Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hatékony tanuló- megismerési technikák gyakorlat Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna 2011. április 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hatékony tanuló- megismerési technikák gyakorlat Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna 2011. április 16."— Előadás másolata:

1 Hatékony tanuló- megismerési technikák gyakorlat Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna április 16.

2 2 A gyermeki megismerés területei, rendszerszemléletű megközelítésben

3 3 Biológiai-, fiziológiai működés sajátosságai  A gyerek fejlődésére vonatkozó adatok  Testi fejlettség, megjelenés  Általános egészségi állapot (betegségek)  Esetleges fejlődési eltérések

4 Az intrapszichés működés jellemzői 1.Kogníció – a megismerő tevékenység jellemzői  A tanuló képességére vonatkozó adatok  A gyermek iskolai tanulmányi eredményei  Az otthoni tanulás jellemzői 2. Tanulói motiváció és affektivitás jellemző  A tanuló motivációjára, értékrendjére,vonatkozó adatok 3. Tanulói attitűdök, érdeklődés  A tanuló érdeklődésére vonatkozó adatok 4. A tanulói tevékenységek  A tanuló osztályon kívüli tevékenysége

5 5 Az interperszonalitás jellemzői Családra vonatkozó adatok A tanuló kapcsolatrendszere

6 6 A pedagógus főbb módszerei:  Kérdőíves módszerek (pl.: attitűd skálák, érték vizsgálatok, tanulási stílus feltárása, stb.)  A tanulók megfigyelése (pl.: órán, foglalkozáson, szabadidőben, stb.)  Interjú technikák (pl.: a tanulók kapcsolatrendszerének feltérképezése, megismerésre anamnézis, stb.)  Dokumentumelemzés (tanulói, munkák, rajzok, stb.)

7 Kérdőíves módszerek

8 8 A kérdőíveken található kérdéstípusok zárt kérdések a lehetséges válaszok köre rögzített, vagyis standardizált a megadott válaszlehetőségek közül kell egyet vagy többet bejelölni feldolgozása könnyű sok értékes információ elveszhet nyitott kérdések nincsenek válaszlehetőségek saját szavakkal kell válaszolni feldolgozása nehéz, mert utólag csoportosítani (kódolni) kell a különböző válaszokat differenciált, finom adatokhoz juthatunk, amelyek lehetővé teszik az árnyaltabb következtetések levonását.

9 9 A kérdőívek kitöltésének módszerei Önkitöltős – olcsó, gyors, de számolni kell a hiányos kitöltéssel, amely a feldolgozás során okoz nehézséget Megkérdezéses adatfelvétel – a kérdezőbiztos felolvassa személyesen vagy telefonon a kérdéseket és a válaszokat rögzíti a kérdőíven, ez drágábba, több időt igényel, de teljes körű adatokhoz jutunk

10 10 A pedagógiai munkában is elterjedt a kérdőívek használata A tantárgyi ismeretanyag számonkérésének, ellenőrzésének ez a leggyakoribb formája (tantárgyi tesztek, feladatlapok, témazáró dolgozatok) – ezek saját vagy mások által készítettek A tanulók családi körülményeiről, iskolai kapcsolatairól, iskolán kívüli elfoglaltságáról információgyűjtés – ezek saját vagy mások által készítettek A tanuló különböző képességeiről, pszichológiai és pedagógiai jellegzetességeiről adatok gyűjtése – más szakemberek által készítettek

11 11 A kérdőívek kitöltői lehetnek A tanulók A szülők A pedagógusok, korábbi megfigyeléseik alapján

12 A megfigyelés módszere

13 13 A pedagógiai munkában alkalmazható megfigyelési típusok SZÁNDÉK SZERINT RENDSZERESSÉGE SZERINT AlkalomszerűRendszeres STRUKTURÁ- LATLAN Strukturálatlan és alkalomszerű Strukturálatlan és rendszeres STRUKTURÁLT Strukturált és alkalomszerű Strukturált és rendszeres

14 14 A strukturálatlan megfigyelés jellemzői Nincs előre meghatározott terve és szempontrendszere Általában felderítő vizsgálatoknál alkalmazzák A megfigyelőre a legerősebb ingerek hatnak, melynek következtében a szelektív figyelem súlyos problémája lép fel Többségében nem várt eseményekhez kötődik, így nehéz a megfigyelési szempontokat kialakítani (de lehet egy séma –megfigyelési űrlap)

15 15 A strukturált megfigyelés jellemzői Előre kidolgozott konkrét terve, szempontrendszere és időkerete van Leíró (jellemző) és magyarázó (oksági viszonyokat kereső) vizsgálatoknál használják Objektívebb információkat nyújt, mert a szelektivitás és a szubjektivitás kiszűrhető

