba adott földterülettel lehet arányos csak. (Sem a faállomány, sem a föld Ak értéke nem lehet szempont) A társulati érdekeltség csak a föld tulajdonjoggal együtt forgalomképes Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

9 Tagok Ebt tagja csak erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet, ami nem zárja ki, hogy erdősítésre alkalmas földterületet az erdő mellett rendelkezésre lehet bocsátani Természetben egybefüggő erdőterületen lévő más földrészélet tulajdonosainak felvételi kérelme nem utasítható el, csakúgy, mint akinek az erdőterülete önálló gazdálkodásra nem alkalmas Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

10 Közgyűlés A társulat legfőbb szerve a közgyűlés
Hatáskörébe tartozik minden, amit jogszabály vagy az alapszabály más hatáskörében nem sorol Az alábbiak mindenképpen a közgyűlés hatáskörébe tartoznak: Alapszabály módosítása Névjegyzék, földjegyzék, társulati érdekeltség módosítása Tisztségviselők választása, felmentése, díjazása Értékhatáron felüli kötelezettség vállalása Éves beszámoló elfogadása Egyesülés, szétválás és megszűnés Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

11 Közgyűlés Évente legalább egyszer össze kell hívni
A tagok a társulati érdekeltségnek megfelelő szavazattal rendelkeznek Határozatképességhez az összes szavazat több mint felének meg kell jelennie Elhalasztott közgyűlés ¼ szavat is határozatképes, de alapszabály módosításáról ilyen közgyűlés nem dönthet Egyszerű többséggel, nyílt szavazattal dönt, kivéve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe sorolt ügyekben, amelyekben a megjelentek 2/3-os többsége kell Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

12 Tisztségviselők Tisztségviselők: a társulat elnöke, elnökségi tagjai, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, valamint az alapszabályban meghatározott tisztségek viselői 10 főnél kisebb taglétszám esetén csak elnököt és helyettest kell választani, 2 tag esetén az elnöki jogköröket együttesen vagy felhatalmazás alapján egyikük gyakorolja Nem tag tisztségviselő csak az alapszabály alapján lehetséges 10 fő felett közeli hozzátartozók nem lehetnek egyszerre elnökségi és felügyelő bizottsági tagok Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

13 Társulat elnöke és az elnökség
Az elnök vezeti az Ebt-t Az elnök képviseli az Ebt-t harmadik féllel szemben 20 fő taglétszám felett legalább 3 tagú elnökséget választanak Az elnök és az elnökség jogkörét és azok gyakorlásának módját az alapszabály határozza meg Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

14 Felügyelő bizottság 20 fő taglétszám felett legkevesebb háromtagú felügyelő bizottságot kell létrehozni 20 főnél kisebb taglétszám esetén alapszabálytól függően FB-ot, vagy ilyen hatáskörű tisztséget hoz létre A FB tagjai közül elnököt választ Az FB feladata a tulajdonosi érdekek képviselete Általánosságban minden ügyet megvizsgálhat Véleményezhet, javaslatot tehet, tisztségviselőket felszólíthatja Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

15 Alapszabály Az Ebt alapokmánya, amelyet a társulat közgyűlése hoz és módosít Az alapadatokon (név, székhely, tevékenységi kör stb) kívül tartalmazza: Képviseletre jogosultakat és módját A társulat szervezetét és a tisztségviselők hatáskörét Erdei haszonvételek feltételeit és az egyéni hozzájárulások elszámolásának módját Elővásárlási jog gyakorlásának módját Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

16 Társulati névjegyzék Az Ebt tagjait a társulati névjegyzék tartja nyilván Tartalmazza: Tag neve Lakhelye Tulajdona mértékét Társulati érdekeltséghez igazodó szavazatok száma Az abban foglaltakat az ellenkező bebizonyosodásáig hitelesnek kell elfogadni Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

17 Tevékenység Az erdőbirtokosság az erdőgazdálkodási tevékenységre és az azzal összefüggő feladatok ellátására jön létre Így lehet erdőgazdálkodás és erdőgazdasági szolgáltatás Valamint például Növénytermelési kisegítő szolgáltatás Kő-, homok é agyagbányászat Fűrészáru és fatömegcikk gyártás Tüzelő és építőanyag kereskedelem Korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás Vadgazdálkodás és vadgazdálkodási szolgáltatás Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

18 Az EBT mint erdészetpolitikai eszköz
A nagyterületű gazdálkodás eszménye Kaán Károly : „Az erdőgazdálkodás ugyanis, mely a maga természetéből folyóan fölöttébb konzervatív eljárásokat követel, az állami és a kötött birtokon találja a legbiztosabb, a legmegfelelőbb talajt” Országos Erdészeti Egyesület az 1919‑es birtokpolitikai változások előtt: „… az erdők feldarabolása bel‑ és külföldi tapasztalat szerint erdőpusztításhoz vezet s elaprózott birtokon az erdőgazdasági üzemben szükséges beruházások (főként szállító eszközök) nem létesíthetők, az ország erdeinek feldarabolása mellőztessék:” 1993-ban: „Felelősségünk teljes tudatában tiltakozunk az állami erdők magántulajdonba adása ellen” Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