16 Az interjú módszere

17 17 AZ INTERJÚ SZEREPE A TANULÓMEGISMERÉS FOLYAMATÁBAN A belső történések iránti érdeklődés személyessé individuálissá teszi a pedagógus-gyermek-szülő kapcsolatát, ez önmagában már motivációs tényező A személyes érdeklődés növeli a szülő, a gyermek bizalmát a pedagógus felé, hiszen olyan dolgok feltárásáról is szó van, amit nem mindenkinek mondanak el – „beavatási szertartás” A „belülről látás” növeli a pedagógus empátiáját, érzékenységét, megértését A pedagógus összefüggésében láthatja a gyermek természetes környezetét Segíti a partneri kapcsolat kialakulását – átformálja a kapcsolatot

18 18 Az interjú fajtái Strukturált interjú: Olyan kérdezés, amely során a kérdező a kérdéseket előre megszabott sorrendben teszi fel. A kérdezett saját szavaival válaszol. Strukturálatlan interjú: Olyan kvázi beszélgetés, amikor az interjút készítő pontosan tudja, mit szeretne megtudni, de a kérdések konkrét megfogalmazása és sorrendje az interjú szituációhoz kapcsolódik.

19 Strukturálatlan interjú jellemzői Előzetes vázlatkészítés a beszélgetés főbb csomópontjairól Folyamatos interakciós kommunikációba ágyazódik Bevezető kérdések Meghallgatjuk a választ – értelmezzük A következő kérdés megfogalmazása Egyszerre kell figyelni, gondolkodni, beszélni

20 20 A strukturálatlan interjú szakaszai SZAKASZFELADAT 1. Felkészülés - cél meghatározása (miért készül az interjú – mit akarunk megtudni általa) - előzetes információk összerendezése, analízise és szintézise - interjúvázlat elkészítése, főbb témakörök kijelölése - időpont és helyszín egyeztetése az interjúalannyal 2.Bemelegítés, ráhangolás - Meghatározzuk beszélgetésünk témáit, elmondjuk, hogy mire és miért vagyunk kíváncsiak, ez az interjúalany biztonságérzete szempontjából fontos - Bizalmat építünk azzal, hogy a mindennapokhoz kapcsolódó személyes jellegű kérdéseket teszünk fel 3.Az interjús beszélgetés - fejben tartott interjúvázlat alapján a konkrét téma körüljárása - közben kulcsszavas jegyzetelés 4.Lezárás - az interjúalany visszavezetése a jelenbe, a hétköznapokba, stabil érzelmi állapotban való elengedése 5.Feldolgozás, elemzés, értelmezés - kulcsszavak segítségével az interjú leírása a lehető leghitelesebb formában - a céloknál feltett miért kérdésekre a válaszok keresése

21 21 HASZNOS KÉRDÉSTÍPUSOK AZ INTERJÚZÁS SORÁN KérdéstípusFunkciójaPélda Zárt vagy leltározó kérdés, - tényadatok megismerése - általában csak egy rövid választ igényel - Hol, mikor született? - Hány testvére van? - Mikor születtek gyerekei? Meséltetős kérdések - érzelmek, gondolatok vélemények, értékek, emberi viszonylatok megértése - eseményekhez kapcsolódó élmények feltárása - beszéltetés megindítása, folyamatos fenntartása - Meséljen iskolás éveiről! - Milyen házban élt gyermekkorában? - Hogyan ismerkedett meg a férjével? - Mi a véleménye gyerek iskolájáról? Pontosító kérdések - Szűkszavú válaszok kibontása - az interjúalany által használt fogalmak tartalmának pontosítása az azonos értelmezés érdekében - érdeklődés kifejezése - Mit ért azon, hogy gyermeke szófogadó? - Milyen értelemben segítőkész a szomszédja? - Mondana egy példát arra, amikor a gyermekét bántották? Érzelmi visszatükrözés - Érzelmi megnyílvánulások elősegítése - Együttérzés, empátia kifejezése - a kényes, elhallgatott témák előcsalogatása - „Nem tudom” válasz kezelése - Indulatok, feszültségek kezelése - Úgy veszem ki a szavaiból, hogy nehéz időszak volt ez Önnek. - Látom, hogy ez nagyon boldoggá teszi. - Tudom, hogy erre a kérdésre nehéz válaszolni. Parafrázis - A kölcsönös megértés ellenőrzése - beszélgetés továbblendítése - Lássuk csak, Ön azt mondja… - Ha jól értem, akkor …. Értő figyelem - a beszélgetés továbblendítése, a beszéltetés megindítása - érdeklődés kifejezése - És azután mi történt? - Aha, és utána… - Ez nagyon érdekes, folytassa