19 Az EBT mint erdészetpolitikai eszköz
FVM tájékoztató 1994.: „Az erdőbirtokosságok tagjai által választott vezetőség [...] viszonya úgy a tagokhoz, mint a gazdálkodás szakszerűségét ellenőrző erdőfelügyelethez általában véve felhőtlen volt. A közös erdő tulajdonosai örömmel vettek részt a közös munkákban és éberen ügyeltek arra, hogy illetéktelenek erdeikben kárt ne tegyenek. A tagok részére ünnepnek számított az, amikor az erdőfelügyelet az évi fahasználatot kijelölte.” A politikai szándék ellentmondása A privatizáció az új tulajdonosok birtoklási vágyának kielégítését kívánta szolgálni, különösen a vidéki lakosság földszerzési vágyát. Mindeközben a megvalósulás során több eszközzel erőltették a társulást (pl. Evt és Szöv tv.) Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

20 Társulási kényszer „A szövetkezet közös használatából kikerült erdőben és legelőn – ha jogszabály másként nem rendelkezik – osztatlan közös gazdálkodást kell folytatni. Evt. Vhr. 14. § (1) A tv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott társult erdőgazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság az alábbi feltételek esetén köteles előírni: a) ha a természetben összefüggő erdőterület egy földrészletből áll és több tulajdonosa van, vagy b) ha a természetben összefüggő erdőterület több földrészletből áll és a földrészletek tulajdonosai - tulajdonrészük szerint számítva - többségükben azonosak. (2) Ha a természetben összefüggő erdő több földrészletből áll, és az egyes földrészletek tulajdonosai többségükben nem azonosak, a társult erdőgazdálkodást a több földrészletre vonatkozóan abban az esetben kell előírni, ha a) a földrészletek határai, valamint az erdőrészletek határai nem esnek egybe; b) az egyes földrészletek közúton való megközelítése nem biztosított; c) az adott erdőterületnek a tv. hatálybalépését megelőzően egy erdőgazdálkodója volt. Természetben összefüggő terület tagfelvételi kérelme nem utasítható el, mint ahogy az egyéni gazdálkodásra alkalmatlan erdőterület kérelme sem. A kisebbségnek kötelező a belépés, ha az egyéni gazdálkodás feltételei nem állnak fenn. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

21 T CS B EKL A NNY ELL F Összesen 13 7 2 36 14 6 100 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

22 Területfoglalás változása
Az elterjedését befolyásolták: a hagyományok a jogszabályi előírások támogatások földvásárlási jog Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

23 Elterjedés Domb- és hegyvidékek hagyományos gazdálkodási formája
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

24 erdőbirtokossági társulat
Méretjellemzők magánszemélyek erdőbirtokossági társulat gazdasági társaság szövetkezet erdőterület ha 90 072 36 928 darabszám db 24 800 1 104 889 285 fajl. erdőterület ha/db 12 110 105 130 eloszlás ter. % db % -10 ha 20 71 6 1 26 23 ha 61 28 25 18 50 13 44 101ha - 19 75 33 80 24 86 32 EGYÉNI KMB EBT GT SZÖV minimum ha 0,1 0,3 maximum 1173 719 2616 2985 1669 területeloszlás mediánja 20 35 220 350 létszám eloszlás mediánja 3 5 50 30 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

25 Megkülönböztető jellemzők
Tagja csak erdőtulajdonos lehet, a társulati tagságot átruházni is csak a tulajdonjoggal együtt lehet 2/3-os szavazataránnyal jön létre Tevékenysége erdőgazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek 2001-ig földet is vásárolhatott Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

26 Előnyök - hátrányok Korábban előny volt a földvásárlási lehetőség
A tulajdonosok szervezett formában gazdálkodnak, rendezett jogi feltételek mellett Hátrányos, hogy a magánszemélyekhez képest magasabbak az adminisztrációs terhek. Adózni kell a saját erdő gazdasági hozama után, ami magánszemélyek esetében nem áll fenn. A tulajdon mozgását hátráltatja. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008

27 Szervezeti működés Jogi személy Kettős könyvvitelre kötelezett
Legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés Működésének alapdokumentuma az alapító okirat vagy az alapító szerződés, valamint a társulati névjegyzék Ügyvivő szervei az elnök illetve elnökség felügyelő bizottság Egyéb tekintetben a gazdasági társaságok általános szabályai az irányadók. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008