22 Az interjús viselkedés szabályai nyugodt hely megválasztása, amely alkalmas a „négyszemközti” beszélgetésre udvariasság, a megszólítás tisztázása állandó szemkontaktus, amellyel kifejezzük érdeklődésünket ne akasszuk meg az interjúalany gondolatmenetét, mert azt érdektelenségként értelmezi semlegesség biztosítása direkt kérdések kerülése, pl. „Szegények voltak gyermekkorában?” interjú lezárása, visszahozás a jelenbe

23 23 MIT KEZDJÜNK AZ INTERJÚVAL Titoktartás, személyes adatok védelme Az interjú során ne jegyzeteljünk, csak kulcsszavakat írjunk fel magunknak Az interjú után írjuk le gyorsan a hallottakat Értelmezzük, keressük meg az összefüggéseket, a legfontosabb eseményeket Keressük meg a dinamikus elemeket, amelyre például a tanulási motiváció építhető

24 Interjúkészítési feladat Feladat: szerepjáték: páros feladatban a megadott kérdéstípusok alapján interjúkészítés: Hogyan készülök a pedagógus pályára? Az eredményeket lejegyezni A kapott eredményekből levont következtetéseket néhány mondatban összefoglalni és leírni

25 A dokumentumelemzés módszere

26 26 A tanuló megismerését szolgáló dokumentum forrásai Az iskolai dokumentum forrása Példa a tanuló saját munkái Rajzok, fogalmazások, dolgozatok, füzetek, firkálmányok, levelek, fényképek a szülőtől származó dokumentumok Kérések, üzenetek, levelek, fényképek a vele foglalkozó pedagógusok dokumentumai Érdemjegyek, beírások az ellenőrzőbe, dolgozatok írásos értékelése Más szakemberektől származó írásos anyagok Jellemzés, környezettanulmány Hivatalos okiratokKórházi zárójelentés, szakértői vélemény, gyámügyi határozat, bizonyítvány

27 Személyiséglap Családra vonatkozó adatok A gyerek fejlődésére vonatkozó adatok Az otthoni tanulás jellemzői A gyermek iskolai tanulmányi eredményei A tanuló osztályon kívüli tevékenysége A tanuló képességére vonatkozó adatok A tanuló érdeklődésére vonatkozó adatok A tanuló motivációjára, értékrendjére, attitűdjeire vonatkozó adatok A tanuló kapcsolatrendszere

28 28 Az esettanulmány főbb tartalmi egységei

29 29 Problémafelvetés, célmeghatározás Az esettanulmány elején jelezzük, hogy kiről írjuk azt és miért. A személyiségi jogokra való tekintettel az esettanulmányban a tanulóról személyes adatait, amiből felismerhető nem lehet szerepeltetni, el kell fedni. (név, pontos születési dátum, lakhely, iskola neve, osztály pontos megnevezése) Azokat a tüneteket, tünet-együtteseket, amelyeket a pedagógus tapasztal, ami miatt úgy gondolja, hogy a tanulóra vonatkozó adatokat rendszerezni, összegezni kell.

30 30 A megismeréshez alkalmazott konkrét módszerek leírása A képzés során módszerek közül miket alkalmaztunk az egyes tanulói jellemzők megismerésére  megfigyelés,  interjú,  dokumentumelemzés,  kérdőív

31 31 Vizsgálati eredmények, megállapítások Összegezzük a vizsgálati módszerekkel nyert adatokat, és levonjuk a szükséges következtetéseket. Figyelembe vesszük más szakemberek vizsgálati eredményeit is, ha van ilyen. Az adatokat a személyiséglap kitöltésével, és a humánökológiai modell felépítésének megfelelően célszerű rendszerezni.

32 32 Az adatok alapján tervezett pedagógiai beavatkozások leírása A vizsgálati eredmények alapján megtervezzük, hogy milyen pedagógiai módszerekkel oktassuk, neveljük, fejlesszük a továbbiakban tanítványunkat. Ennek érdekében az alábbi lépések átgondolása és megfogalmazása javasolt:

33 33 Más szakértelem/ kompetencia bevonása: Eldöntjük, hogy szükség van-e erre a tanuló fejlesztése érdekében,  Nevelési Tanácsadó.  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság,  Gyermekjóléti szolgálat,  Családsegítő Intézet, pszichológus, gyógypedagógus, orvos,  Tehetségesek esetében bevonható más szakértelem Sportiskola Művészeti intézmények stb

34 34 Az iskolai feladatok A tanuló iskolán belüli, de tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeit (pld: korrepetálás, fejlesztő óra, szakkör, tanulmányi kirándulás, tanulópárok kialakítása, stb.) A tanuló tanórán belüli fejlesztési lehetőségeit. (pld: differenciálási módszerek) A szülők számára biztosított pedagógiai tanácsadást, együttműködést

35 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Hatékony tanuló- megismerési technikák gyakorlat Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna 2011. április 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések